Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-23 / 232. szám

1976. augusztus 23., hétfő Dímantűlt napló 3 Több lesz a helyi munkalehetöseg Erőteljesen iparosodik Vajszló Négyszáz főt foglalkoztató gyáregység A Pápród felöl a négy kilo­méteres, nyílegyenes országút tengelyének végén a vajszlói templom tornyának sziluettje látszik. Itt valóban „torony­iránt" halad a valaha „egy- kés” Ormánság területére uta- " zó. Már nem egykés vidék — Szerencsére múlt időben beszélhetünk az ezen a terü­leten dívott „egykés" időkről — mondja Sovány István, a vajszlói tanács elnöke. — Álta­lánosnak mondható egy család­ban a két, sőt a három gyerek is. A még kétezer lélekszámot sem meghaladó Vajszlón tavaly negyven gyermek született, az idén eddig már huszonnyolc. Régen három tanteremmel mű­ködött itt az elemi iskola, körül­belül hetven—nyolcvan gyerek tanulta a betűvetést. Most kö­zel kétszáz az általános isko­lába járó vajszlói gyerekek szá­ma. Tíz tanterem áll rendelke­zésükre. Vajszló, Luzsok, Pápród mintegy 2400 lakója a termelő­szövetkezetben, az állami gaz­daságban és a mindjobban iparosodó Vajszlón dolgozik. A száz fővel dolgozó fűrészüzem parkettát, különböző deszkákat gyárt. Automata gépeket állí- , tottak üzejnbe. A környező köz­ségekből is számosán itt talál­nak munkalehetőséget. Jelentős beruházásba kezdett Vajszlón a Szentlőrinci Állami Gazdaság A gazdaság bogád- mindszenti területe a burgonya­termesztésre „profilírozta" ma­gát. Ehhez nélkülözhetetlen a burgonyatároló. A 2000 vagon befogadására tervezett tároló első üteme — 500 vagonos — most épül Vajszlón. Az objek­tum száraztisztításra, tárolásra lesz alkalmas kezdetben. Ké­sőbb itt oldják meg az áru csomagolását is. A takarmány­keverőüzemben — 360 vagonos gabonatárolót építettek mellé — mintegy hatvanon találnak munkalehetőséget. Vajszlónak — mint alsólokú Épül a burgonyatároló kiemelt központnak — már régi törekvése egy jelentős új ipari objektum létesítése. — Több budapesti gyárral is tárgyaltunk gyáregység létre­hozása érdekében — mondja a tanácselnök. — A korábbi gépjavitót ajánlottuk fel. Végül is a Ganzzal sikerült megálla­podásra jutnunk. Az épület bel­ső átalakítása után a műanyag alkatrészek gyártásához szük­séges gépek megérkeztek és már megkezdték a termelést. A Járási Tanácshivatal fel­mérte Vajszló és környéke mun- kaerőkinálatát, megállapították, hogy 150—200 szabad munka­erő van a környéken, jobbára nők, akikre ,,ha helyben lesz munkalehetőség, lehet számí­tani". Szabad munkaerő — Az ötéves terv végére kö­zel négyszáz főt foglalkoztat a Ganz gyáregysége — mondja • a tanácselnök. A létszám egy része a szabad munkaerőből, másik része pedig a jelenleg — Siklóson, Sellyén, Cserkúton dolgozó — ingázókból verbuvá­lódik majd. Vajszló iparosodá­sának ez a gyáregység lesz a legjelentősebb objektuma. Vajszló központi fekvése, megfelelő kereskedelmi, fejlődő egészségügyi ellátottsága vonzó hatással van a környékre. A községben új utcasort nyitottak Majláth-pusztáról és Kelemen­ligetről a drávai árvíz követ­keztében beköltözők, — ezt az utcasort most már — szerencsé­re árvízi beköltözők nélkül — hosszabbítani kellett. Újabb 24 házhelyet parcellázott a tanács, de igény van további házhelyek kialakítására. Napközi otthon létesítésére a Megyei Tanács 350 000 forintos támogatásával házat vásárolt. Bővíteni kíván­ják az igényeket már nem ki­elégítő óvodát is. Törpevízmű már van, a hálózat fejlesztésé­re is készek a tervek, a „saját erő" viszont korántsem elég­séges a tervek valóraváltásához A Megyei Tanácstól kapott 5250 iskolást szállítanak Diákbuszok Az 1976—77-es tanév kezde­tétől már 5250 diákot szállítanak a VOLÁN 12-es számú vállalat autóbuszai a körzeti iskolákba. A vállalat a Baranya megyei Tanács művelődési osztályával koordinálva évek óta egyre több kis településen lakó diák utaztatását oldja meg. Ez évre Szalántára kértek járatot a szá­vaiaknak, ám menetközben új igényként jelentkezett, hogy a rózsafai, magyarsarlósi, szemé­lyi és a szárászi gyerekeket is körzeti iskolákba kell eljuttatni szeptember 1-től. A VOLÁN már gondoskodott e települések iskolajáratairól. E falvak bekapcsolásával már 57 — a pécsi járásban lévő — községből viszik a gyerekeket a diókjáratok. A mohácsi járás­ban 27, a sósdiban 37, a sik­lósiban 63, a szigetvári járás­ban 43 helységből gyűjtik ösz- sze a gyerekeket az autóbu­szok. A legtöbb utazgató kis­diák — 1254 — a pécsi járás településein lakik. Ugyancsak sok — 1180 — tanuló várja reg­gelenként a buszokat a siklósi járás községeiben. A VOLÁN minden kisköz­ségbe, pusztára nem tud külön autóbuszt küldeni, így inkább menetrend módosításokkal, il­letve a „karácsonyfa" járatokkal oldja meg a gyerekek utaztatá­sát. A „karácsonyfa" járat az induló állomástól öt-hat, ese­tenként még több helyen meg­állva gyűjti össze a gyerekeket, amíg az iskolához ér. A VOLÁN a jövőben arra törekszik, hogy csökkentse az utazási időt, s egyre kevesebb kisgyereknek kelljen korán felkelnie ahhoz, hogy időben érjen az iskolába. 400 000 forintot most az egyik legfontosabb feladat megoldá­sára, az általános iskola kor­szerűsítésére fordítják. Társadalmi munkával A község fejlődését a lakos­ság társadalmi munkával is se­gíti. Jelenleg társadalmi mun­kával épül a sportpálya öltöző­je, fürdője, szertára. Elkészül­tek a tervek a Kodolányi mú­zeum, valamint a vajszlói szüle­tésű Haraszti Pál festőművész alkotásait bemutató képtár lé­tesítésére is. Garay Ferenc Új típusú teflonedények A du-pont együttműkö­dés alapján hazánkban készülő teflon-edények családja újtípusú hússze­letsütőkkel bővül a közel­jövőben. Ezeket már az új alumíniumgyárban ter­vezték. A hagyományos formától eltérő, szögletes, üvegtető­vel záródó teflonedények­ben a hús sütése és páro­lása a fedő levétele nél­kül is ellenőrizhető. A kor­szerű, zsírszegény táplálko­záshoz ma már-szinte nél­külözhetetlen teflonedé­nyek új típusát a gyár az őszi nemzetközi vásáron mutatja be. Évente mintegy 320 ezer teflonedény kerül a hazai boltokba. Jelenleg narancs, piros, almazöld és kék szí­nekben készült hússzelet- és palacsintasütőt, nyeles és hagyományos formájú lábasokat, fazekakat gyár­tanak. A tervek szerint ka­rácsonyig a részleg még három különböző méretű szeletsütővel bővül. Nők az AB-bizottság előtt Kevesebb a művi megszakítás Másodfokon is elutasított kérelmek Amikor első alkalommal vet­tem részt egy másodfokú AB- bizottság fogadóóráján, csak a hivatalból ottlévőkkel tudtam beszélgetni: egy paciens sem akadt. A következő héten már bekopogtak néhányon. A középkorú nő magába roskadva ül a széken, alig hall­juk szavát: — 16 éves koromban szüle­tett a lányom. Nemsokára meglesz az eljegyzése. A la- luból is kibeszélnének, ha most születne a második. Egy hó­nap múlva betöltőm a 35. évem. Kérem, ne utasítsanak el. Az asszonyon látszik a ki­szolgáltatottság, elesettség. A bizottság tagjai ki sem küldik, nincs mit megvitatniuk, tekin­tetükben a döntés: A kommunikáció az emberek közötti közlési, érintkezési vi­szonynak sajátos, a modern tár­sadalmakban kialakult formája, amely a személyes közléstől és a csoportok közi kommuniká­ciótól elsősorban tömegességé­ben, heterogenitásában és tech­nikai eszközök általi közvetített­ségében különbözik. A tömegkommunikáció töme­gessége egyaránt vonatkozik az információk mennyiségére, a befogadók számára és az infor­mációk előállítási módjára, amely igen hasonlít a modern ipari termelésben kialakult módszerekhez. Az információt tehát üzemszerű szervezetben a technika segítségével állítják elő és tömegesen juttatják el a tömegekhez. A heterogenitás jellemzi a közölt információkat jellegükben, színvonalukban és az információ befogadásában. Igen heterogének képzettségük­Tömegkommunikáció ben, érdeklődési körükben stb. Végül a tömegkommunikáció esetében az információt mindig valamilyen technika (sajtó, rá­dió, tv) közvetíti. Részben ezzel függ össze az is, hogy az infor­mációk elszemélytelenednek, forrásuk általában nem az egyén, hanem egy társadalmi intézmény és az információ job­bára csak egyfelé áramlik. Az elszemélytelenedést mu­tatja, hogy még a személyes kommunikációban kapott infor­mációt a személy megnevezé­sével adjuk tovább („azt mond­ta a Pista"; „szólt a főnök), addig a tömegkommunikációs információ a személyes tovább­adásban is elszemélytelenedik („azt irta az újság”; „hallot­tam a rádióban"). Ez az elszemélytelenedés azonban nemcsak a technika következménye, hanem össze­függésben van azzal is, hogy az információ forrása többnyire valamilyen intézmény, csoport. A tv-ben hallott kommentár esetében például nemcsak az újságíró véleményére, hanem a „hivatalos véleményre" vagy legalábbis valamilyen csoport véleményére figyelünk. Az információ áramlás egy- irányúságát — az olvasói leve­lek stb. ellenére is — jól mu­tatja, hogy az újságnak, a te­levíziónak nem lehet „visszabe­szélni”, csak ő — illetve a mö­götte álló társadalmi intézmé­nyek — „kommunikálnak ve­lünk", nem pedig „kölcsönösen kommunikálunk". A tömegkommunikációs szituá­ció mindig a közlő és a befo­gadó együttesét és a kettő vi­szonyát is jelenti. Nemcsak a kibocsájtó, hanem a befogadó vizsgálata is igen fontos. A be­fogadási folyamat pedig erősen szelektív jellegű. Ez a tömeg­kommunikáció heterogenitásá­ból adódik és azt jelenti, hogy egyrészt a befogadók válogat­nak a közölt információk között, másrészt különböző, sokszor igen eltérő módon fogadják be, értik és értelmezik ugyanazt az információt is. így az egyre erőteljesebben a tömegkommu­nikáció által alakított közvéle­mény is heterogén, belsőleg struktúráit. Kolos Tamás- Mikor tud bejönni? A nő sírva emelkedik székről. A következő, fiatal teremtés mosolyogva lép a szobába, s ózonnal a lényegre tér: — örülök a terhességemnek. Szeretem a kisfiam, s remélem, hogy ez lány lesz. Az anyósék erösködtek, hogy jöjjek el, a lérjem meg nem tudott kinek igazat adni. Kérem, adjanak egy igazolást, hogy itt jártam és hogy elutasítanak. ♦ A Minisztertanács népese­déspolitikai határozata a szá­mos szociális és gazdasági in­tézkedés mellett egészségügyi jellegűt is tartalmaz. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet is okkal született, hiszen köz­tudott, hogy a terhesség művi megszakítása sem az anya, sem a születendő utódok szempontjából nem közömbös. Vizsgálati eredmények bizo­nyítják, hogy a művi megsza­kításokon átesett nők nagy részénél — későbbi szüléseik során - ugrásszerűen megnő a koraszülések aránya. Ez a növekedés a megszakítások számával egyenes arányban fokozódik. Az sem elhanyagol­ható szempont, hogy a be­avatkozások az anya egészsé­gét is károsítják. A rendelke­zés tehát elsősorban azt cé­lozza, hogy a nem kívánt szü­lés megakadályozásának mód­ja ne a művi megszakítás, ha­nem a megelőzés legyen. Az AB-.bizottságoknak épp ezért kell rendkívül felelősségtelje­sen, humánusan, de semmi­képp sem liberálisan dönte- niök­Baranya megyében a ren­delkezés életbe lépése óta csaknem felére csökkent a művi beavatkozást kérők szá­ma. Tavaly 4759 nő jelentke­zett az első, illetve a másod­fokú bizottságoknál. Közülük 28-an még az elsőfokú bizott­ság döntése előtt meggondol­ták magukat, vállalták a ter­hességet. 155 nő kérelmét el­utasították, közülük 130-an fel­lebbeztek. 155-en megjelentek a bizottság előtt, s 67-en megkapták a beleegyezést. A legtöbb esetben - 1171 - a három-, vagy többgyermekes asszonyoknak adnak azonnal engedélyt a megszakításra. Urbán Tamás fotói az Angyal­csinálás c. sorozatból Megdöbbentő, hogy a második helyen - 1149 - azok szere­pelnek, akik nem élnek há­zasságban, illetve legalább hat hónap óta folyamatosan külön élnek. Viszonylag kevés — 601 — azoknak a száma, akik nem rendelkeznek önálló lakással, s ezért kérik a meg­szakítást. Ugyancsak megkap­ják az engedélyt azok a nők, akik betöltötték a 35. életévü­ket vagy akik bűncselekmény következtében maradtak terhe­sek, akiknek egészségügyi okokból nem ajánlatos a szü­lés, illetve ha a megszakítást egyéb szociális okok nyomaté­kosan indokolják. A tapasztalat szerint sokan a harmadik gyermek megszü­letését akarják művi beavatko­zással „megelőzni". Többségük 30 éven .aluli fiatalasszony. Az utóbbi években elterjed­tek a korszerű fogamzásgátló szerek, s manapság a fogam- zóképes korban lévő baranyai nők 17 százaléka védekezik o nem kívánt terhesség ellen. A 17 százalék az 1973. év előtti helyzettel összehasonlítva je­lentős előrelépés, ám nagyon sok nő a bizottság előtt is be­vallja, hogy nem védekezett. Az elsőfokú hatóság elutasítá­sába nem mindig nyugszanak bele, mint az a fiatalasszony is, akivel ugyancsak találkoz­tunk. A magabiztos, jó megjele­nésű nő férjével és egy gyer­mekével anyósánál él, három szobás, összkomfortos lakás­ban : — Jogom eldönteni, hogy akarok-e gyereke* vagy sem! - közli kategorikusan. A bizottság elnökének hang­ja nyugodt: — Igen asszonyom, amíg nincs teherben .. . Török Éva

Next

/
Thumbnails
Contents