Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-19 / 229. szám
I 1976. augusztus 19., csütörtök Dünantmi napló 3 Ismerkedés a város életével, gondjaival Kommunistához méltóan kívánunk dolgozni „A Szigetvári Városi Párt- bizottság dr. Kása Ferenc elvtársat, a Baranya megyei Pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársát a pártbizottság, a végrehajtó bizottság tagjává, valamint a pártbizottság első titkárává megválasztotta" (DN. júl. 24.) Íróasztalán a pártbizottság munkaterve, a végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyvei, a feljegyzésekkel teli határidő- napló . .. — Az első napok, hetek természetesen az ismerkedéssel telnek — mondja dr. Kosa Ferenc. — Igaz, nem idegenek közé jöttem, de a terület, a munka alapos megismerése most elsőrendű követelmény. Szívesen vállaltam ezt a munkát, köszönöm a bizalmat. A Szigetvár közelében levő Somogyapátiban született szegényparaszti családból. Pécsett o Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, majd a jogtudományi egyetemre iratkozott be. liMÄiiiilr életút — Anyagi körülményeim azonban nem voltak a legjobbak, nem engedhettem meg magamnak, hogy ,,csak" egyetemista ilegyek, A pécsbányai András-aknán csillésként dolgoztam és így folytattam tanulmányaimat. Mindig szívesen emlékszem vissza bányász- éveimre, a bányászokra, akik nagyon sokat segítettek a kedvező munkakörülmények megteremtésében. Jeles rendűén végeztem 1958-ban, de még utána is a bányában dolgoztam. Két év múlva kerültem az ügyészségre, ahol ismét sokat kellett forgatnom a könyveket az ügyészi, bírói szakvizsga megszerzéséért. De a tanulásnak még korántsem volt vége. Később a Megyei Pártbizottságra kerültem politikai munkatársnak és ez idő alatt végeztem el a Zrínyi Miklós katonai akadémiát. 1973 őszétől Moszkvában az SZKP KB mellett működő pártfőiskola hallgatója lettem. Sikerrel végeztem, s ha szabad így fogalmaznom; az iskola padjaiból kerültem ide. Korábbi munkakörei révén is számos ismerőse van Szigetváron, de most a kapcsolatok elmélyítése, a főfeladatok egyike. Nap mint nap ,,látogatóba” indul. — Tanács, üzemek, intézmények politikai, gazdasági munkájával ismerkedem — mondja. — A Városi Pártbizottság eddig is eredményesen dolgozott. Jól sikerültek a párttagkönyv-cseré- vel összefüggő beszélgetések. Elkészült az összefoglaló az elhangzottakról, a tapasztalatok elemzése megtörtént, — most már a feladatok meghatározásán és végrehajtásán a sor. Közös hang a jará$$<tf Mint mondja, jóleső érzéssel tapasztalta, hogy megtalálta a közös hangot a járási pártbizottsággal és apparátussal. — Az egységes szemlélet előfeltétele az egységes cselekvésnek — mondja. —• Egyik legfőbb feladatunk pedig most az 1976-os népgazdasági terv maradéktalan teljesítése, ennek segítése a párt XI. kongresz- szusa határozatainak szellemében. — Mik a tapasztalatai? — A város legjelentősebb gyárai, üzemei — úgynevezett gyáregységek. Ennek központjaival szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni mind a termelés további hatékonyságának fokozása, mind a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében. Beszélgetésünket gyakran szakítja meg a telefoncsengés, vagy a munkatársak nyitnak be „egy szóra" .. . Dehát ez természetes, van tennivaló bőven. — Nagy megtiszteltetés ez a funkció — mondja, — Szolgálni jöttem az ügyet és úgy látom, hogy a feladatok megoldásának segítésében sok társra találtam már eddig is. Eredményesen kívánunk dolgozni — kommunistákhoz méltóan. Garay Ferenc ÜJ „HULLÁM". A Dunaújvárosi Hullámvertikum első egysége megkezdte a próbagyártást. A 120 méter hosszú papirgyártó gépóriás elkészült, s legyártották rajta az első papírtekercseket. Az új gép teljes felfutás után évente 100 ezer tonna hullám alap- papirt állít majd elő. Az Építők szállója Újmecsekalján. Fotó: Erb János Három nagy család Az ország összes megyéjéből érkeztek • • Önkormányzat, szigorú rend Igazi családi otthonná lehet-e egy munkásszálló? Formálódhatnak-e közösségek, melyek a szabad időt hasznosan töltik el. A kérdésekre a válasz ma már könnyebbnek tűnik, de a kategorikus igent vagy nemet mégsem mondhatjuk ki. A hajdani magányosok mindinkább együvétartozók lesznek a hosszú együttélés alatt. A felkeresett három pécsi szállóban a lakók fele legalább 8—10, sőt 15 éve él ugyanabban a szobában, még az ágyuk is ugyanaz. Szénbányászok Mecseki Szénbányák külfejtési üzem, Széchenyi-akna: Jelenleg 39-en laknak a 6, 3 és 2 ágyas szobákban: szerelők, kotrón, dózeren, dömperen dolgozók. Zömük pincehelyi, ozorai, apátvarasdi, 35—45 év közötti, ötvenen felüli csak 2—3 akad. REITER FERENC 47 éves aknász 18 éve törzslakó: — Régen tus alá tettük azt, aki nem mosakodott, míg most a pipereszappan a divat. A bizalom megszüntette az érték- megőrzőt. A fegyelmikben döntő szálló-bizottság legfeljebb túlzott italosokat utasít ki albérletbe, egy-két hónapos próbaidőre. JUHÁSZ ISTVÁN 48 éves dömpervezető, 14 éve szállóbeli : ■— Felkeltjük az elalvókat, sőt a munkásbuszról rohanunk vissza, ha elmaradtak. Természetes, hogy a betegek ebédjét felhozzuk. Kimegyünk a társalgóba, hoqy ne zavarjuk a pihenőket, ugyanis a három műszak miatt mindiq fekszik valaki. Magunk válogatjuk össze a szobatársakat. Közösek a hűtők, a főzni szánt nyersanyagok kis szekrényei. Nagyobb versenyek zajlanak le főzésben, mint ultiban, vagy pingpongban. Még mókákra is futja, túlsózzák egymás főztjét, vagy eldugják és közük; megettük. Búza István gondnok szerint nincs szükség még fél-katonai rendre sem, az idősek a hangadók. Jópáran kocsin járnak, már kész az új garázs. Egy lakó 5—6 öltönyt is tart itt. Együtt alakítják ki az új klubhelyiséget, a még nagyobb társalgót, valamint a feleségek vendégszobáját. Szállójuk is új, régi épületből kialakított, július 1-én költöztek be. r Ércbányászok Mecseki Ércbányászati Vállalat, Hajnóczi utca. Itt több mint kétszáz 2, 4 és 6 ágyas szoba található. A lakók 18—40 évesek, ennél idősebb nagyon ritka. Az ország összes megyéjéből érkeztek. Majdnem száznak kocsija van és egyre többen helyezik el a szobában a televíziójukat és hűtőszekrényüket. Mecsekaljón és Pellérden hétvégi telket vásárlók száma emelkedik: eddig 20—30. Az önkormányzati bizottság tagjai a különféle rendezvényeket szervezik, de fegyelmi ügyekben is döntenek. Mind kevesebb az italozó, a hangoskodó és csak a fizetésnapokon szemetesek a folyosók. A 26 kétágyas szobáért évente 30—40-en pályáznak: a munkahelyi és, a szállóbeli magatartás alapján válogatnak, ki juthat be. KORSÓS SÁNDOR 46 éves géplakatos, öt éve „bennlakó": — Nálunk nincs szobapc- rcncsnok. Legalább ötször cserélődött körülöttem a gárda. Család és társ után vágyódom; kinek a célja, hogy itt öregedjen meg? Legjobb ismerős a munkahelyi kolléga. A név. és a születésnapot együtt üljük, bár italt behozni tilos. Gyakori az elvált, külön élő és magányos ember. A vasutas klub magyarnóta-estjeit sose hagyjuk ki. SERSLI ISTVÁN 24 éves. őr, egy éve szállólakó: — Jobb, olcsóbb, mint az albérlet. Szőlőt kapálok, amikor lejár a munka. Hónapok múlnak el, mire először beszélek új szobatársammal, hiszen más időbeosztásban dolgozunk. Alva már láttam őket. BÁNKI SÁNDOR 17 éves hegesztő, néhány hete jött: — Emlékeztet a „koleszra". de nincs annyi haver. Kezembe nyomták c házirendet, csak ez a segítség, így megpróbálom kitalálni, hogy is éljek. Az idősebbek törődőbbek, jobban megbíznak egymásban. A későn jövők éjjelente felráztak, villanyt villogtattak, éreztetve, hogy új vagyok. Kiforrott társaságban ez nem fordulhat elő. Építők A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Szántó Kovács János utcai szállója majdnem ezer fős. Baranyai 20, míg Tolna, Somogy, zalai 60 százaléknyi. Kétharmaduk harminc év alatti. 100—120 baranyai fiatal hazajárhatna, de a kényelmes pihenés, a jobb szórakozás, kulturális lehetőségek miatt a bennlakást választja. Az összes szoba 4 ágyas. Lakóit úgy válogatják össze, hogy falubeliek, azonos munkahe- lyűek, foglalkozásúak és korúak legyenek. Megclakult a szállás-bizottsáq sportos, kultúros, egészségügyi és ifjúsági felelős részvételével. Szintenként két folyosóbizalmit is választottak. A fegyelmezetlenség nyolcvan százalékát az iszákosság teszi ki. A munkahely nagymértékben ad a szállóvezetőség véleményére a dolgozó magatartásának megítélésében. Az emberekkel való törődés már a jogsegélyszolgálat szintjén mozog: kérvényeket írnak meg, a nyugdíjazás, bérezés, jutalmazás problémáit beszélik meg. VARGA GYULA panelszerelő, 24 éves, egy éve van benn: — Nem ismerem a szomszédokat, nem járunk össze, persze a folyosón köszönünk azért. Fiatal örökké ezt nem bírja. Egy hónapra 125 forintot fizetek, így marad elég a házépítésre. HORVAT LÁSZLÓNÉ raktáros, hatodik eve él szálláson: — Az öregeket nehez megszokni, tiltanák a cigizést, a késéi lefekvést. Időbe telik, mire meggyőzzük egymást. Egy folyosón laknak nők és összejó- runk beszélgetni, — mint egy nagy család. HALFÁRNÉ JAKUBI EDIT könyvtáros: — Jó páran lelkisérültek, foglalkozni, egyénileg beszélgetni kellene velük. Ezért nélkülözhetetlen egy főállású kultúros és pszichológus. Különösen a hétvégeken ittmaradók kallódnak. Épülhetne egy kispálya, ahol szabadon, bármikor sportolhatnak. Jobban együtt A szállólakók igénylik a velük való foglalkozást, törődést. Nevelni, oktatni őket népművelői és pszichológiai feladat is egyben. Ezen kívül a szállóbeli közösségek az üzemi demokrácia jobb megértései és művelését is segíthetnek. Csuti János A lakók többsége fiatal Dr. Kosa Ferenc SZOCIOLÓGIA Intézmény és szervezet A szervezet bizonyos célok elérésének érdekében létrehozott intézmény, melynek célját, szerkezetét, tevékenységét formálisan meghatározott előírások szabályozzák. A szervezet tehát egyfajta társadalmi intézmény, ahol intézményen bizonyos jelenségek körül csoportosult normák és emberi magatartások összességét értjük. Ebben a megközelítésben tehát az intézmények köre lényegesen szélesebb a szervezetnél. Intézmény a házasság, a törvény, a szokások, a szertartások, ahol tehát nem jön létre szervezeti forma, de a normák és magatartások bizonyos típusú együttese van jelen. A szervezet esetében az intézmény azonban mindig valamilyen rögzített belső struktúrával rendelkezik és bizonyos embercsoportokat foglal magában. A temetés például intézmény, hiszen meghatározott előírások, viselkedési előírások szabályozzák, a temetkezési vállalat pedig szervezet, hiszen adott célra adott embercsoportot foglal össze, meghatározott tevékenységek meghatározott keretek közötti elvégzésére. A szervezet — annak ellenére, hogy adott ember- csoportokat foglal össze — abban különböztethető meg a csoporttól, hogy mesterségesen hozzák létre és formális belső szerkezettel rendelkezik. A szervezetek között a tevékenységi cél alapján megkülönböztethetünk politikai, gazdasági, kulturális, vallási stb szervezeteket. Különbségeket tehetünk a szervezetek között belső struktúrájuk szerint is vagyis aszerint, hogy a szervezet különböző egységei hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A szervezet fogalmával kapcsolatban utalnunk kell a bürokratikus szervezet problémájára is. A bürokrácia fogalmát a szociológiában a köznyelvi használattól eltérő értelemben használjuk. Még a mindennapi beszédben a bürokrácia elsősorban a „hivatali padkázásokat" jelenti, tehát határozottan pojoratív, negatív jelentése van, addig a szociológiában egy meghatározott, történelmileg kialakult szervezési formát nevezünk bürokratikus szervezetnek. E szervezési forma jellemző vonásai a hierarchikus szervezet és belső struktúra, a hatáskörök szigorú rögzítése, az ügyvitel iratokra alapozottsága, szakszerű, pontos intézése az adott szakismeretre képzett és a hierarchikus struktúrában kötött pozíciót elfoglaló hivatalnokok által. Ez a szervezeti forma teszi azután lehetővé, hogy adott körülmények között a bürokratikus szervezet önálló hatalmi tényezőként is fellépjen. Ugyancsak e forma adja a lehetőségét annak a saját szakszerűségének lényegében ellentmondó ügykezelési . módszernek, amit a köznyelv bürokráciának nevez. További deformálódás, ha a szervezetek önálló hatalmi tényezőkké válnak és tulajdonképpeni funkciójuknál lényegesen szélesebb körre kiterjeszthetik hatásukat. Látnunk kell azonban, hogy mindezen diszfunkciók ellenére a szervezetek a munkamegosztás fejlődésével kialakult, a társadalmi élet szempontjából szükség- szerű intézmények. Kolosi Tamás
