Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-24 / 233. szám
1976. augusztus 24., kedd Dunántúli napló 3 Szociológiai kisenciklopédia EMPÍRIA Lakótelep- kapesvári wéjra Lakásokkal együtt épülnek a kiegészítő létesítmények A szociológiai kutatás egyik központi módszertani fogalma magyarul tapasztalatot jelent. A szociológiának mint tudománynak a kialakulásában — a szociológiai elnevezést Augusto Comte használta először a múlt század közepén — az egyik döntő tényező volt az a törekvés, hogy a társadalmi jelenségek vizsgálatában az addig szinte kizárólagos filozófiai megközelítéstől eltérően a közvetlen tapasztalati (empirikus) tényekből kell kiindulni. Az empirikus kutatás a szociológiai vizsgálat egyik szakasza. A kutatandó problémák és az ezekkel kapcsolatos hipotézisek, feltételezések megfogalmazása után különböző empirikus módszerekkel szerezhetünk tapasztalati ismereteket a valóságról. Ezen Mi a kaposváriak titka? Horváth Lászlónak, a városi tanács elnökhelyettesének véleménye szerint szó sincs titokról. Valaminek azért mégis csak kell lenni, mert az új, most épülő lakótelepen egyik házba már beköltöztek a lakók, a másikat most építik, a szomszédban pedig éppen bontják a régit. Parlagon heverő, bomba-súj- totta terepet idéző szanált területnek szinte nyoma sincs a Kanizsai—Béke—Füredi út által határolt városrészen. Az első, telepszerű, többszintes lakóházakkal beépített terület a Kalinyin lakótelep volt Kaposváron. Azt még jóindulattal sem lehet állítani, hogy akkor minden olajozottan ment. Megmutatkoztak mindenekelőtt a modern lakótelepek hazai gyermekbetegségei. Az új városrész mintegy tízezer lakosa az első években egy betonerdőbe szorult, az ott lakók — csekély túlzással — legfeljebb akkor láttak zöldet eleinte, amikor a városközpont valamelyik zöldséges boltjában bevásároltak. Egyrészt: mert jócskán késett a parkosítás, másrészt a lakótelepen utólag készült el a bevásárlóközpont. Ugyanis késtek az óvodák, bölcsődék, iskolák átadásai is. Szanálások — szervezetten Nagy gond volt abban az időben a szanálás is. A régi házak tulajdonosai vagy nem szívesen váltak meg évtizedek óta megszokott otthonuktól, vagy a helyette felajánlott lakás, illetve a kártalanítási ösz- szeg nem felelt meg nekik. Az építőipar azonban tiszta felvonulási területet követelt. Ami most épül, azt a kaposváriak a határoló utak alapján Béke-Füredi lakótelepnek hívják. Ez az ötödik ötéves terv legnagyobb beruházása Somogy fővárosában. A tervek szerint 2209 lakás épül fel itt — de már a korábban szerzett tapasztalatok alapján. Mielőtt még bármilyen tervre ál.dását adta volna a város vezetése, az összes érdekelt részvételével három, úgynevezett operatív tárgyalásra került sor. Ezeken részt vettek a Pécsi Tervező Vállalat, a Somogy megyei Beruházási Vállalat, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Részletesen megbeszélték, hogy kinek, mi a feladata, miben tud segíteni, s erre a segítségre pontosan mikor van szükség. Az együttműködés gondos és felelősségteljes megszervezése megteremte a maga gyümölcsét. Az építő vállalat — röviden SÁÉV — elvállalta a generálkivitelező szerepét, tehát akadt egy gazda, aki összefogja a sokféle alvállalkozó munkáját. Mint a tanácselnök-helyettes külön is kiemelte, rendkívül jó az együttműködés a Pécsi Tervező Vállalattal: az építkezés ütemének — alkalmasint kényszerhelyzeteinek megfelelően szállítja a részletterveket. A PTV típustervet készít Az új lakótelep helyén korábban kertes, családi házakkal beépített terület húzódott. A szanálások itt sem mentek zökkenő nélkül. Ám a tervezést és az építést is úgy sikerült — közös összefogással — ütemezni, hogy egy-egy jogi probléma nem hátráltathatja az építkezés ütemét. így már érthető, hogy az első félévi tervet sikerült maradéktalanul teljesíteni: 140 lakásba már beköltöztek az új lakók. Ez a száznegyven lakás másra Is bizonyíték. Az építkezésben résztvevő valamennyi szerv ugyanis szocialista szerződést kötött azzal a jelszóval, hogy minden felmerülő problémát a „Mit lehet tenni?", nem pedig a „Mit miért nem lehet” oldalról közelítenek meg. A korábban felépült lakótelepen most a társadalmi összefogás segítségével szeretnék megvalósítani azt, hogy a lakóhely környezetét is széppé, otthonossá tegyék. Ebben az évben három játszópark épült, illetve épül a városban, jelentős társadalmi munkával. Évente átlagosan 350 000 óra társadalmi munkával járulnak hozzá a kaposváriak lakóhelyük szépítéséhez, parkok, játszóterek építéséhez. A Kalinyin lakótelep példáján okulva, a Béke— Füredi lakótelepen már a tervezésnél ügyelnek arra, hogy megtörjék a kaszárnyaszerű egyhangúságot, minél több zöldterület övezze a modern házakat. Ezt pedig úgy ütemezik, hogy a házak felépülésével együtt készítik el az utakat, járdákat és a parkokat is. Ugyanezt a célt követik a kiegészítő létesítmények — a boltok, bölcsődék, óvodák és az iskolák — építésénél is. Ez utóbbi érdekében a PTV most dolgoz ki egy olyan típustervet, amely a korszerű építési módszerekkel követni tudja a lakásépítés ritmusát. Kurucz Gyula Készülődés az őszi BHV-re A vállalatok és szövetkezetek gondos előkészületeket tesznek a könnyűipar termékeinek színvonalas bemutatására a BNV-n. A minisztériumban elmondották: a felkészülési tervekben világosan kirajzolódik az a törekvés, hogy idei részvételükkel tovább erősítsék az őszi seregszemle szakvásár-jellegét. A könnyűipari vállalatok az „öltözködés”, az „otthon" és a „szabad idő" ágazatban állítanak ki. Az „öltözködés" kiállításon valamivel több mint 60 vállalat kíván részt venni. Az „otthon” kiállítás lakberendezési termékbemutatójára 20 minisztériumi és 6 tanácsi vállalat, valamint 32 szövetkezet jelentette be részvételét. Mit rejt & főtd alatti világ? Kutatják, feltárják a Mecseki barlangokat Kovács Ferenc barlangkutató a cseppkőbefolyással szűkített kür tőben Interjú Vass Bélával, a Vízfő-forrás föld alatti világának kutatójával Sok ezer éve föld alatti járataiból felszínre tört a karsztvíz Orfű község határában. A forrást Vízfő-forrásnak nevezték az itt élő emberek, a névben is hangsúlyozva, a környék forrásai közül a legnagyobb. A forrás felszíni életét ismerjük, de föld alatti világát homály fedi. Több mint negyedszázada folynak a kutatások a föld alatti világ, a barlangrendszer feltárására. E negyedszázad eredményeiről és kudarcairól, az elképzelésekről és célokról beszélgettünk Vass Béla főmérnökkel, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal barlangkutató csoportjának vezetőjével. — Mi tette szükségessé az or- fűi Vizfőforrás és barlangrendszerének kutatását? — 1950-ben Keszler Hubert, a Vízgazdálkodási Tudományos Intézet alkalmazottja azért kutatott, mert a Pécsi Vízműnek olyan elgondolása volt, a Vizfőforrás karsztvizét Pécs vízellátásában hasznosítja. Ez a kutatás barlangi szempontból nem vezetett eredményre. Keszlerék nem tudtak behatolni a barlangba. De nem is ez volt az elsődleges cél. Ők vizet kutattak és a vizet akarták hasznosítani. — A Vizfőforrás vízhozama átlagban 3—5 millió köbméter egy évben. Az átlagból tízezer köbméter esik egy napra. A gond abból származik, hogy van olyan időszak, amikor ezer köbméter jön ki a forrásból és mértünk már 200 ezer köbmétert is huszonnégy órában. Ezt a nagyon ingadozó hozamot oz átlag, a középút felé kellene terelni. Megoldásra csak egy lehetőség látszik: karszt-tároló létesítése a hegy természetes üregeiben. Valahol a barlang- rendszerben kell egy elzárási pontot találnunk — tehát be kell jutnunk a barlangba — ebben az esetben megvalósítható, hogy a forrás akkor és annyi vizet adjon, amennyit a vízigény követel. — Dr. Szabó Pál Zo/fón, a Dunántúli Tudományos Intézet egykori vezetőjének kezdeményezésére alakult társadalmi alapon az első barlangkutató csoport is, melynek 1953-ban én is tagja lettem. Megállapítottuk a barlang vízgyűjtő területét, a víznyelési pontokat, szám- bavettük azokat a tapasztalatokat, ahol a mészkő töredezettsége folytán üregek léte feltételezhető a mélyben. A fordulat anyagi és technikai lehetőségekben akkor következett be, amikor hazánkban megindult a bet- és külföldi turistaforgalom. A megye idegenforgalmának fellendítésére a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal célul tűzte a természet különleges alkotásainak bekapcsolását az idegenforgalmi látnivalók sorába. Az első lépcsőben Abaliget jött számításba, mert az abaligeti barlang idegenforgalmilag már bemutatott barlang volt. Újra elkezdtük az orfűi terület kutatását, a Vizfőforrás felől. Az MHSZ könnyűbúvár szakosztálya komoly segítséget adott az első szifon földerítésében, mivel a barlangból kifolyó víz 3,8 méter mély kútszerű aknából tört a felszínre, vagyis víz alatti szifonnal kezdődött. így csak búvár juthatott be. — Miért hagyták abba a ViifŐforrás felöl a kutatást? — A kedvezőtlen anyagi lehetőség hatására könnyűbúvár felszerelést vásároltunk. Már magunk vállalkozhattunk a szifon átúszására és felderítésére. Így került sor az első szifon leszívására és a mai bejárat kiképzésére. A második szifon leküzdése már nehezebb volt, mivel kétszerese volt az elsőnek, de ezt is megoldottuk. Ekkor tárult fel a forrós felőli, ma már bejárható 160 méteres szakasz. A harmadik szifon tíz éves munkát igényelt, de még ma sem tudtuk leküzdeni. Szinte megoldhatatlan akadályt jelent a 22 méter mélység és a szifon még egyre lejjebb halad. Amikor ebbe a mélységbe lejutottunk, már 42 méterre voltunk a kiindulási ponttól. Utánunk próbálkoztak még néhányszor hivatásos búvárok, nekik sem sikerült. — On és barlangkutató csoportja ismét Orfűn táboroznak. Ivóvíz beszerzési kutatás már korábban kezdődött és lényegében mór be is fejeződött, mert szállítjuk Komlóra a jó minőségű ivóvizet és most kötjük össze az egész üdülőterület vízhálózatát a Vízfőforrással. Ugyanakkor az idegenforgalmi célú kutatás is megindult. A barlang- kutatást most már a föld alatti patak középső szakaszára, a Szuadó völgy Achilles víznyelőjére összpontosítottuk. A külszín jegyei, a kutatás eddigi tapasztalatai alapján meggyőződésünk, ezen a területen sikerül bejutnunk a barlangba. A múlt évben jelentős segítséget kaptunk a Mecseki Ércbányászati Vállalattól, mert az általuk kihajtott lejtősvágatból reméljük rövid időn belül leküzd- jük'a borlang fő ágát elzáró szakadást és bejutunk a barlangba. — On mint barlangkutató a negyedszázad kutató munkája gazdag tapasztalatai alapján mit remél a Vizfőforrás barlangrendszerének feltárásától? A Vizfőforrás feltárt szakasza az Achilles víznyelő alatti táborterem, néhány aknabarlangban tolóit cseppkövek azt mutatják, számolhatunk cseppkőképződményekkel, de kérdés, lesz-e olyan barlangszakasz, amely idegenforgalmi bemutatásra alkalmas. A turista utcai ruhában, kényelmes körülmények mellett vállalkozik csők a föld alatti világ megtekintésére. G. F. módszerek köre igen széles, a megfigyeléstől, a statisztikai adatfelvételtől, az interjúk lefolytatásán és a kérdőíves kikérdezésen keresztül a különböző dokumentumok vizsgálatáig terjed. Az alkalmazandó vizsgálati módszert mindig a kutatás cél- ja határozza meg és a módszerek alkalmazása során az adott módszerből következő szabályokat és törvényszerűségeket kell figyelembe venni. (Igen veszélyesek a napjainkban divatossá vált, megfelelő szakismeretek nélkül végzett úgynevezett „empirikus vizsgálatok", a sokszor dilettáns módon összeállított kérdőívek, és az így nyert adatoknak az ismeretek hiányából adódóan téves értelmezése. Ez egyúttal arra is utol, hogy a „tapasztalati tény" korántsem mindig felel meg a valóságnak.) A módszertani ismeretek mellett a tapasztalati eredmények tudományos feldolgozásához szilárd elméleti ismeretekre is szükség van. Az elméleti alapok nélküli empirikus kutatás empirizmushoz, a valóság me- gintcsak téves értelmezéséhez vezet. A szociológiai empirizmus ugyanis minden ismeretet a tapasztalatra redukál, A közvetlen tapasztalaton túlmutató elméleti általánosításokat mint tudományosan ellenőrizhetetle- neket elveti. Ez a modern empirizmus megkülönböztetendő a felvilágosodás korában kialakult empirizmus — racionalizmus vita empirizmusától. Annak idején ugyanis az volt a vita tárgya, hogy honnan erednek ismereteink, és az emprizimus az idealista filozófiai magyarázatokkal szemben a megismerési folyamat tapasztalatokból kiinduló jellegét hangsúlyozta. A modern empirizmus ezzel szemben — igen gyakran a', úgynevezett filozófiai pozitivizmusra támaszkodva — mindenfajta általános kérdésfeltevést elvet, minden általános társadalomelméletet bizonyíthatatlannak és tudománytalannak tart. Ennek következtében a szociológiai empirizmus csak igen korlátozott érvényességű részvizsgálatokra vállalkozik. Bármennyire is hasznos rész- eredményekre vezethetnek azonban az ilyen jellegű kutatásaik, egyfelől képtelenek a lényegi társadalmi összefüggések magyarázatára, másfelől pedig fennáll annak veszélye is, hogy csak különben is kézenfekvő kijelentések tudományos „bizonyításáig" jutnak el. Kolosi Tamás Új agrokémiai társulás alakult A korszerű légi és földi növényvédelem és a laboratóriumi vizsgálatokra alapozott talajerő gazdálkodás s főként ennek költségvonzata ma már meghaladja egy-egy mezőgazdasági nagyüzem anyagi erejét. A megoldást az agrokémiai centrumok jelentik. Tegnap délelőtt Bicsérden hét termelőszövetkezet és egy állami gazdaság vezetői ültek össze, hogy agrokémiai társulást alakítsanak. Az alapító tagok a boksái, a bicsérdi, a bogádmindszenti, a görcsönyi, a kővágószöllősi, a szabadszentkirályi és a szentlőrinci Úttörő Termelőszövetkezet, valamint a Szentlőrinci Állami Gazdaság képviselői kimondták a társulás megalakulását és a boksái Ezüstkalász Termelőszövetkezetet kérték fel a gesztori teendők ellátására. Az építendő agrokémiai centrum helyét még nem jelölték ki, Szentlőrinc község, mint fontos vasúti és közúti csomópont jött az előzetes megbeszélé- seknél számításba. A tegnap alakult agrokémiai társulás nyolc szomszédos mezőgazdasági nagyüzemben ösz- szesen 30 ezer hektáron oldja majd meg a korszerű növényvédelmet és talajerőgazdálkodást.
