Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-18 / 228. szám
1976. augusztus 18., szerda Dunantmt napló 3 Mi valósult meg az ígéretekből? Képeinken: balról a siklósi általános iskolai diákotthon és a komlói kollégium társalgója. Szokolai felvétele Ötvenegyezer első osztályos Szeptember 7-én, az 1976 —77-es tanév első munkanapján hazánk több mint félezer középiskolájában az előzetes beiratkozási statisztika szerint mintegy 51 000 1. osztályos diák kezdi meg tanulmányait. A középiskolai tanulók száma meghaladja majd a 210 000-et, és a IV. osztályt — tavasszal — várhatóan 50 000 tanuló fejezi be. A középiskolai statisztika tükrözi a demográfiai hullámzást: a legtöbben — 236 589-en — az 1965—66- os, a legkevesebben — 66 100-an, — az 1946-47- es tanévben jártak középiskolába. Beszédes szám: 1938-ban mindössze 52 349 középiskolás diák volt hazánkban. A legutóbbi tanév befejezéseként júniusban mintegy 47 ezren tettek érettségi vizsgát. 1938-ban alig valamivel többen, mint 10.800-an érettségiztek; a 20 000-et 1953-ban, a 30 000-et- 1961-ben, o 40 000-et pedig — egyik évről a másikra, ugrásszerűen mintegy hatezerrel — 1965-ben, az 50 000-et 1971-ben haladta túl az érettségizők száma. Ez az év volt különben a rekordév, 55 701-en tettek sikeres érettségi vizsgát. Évtizedről évtizedre, sőt évről évre több lány folytatja tanulmányait az általános iskola befejezése után. A legutóbbi tanévben több mint 120 000 lány tanult a középiskolákban, ez az összes tanulók 58,1 százaléka volt. Diákotthoni körkép (1.) A komlói elkészült, gondunk a 400 személyes pécsi diákotthon Legfontosabb az ivóvízellátás, útépítés Hoszooötmilliós fejlesztés Vasason Rendezett utca, szép családi házak Vasason Fotó: Maletics Két éve „Miért nem épülnek. a diákotthonok?" címmel riport- sorozatban számoltunk be Pécs- Baranya három fölépítendő kollégiumáról, a már akkor több éves késések okairól. Ezek részletes fölidézésétől kérjük tekintsen el az olvasó. Figyelmünket összpontosítsuk inkább a jelenre. A három intézmény, ahová visszatérünk: a siklósi 100 személyes általános iskolai; a komlói 100 személyes középiskolai és a pécsi 400 személyes ugyancsak középiskolai diákotthon. Siklóson Körbejárva a két év előtti riport színtereit nézzük, mi valósult meg az ígéretekből? A siklósi általános iskolai diákotthon építésének megkezdése — mint két éve tapasztalhattuk — 1972 óta húzódott... A kivitelező Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ígérete szerint, ha a módosított tervet megkapják (még 1974 októberében), akkor az épületet 1976 nyarán átadják. „Egyet ígérhetünk: 1976. szeptember 1- vel a kollégium megkezdheti működését" — mondta a vállalat termelési osztályvezetője akkor. A tervet egy hónappal korábban megkapták, a munkát meg is kezdték — az építkezés még sem készül el iskolakezdésre. (Ellentétben a tv- híradó tudósításával ...) Ottjártunkkar serény munka fogadott. Legalább ötféle brigád — festők, szerelők, üvegezők, hidegburkolók stb. — szorgoskodtak, de a legfontosabb helyiségekben méq bokáig érő porban tapostunk, hiányzott a padlóburkolat. Jóllehet minden együtt volna már a tanévkezdéshez. Megérkezett a bútorzat: az épület előtt két hatalmas villanytűzhely vár beszerelésre, a 300 adagos konyhába. A továbbiakról a vállalat központjában Korbélyi Győző főépítésvezetőtől tájékozódtunk: — A szerződés szerinti határidő 1976. október 31. Szeptember közepéig két lakószint beköltözhető lesz; kb. két héttel később az alsó szint, a konyha és a többi helyiség is üzemképes. De a villanyt csak kb. október elején tudjuk bekötni... — mondta. — Iskolai létesítmény... Mégis nem lehetne az ígéret szerint a tanév elejére elkészíteni? — Megértjük, de kapacitás- problémáink és nagy, kiemelt beruházásaink vannak. Esetleg, ha a vállalat nagyobb erőket átcsoportosít ide ... Jó lenne... Annál is inkább, mivel itt nem egyszerűen kollégiumról van szó, ahol „legfeljebb” majd bejárnak, buszoz- nak, vonatoznak addig a diákok ... Hétközi diákotthon ez, amely több, mint 60 hátrányos helyzetű általános iskolásnak nyújt otthont. Többségük 6—10 éves korú kisiskolás. Apró falvakból, ahol a körzetesítés révén a diákotthon belépésére számítva megszűnt az iskola Mit csináljanak októberig?... És egyáltalán: oktatási intézményről van szó. Mindössze két- három héten múlik, elkészül-e vagy sem, időben. Nehéz elképzelni, hogy ekkora vállalatnál ne lenne megoldható az erők összevonása, a tempó fokozása, ha úgy adódik. Bizakodunk, hogy a vállalat sokirányú és sok milliós volumenű tevékenységét nemcsak termelési mutatók vezérlik; hogy itt a termelés irányításában az emberi jóérzés, a politikai felelősségérzet sem elhanyagolható szempontok. Most Siklóson épp erre volna szükség. Komlón A komlói Steinmetz Szakközépiskola diákotthonának 100 személyes épületszárnnyal való bővítését ugyancsak nem egykét éve határozták el. Első verziója szerint a Tolna megyei Építőipari Vállalat 1974-re vállalta a befejezését (I). Ez is még 1971-es ..ügy”, akkor kezdődött. Különböző okok miatt elhúzódott az építkezés megkezdése 1973-ig. Amikor végre elkezdődött volna, akkor a terep rendezésekor — véletlenül — szerencsére észrevették: egy 20 kilovoltos magasfeszültségű földkábel húzódik a föld alatt. Megkezdődött a huzavona: ki a felelős érte, kinek kell „kiváltania” ... Mint kiderült, egy apró mérési hiba a helyszín ún. leltári rajzán — végül is egy évvel elodázta az építkezés megkezdését. Egyébként: minden év késés átlag 60, köztük 35—40 elsőéves tanuló elutasítását jelentette, a többiek pedig vagy bírták a méregdrága albérletet fizetni vagy sem ... A vállalat képviselőjének akkori ígérete szerint 1974 őszén elkezdve, az épületszárnyat 1975 december 31-ig befejezetten átadják rendeltetésének. Fél évet így is csúszott, de most már készen van, szeptembertől — minden jel arra mutat — Komlón újabb 100 középiskolás kaphat kollégiumi elhelyezést. Föltomyozott bútorzat, berendezett (6 személyes) hálószobák, takarítás fogadott a helyszínen. Szép, modern, célszerű intézet ez, ahol a kulturált diákotthoni élethez minden együtt van. A komlói tehát elkészült. A tanév elejére. Úgy Játszik így is lehet... Legnagyobb gondunk viszont tartósan a pécsi, a 400 személyes középiskolai diákotthon, amiről legközelebb számolunk be. Wallinger Endre 1954 volt az a nevezetes esztendő, amikor Vasast Pécshez csatolták. A várostól távoleső település azóta érzi ennek előnyeit és hátrányait. Leginkább a hátrányokról esik szó, s a más — belső — városrészekhez viszonyított kétségtelen elmaradást időnként Vasas tudatos mellőzésével magyarázzák. Erről aligha van szó. A néhány év előtti koncepció, amit ma „a szénbányászat jövőjének helytelen megítélése"-ként nevezünk, bizonyára közrejátszott abban, hogy a magymúltú bányásztelepülés kevesebbet kapott éveken át a város kasz- szájából, mint amennyi megillette volna. A „megítélést" azóta a helyére tettük. És Vasast? Furcsa terület ez a vasasi. A hajdani két Vasas összeépült már régebben. A folyamat most Hird felé terjed. Az „önálló" Hird a 6-os útról nézve hétről hétre más arcot mutat. Szüntelenül épülnek az új családi A régi házakat felújítják, kicsinosítják házak, közülük nem kevés pécsi építtető költségére. Erről a Hirdről annakidején vonalzóval vágtak le egy részt, s vannak telkek, ahol a lakóépület a pécsi járásban, a melléképület Pécs városban van. Ez nem valami szívderítő dolog. Az emberben óhatatlanul is felvetődik a gondolat: helyes-e ma is fenntartani még ezt az állapotot? Az összeépült településekből miért ne lehetne — egyébként törvényadta lehetőség is van rá — városkörnyéki nagyközséget létrehozni. Közel tízezres lélekszámú település lehetne, jobb pénzügyi lehetőségekkel . . A mostani tervidőszakra Vasas a város tervében 2,5 millió forinttal szerepel vízfeltárás címszó alatt. Ennyire futotta Pécs lehetőségeiből, s ezzel Vasas tanácstagjai is egyetértettek. Egyetértettek csakugyan? Mindenesetre tudomásul vették. És meg is szavazták —- természetesen — a februári tanácsülésen a tervet. Utóbb mégis elhangzott egy ellenszavazat, visszautalva e korábbi aktusra, más ügyben, a júliusi tanácsülésen. Az „ellenkezésnek” érdekes előzménye volt. • Márciusban Vasason tartott fogadónapot a kerület országgyűlési képviselője, Aczél György elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnökhelyettese. A fogadónapon előkerültek a vasasi kívánságok is. Csupa olyasmi, ami elengedhetetlen része a városias életformának. Aczél elvtárs -kérte a vasasiakat: foglalják írásba, mik azok, amiket lakóterületük fejlődése érdekében a legfontosabbnak ítélnek. A feljegyzés végösszege kissé magasra jött ki: túl volt a 100 millión. Nyomban világos volt, hogy a valamennyi fórumon jóváhagyott terv birtokában aligha gondolhatja bárki is, hogy e listán szereplő tételek elfogadhatók és teljesíthetők. Nyilvánvaló volt az is, hogy alaposan súlyozni kell közöttük. Ez meg is történt, s a végeredmény az lett, hogy a tanács vezetői vállalták: egyéb feladatok rovására mintegy 25 millió forint körüli ösz- szegből oldják meg a leghalaszthatatlanabb vasasi feladatokat a tervidőszak végéig. Ez mintegy módosítása a tervnek. Az „ellenkezés" oka itt keresendő. Mintha a város kevesebbet adna, mint amennyit tud? . . . Vasas számára mindennél fontosabb a vízellátás rendezése. Jelenleg a bányaüzem szolgáltat vizet, amelynek minősége nem éppen kifogástalan. Nem véletlen, hogy eredetileg is ez szerepel Pécs tervében egyetlen vasasi feladatként. Két lehetőség kínálkozik: üszögről vezetéken kivinni a vizet, vagy Vasas térségében kutatni. Az előbbi mindenképpen költségesebb — elérheti a 100 milliós nagyságrendet is, az utóbbi gyorsabban megvalósulhat. A helyben! kutatáshoz a MÉLYÉPTERV már elkészítette a tanulmány- tervet, s az Országos Vízkutató és Feltáró Vállalat is megkapta a megrendelést egy sekély és egy középmély fúrásra. A visszaigazolás szerint 1977-ben kerül sor a munkára. Ha a fúrások meghozzák a kívánt eredményt, akkor törpevízmű-társu- lást hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy a vasasi lakosságnak részt kell vállalnia a vízellátás költségeiből. A hozzájárulást a már régebben e célra felajánlott társadalmi munkával lehet csökkenteni. A vízellátás rendezése után előtérbe kerül majd a szennyvízlevezetés ügye is. Ez azonban már a következő tervidőszak témája lesz. A vízellátásra egyébként 5 milliót szán a város. Napirendre tűzik a vasasi elektromos hálózat korszerűsítését, a közvilágítás fejlesztésére pedig 1 milliót fordítanak. Nagy szükséq van Vasas II. és Hird összekötő útjának megépítésére. A helyes nyomvonal kialakításához azonban össze kell hangolni Vasas és Hird külön- külön meglévő rendezési tervét. Felújításra várnak a városrész legfontosabb útjai, így pl. a Bányász vértanúk útja, a Bölcsős út, a Berkenyés út, Ezekre a munkákra — a városi úthitel terhére — 10 millió forintot irányoznak elő. A vasasiak iskola- bővítést is kértek — erre a művelődésügyi ágazatnak a következő években nincs lehetősége. Tornatermet viszont építenek, s erre fedezet is lesz. Korszerűsítésre vár a vasasi művelődési ház is. A Városi Tanács ezt is felvette az elvégzendő feladatok sorába mintegy 4 millió forintos előirányzattal. Régi kívánság, hogy a bányásztelepülésnek legyen saját gyermek- és fogorvosi rendelője. 3 millió forintot fordítanak erre, s még idén megrendelik a beruházási programot. • A legfontosabbak között szerepel még egy 100 személyes óvoda. Csak az új lakóterületek rovására lehet építeni, ezt pedig nehéz lenne vállalni. Megoldásra vár a közétkeztetés is. Jelenleg a bányaüzem étterme lát el ilyen feladatot (szinte szívességből). Pécs ebben a tervidőszakban a belterületen kívánja véglegesen rendezni ezt a kérdést. Ha azonban a belkereskedelmi minisztériumtól lehetne támogatást kapni, talán Vasas is szóba kerülhetne még. Szó volt még egy fürdőről is. Ez a vízellátásfügg- vénye elsősorban. És a költségeké is. A vállalt 25 millióba már ez sem fér bele. Hársfai István
