Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-14 / 224. szám
Augusztus készül az ország Kiállítások, avatóünnepségek a programban Az alkotmány napjanak kö szöntésére összeállított vidéki program az idén is vidám népünnepély képét vetíti előre. A nap szerte az országban a munkás-paraszt szövetség nagyszabású demonstrációja lesz. Ezt fejezik majd ki a nagy számban szervezett politikai gyűlések, s ezt dokumentálják a hagyományos munkás-paraszt találkozók is. Baranyában az előzetes jelentések szerint több mint tíz üzembe hívtak meg szövetkezeti gazdákat, állami gazdasági dolgozókat. Borsodban az idén is a csanyiki Majális park lesz a színhelye a miskolci nagyüzemek, köztük a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak, illetve a környékbeli termelőszövetkezetek tagjainak részvételével lezajló hagyományos találkozónak. Színpompás felvonulás Sokhelyütt megtartják a hagyományos ünnepi felvonulást. A város-környéki termelőszövetkezetek, élelmiszeripari és ipari üzemek dolgozóinak közös békéscsabai felvonulásának fiatal nézői eredeti viseletben, eredeti szerszámokkal láthatják majd a felszabadulás előtti idők aratómunkásait, marokszedő lányait, ilófogatosait, lő- csöskocsiit, gabonásszekereit, a cséphadarós férfiakat, az aca- tolókat és a cséplőmunkásokat. A Nógrád megyei Hollókőn „palócszőttes” címmel rendezik meg a hagyományos színes, látványos felvonulást. A nap egyéb nagyobbszabá- sú eseményei közé tartozik a tanyai fiatalok III. országos találkozója, amely ezúttal Békés megye, illetve ezen belül Gyula alkotmánynapi ünnepségeit színesíti. Hasonlóképpen or- szágraszóló esemény lesz a debreceni virágkarnevál. Ezúttal is augusztus 20. eseményeihez kapcsolódik a hortobágyi hídvásár, amelyet a hagyományokhoz híven népi együttesek bemutatóival és pásztortalálkozóval kötnek össze. A Somogy megyei Barcson az ünnep előestéjén nyitják meg a Dráva menti napokat, amelynek keretében jugoszláv népi együttes is felilép majd. Tolna megye tamási járásában népművészeti napok kezdődnek. Sokhelyütt, többek között Komárom megyében, az alkotmánynapi ünnepségek keretében tüntetik ki a legkiválóbb társadalmi munkásokat. A nemzetiségi lakosság mindenütt együtt ünnepet a magyarokkal. Az együvétbrtozást fejezi majd ki Mohácson a magyar, délszláv és a német néptáncegyüttesek közös műsora. továbbá az ugyanott megnyíló horvát és szerb néprajzi kiállítás is. Keszthelyen az idén is megtartják a már hagyományos nagyszabású nemzetiségi találkozót. Az alkotmány ünnepének kulturális programjában az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is fontos szerepet kaptak a kiállítások, Kecskeméten lengyel plakáttörténeti kiállítás nyílik az ünepeken, Miskolcon kato- wicei képzőművészek alkotásai kerülnek közönség elé, a diósgyőri várban pedig bábkiállítást 'láthatnak majd az érdeklődők. Az eíiyik legrangosabb tárlat az V. országos akvaréiI bien- nálé — Egerben nyílik meg. Uj létesítmények A hagyományokhoz híven az idén is sok új létesítmény avatása történik meg az alkotmány napján. A rohamosan fejlődő Szabolcs-Szatmár megyében ezúttal ismét ipari nagyüzemet — tejporgyárat —• adnak át rendeltetésének. Augusztus 20-ra fejeződik be az Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet 100 személyes kollégiumának az építése is. Rákóczi út 35. A már korábban kiürített épület különös cégtáblát visel: KÉV-Metró. Igen, itt vetette meg a lábát Pécsett — remélhetőleg hosz- sza'bb időre — a budapesti metrót építő vállalat, hogy „besegítsen" a város pince- gondjainak megoldásába. A vállalat pécsi megjelenése egy régebbi — az ügyben közöm böslnek mondható — beszélgetéssel kezdődött az Építőipari Tudományos Egyesületben. A beszélgetők egyike FTV-s, másika metrós volt. Az egyik az új feladatról — a pécsi pincekár-elhárítós generál- tervezése —, a másik néhány új metrós-módszerről ejtett szót A következmény később jött, amikor a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat hivatalosan is kérdezte: hát akkor lássuk csak, hogy is van?,.. A metróépítés sokfajta feladat megoldására kényszerítette már a szakemberekért, s nem egy újdonságnak, új szakmai eljárásnak az egyéb irányú fel- használását is meg fehet találni. Egyik ilyen területnek kínálkozik most Pécs. Alumínium és műszaki haladás A z alumíniumipar ma már nemzeti iparunk, jellemző ágazata a magyar népgazdaságnak. Az egész iparág — a bauxitbányászattól az alumínium késztermék felhasználásig a teljesítmények alapján jelenleg az európai ranglistának harmadik helyén található. 15 évvel ezelőtt az egy lakosra számított alumínium felhasználás még csak 4—4,5 kilogramm körül mozgott, napjainkban megközelíti a 13 kilogrammot. Ezzel a fogyasztással Európában az első öt között áll Magyarország, megelőzve sok, hazánknál fejlettebb iparral rendelkező nemzetet. 'Nagy lehetőség a magyar ipar számára, hogy a konstruktőrök évre-évre növekvő meny- nyiségben számíthatnak e praktikus és korszerű tulajdonságokkal bíró hazai nyersanyagra. Más, drága és import színesfémeket, acélt helyettesíthetnek vele, ellenáll a korróziónak, ami hosszú távon jelent •nagy népgazdasági megtakarításokat. Az alumíniumban rejlő előnyös műszaki, kémiai tulajdonságok általában igen jól hasznosíthatók szinte valameny- nyi iparág termékeinek korszerűsítésében. A magyar ipar számára tehát a nemzetközi versenyképesség egyik számottevő forrása lehet a hazai alumínium-kincs. A magyar kábeliparnak például az utóbbi 10 évben elért nemzetközi sikerei nem kis részben kapcsolódnak ahhoz, hogy rendelkezésére állt a magyar alumíniumipar huzal-választéka: tartós, könnyű, olcsó, a trópusokon is ellenálló kábelekkel jelenhettek rfleg a világpiacon. A magyar híradástechnikai ipar és a műszergyártás is gyorsíthatta gyártmányválasztékának korszerűsítését az alumíniumipartól beszerezhető szerkezeti anyagokkal. Nem kevésbé az erősáramú ipar, vagy a közlekedési eszközöket gyártó ágazat, vagy a konzervipar. A mindennapi életben is számtalan előnyös, új eszköz térhódítását eredményezte a több és jobb hazai alumínium a teflon-bevonatú edényektől kezdve a hétvégi házak összecsukható, alumínium-vázas bútorzatáig. Az alumíniumfólia az ételek elkészítésében, frissen tartásában, csomagolásában is merőben új „konyhai technológiák” elterjedését tette lehetővé. Nem véletlen tehát, hogy a magyar alumíniumipar ötödik ötéves tervének összeállításakor elsősorban azt vizsgálta, van-e mód az alumíniumipar korábban elfogadott hosszútávú központi fejlesztési tervének, az 1976—80-as években, bizonyos mérvű bővítésére. A Miniszter- tanács legutóbbi ülése elé az alumíniumiparnak már ez, tehát a gyorsabban fejlődő felhasználói igényekkel számoló ötéves terve került, összhangban az alumíniumipar eddigi eredményeivel és a népgazdaság jelenlegi lehetőségeivel. A Minisztertanács a tervet jóváhagyta s egyben tájékozódott az 1980 utáni időszak várható fejlesztési teendőiről is. A terv a következő években az alumínium félgyártmány és öntvénytenmelés fejlesztését helyezi előtérbe — az előbbi termelését 16, az utóbbiét 60 százalékkal kívánják növelni, (gy a felhasználás mértéke 1980- ban több mint 50 százalékkal lehet nagyobb a tavalyinál. Eléri majd a 205 ezer tonnát. öt év múlva a bauxit-kiter- melés 5,5, a timföldgyártás 4,5, az alumíniumkohók termelése több mint 3 százalékkal haladja majd meg az 1975-ös mértéket. A magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény keretében pedig 165 ezer tonna fém érkezik hazánkba. A program kivitelezésére 9,2 milliárd forintot fordít az ágazat. Ebből a többi Lözt befejeződik egy új bauxitbánya megnyitása és elkezdődik három újnak a feltárása. Befejeződik az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése — évi 40 ezer tonnával lesz nagyobb a gyár kapacitása. Elkészül a Székes- fehérvári Könnyűfémmű szé- lesszalag-hengerművének 2., és a présmű bővítésének első lépcsőié. program keretében 1980-ban a bauxitter- ,j melés meghaladja majd a 3 millió tonnát, a timföldgyártás pedig eléri a csaknem 800 ezer tonnát. Mindennek eredményeként a jelenleginél 70 ezer tonnával több fém legnagyobb felhasználója a villamosipar lesz, továbbá a könnyűszerkezetek építői, valamint az edény- és tömegcikkipar. Az alumíniumipar közvetlen tőkés exportja 100—135, szocialista exportja 60—80 százalékkal emelkedik majd. Az 1980 utáni tervek középpontjában változatlanul az alapanyagként felhasználható, alumínium fémmennyiség bővítése áll. Ezért a fő beruházás egy évi 100 ezer tonnát adó új kohó építése Jesz. Az ehhez kapcsolódó hazai kohók rekonstrukciójával együtt 1985— 86-ra a hazai fémtermelés megközelíti majd a mai meny- nyiség háromszorosát. Románia és Portugália a colomból konferencián Az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek tanácskozása keretében pénteken egy, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottság megvitatta azt a 18 oldalas gazdasági nyilatkozattervezetet, amelyet majd a hétfőn kezdődő csúcskonferencia elé terjesztenek. A 18 oldalas gazdasági nyilatkozat kíséretében megvitatnak egy, a gazdasági együttműködéssel foglalkozó 11 oldalas akcióprogramot is. Ebben többek között foglalkoznak az atomenergia békés célokra történő felhasználásával. Az akcióprogram javasolja, hogy a fejlődő országok szakértői találkozzanak és vitassák meg, hogy a fejlődő országok szakértői találkozzanak és vitassák meg, hogyan működhetnek együtt ezen a területen. A külügyminiszterek helyi idő szerint péntekre virradó éjszaka döntést hoztak arról, hogy a Fülöp-szigetek, Románia és Portugália vendégként részt vehetnek a hétfőn kezdődő csúcskonferencián. Makariosz érsek, ciprusi elnök pénteken, Colombóba történő elutazása előtt kijelentette, hogy a csúcstalálkozón fel fogja vetni a szigetország problémáit. Elkészült a Pécsi Kertészeti Vállalat 3100 négyzetméter^ alapterületű új üvegháza és már be is ültették 80 000 tő szegfüvei. NDK licenc alapján a felsőbagodi MEZŐGÉP-nél készült a nagy légterű automatikusan szellőztethető óriás üvegház. A képen a téli üzemeltetésre ellenőrzik a fűtőberendezést Erb János felvétele ■ A Metrónál bevált ■ Kísérlet a Rákóczi úton A szűk létszámú pécsi stábot a KÉV-Metró II. főépítésvezetőségének vezetője, Lakatos Ervin — az említett beszélgetőpartnerek egyike — állította ki a saját területéről, s a hónap eleje óta folyó berendezkedés ellenőrzésére, valamint a várható felodatok megtárgyalására a napokban Pécsett járt. Ö tájékoztatott a KÉV-Metró tervezett munkájáról. Erről korábban már hírt adtunk azzal, hogy a vállalat a metróépítés mostani szakaszában kapacitásfelesleggel rendelkezik, s ezt kívánja lekötni Pécset* a Bányászati Aknamélyítő Vállalat alvállalkozójaként. A tájékoztatás óvatosabban fogalmazott — Budapesten kísérletben bemutattuk már, hogy mit kínálunk. Most pedig a helyszínen alkalmazzuk módszerünké*, ugyancsok kísérletként. Ha az illetékesek megfelelőnek ítélik, akkor kötünk szerződést és kezdünk az ez évre tervezett kb. 10 millió forint értékű munkához. Ha pedig metróépítési munkánk engedi, a tervidőszak végéig vállalunk tömedékelést és megerősítést. A KÉV-Metró kevés emberrel, nagy gépesítettséggel kíván részt venni a pécsi munkákban. Egyetlen kívánság: folyamatosan dolgozhasson a pécsi részleg. Azaz, mindig legyen előkészített, tömedékelésre vagy megerősítésre váró pince. Az agyontámogatott Rákóczi úti 35-ös ház udvara különlegesen gépesített üzemre emlékeztet A kísérleti pincét már korábban feltárták egy 9 méter talpmélységű aknával. Emellett földbe süllyesztett motor, szivattyú és hidrociklon, arróbb egy törőgép és még egy kisméretű szivattyú. Mindé* együtt képezi azt a gépláncot, amelynek feladata gyorsan feldolgozni és a mélybe juttatni a KÉV-Metró saját receptúrája szerint összeállított tömedékeló anyagot. Az „üzem” ideiglenes. Ha lesz szerződés, és a munlás is megkezdődik, szükség lesz egy keverőtelepre, szállítójárművekre is és mindama, amit a termelékeny munka megkíván. (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja KRESZ-parkot építenek Komlón a Steinmetz Miklós Szakközépiskola szomszédságában, jelentős társadalmi munkával. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 224. szám 1976. augusztus 14., szombat Ára: 80 fillér líj kivitelezi a pince- munkáknál: a KÉV-Metró
