Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-26 / 235. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 235. szám 1976. augusztus 26., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja fl közművelődés alapintézménye Javulnak a tárgyi feltetetek Nagyobb gondot a szakmunkásképzésre • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A pecsenyekacsák ezrei nevelkednek a Szilágy pusztai halastó telepén Megnyílt Budapesten az AGROMASEXPO ’76 Húsz országból kétezer féle gép és berendezés A közművelődés negyedszázada épülő intézményhálózatában alapfeladatokat Iáinak el a művelődési otthon jellegű intézmények. A korszerű művelődési otthonok a személyiségformálás pedagógiai eszközének tekinthetők. Közösségteremtők és közösségalakítók. Fontes, hogy alapintézményként funkcionáljanak, amelyek a tömegek széles rétegeivel érintkeznek, azoka; képesek bevonni a kulturális élő': áramkörébe. Ahhoz, hogy ennek a feladatnak eleget tudjanak tenni, nyitottá kell válniok. Nyitottá a terület és az egyes ember problémái iránt. Tevékenységükben a napi élet problémáiból kell kiindulniok, az emberek hétköznapi tevékenysége során keletkezett szükségeteket kell kielégíteniük. Ez az intézménytípus képes lehet arra, hagy igényeket tárjon fel, hogy a szükségletekből fakadó érdeklődést magas szinten kielégítse, s ezáltal egy magasabb igény kitermelését segítse. így orientálhat is, továbbirányíthat olyan művelődési tevékenységre, ami a szükséglettel magasabb szinten foglalkozik. Megtaníthatja az önképzés módszerét, felmutathatja az önképzés színterét, kialakítva ezzel az önképzés igényét is. Biztosíthatja az alkotás lehetőségét, s azzal, hogy több irányú kommunikációra ad lehetőséget, kultúra teremtővé is válhat. Ez megköveteli, hogy tevékenységében a passzív terjesztő funkciók helyett aktív, alkotó folyamatok jelentkezzenek. A művelődési otthon mindenekelőtt helyi intézmény, ugyanakkor hálózati egység is. Legfontosabb, hogy egy adott közegben hatótényező legyen. A művelődési otthon integrál. gz ismeretek között, de az ismeretek átadását nem célnak, hanem eszköznek tekinti. Nem ismeretet terjeszt, hanem feldolgoz ismereteket. Hiba, ha művelődési otthonaink megrekednek a kultúra terjesztésénél, ha csak közlő intézményekké válnak. A művelődési házban a produkció csak eszköz lehet. Mai művelődéspolitikánk tévedésének tartanánk, ha • elfogadnánk azt, hogy a kul- túrkincsek puszta közvetítésé- vel, g tárgyiasult szellemi javaknak valamilyen művelődési intézményben történő továbbadásával kultúrát lehet teremteni. Az a művelődési intézmény, amely a kultúrkincsek- nek csak átrakóhelye, még - nem kultúrtényezó. ALzá csak akkor válik, ha létezésével, lényegével kulturális erőrendszert tud önmagából kialakítani, ha az embert alakítani, formálni képes. Ebből következően nem elég egy-egy intézményben (rendezvény-szolgáltatásként) a kultúra és közönség találkozási pontiét megszervezni. Művelődésügyünk lényege ma az, hogy az emberek hogyan sajátítják el, hogyan alkalmazzák azt a kultúrát, amellyel a találkozási pontot a közművelődési intézményrendszer megszervezte. A kultúra szervezőinek, irányítóinak ebből következően elsődleges feladata, hogy ezt az elsajátítási folyamatot a különböző szervezési keretekben irányítsák, szabályozzák. Társadalmilag ugyanis ennek a szabályozásnak a mértéke döntő. Ez befolyásolja a személyiség képességeinek, irányulásának alakulását. Az effajta szabályozás, irányítás elsősorban kiscsoportban képzelhető el, amelyeknek alapeleme a tevékenység. De az már egyáltalán nem biztos, hogy mindez a ma létező műkedvelő művészeti csoportokban, szakkörökben vagy klubokban képzelhető csak el, amelyeket nem minden esetben a szükséglet szült. A népművelők nagy része, miközben régmúlt szervezési keretek teletöl- tésével foglalja el csaknem minden energiáját, nem tanulmányozza a közeget, ami a folytonos változásokkal — beavatkozása nélkül is — fejlődik, egyre magasabb szintekre jutva. Nem tárja fel a művelésre szánt közeg életvitelét, kapcsolatait. ellentmondásait, ennélfogva új formát sem teremt. Hiba, ha a népművelő az áltcla elképzelt, megtanult formákba próbálja a művelésre szánt közeget begyömöszölni ahelyett, hogy maga is keresné azokat az új formákat, módszereket, amelyek a változó világban élő, változó szükségleteket termelő, megváltozott emberre jellemzőbbek. A feladat tehát fordítottan érvényes; nem a formához kell kö zönséget, hanem a megváltozott közönséghez új formát teremteni. A tevékenység alapja az alapos feltárás, megismerés lehet csak. Ezért kell a népművelőnek a falukutató, a szociológus, a futurológus, a társadalmat összes hatásaiban elemző, feldolgozó szerepét betöltenie, mindig egy adott közegen belül, adott közegre vonatkoztatva. Az intézményekben szervezett homogén közösségek helyébe heterogén közösségek kialakítása a célszerűbb, amelyekben komplex tevékenységre van lehetőség, s amelyekben a helyzethez való folytonos alkalmazkodás, a sokirányú tevékenység mérhető nevelési eredményeket produkál. Szimpatikus kezdeményezés' az intézményekben létesítendő információs tér létrehozása, ahol olvasni vaqy találkozni lehet, esetleg kávét fogyasztani, ahol az ismeretszerzésnek számtalan lehetősége rendelkezésre állhat, .s amely helyiség motiválhat szervezettebb művelődési alkalmak igénybevételére is, amely a helyi közélet fóruma lehet, ugyanakkor közösségformáló színtér. E modern, eszközbő, kávéházi jellegnek ipari hátterét kellene sürgősen megteremteni, létrehozott didaktikus anyagokkal. A művelődési otthon jellegű intézménynek csak néhány, kiemelt funkciójáról szóltunk. Ahhoz, hogy ezen intézménytípus feladatát betöltse, a párthatározat óta sokat említett társadalmi méretű szemléletváltozáson túl, mindenekelőtt a hivatásos „szakma" szemléletváltozására van szükség, a feltáró, gondolkodó, elemző, feldolgozó, új módszertant teremtő népművelő személyében. Hiszen a „szakma" valahol itt kezdődik ... Mezei József A szakmunkásképzésben a személyi feltételek tekintetében jócskán előre léptünk, de ami a tárgyi lehetőségeket illeti, csak topogunk — ha nem is egy helyben. Röviden így summázta a helyzetet Horváth Lajos tanácselnök, miután a Baranya megyei Tanács végrehajtó Bizottsága megvitatta a szakmunkásképzésről szóló tanácshatározat végrehajtását. Idézzük a színvonalas előterjesztés egy mondatát: „Az alapvető feszültséget —, amely a népgazdaság növekvő igényei és a szakmunkásutánpótlás lehetőségei között lennáll — még nem sikerült teljesen megoldani, sőt némely vona’ kozásban ezek a feszültségek tovább növekedtek." Vajon ezen intézményhálózat mennyiben változott, s változhat a korábbiakhoz képest? Pécsett az 500-as iskola korszerű tanműhelyt kapott, a komlói szakmunkásiskola tornateremmel bővült, s megépült a villányi iskola új diákotthona. Épül — csigamódon — a pécsi kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző, s talán- talán megoldható, hogy a tantermek egy részében ideiglenesen meginduljon az oktatás. (Átadás az év vége körül várható. (?) Az iskolák túlzsúfoltsága némileg csökkent, de még sok az úgynevezett „szükség- tanterem": a tanulók egyhar- mada emiatt csak délután részesülhet elméleti oktatásban. Nagyfokú a szertárhiány, kevés a tornaterem. Mindezek miatt aztán örömmel hallhattuk, hogy Baranya ebben az ötösben 100 millió forintot fordít a szakmunkás- képzés fejlesztésére. Mint azt Takács Gyula elnökhelyettes a vitában elmondotta, ezen ösz- szegből 250 férőhelyes kollégiumot és egy 16 tantermes iskolát szeretnénk felépíteni 1980-ig. Mindenesetre hozzátette: krónikus építőipari kapacitáshiányunk miatt félő, — ha a beruházást nem készítik elő gondosan és időben —, hogy a létesítmények avatása átcsúszik a hatodik ötéves terv időszakára. A vitában felszólalt Szöbó Endre, a Munkaügyi Minisztérium illetékes főelőadója is, mondván: a szakmunkásképző intézetekben végzettek tovább- tanítását — gondolt itt az érettségi bizonyítvány megszerzésére — a baranyaiak példamutató módon oldják meg. Dr. Szabó József, a NEB elnöke szóvá tette, hogy a tanulók nevelését a munkahelyek nagy részen elhanyagolják. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén több napirendi pont között megvitatta a tanácsoknál folyó személyzeti munkát is. A vitában részt vett Csodák Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának személyzeti főosztályvezetője is, s össz-egészében a személyzeti feladatok megoldását jónak ítélte. A vitában egy megállapítás: dr. Földvári János, általános elnökhelyettes szerint a kezdeményező típusú, példamutató emberek népszerűsítésével többet kellene törődni. Dr. Szabó József, a NEB elnöke a magánerős építkezések helyzetéről tett előterjesztést a végrehajtó bizottság asztalára. A konklúzió: ebben a félévben lényegesen kevesebb lakás épült magánerőből Pécsett és Baranyában, mint' a korábbi évek hasonló időszakában. A vizsgálat megállapította, hogy a magánerős lakásépítések egyik — s mondhatnák legfőbb akadálya — az építési kapacitás hiánya. Ugyanakkor kevés az építési telek, a közművesített építési telekről nem is beszélve. (Kiküldött munkatársunk jelenti) Kőbányán, a nemzetközi vásárközpontban szerdán megnyitotta kapuit az AGROMASEXPO '76 nemzetközi mezőgazda- sági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vásár, amelyet ezúttal negyedszer rendez meg Budapesten a HUNGEX- PO. Húsz ország 132 kiállítója — köztük a nagy világcégek — összesen kétezer féle gépet és berendezést mutatnak be a kőbányai vásárközpont 20 ezer négyzetméteres területén. Köztük mint legnagyobb kiállító, a magyar MEZÖGÉPTROSZT 15 vállalatának — 200 termékével képviselteti magát a szakvásáron, melynek szakmai gazdája ezúttal első ízben - az elmúlt három évben a MÉM volt, a gazda — a KGM. Az idei AGROMASEXPO-t tegnap délelőtt dr. Heiczman János, kohó- és gépipari miniszterhelyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta: a világ élelmiszerkészletei a minimumra csökkentek. A 10 évvel ezelőtti 105 napos ■ gabonakészletek, ma már csak 31 napra elegendőek, s az emberiség 10 százaléka él olyan országban, ahol élelmiszerfeleslegek vannak. Mi ebbe a 10 százalékba tartozunk, összes exportunknak 22-23 százaléka vol£ az elmúlt években élelmiszer, ami ma az egyik legkeményebb valutának számít. Nagymértékben az ipari háttéren múlik, hogy mennyire válik biztonságossá a mezőgazdasági termelés növelése. a fokozódó hazai élelmiszerigények kielégítésére és exportra. Ez ad növekvő jelentőséget az AGROMASEXPO-nak, ahol a felhasználók átfogó képet kaphatnak a következő évek. ben forgalomba kerülő legkorszerűbb mezőgazdasági és élelmiszeripari gépekről, berendezésekről. Az idei szakvásáron bemutatott termékek jól érzékeltetik, hogy Magyarországon már egymillió hektáron folyik íparszerű termelési rendszerekben az élelmiszertermelés. A korábban domináló egyedi és kiskapacitású gépek helyett ezúttal a mezőgazdaság által igényelt komplett, nagy teljesítményű gépsorok uralkodnak. Míg az első AGROMASEXPO-n inkább csak a nyugati, tőkés cégek nagy teljesítményű traktorait, gépsorait láthattuk, addig most az idei szakvásáron megjelentek a szocialista — köztük hazánk - országok nagy traktorai, mint a vásár legnagyobb teljesítményű traktora, az új, 300 lóerős szovjet Kiro- vecz. Aztán a csehszlovákok 120 lóerős Zetor traktora, a magyar 240 lóerős Rába Steiger, - most van kifejlesztés alatt 180 lóerős változata. Megnövelt teljesítményű gabo- nokembájnokkal jelentkeznek a vásáron a szocialista gépgyárak. Ilyen újdonság a lengyelek Bizont Gihant arató-cséplőgépe, az NDK K-516-os gabonakombájnja, amelyek felveszik a versenyt a legjobb nyugati gépekkel. A műszaki fejlesztést szolgálják a bolgár szőlőkombájnok, a szovjet pa- radicsomkombájook, a kooperációban gyártott szálastakarmány betakarító gépsorok is. Az AGROMASEXPO szakvásár, mely elsősorban nem a nagyközönségnek szól, hanem annak a 26 ezer diplomás és 57 ezer középfokú végzettségű szakembernek, a 117 ezer szakmunkásnak és 221 ezer betanított munkásnak, akik ezekkel a gépekkel, eszközökkel dolgoznak a hazai élelmiszergazdaságban. A'most megnyílt és szeptem. bér 1-ig nyitva tartó AGROMASEXPO jó képet ad arról, hogy a legfontosabb gépberuházásokat milyen gyártmányokból valósíthatják meg mező- gazdasági üzemeink. A bemutatott termékek zöme KGST- integrációban, kisebb része li- cenc vásárlás alapján, tőkés kooperációban készül, nagy szériákban. — Rné — Kozma Ferenc A nyári vakációban kilencszáz úttörő táborozott az orfűi tó mellett. A pajtások a kecskeméti járásból érkeztek. Képünkön az utolsó csoport tagjai búcsút intenek a festői orfűi tájnak. - Erb János felvétele
