Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-08 187. szám
1976. július 8., csütörtök Dunántúli napló 3 llBliHit L eszoktunk a börzé- zésröl. Olyannyira, bogy a kéznél lévő közgazdasági kislexikon nem is emliti ezt a fogalmat. Pedig milyen hasznos például elfekvő készleteinken gyorsan túladni, s fordítva, a másoknál veszteglő készletekből számunkra létfontosságú anyagokhoz jutni. A lapokban elszórtan, olykor csokorban, de mindenképpen rendszertelenül hirdetnek elfekvő készleteket, kellett már tehát olyan állandó fórum, amely rendszeresen összehozza az elfekvő készletek kínálatában és keresletében érdekelt vállalatokat. Erre vállalkozott az Országos Piackutató Intézet, amikor létrehozta az INTERKER börzét. Nemrég zárult Buda pesten a második ilyen börze. A KCST-n belül is fejlődik az elfekvő készletek cseréje Vélemények az INTERKER-börzéről Ki boldogul? Az Egyesült Izzó Sopiana Vákuumtechnikai Gépgyára anyagbeszerzői már az első börzén is megfordultak, most is szétnéztek. Czár János, az anyagbeszerzési osztály helyettes vezetője inkább bosszankodik. Mire elérkezik a börzenyitás, hol vannak már azok a kapós készletek, amelyeket a katalógusokban meghirdetnek?! Ezeket a katalógusokat a felkínált elfekvő készletekkel ugyanis még a nyitás előtt szétküldik. s máris indul a telefon- és táviratáradat az illető vállalathoz. Mire tehát Pestre érnek, az érdeklődésre többnyire ez a válasz: Mit képzel?! Ezt már hetvenhétszer eladtuk. Czár János további észrevétele: csak az boldogul, aki tud is adni valamit. Mert máskor meg azt mondja a kínáló, jó, rendben van, ez a tétel az öné, de mit tud adni érte? Javaslata: a börzére felkínált elfekvő készletek valóban a börzén cseréljenek gazdát. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat másodszor vett részt az INTERKER börzén — elfekvő készleteket kínált. A negyedévkor tartott börze sokkal eredményesebb volt, állapítja meg most Kopári László- né. az anyagosztály irodavezetője, a vállalatok ugyanis — közeledvén a készletek mérési időpontja - naqyon vigyáznak, nehogy túllépjék a készlettartási normákat. Ilyen szempontból tehát a börze nem éppen szerencsés időpontban zajlott. A BÁÉV-nek, amellett, hogy ő is vásárolt, végül is sikerült eladnia elfekvő készleteiből, de a vásárlók a szállítást majd csak a következő fél évre kérik. Ennek ellenére hasznosnak, sikeresnek tartják az INTERKER börzét, elfekvő készleteik felszámolásában ezt alkalmazzák, az augusztusi börzén ismételten részt vesznek. Hirdetés a Figyelőben Véleményünk szerint az ilyen börzéken a legnagyobb haszonnal a kis vállalatok és szövetkezetek kereskedhetnek: csíphetnek el alkalmi és soha visz- sza nem térő üzleteket. Érdeklődtünk néhány ipari szövetkezetnél, s a válasz az volt, nekik Budapesten szakmánként anyagtársulásaik vannak, oda juttatják el rendszeresen igényeiket, tehát a budapesti képviselő dolga, hogy a börzéken szétnézzen. A katalógusokat egyébként ők is megkapják, s forgatják, a Pécsi Vasipari Szövetkezetnek például éppen a mostani listából sikerült egy tételt elcsípnie, az Orion által kínált speciális festékre telefonon rögtön bejelentették igényüket. A Mecseki Szénbányák komlói anyagellátó üzemének munkatársai is megfordultak a börzén, de nem vásároltak, hiszen náluk is közeleg a mérési idő, tartani kell a készletnormákat, különben is, a vállalatnál önköltségvizsgálat folyik, csínján kell bánni a vásárlásokkal. Egyébként a magyar szénbányáknak is van ellátója, bizonyos készletek beszerzéséről és tartásáról ennek kell gondoskodnia. Mindemellett a Szénbányák — lévén elfekvő készleteik — érdekelt a kínálatban is, viszont annyira speciális anyagaik vannak, hogy nem a börzére viszik, hanem listázzák és a többi szénbányának küldik meg, vagy meghirdetik a Figyelőben. Az INTERKER börzével kapcsolatban, miután az elfekvő készletek katalógusait ők is megkapták, VJágner Frigyes, a komlói anyagellátó üzem beszerzési csoportvezetője két észrevételt tett: a megküldött listák áttekinthetők, mert vállalatonként és anyagféleségenként is csokorba vannak szedve a felkínált készletek, viszont a legtöbbször hiányoznak a megfelelő műszaki adatok. A másik összecseng egy előző véleménnyel: mire a börze megnyílik, sok anyagot már régen eladtak. A KGST országai között is A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál az anyag- és áruforgalmi főosztályvezető, dr. Hangos Lajos lelkesen beszél az INTERKER börzéről, amelyen munkatársai megfordultak. A legalkalmasabb rendezvénynek tartja, amelyen el lehet adni és megvásárolni az elfekvő készleteket, szerinte hatásosabb, mint a hirdetés. Még nagyobb propagandát kellene körülötte csapni, hogy a vállalatok maradéktalanul kihasználják. A MÉV mindenesetre a következő börzén ott lesz és felkínálja elfekvő anyagait. A véleményeket röviden talán annyiban összegezhetnénk, hasznos fórum jött létre gazdaságunkban. amelynek azonban még tovább kell formálódnia. Ugyanakkor bíztató, hogy a gondolat az országhatárokat is mindinkább túllépi: a KGST-n belül is fellendülőben van az elfekvő készletek cseréje, szélesedik az abban részt vevő országok köre. Ezzel kapcsolatban az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke éppen az INTERKER börze idején írt alá Harisnyagyár épül Szeghalomban A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyára a már meglévő dobozi üzeme mellett Szeghalomban is gyáregységet hoz létre, amelynek építése megkezdődött. A városiasodó nagyközségben 280 négyzetméteren már kijelölték az üzemcsarnok helyét, ahol ez év végén 60 szeghalmi asszonynak, lánynak adnak munkalehetőséget. A távlati tervek szerint 1979- ben, a gyáregyséq bővítésének második ütemében 4000 négyzetméteres munkacsarnokban kikészítő-üzemet hoznak létre, ahol 350 dolgozóval már évi 15 millió pár harisnyát tudnak félkész állapotban az anyagyár részére előállítani. 5 éves keretmegállapodást a Szovjetunióval, hasonló szerződésünk pedig már van a bolgárokkal. A lebonyolítást a Mű. szaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat véqzi, a vállalatoknak itt kell bejelenteniük, ha elfekvő készleteket kínálnak külföldre vagy vásárolni kívánnak külföldről. Miklósvári Zoltán Jelentősen fejlesztik az Egyesült Villamos- gépgyárat Az Egyesült Villamosgépgyárban jelentős fejlesztéseket kívánnak megvalósítani, bővítik vidéki gyáraikat és telephelyeiket, kicserélik az elavult gépeket, fokozzák az automatizálást, s 1979-re befejezik a villamos kisgépgyártás teljes rekonstrukcióját. A műszaki fejlesztésekre összességében mintegy félmilliárd forintot fordítanak az ötéves tervidőszakban. Az összegnek egy részét saját erőből fedezik, részben pedig bankhitelből. Az előzetes számítások szerint a beruházások gyorsan megtérülnek. A belföldi felhasználók igényeit teljes egészében ki fogják elégíteni, s nagy mértékben fokozzák az exportot is. Egyetlen vízsugarat sem láttunk A szárazság ellenére tsak locsolgatnah Közel 7000 hektár öntöző- berendezéssel ellátott területből alig 500-at öntöznek A hetek óta tartó szárazság ellenére tegnap egyetlen öntöző berendezést sem láttunk üzemelni, pedig fél Baranyát bejártuk. Sajnos, tapasztalatainkat az OVH Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságán megerősítették: Baranyában mintegy 7000 hektáros terület van ellátva állandó és hordozható berendezésekkel felszerelve, A Mecsek az ASCS-n íz kifog ? Ha zökkenőkkel is, meg kell inditani a berendezést. Június közepén föld alá szál-« lították az ASCS nevű fejtés biztosító és jövesztő berendezést, amellyel újabb kísérletet tesznek, hogy a Mecsek gépesítésre különösen nehéz széntelepeiben kiváltsák a legnehezebb bányamunkát. A komlói Béta-bánya V. és VI. szintje között 24 egység 25 méteres hosszban a meredek dőlésű 14/b telepben július közepén kezdi meg a kísérleti termelést. Néhány hete itt dolgoznak az ASCS létrehozói: Vasziljev Crigorij Grigorjevics, a Do- nyecki Bányászati Tervezőintézet ASCS csoportjának főkonstruktőrje, Panenykó Sztepán II- jics, a Druskovszki Gépgyár komplex gépsorok és aggregátok főkonstruktőrje és Kalujkov Vaszelij Ignátovics, a gyár ASCS csoportjának főkonstruktőrje. A világon egyedülálló gépre több munkatársával Vasziljev Grigorij Grigorjevics kapott szabadalmat, vagyis ő számít a gép egyik feltalálójának. Természetesen bennünket az érdekelt legjobban, hogy a Mecsekben milyen esélyt látnak a gép sikeres üzemeltetéséhez. A válaszra beszélgetésünk végéig várni kellett, a három szovjet szakember ugyanis előbb elmondotta, hogy az otthoni körülmények közepette milyen hosszú ideig, mennyi nehézséggel kellett megküzdeniük, mire most évi 25 darab ASCS-t gyártva a berendezés a meredek dőlésű szénbányák kedvelt, jól működő bányászati eszközévé vált. Még a második világháború előtt a Szovjetunióban működött a Csinakol féle pajzs, amelyet rövid ideig a Mecsekben is, éppen Béta-bányán alkalmaztak. Az ötvenes évek derekán ennek alapján készítettek egy berendezést, amelyet szkréper szállító és jövesztőgé- pekkel kiegészítve puha széntelepek művelésére alkalmaztak. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy csak nagyon korlátozott lehetőség van ennek a berendezésnek üzemeltetésére, mást kell kitalálni. A Szovjet Szénbányászati Minisztérium utasítására a Do- nyecki Tudományos Kutatóintézet és a Druskovszki Gépgyár konstruktőrjei, a Donyecki Tervezőintézet munkatársai hozták létre 1961-ben az ASCS ősét, amelyben a pajzs, vagyis a biztosító berendezés a kifejtett telepben önsúlyától, s a mögötte összeomló kőzettől megy lefele a széntelep dőlésében, a hozzáépített szellemes jövesztő berendezés pedig a kifejtett szenet el is szállítja. A követelmény, hogy a széntelep fedíi és fekű kőzete sem túl köny- nyen, sem túl nehezen ne omoljanak. Az előbbi megakadályozza a berendezés működését, az utóbbi nem segíti a pajzsra nehezedve annak előrehaladását. Mindezekhez a széntelep dőlése és vastagsága is csak meghatározott skálán mozoghat. A Mecsekben sajnos a kísérő kőzetek is, a telepek dőlése is nagyon változó . .. Az első ASCS Dombasz egyik bányaüzemében (a Szovjetunióban külön tröszthöz tartoznak a meredek és a lapos dőlésű széntelepekkel rendelkező bányák) kísérleti jelleggel két évig üzemelt, a szkréperes szállító berendezés 90, ez az új berendezés műszakonként 380 tonnás termelést produkált, ennek ellenére sok probléma volt vele. 1963-ban módosították a berendezést, 1965-ben két önálló egység kezdte meg njűködését, amelyek a korábbiaknál nagyobb teljesítménynyel, gazdaságosabban üzemeltek, de ezek sem voltak kifogástalanok. Ezután további finomításokkal 1969-re négy berendezést készítettek el. Az élek, mint a szovjet konstruktőrök mondják, nem hiába repültek el, mert biztonságos, nagyteljesítményű, jó berendezések kerültek a bányákba. Végül is a széria- gyártás 1972-ben kezdődött, az igényeket a Szovjetunióban ma még nem tudják kielégíteni, a Mecseki Szénbányák is csak a hagyományos kapcsolatoknak köszönhetően kapott a berendezésekből. A két berendezés mintegy 25 millió forintba került, a mecseki szénbányákban egyre sürgetőbbé válik a fejtések komplex gépesítésének megoldása, nem hiszem, hogy csak az újságíró türelmetlensége sugallja, hogy másfél, két évtizedes kísérletezésre a Mecsekben már nincs idő. A szovjet konstruktőrök, mint mondják, azért időztek oly soká az ASCS történeténél, hogy könnyebb legyen megérteni: Béta-bányán különleges körülmények között kísérleteznek a gép üzembeállításával, nehezebb a dolguk, mint a Szovjetunió bányáiban. Az itteni bányászok viszont nagyon akarják, hogy a gép jól üzemeljen, s akkor működni is fog. Nekik is, a mecsekieknek is, sok mindent ki kell gondolniuk a gép módosítására — néhány kisegítő szerkezetet máris konstruáltak. Reméljük, hogy a vállalat szellemi kapacitása a szovjet konstruktőrök segítségével képes lesz megoldani azt a feladatot, amelyet eddiq a világon sehol sem tudtak. Az ASCS a bányában van, ha zökkenőkkel is, meg kell indítani. Lombosi Jenő ebből június 30-ig alig 500 hektáron öntöztek. Ez még akkor is nagyon kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a hordozható berendezésekkel ellátott területből (6397 hektár) 1240 hektár öntöző berendezéseit ki kellene cserélni, mert olyan rossz állapotban vannak, hogy már nem üzemeltethetők. Beszéljünk hát csak a ki nem használt lehetőségekről. A gazdaságok véleménye szerint az öntözés az agrotechnikai beavatkozások között a legmunkaigényesebb, a szükséges munkaerőt a mezőgazdasági üzemek nem képesek biztosítani. Arra is hajlamosak; időjárástól várják, hogy az öntözés üzemköltségeit megtakaríthassák. Az is tény, hogy az üzemek nem rendelkeznek megfelelő képzettségű öntöző szakemberekkel, akik az öntözés gazdaságos feltételeit képesek biztosítani, az elöregedett berendezések így még nehezebben illeszthetők a fejlett termelési rendszerek technológiájába. Mindezek ellenére néhány gazdaság — Baranya mintegy 80 mezőgazdasági üzemének egynegyede — ha nem is rendszeresen öntözi, de legalább locsolgatja földjeit. A szent- lőrinoi tsz például 110 hektár szántóját, a Szentlőrinci Állami Gazdaság 50 hektár szántóját öntözi. A felsőszentmártoni tsz 47 hektáros, a drávasztárai tsz 18, a mágocsi és mohácsi tsz- ek 16—16 hektáros kertészetükben öntöznek rendszeresen. A vejti, szentdénesi, görcsönyi termelőszövetkezetek legelőiket, rétjeiket öntözik. Sajnos, Baranyában csak mindössze 278 hektár szántót, 128 hektár kertészetet és 70 hektár rétet öntözneik ezekben a napokban. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon kapott információink szerint a 6994 hektár öntöző berendezéssel felszerelt területhez a szükséges öntözővíz biztosított. Az öntözéssel kapcsolatos szemléletet kellene megváltoztatniuk a gazdaságoknak elsősorban, másrészt folyamatos rekonstrukció keretében az elöregedett berendezések helyett a kevésbé élőmunkaigényes gépi áttelepítésű szárnyvezetékek építését kell előtérbe helyezni. A mezőgazdasági üzemek mostani húzódozása az öntözéstől hátrányos helyzetbe hozza azokat a gazdaságokat is, amelyek mór kihasználták a szárazgazdálkodás lehetőségeinek felső határát is és termelésüket öntözéses gazdálkodós bevezetésével kívánják fejleszteni. Az új beruházások elbírálásánál ugyanis feltétlenül számításba veszik, hogy Baranyában a meglevő lehetőségeket sem használjuk ki. L. J. Robbanás a Győri Vagongyárban Robbanás történt a Győri Vagon- és Gépgyár acélöntödéjének 3-as számú konverterénél. A kifröccsent olvadó acél a közelben tartózkodó dolgozókra csapódott. Horváth Imre 35 éves berendezés vezető, gyömörei lakos, Polgár György 28 éves üzemvezető, győri lakos és Tibold Lajos 43 éves olvasztár, győri lakos súlyos, életveszélyes égési sérüléseket szenvedett, öten könnyebben megsérültek. A súlyos sérülteket repülőgéppel egy fővárosi kórházba szállították, ahol az orvosok mindent elkövetnek életük megmentéséért. A robbanás okának megállapítására szakértők bevonásával a Győr- Sopron megyei Rendőrfőkapitányság a vizsgálatot megkezdte. Föld alatt az önjáró biztosító és jövesztí berendezés
