Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-12 191. szám

Épül az óvoda is Magyar és szovjet régészek együttműködése Az idegen azt hiheti, hogy építkeznek, valamiféle épületek vagy talán gyár alapjait ássák. Futószalag szállítja ki a föl­det a gödrökből: legalább hat­van ember sürög-forog. Fenék­pusztán a múlt után kutatnak. A Balaton legalsó csücskében folyó ásatás a magyar—szovjet régészeti együttműködés kere­tében — ötéves program — most indult. — Két talicskára való pénzt, régi érmét is kiszedtünk már a fóldből — mondotta dr. Sági Károly, a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatója, — de szá­munkra Fenékpuszta nem ezért érdekes. Az ásatás egy igen fontos történelmi időszak etni­kumát hozza felszínre, elmond­va a római birodalom vége és a honfoglalás közötti időben lejátszódott eseményeket. Sok­sok, a történészek számára igen fontos kérdésre válaszol. A római erőd egy tornya A nagy népvándorlás törté­nelmi leltárát készítik itt, a Ba­laton szegélyén Valcumban, olias Fenékpusztán. Ez évben őskori települési jelenségeket, VI. század végi temetőt, s ró­mai erőd egy tornyát tárták fel. Legjelentősebb egy eddig is­meretlen V. századi temető megtalálása, amelyben három torzított koponyás sír is előke­rült. (Ez, a szakemberek sze­rint makrokefáliának nevezett torzítás az előkelő nőknél volt „divat”: fejüket gyermekkoruk­ban erős szorítókötéssel meg- nyujtották. Ebből aztán arra következtettek, hogy a gotokkal együtt érkezett alánok közül valók.) A sírokból igen értékes és nagy mennyiségű ezüst ék­szerek, kapcsok, fülbevalók is előkerültek. A munkálatokat Fenékpusz- tén dr. Erdélyi István irányítja, s érdekesség, hogy a Magyar Talán alán a fekvő hölgy és a Szovjet Tudományos Akadémia megállapodása ér­telmében nemcsak a szovjet ré­gészek segítik ezt a munkát, hanem ezen együttműködés ke­retében lehetővé válik, hogy kutatóink Szovjetunióban -a ma­gyar őstörténettel összefüggő ásatásokon részt vehessenek. Tavaly például már Voronyezs mellett Vili. századi kazár erő­dítményeket tártak fel a két ország régészei, közösen. Valcum kutatása nem újkele­tű. Már II József idejében vé­geztek ásatásokat o környéken, aztán Rómer Flóris fedezte fel 1862-ben a környéket, majd a Balaton Múzeum megalapítá­sát követően az I. világhábo­BÖRZE SAROK 60 W LANEY erősítő, 100 W SELMER hangfal eladó. Békefi, Lánycsók. IB-s FIAT 850-es Sport Cupé eladó. Júniusban műszaki vizsgázott. Ér­deklődni lehet: telefo­non: 81-570. Egyetemista lány albér­letet keres, fürdőszoba használattal. „Augusz­tus 1." jeligére a Hu­nyadi úti hirdetőbe. Vidékieknek! Nyelvtaní­tás 60 forinttól, havonta levelezéssel angolul, né­metül. franciául, oroszul, olaszul, spanyolul, tele- fonetikusan (835—761). Doktor Farkas, külföldi diplomás szaktanár. — 1149 Budapest, Tábor­nok 21. Gazdaságban, Tsz-ben munkát vállalna házas­pár. Lakás szükséges. „Megbízhatók” jeligére a Sallai u. hirdetőbe. 220 négyszögöl házhely ürögi út mellett. Kővirág utcában sürgősen eladó. Érdeklődni lehet: Kert- város, Rakéta u. 4-ben. Egy rövid zongora bér­beadó, vagy eladó. — Telefon: 18-373. Eladó két szoba,, össz­komfortos, központi fű- téses szövetkezeti lakás. Érdeklődni: hétköznap egész nap. — Beszteri. Komló, Április 4. utca 2. Pécsi-tónál, Tavasz utca 19., 196 négyszögöl te­lek eladó. Jakab Gyula. Balatonlelle, Viola u. 6. Skoda Octávia Combi műszaki vizsgázott, el­adó. Fischer, Vasas II., Bethlen Gábor u. 23/1. UF-es Zsiguli eladó. Pécs, Bródy Sándor u. 35/1. Fehérhegy alatt. DOMBÓVÁR—NAGY- MANY OK között fólia zsákban 10 FELFÜVATLAN MŰBŐR LABDA leesett gépkocsinkról. KÉRJÜK A MEGTALÁLÓT ÉRTESÍTSE NAGYMANYOKI GUMI ÜZEMÜNKET I Bonyhádi Ruházati, Szövetkezet GAZ—51/A tip. 2,5 to-s, 3 éves tehergépkocsi valamint TV—41 tip. csukott, 1,1 to-s, 5 éves kis tehergépkocsi eladó Érdeklődni VILLANY—SIKLÓSI ÁLLAMI GAZDASÁG Villány, siállitásnól. rúig dolgoztak itt a múlt bú­várai. Legutóbb dr. Sági Ká­roly. irányította a feltáró mun­kát. Eddig is két múzeumot be­töltő anyag került elő. Állító­lag itt született volna Fenék­pusztán a keleti gótok fejedel­me, Nagy Theodorik, de a róla regélő Jordanus nevű történet­író munkáiban sok az ellent­mondás, kronológiai bukfencek fordulnak elő. Egy biztos csak: Theodorik Valcumban is lakott. Volga menti szokások Járva az ásatások színhelyét — egy-egy feltáróhely között több kilométer is van — töb­ben megjegyzik: itt, bárhol le­ásnak, szenzációszámba menő leletek kerülnek a napvilágra. A régészek a fenékpusztai erődfalon kívül dolgoznak je­len pillanatban, mondhatnák: azokkal a néptörzsekkel fog­lalkoznak, akik annakidején a fő közlekedési útat biztosító erődöt felégették, elpusztítot­ták. Alánok és gótok temetke­zési helyeit kutatják. S e fel­táró munkában a szovjet ré­gész-kollégák is otthon érezhe­tik maguk. Mondják: a temetkezésekben az ősi, Volga menti szokások keverednek a későbbi, keresz­tény szokásokkal. Kozma Ferenc Magyar Dekameron Az egri várban, ar Agria-játékokon a hét végén mutatták be Heltai Gáspár: Magyar Dekameron című zenés komédiáját. A vígjátékot Nemeskürty István alkalmazta színpadra, a rendező Romhányi László. A képen: Szabó Tünde és Bánffy György. Az ecsedi láp alatt lakott A Loch Ness-i szörny legen­dája hosszú évek után az idén jóval a kánikulai „uborkasze­zon" előtt felbukkant újra a világsajtó hasábjain. Ha hite­lesek a hírforrások, nemcsak érdekességre vágyó olvasókat, hanem szakértőket is foglalkoz­tat az idegenforgalmi neveze­tességgé vált albioni 'tó élő­világának felderítése a kor­szerűbb technikával. Feltételezhető-e, vagy csak kitalálás a Nessie-nek becézett őshüllő léte napjainkban? A körülötte folyó vita a tudósok dolga. Mindenesetre bizonyí­tani kellene .. . Sárkánygyíkokról szóló legen­dákat feljegyeztek hazánkban is. Dr. Danká Imre, a debre­ceni Déryné Múzeum igazgató­ja, korábban pécsi múzeum­igazgató szerkesztésében meg­jelent a Csenged Krónika című néprajzi és helytörténeti vas­kos könyv, amelyet a Kaposvári Nyomdában ezer példányban nyomtattak ki. Az érdekes kö­tetben olvasható többek közt Szűcs Sándor Régi történetek a Szamos mellől, az ecsedi láp­ról című írása. A tekintélyes korú néprajztudós még diák­korában, nyári vakációja ide­jén találkozott az utolsó ecsedi lápi emberrel, s mint ifjú gyűj­tő jegyezte fel annak emléke­zését. Elmesélte, hogy a szá­zadfordulón elvégzett vizszabá- lyozósiq híres ősmocsár, nád­A szatmári Nessie" MA rengeteges rét volt Szatmár megyében az ecsedi láp. Utol­só pákósza az ifjú kutatónak egyebek közt elmondotta, hogy sárkánykígyó is rejtö/ötl valaha a félelmetes mocsárban. De ezt ő sem látta saját szemevei, az előtte járó öregektől hallotta, hogy hosszú és nagy, tarajos, kormos, fekete állat volt. A láp alatt lakott a hideg vízben, mert a melegtől irtózott. Állan­dóan pusztította a teheneket. Egyszer azonban a pásztorok meglesték, hol tekergőzött ösz- sze éjszakára és rágyújtották a nádast. Ott veszett a tűzben. Hatalmas gerinccsont|ait soká­ig megcsodálták a kíváncsiak, amíg be nem süppedt a mo­csárba . . . A Berettyó és kőrösviriéki Sár­réten, amikor még oly végte­lenül feneketlennek tűnt a lápi világ, élt a hiedelem a sárkány­kígyóról, erre mutat a csökmói sárkányhuzatás tréfás története is, amit szintén Szűcs Sándor örökített meg. Századunkban nyomuk is alig maradt a mo­csárvadonoknak, ez volt a „Magyar Nessie" históriája. így volt, mese volt, talon igaz sem volt . . . Ballabás László Lengyelek a mohácsi csatában Az 1526-os mohácsi csatában legalább 1600 lengyel nemes, katona is harcolt Gnoinsky Leonárd kapitány vezetésével. Hősi halált haltak és a tömeg­sírokban fekszenek. Borsy Károly pécsi helytörté­nész eredetük után kutat, kü­lön vizsgálja a Gnoinsky-csa- lád történetét. Feltételezése szerint néhányon megmenekül­tek a lengyelek közül, akik hír­vivőként érkeztek Lengyelország­ba. A kapitány haláláról még ma is legendák keringenek, hogy hol hogyan fejezték le. Ezt a rejtélyt is szeretné meg­fejteni. Emiatt nemrég egy he­tet töltött a krakkói Jagelló Egyetem könyvtárában és érté­kes fotókópiákkal tért vissza. Kiderítette, hogy 1931-ben a mohácsi lengyel emlékmű fel­avatásán nemcsak a lengyel követ vett részt, de kérésére a török követet is meghívták az avatásra. Fenék­puszta sok A falak állnak, várhatóan idén átadja a kivitelező Pécsi Épí­tő- és Tatarozó Vállalat. Az egyszintes épületben tornate­rem is készül. Az „Építsünk óvodát"-akció keretében gyűj­tötték össze a beruházáshoz szükséges pénzt. Minden jelent­kezőt elhelyeznek. A Janus Pannonius Gimná­zium és Szakközépiskolában három éve folyik a német nyel­vű óvónőképzés mintegy húsz diák részvételével. Ősztől vár­hatóan megkezdődik a dél­szláv képzés is. Jelentkezték 10-15-en, köztük I.—II. és III. éves budapesti középiskolások is szerepelnek. A jövendőbeli német és délszláv anyanyelvű óvónők részére a gyakorlati foglalkozásokat a Kóczián úti óvodában tartják majd. A Leőwey Klára Gimnázium­ban a némethez hasonlóan délszláv tagozatot kívánnak lét­rehozni 1977-től. Átszervezéssel egy osztály alakulna először, majd évenként újabb egy osz­tály lépne be. Az igény nagy. hiszen Zala. Tojna, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun megye délszláv anyanyelvet tanulni és művelni akaró iskolásai csupán budapesti gimnáziumba jelent­kezhetnek legközelebb. Az elő­zetes tárgyalásokon az Oktatási Minisztérium pozitívan értékel­te a Pécs városi Tanács mű­velődésügyi osztályának kezde­ményezését. Rendhagyó kiállítás Siófokon Egyedülálló kezdeményezés nyomán sajátos képzőművészeti kiállítás nyílott meg szombaton Siófokon az új városi-járási művelődési központban. A ki­állítás anyagát — festmények­ből, grafikákból, szobrokból és kis plasztikákból válogatott anyagot — a Művészet, a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsé­gének folyóiratában 1975-ben publikált müvek közül válogat­ták. Ilyenformán ez a kiállítás rendhagyó vállalkozás, amit c rendező szervek kísérletnek is' szánnak. Olyan kiállítási forma megteremtésére, amely jobban illeszkedik — külün-külön és együtt is — a lap és a műve­lődési központ sajátos közműve­lődési programjába. Másszóval, ezen a bemutatón nemcsak ere­deti műalkotásokat kívánnak bemutatni, hanem dicséretes közművelődési szándékkal o rendezők segítséget akarnak nyújtani a közönség jobb el­igazodásában a modern kép­zőművészeti alkotások között; egyengetni szeretnék a művek jobb megértését. Az új siófoki művelődési köz­pontban kitűnő partnerre talált a Művészet c. folyóirat és egész mai képzőművészetünk. Az intézmény ugyanis azt a célt tűzte ki maga elé — többek között, — hogy nyári időszak­ban a déli' parton kiállító fó­ruma legyen, s ezzel a Balaton nyári kulturális programjának gazdagításához is hozzájárul­jon. A kiállítást a továbbiakban minden nyáron megrendezik a Művészet c. folyóirat előző évi publikációi alapján. Nyilván­valóan nem teljes áttekintésre törekszenek, de a rendezők bizakodnak abban, hogy az évről évre elénk táruló kép jel­lemző lesz az egész mai ma­gyar képzőművészetre. A kiállításról kétnyelvű, 96 oldalas katalógust adnak közre. Az elkövetkező években tel­jessé válik a nemzetiségi anya­nyelvi oktatási rendszer Pécsett, hiszen a város német és dél­szláv nemzetiségi óvodával gaz­dagodik. a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolá­ban megindul a délszláv óvó­nőképzés, a Leőwey Klára Gim­náziumban pedig délszláv ta­gozatot szerveznek. A Kóczián Sándor úton több mint két millió forintért mór épül az ötven személyes óvoda. kérdésre válaszol Áldozati kutat találtak, tehénkoponyákkal. Nemzetiségi óvónőképzés indul Pécsett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents