Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-26 / 235. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 235. szám 1976. augusztus 26., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja fl közművelődés alapintézménye Javulnak a tárgyi feltetetek Nagyobb gondot a szakmunkásképzésre • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A pecsenyekacsák ezrei nevelkednek a Szilágy pusztai halastó telepén Megnyílt Budapesten az AGROMASEXPO ’76 Húsz országból kétezer féle gép és berendezés A közművelődés ne­gyedszázada épülő intézményhálózatában alapfeladatokat Iáinak el a művelődési otthon jellegű in­tézmények. A korszerű művelő­dési otthonok a személyiség­formálás pedagógiai eszközé­nek tekinthetők. Közösségte­remtők és közösségalakítók. Fontes, hogy alapintézmény­ként funkcionáljanak, amelyek a tömegek széles rétegeivel érintkeznek, azoka; képesek be­vonni a kulturális élő': áram­körébe. Ahhoz, hogy ennek a fel­adatnak eleget tudjanak ten­ni, nyitottá kell válniok. Nyitot­tá a terület és az egyes em­ber problémái iránt. Tevékeny­ségükben a napi élet problé­máiból kell kiindulniok, az em­berek hétköznapi tevékenysége során keletkezett szükségete­ket kell kielégíteniük. Ez az intézménytípus képes lehet arra, hagy igényeket tár­jon fel, hogy a szükségletek­ből fakadó érdeklődést magas szinten kielégítse, s ezáltal egy magasabb igény kitermelését segítse. így orientálhat is, to­vábbirányíthat olyan művelődé­si tevékenységre, ami a szük­séglettel magasabb szinten foglalkozik. Megtaníthatja az önképzés módszerét, felmutat­hatja az önképzés színterét, ki­alakítva ezzel az önképzés igé­nyét is. Biztosíthatja az alko­tás lehetőségét, s azzal, hogy több irányú kommunikációra ad lehetőséget, kultúra teremtővé is válhat. Ez megköveteli, hogy tevékenységében a passzív ter­jesztő funkciók helyett aktív, alkotó folyamatok jelentkezze­nek. A művelődési otthon minde­nekelőtt helyi intézmény, ugyan­akkor hálózati egység is. Leg­fontosabb, hogy egy adott kö­zegben hatótényező legyen. A művelődési otthon integ­rál. gz ismeretek között, de az ismeretek átadását nem cél­nak, hanem eszköznek tekinti. Nem ismeretet terjeszt, hanem feldolgoz ismereteket. Hiba, ha művelődési otthonaink meg­rekednek a kultúra terjesztésé­nél, ha csak közlő intézmények­ké válnak. A művelődési ház­ban a produkció csak eszköz lehet. Mai művelődéspolitikánk tévedésének tartanánk, ha • elfogadnánk azt, hogy a kul- túrkincsek puszta közvetítésé- vel, g tárgyiasult szellemi ja­vaknak valamilyen művelődési intézményben történő tovább­adásával kultúrát lehet te­remteni. Az a művelődési in­tézmény, amely a kultúrkincsek- nek csak átrakóhelye, még - nem kultúrtényezó. ALzá csak akkor válik, ha létezésével, lé­nyegével kulturális erőrendszert tud önmagából kialakítani, ha az embert alakítani, formálni képes. Ebből következően nem elég egy-egy intézményben (rendezvény-szolgáltatásként) a kultúra és közönség talál­kozási pontiét megszervezni. Művelődésügyünk lényege ma az, hogy az emberek hogyan sajátítják el, hogyan alkalmaz­zák azt a kultúrát, amellyel a találkozási pontot a közműve­lődési intézményrendszer meg­szervezte. A kultúra szervezői­nek, irányítóinak ebből követ­kezően elsődleges feladata, hogy ezt az elsajátítási folya­matot a különböző szervezési keretekben irányítsák, szabá­lyozzák. Társadalmilag ugyan­is ennek a szabályozásnak a mértéke döntő. Ez befolyásol­ja a személyiség képességei­nek, irányulásának alakulását. Az effajta szabályozás, irá­nyítás elsősorban kiscsoportban képzelhető el, amelyeknek alapeleme a tevékenység. De az már egyáltalán nem biz­tos, hogy mindez a ma léte­ző műkedvelő művészeti cso­portokban, szakkörökben vagy klubokban képzelhető csak el, amelyeket nem minden esetben a szükséglet szült. A népmű­velők nagy része, miközben rég­múlt szervezési keretek teletöl- tésével foglalja el csaknem minden energiáját, nem tanul­mányozza a közeget, ami a folytonos változásokkal — be­avatkozása nélkül is — fejlő­dik, egyre magasabb szintek­re jutva. Nem tárja fel a mű­velésre szánt közeg életvitelét, kapcsolatait. ellentmondásait, ennélfogva új formát sem te­remt. Hiba, ha a népművelő az áltcla elképzelt, megtanult for­mákba próbálja a művelésre szánt közeget begyömöszölni ahelyett, hogy maga is keres­né azokat az új formákat, módszereket, amelyek a válto­zó világban élő, változó szük­ségleteket termelő, megválto­zott emberre jellemzőbbek. A feladat tehát fordítottan érvé­nyes; nem a formához kell kö zönséget, hanem a megválto­zott közönséghez új formát te­remteni. A tevékenység alapja az alapos feltárás, megismerés le­het csak. Ezért kell a népmű­velőnek a falukutató, a szo­ciológus, a futurológus, a tár­sadalmat összes hatásaiban elemző, feldolgozó szerepét betöltenie, mindig egy adott közegen belül, adott közegre vonatkoztatva. Az intézményekben szerve­zett homogén közösségek he­lyébe heterogén közösségek ki­alakítása a célszerűbb, ame­lyekben komplex tevékenységre van lehetőség, s amelyekben a helyzethez való folytonos al­kalmazkodás, a sokirányú te­vékenység mérhető nevelési eredményeket produkál. Szimpatikus kezdeményezés' az intézményekben létesítendő információs tér létrehozása, ahol olvasni vaqy találkozni le­het, esetleg kávét fogyasztani, ahol az ismeretszerzésnek szám­talan lehetősége rendelkezésre állhat, .s amely helyiség moti­válhat szervezettebb művelődési alkalmak igénybevételére is, amely a helyi közélet fóruma lehet, ugyanakkor közösségfor­máló színtér. E modern, esz­közbő, kávéházi jellegnek ipa­ri hátterét kellene sürgősen megteremteni, létrehozott di­daktikus anyagokkal. A művelődési otthon jel­legű intézménynek csak néhány, kiemelt funkciójáról szóltunk. Ahhoz, hogy ezen intézménytípus fel­adatát betöltse, a párthatáro­zat óta sokat említett társadal­mi méretű szemléletváltozáson túl, mindenekelőtt a hivatásos „szakma" szemléletváltozására van szükség, a feltáró, gondol­kodó, elemző, feldolgozó, új módszertant teremtő népműve­lő személyében. Hiszen a „szakma" valahol itt kezdő­dik ... Mezei József A szakmunkásképzésben a személyi feltételek tekintetében jócskán előre léptünk, de ami a tárgyi lehetőségeket illeti, csak topogunk — ha nem is egy helyben. Röviden így sum­mázta a helyzetet Horváth La­jos tanácselnök, miután a Ba­ranya megyei Tanács végrehaj­tó Bizottsága megvitatta a szakmunkásképzésről szóló ta­nácshatározat végrehajtását. Idézzük a színvonalas előter­jesztés egy mondatát: „Az alapvető feszültséget —, amely a népgazdaság növekvő igé­nyei és a szakmunkásutánpót­lás lehetőségei között lennáll — még nem sikerült teljesen megoldani, sőt némely vona’ kozásban ezek a feszültségek tovább növekedtek." Vajon ezen intézményhálózat mennyiben változott, s változ­hat a korábbiakhoz képest? Pé­csett az 500-as iskola korszerű tanműhelyt kapott, a komlói szakmunkásiskola tornaterem­mel bővült, s megépült a vil­lányi iskola új diákotthona. Épül — csigamódon — a pécsi kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző, s talán- talán megoldható, hogy a tan­termek egy részében ideigle­nesen meginduljon az oktatás. (Átadás az év vége körül vár­ható. (?) Az iskolák túlzsúfolt­sága némileg csökkent, de még sok az úgynevezett „szükség- tanterem": a tanulók egyhar- mada emiatt csak délután ré­szesülhet elméleti oktatásban. Nagyfokú a szertárhiány, kevés a tornaterem. Mindezek miatt aztán öröm­mel hallhattuk, hogy Baranya ebben az ötösben 100 millió forintot fordít a szakmunkás- képzés fejlesztésére. Mint azt Takács Gyula elnökhelyettes a vitában elmondotta, ezen ösz- szegből 250 férőhelyes kollé­giumot és egy 16 tantermes is­kolát szeretnénk felépíteni 1980-ig. Mindenesetre hozzá­tette: krónikus építőipari kapa­citáshiányunk miatt félő, — ha a beruházást nem készítik elő gondosan és időben —, hogy a létesítmények avatása átcsú­szik a hatodik ötéves terv idő­szakára. A vitában felszólalt Szöbó Endre, a Munkaügyi Miniszté­rium illetékes főelőadója is, mondván: a szakmunkásképző intézetekben végzettek tovább- tanítását — gondolt itt az érett­ségi bizonyítvány megszerzésé­re — a baranyaiak példamu­tató módon oldják meg. Dr. Szabó József, a NEB elnöke szóvá tette, hogy a tanulók ne­velését a munkahelyek nagy részen elhanyagolják. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén több napirendi pont között megvitatta a taná­csoknál folyó személyzeti mun­kát is. A vitában részt vett Csodák Gábor, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának sze­mélyzeti főosztályvezetője is, s össz-egészében a személyzeti feladatok megoldását jónak ítélte. A vitában egy megálla­pítás: dr. Földvári János, álta­lános elnökhelyettes szerint a kezdeményező típusú, példa­mutató emberek népszerűsíté­sével többet kellene törődni. Dr. Szabó József, a NEB el­nöke a magánerős építkezések helyzetéről tett előterjesztést a végrehajtó bizottság asztalára. A konklúzió: ebben a félévben lényegesen kevesebb lakás épült magánerőből Pécsett és Baranyában, mint' a korábbi évek hasonló időszakában. A vizsgálat megállapította, hogy a magánerős lakásépítések egyik — s mondhatnák legfőbb akadálya — az építési kapaci­tás hiánya. Ugyanakkor kevés az építési telek, a közművesí­tett építési telekről nem is be­szélve. (Kiküldött munkatársunk je­lenti) Kőbányán, a nemzetközi vá­sárközpontban szerdán megnyi­totta kapuit az AGROMASEX­PO '76 nemzetközi mezőgazda- sági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vásár, ame­lyet ezúttal negyedszer rendez meg Budapesten a HUNGEX- PO. Húsz ország 132 kiállítója — köztük a nagy világcégek — összesen kétezer féle gépet és berendezést mutatnak be a kőbányai vásárközpont 20 ezer négyzetméteres területén. Köz­tük mint legnagyobb kiállító, a magyar MEZÖGÉPTROSZT 15 vállalatának — 200 termékével képviselteti magát a szakvásá­ron, melynek szakmai gazdája ezúttal első ízben - az elmúlt három évben a MÉM volt, a gazda — a KGM. Az idei AGROMASEXPO-t tegnap délelőtt dr. Heiczman János, kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta: a világ élelmi­szerkészletei a minimumra csökkentek. A 10 évvel ezelőtti 105 napos ■ gabonakészletek, ma már csak 31 napra ele­gendőek, s az emberiség 10 százaléka él olyan országban, ahol élelmiszerfeleslegek van­nak. Mi ebbe a 10 százalékba tartozunk, összes exportunk­nak 22-23 százaléka vol£ az elmúlt években élelmiszer, ami ma az egyik legkeményebb va­lutának számít. Nagymértékben az ipari háttéren múlik, hogy mennyire válik biztonságossá a mezőgazdasági termelés növe­lése. a fokozódó hazai élelmi­szerigények kielégítésére és exportra. Ez ad növekvő jelentőséget az AGROMASEXPO-nak, ahol a felhasználók átfogó képet kaphatnak a következő évek. ben forgalomba kerülő legkor­szerűbb mezőgazdasági és élel­miszeripari gépekről, berende­zésekről. Az idei szakvásáron bemutatott termékek jól érzé­keltetik, hogy Magyarországon már egymillió hektáron folyik íparszerű termelési rendszerek­ben az élelmiszertermelés. A korábban domináló egyedi és kiskapacitású gépek helyett ezúttal a mezőgazdaság által igényelt komplett, nagy telje­sítményű gépsorok uralkodnak. Míg az első AGROMASEXPO-n inkább csak a nyugati, tőkés cégek nagy teljesítményű trak­torait, gépsorait láthattuk, ad­dig most az idei szakvásáron megjelentek a szocialista — köztük hazánk - országok nagy traktorai, mint a vásár legna­gyobb teljesítményű traktora, az új, 300 lóerős szovjet Kiro- vecz. Aztán a csehszlovákok 120 lóerős Zetor traktora, a magyar 240 lóerős Rába Stei­ger, - most van kifejlesztés alatt 180 lóerős változata. Megnövelt teljesítményű gabo- nokembájnokkal jelentkeznek a vásáron a szocialista gépgyá­rak. Ilyen újdonság a lengye­lek Bizont Gihant arató-csép­lőgépe, az NDK K-516-os ga­bonakombájnja, amelyek fel­veszik a versenyt a legjobb nyugati gépekkel. A műszaki fejlesztést szolgálják a bolgár szőlőkombájnok, a szovjet pa- radicsomkombájook, a koope­rációban gyártott szálastakar­mány betakarító gépsorok is. Az AGROMASEXPO szakvá­sár, mely elsősorban nem a nagyközönségnek szól, hanem annak a 26 ezer diplomás és 57 ezer középfokú végzettségű szakembernek, a 117 ezer szak­munkásnak és 221 ezer betaní­tott munkásnak, akik ezekkel a gépekkel, eszközökkel dol­goznak a hazai élelmiszergaz­daságban. A'most megnyílt és szeptem. bér 1-ig nyitva tartó AGRO­MASEXPO jó képet ad arról, hogy a legfontosabb gépberu­házásokat milyen gyártmányok­ból valósíthatják meg mező- gazdasági üzemeink. A bemu­tatott termékek zöme KGST- integrációban, kisebb része li- cenc vásárlás alapján, tőkés kooperációban készül, nagy szériákban. — Rné — Kozma Ferenc A nyári vakációban kilencszáz úttörő táborozott az orfűi tó mellett. A pajtások a kecske­méti járásból érkeztek. Képünkön az utolsó csoport tagjai búcsút intenek a festői orfűi táj­nak. - Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents