Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-20 / 230. szám
Pannónia Szálló Magyarszék Balokány Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 230. szám 1976. agusztus 20., péntek Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Alkotmányunk ünnepén A lkotmányunk születésnapját ünnepli dolgozó népünk. Augusztus 20-a 1949 óta nemcsak az új kenyér napja, hanem az Alkotmány ünnepe is. Van valami szimbolikus jelentősége annak, hogy az Alkotmány ünnepe egybeesik az új kenyér ünnepével. Ahogy a kenyér az élet jelképe, úgy az Alkotmányunk népünk új életének megtestesítője. Külsőleg az Alkotmány is törvény; jogszabály, amely meghatározott életviszonyokat rendez. Jelentőségét tekintve azon- bcn fölötte áll minden más jogszabálynak, mivel az állami, a társadalmi és a jogi rend alapvető szabályozását tartalmazza. Ezért mondjuk, hogy az Alkotmány szocialista államunk és társadalmunk alaptörvénye, amely meghatározza az állam szerveinek működését, az állampolgárok jogait és kötelességeit, a társadalmi viszonyokat. Alapvető jelentőségű kérdéseket szabályozván alkalmas arra, hogy rajta és általa mérjük meg eqész társadalmi, politikai, qazdasági és eszmei rendünk értékeit. A dolgozó néptömegeknek nagyon soká kellett várni arra, hogy jogait és az állami szervezet felépítését jogszabályban rögzítsék. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 1949-ben került megalkotásra, mint az 1949. évi XX. törvény. Az akkori viszonyoknak megfelelően szabályozta az alapvető társadalmi, politikai kérdéseket, a hatalmi viszonyokat. Bár mint minden jogszabály megalkotásánál, az Alkotmány létrehozásánál is figyelemmel kellett lenni az elérendő célokra, a szabályok a megalkotáskori életviszonyok kifejezői. Az életviszonyok változása ezért szükségessé teszi időnként az Alkotmánytörvény módosítását is, ami nélkül az Alkotmány elveszítené a fejlődést elősegítő funkcióját és holt betűvé válnék. Ez a módosítás történt meg az 1972. évi I. törvénnyel, amely kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit. Miután hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Alkotmányunk 2. §-a leszögezhette; „A Magyar Népköztársaság szocialista állam." Majd a következő bekezdés szerint: „A Magyar Nép- köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé." Minden eredmény, amelyet dolgozó népünk az elmúlt évtizedek során a termelés, a tudomány vagy a kultúra területén elért, áldozatkész erőfeszí. tés, hősies munka következménye. A munkáé, amelynek becsületét a szocialista államokban teremtették meg és amelyről érdemes idézni Alkotmányunk rendelkezéseit (14. §.) ,,A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék. Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamádsze. rek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják. A Magyar Népköztársaság a .Mindenki képessége szerint mindenkinek munkája szerint* szocialista elv következetes megvalósítására törekszik." Micsoda tömör megfogalmazása ez a munkával kapcsolatos alapelveinknek! Realitása mellett mennyi magasrendű eszmeiség nyilvánul meg e sorokban! De mennyit kell még tennünk azért, hogy e nemes célkitűzések mindenkinek az életében magátólértetődő valósággá váljanak! K ülön szeretném felhívni a figyelmet a jogok és kötelességek összekapcsolására; ez a törvény szövegében nem véletlen, hanem a szocialista demokrácia egyik igen lényeges eleme. A jogok és kötelességek elválaszthatatlanok valamennyiünk életében, mindennapjainkban. Minden kötelezettség jogot is foglal magában, amint minden jog egyben kötelességet is jelent. Félreérthetetlenül fogalmazza meg e gondolatot Alkotmányunk 54. §-a: „A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől." Ezért joga és egyben kötelessége minden dolgozónak, hogy részt vegyen a közügyek intézésében, Biztosítani kell a dolgozók minél szélesebb körének a döntések meghozatalában való közreműködést, hogy ily módon is kialakuljon az emberekben a felelősségérzet a meghozott döntések megvalósításáért Nem véletlen az sem, hogy a Párt XI. kongresszusán olyan jelentős helyet kapott a tudat! tényezők szerepe. Hazánk fejlődésének most következő időszakában — a gazdasági építőmunka feladatai meflett — a tudati tényezők szerepe egyre jobban növekszik, A fejlett szocialista társadalom építése olyan emberek munkáját és aktivitását igényli, akik társadalmi céljaink megvalósításában fegyelmezett, jó munkájuk mellett a közügyekből is kiveszik részüket, ismerik és megtartják a szocialista er- kölc: normáit, akik számára szocialista hazánk szeretete elválaszthatatlanul összeforr a nemzetköziséggel. Mondhatjuk, további fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása. Valamennyien tisztában vagyunk azzal is. hogy eddigi sikereink csak a béke feltételei közepette voltak lehetségesek, mint ahogy további célkitűzéseink megvalósítása, a fejlett szocialista társadalom építése csak békés körülmények között mehet végbe. Ezért vesz- szük komolyan az egy évvel ezelőtt aláírt helsinki meqál- lapodást és ápoljuk annak szellemét. Alig néhány napja foglalt állást kormányunk a nemzetközi biztonság megszilárdításáról. „A Magyar Népköztársaság kormánya megelégedéssel állapítja meg — olvashatjuk a kiadott közleményben —, hogy az elmúlt évben a nemzetközi viszonyok fejlődése továbbra is pozitív volt. Erősödött a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének, a köl- csönöíVm előnyös együttműködésnek és a feszültség enyhülésének folyamata. A magyar kormány következetesen arra törekszik, hogy hozzájáruljon a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához, a vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásához." A kormány állásfoglalása nem átmeneti taktika: Alkotmányunkból folyó olaptétel. Amint az 5. § mondja: „A Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával," Dr. Földvári József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, országgyűlési képviselő „Hold—Föld” űrrakéta indult a Föld felé A Luna—24 szovjet automatikus űrállomás sikeresen végrehajtotta munka- programját a Holdon. Csütörtökön az űrállomás leszálló egységéről „Hold— Föld" űrrakéta indult a Föld felé. Az űrrakéta visz- szatérő egységében hold- kőzet-minták vannak. Mint ismeretes, a Luna—24 automatikus űrállomás szerdán moszkvai idő szerint 9 óra 36 perckor sima leszállást hajtott végre a Válságok tengere délkeleti körzetében. A leszállás után ellenőrizték az űrállomás fedélzeti rendszereit, meghatározták helyzetét a Hold felszínén és földi utasításra megkezdődött a kőzetminták vétele. Az űriakéta a holdkőzettel együtt csütörtökön, moszkvai idő szerint 8 óra 25 perckor indult el a Föld felé az űrállomásnak a Hold felszínén maradt leszálló egységéről. A rakéta visszatérő pólyájának adatai közelállnak a tervezetthez. A visszatérő egység a holdkőzet-mintákkal augusztus 22-én száll le a Szovjetunió területére száll le a ületére. Horváth Lajos, a Megyei Tonács elnöke átadja a kitüntetéseket. Elismerés a legjobbaknak Kitüntetések augusztus 20- alkalmából Alkotmányunk ünnepe alkalmából kitüntetéseket adtak át tegnap Pécsett a Megyei Tanácson az elismerésre méltó munkát végző tanácsi dolgozóknak. Az ünnepségen részt vett Me- gyászár József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Sziráki Ferenc, a Közalkalmazottak Szak- szervezete Baranya megyei Bizottságának titkára, valamint a megyei és a városi tanács tisztségviselői. Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelent tanácsi dolgozókat, méltatta eredményes munkájuk jelentőségét, majd átnyújtotta a főtanácsosi cím adományozásáról szóló oklevelet Álló Miklósnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya helyettes vezetőjének és dr. Szűcs Józsefnek, Pécs megyei Város titkársági osztálya csoportvezetőjéEzer mázsa új kenyér kerül a pécsiek asztalára augusztus 20-án. Fotó: Erb János nek. Elmer Jánosnak, a megyei tanács egészségügyi osztálya főgyógyszerészének a tanácsosi címet adományozta a megyei tanács elnöke. * „Kiváló Dolgozó" kitüntetést «folt át Horváth Lajos Ambruszt Győrgfűének, az llletményhivatol főelőadója nők. Balás Lászlónénak, Pécs megyei Város Tanácsa főelőadójának. Bóra Jánosnak, a Siklósi járási Hivatal főelőadójának, Császár fajosnak, _ a megyei tanács főelőadójának, Défcány Lászlónak, a Pécsi járási Hivatal főelőadójának, Eller Andrásnak, a Mohács városi Tanács csoportvezetőjének, Gőbölős Sándornak, a Szigetvári járási Hivatal tanulmányi felügyelőjének, Gyenis Istvárménak. a Siklósi járási Hivatal főelőadójának, Jozipo- vics Károlynénak, az újpetrei községi tanács vbtHkó rónak. Kardos Istvánnak, a Pécs városi Tanács Hl. kerületi hivatala főelőadójának. Kincs Márknak, a megyei tanács gépkocsivezetőjének. Kisfal! Sándor- nénak, a Sellyéi Nagyközségi Tanács előadójának, dr. Korányi Lászlónénak, Pécs megyei Város (Folytatás a 2. oldalon)
