Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-23 / 232. szám
2 Dunántúlt napló 1976. augusztus 23., hétfő Színházi premier aug. 28-án Hollószárnyú enyészet Tömöri, Kanizsai Dorottya, II. Lajos király... Tegnap már színpadon is próbáltak. Sík Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője járta őket körül Egy nép életében ezerszer végig gondolt történet-szilánkokat, emléktöredékeket gondolt ismét végig, a színházi ember fejével. Próbálják tehát Nemeskür- ty István: Hollószárnyú enyészet című drámáját. Sir Kati: Kanizsai Dorottya. Tömöri érsek-hadvezér: Győri Emil. És egy fiatal régészlány: egy fiatal színésznő, a Pécsett most bemutatkozó Fabó Györgyi. A premier veszélyesen közel: augusztus 28-án, pénteken este felgördül a függöny Pécsett, majd utána Baranya megye több helységében is, ahová elviszik és ahol bemutatják a Hollószárnyú enyészet-et. A nyár — nehéz színházi idény. Jogos színészi szabadságok alatt művészeket összeszedni — nem könnyű vállalkozás. Nem könnyű még sokminden más sem az ilyen részben nyári, részben „kőszínházi" előkészülethez. Tegnap mégis színpadon állt már a színészgárda: Pákozdi János, Melis György, aztán a Zápolya Györgyöt alakító Kézdi György . . . társaikkal. A színpad körül pedig az előadás szellemi alkotói: Sík Ferenc rendező, mellette Eck Imre, aki a koreográfiát tervezte, Hirsch Bence, aki Kodály Zoltán műveiből a bemutató zenéjét szerkesztette. És még egy most bemutatkozó művésznő: Ék Erzsébet, a színház új jelmeztervezője, aki a kosztümök alkotója. Filmes szakember, történész és író: Memeskürty István szerezte az előadás alapját jelentő irodalmi művet. A szerző összetett arculata eleve izgalmas, Sík Ferenc azonban nem árul el többet, mint egy műfaji megjelölést, ahogy ő az előadást érzi: színpadi látomás. Tegyük hozzá: ez a látomás emlékezés is. így várjuk. Alkotmánynapi ünnepségek Mohácson 0 # r f Bosnyák szoba részlete (Folytatás az I. oldalról) képviselői és a pélmonostori testvérterület delegációja. Tizenegyezer darabból álló gyűjtemény Bocz Józssí, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a kiállítást. Beszédében utalt arra, hogv hazánkban a nem magyar anyanyelvűek hűségesen részt vesznek az építő munkában, egyre bővül politikai, közéleti tevékenységük. A szerb-ho:vát nyelvet ma már közel 30 általános isl'olábcn oktatják Baranyában, s délszláv tanárokat képeznek a Pécsi Tanárképző Főiskolán. A most nyíló kiállítás hűen prezentálja a sok- nemzetiségű Mohács városában, hogy a nemzetiségek harmonikus együttélése érdekében nap mint nap mennyit tesznek a helybeliek. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára végezetül köszönetét mondott mindazoknak. akik munkájukkal hozzájárultak a kiállítás sikeréhez. A bemutató igen színvonalas: közel 11 ezer darabból álló gyűjtemény képezi alapját. A látogató megismerkedhet a Baranyában élő délszlávok életével, mindennapjaival. A Pannónia, 13"70 Szövetkezeti szakemberek VII. találkozója Harkányban Erősíteni kell a szövetkezeti demokráciát Szorosabbá tenni a fogyasztási szövetkezetek és háztáji gazdaságok kapcsolatát Az ország minden részéből ismét eljöttek a szövetkezeti szakemberek a harkányi találkozóra. Tegnap délelőtt a siklósi várban immár a hetedik Pannónia 76 napokat nyitották A SZENTLORINCI TÜZELŐ- ÉS ÉPÍTÖANYAGTELEPEN nagyobb mennyiségű 50/100-as, 60/100-as talpascső 80/75-ös kútgyürű valamint 240x10x10-es kerítésoszlop kapható Telefon: 71-102. kiállított tárgyak, munkaeszközök utalnak e soknemzetiségű vidék enrbereinek mindennapi kapcsolatára, ugyanakkor bepillanthatunk a szerbek-horvá- tok népművészetébe is. Ifjúsági Parkkal gazdagodott Pécs, a Balokóny ligetben. Augusztus 20-ón, délután 5 órakor a pagoda-szerű épületben a kivitelezek számára adtak fogadást; amelyen megjelentek dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Papp Imre, Pécs megyei Város Tanácsának általános elnökhelyettese, Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, Komlódi Józselné, a KISZ Pécsi városi Bizottságának első titkára, valamint Gergely László, a HNF városi Bizottságának titkára. Komlódi Józsefné köszöntötte az egybegyűlteket, majd Habó Józsei, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállaló; igazgatója beszélt az építés gondjairól, örömeiről. Ezt követően Papp Imre a Városi Tanács díszoklevelét adta át a vállalat két brigádjának és a DÉDÁSZ egyik kollektívájának. Az első műsor az új létesítményben Hat órakor kezdődött a megnyitó ünnepség, amelyen részt vett Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A Pécsi Ifjúsági Parkot Papp Imre nyitotta meg. A megnyitó után a fiatalok birtokukba vették az új létesítményt, s a Viking, valamint a Gaudium együttes muzsikájára megkezdődött a park „hétköznapi" műsora. Népdatesokor kottával Dudanóták, betyárdalok Pécsi szerző egyedülálló munkája A szerző nemrég népdal köteteken járkált még, szobájában nem látszott a padló, annyi volt a forrásmunka. Tegnap megjött a hír Siklósról: az ÁFÉSZ nyomdájában kinyomják és már kötik egy nagyon fontos munka példányait. — Azért írtam meg ezt a könyvet — mondja Várnai Ferenc, a szerző —, mert láttam: a sok népdalkörnek énekelni valóra van szüksége. Eddig elénekelték a falujuk, a környék népdalcsokrát, esetleg hozzávettek néhány országosan ismert dalt, s a műsor most már kimerült. De más gond is tapasztalható. Hiszen egy műsor nem csupán népdalok egymás mellé sorolása, hanem alkotó-szerkesztő munka is, amelyet színpadon, hallgatóságnak kell bemutatni. Nem mindegy tehát, hogy milyen Az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalása A szociális otthoni és intézeti gondozási díjak megállapítása A szociális otthoni és szociális intézeti gondozási díjak megállapításával kapcsolatos néhány vitás kérdésben foglalt állást a közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium. Az állásfoglalás egyebek között tisztázza: hogyan kell megállapítani az árvaellátásban részesülő gyermekek szociális intézeti gondozási diját. Többször előfordult ugyanis, hogy a szociális intézeti gondozásra szoruló — egyébként árvajáradékban is részesített — gyermek intézeti gondozási díjának megfizetésére az árva életben levő szülőjét kötelezték, rendszerint olyan megfontolásból, hogy az árvát beutaló szerv a gyermek életben levő szülőjét tartotta az árvajáradék jogosultjának. Az 1975. évi társadalombiztosítási törvény ezzel kapcsolatos része azonban egyértelműen leszögezi, hogy az árvajáradék minden esetben az elhalt szülő gyermekét illeti meg. Egy ezzel kapcsolatos korábbi rendelet pedig azt is kimondotta, hogy a gondozási díjat a gondozott köteles megfizetni. A minisztérium állásfoglalása szerint tehát ilyen esetekben a gondozási díj megfizetésére nem az élő szülőt, hanem — árvajáradékának terhére — a gondozott árvát kell kötelezni, éppen úgy, mint bármely más járadékszerű jövedelemből, ilyen esetekben is az árvajáradék 80 százalékát kell befizetni gondozási díjként. Kivétel: az állami gondozott kiskorúak árvajáradékának csak 70 százalékát veszik figyelembe szociális intézeti gondozási díjként. Az eddigiekhez hasonlóan azonban a szociális intézetben elhelyezett árva gyermek élő szülőjét is kötelezhetik részgondozási díj fizetésére, ha ennek feltételei fennállónak. Az állásfoglalás kitér arra is, hogyan kell megállapítani a gondozási díjat, ha olyan személyt helyeznek el szociális otthonban (intézetben), aki otthon saját jövedelméből tartotta el jövedelemmel nem rendelkező házastársát. Néhány esetben ugyanis — ha az otthonmaradt házastárs eltartása veszélybe került — a tanácsok úgy próbáltak segíteni, hogy a szociális otthonba beutalt személynek csak részgondozási díjat állapítottak meg, s a jövedelméből fennmaradó összeget — mintegy tartósdíj címén — az otthonmaradt hózastórs rendelkezésére bocsátották. A minisztériumi állásfoglalás a továbbiakban felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a gondozási dijakat — a gondozottak és a gondozási díj kifizetésére kötelezett hozzátartozók szociális körülményei alapján — évenként felülvizsgálják. 1975-ben ez a felülvizsgálat elmaradt. A felülvizsgálat alapján megállapított új gondozási díjat 1976. október 1-től kell fizetni. Azok gondozása azonban, akiknek jövedelme, vagyona vagy tartásra kötelezhető hozzátartozója nincs, továbbra is ingyenes. KINYÍLOTT A TUL1RAN 20 «IPOAtCSOKO« Nf>DAtKÖ»ÖKN£K, KÓRUSOKNAK Várnai Ferenc ÖSSÍSÁLliráSAI dalokat, s milyen szerkesztésben énekelnek egymás után. Beleolvastunk Vass Lajosnak a kötet élén álló előszavába: — Amióta Járdányi Pál 16 népdalcsokrot szerkesztett egybe a Magyar népdaltípusok című munkájában, azóta először kerül ekkora igényű munka az olvasó kezébe. Kár, hogy Járdányi csokrai nem is kerültek forgalomba, mert az idő az ő úttörő vállalkozását igazolta: a mai énekes gyakorlat az ilyen összeállítások tömegét igényli. A pávakörök és énekkarok egyszólamú népdalműsorai ma is azt bizonyítják, hogy több népdal műsorszámmá való alakítása zeneszerzői jellegű munka. Kevesen értik, vagy érzik az összeállításban rejlő művészi lehetőségeket és szükségszerűséget. Ezért kell különös örömmel üdvözölnünk Várnai Ferenc munkáját, mert ebben példamutatóan megvalósította mindazt, amit az elmúlt évek gyakorlata kiérlelt, vagy megkívánt. Székely dalok, dunanóták, betyárdalok, béresdalok, huszárdalok ... 20 csokorban 70 nóta. Nagy érték: együtt van szöveg és kotta. Nemcsak a népdalkörök, hanem kórusok is bővíthetik vele a műsorukat. Bartók, Kodály gyűjtéseiből az alig ismert dalok, aztán Lajtha László, Kiss Lajos és mások gyűjtése mellett a szerző saját kutatásainak eredményeiből is sokat tartalmaz a kötet. Megható, hogy utóbbiak között van a történelemüldözte székelység több dala. Ezeket Várnai Ferenc a második világháború után Somberekre, Hidasra került székelyektől gyűjtötte. A művelődési évad közeledtével a siklósi ÁFÉSZ dicséretesen gyors munkát végzett. Két hét múlva a népdalkörök vezetőinek kezében lesz a kötet, benne két esztendőre elegendő tanulnivalóval - dallal. Földessy Dénes meg, a két hétig tartó rendezvénysorozat ezúttal is a három szövetkezeti ágazat száznál több szakemberének érdeklődését váltotta ki. A megnyitón részt vett Czé- gény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Vida Sándor, az MSZMP Siklósi járási Bizottságának első titkára, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja, a Baranya megyei Szövetkezeti Bizottság elnöke, Pró- vicz Lajos, a TIT Baranya megyei Szervezetének titkára, a rendezvény házigazdája, valamint a baranyai szövetkezeti ágazatok szövetségeinek vezetői. A Pannónia 76 rendezvény- sorozatot dr. Földvári János kandidátus, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg, majd Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának Ipari-Mezőgazdasági és Közlekedési Osztályának alosztályvezetője tartott megnyitó előadást. A nagy érdeklődéssel kísért előadás címe „A szövetkezeti vezetők feladatai a fejlett szocializmus építésének szakaszában" volt. Az előadó többek között a szövetkezeti demokratizmus ki- szélesítésének szükségességéről beszélt; a megnövekedett, sokszor hetven falun több ezer tagot magába foglaló szövetkezetekben (példaként fogyasztási szövetkezetei említett) a közgyűlés egyre nehezebben tölti be a demokratizmus fórumát, a küldöttközgyűléseken azonban a kellő információkkal rendelkező küldöttek sokkal inkább képesek megalapozott döntésekre. Szó esett az ipari szövetkezetek működéséről, a termelés irányairól: ezek a gazdasági egységek egyre inkább a választék bővítésében, a kis mennyiségű termékek előállításában, a hiánycikkek megszüntetésében kell hogy fontos szerepet vállaljanak. Zsuffa Ervin beszélt a fogyasztási szövetkezetek és a háztáji gazdaságok kapcsolatainak kiszélesítéséről is. A fogyasztási szövetkezetek a kistermelőnek megmondják mire van szükségük, s ennek előállításához minden segítséget megadnak. A tegnapi megnyitón különös hangsúllyal esett szó a szövetkezeti ágazatok együttműködéséről, a területi szövetségek és a TOT munkakapcsolatának bővítéséről. A Pannónia 76 rendezvény- sorozat eseményei ma folytatódnak; néhány előadás cime a 14 napos programból: „Az ipari szövetkezetek országos kongresszusáról", (a rendezvény- sorozatnak többek között az is különös jelentőséget ad, hogy mindhárom ágazat kongresz- szusra készül), „A Szövetkezeti Törvény módosításáról", „A szövetkezetek nevelő' munkájáról, közművelődési feladatokról." A szövetkezeti szakemberek az előadások között Baranya gazdaságaival, s természetesen természeti szépségeivel is ismerkednek. L. J.
