Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-06 185. szám
6 Dunántúli napló 1976. július 6., kedd A gyorshajtás következménye: a motoros életét vesztette. A helsinki értekezlet szellemében A biofizika perspektívái Az UNESCO Európai Tudományos Irodája szervezésében a biológia legfontosabb alaptudománya, a biofizika kiemelkedő aktív kutatói részvételével jelentős szimpóziumot tartottak ,,A biofizika perspektívái” címmel a Magyar Tudományos Akadémián. A szimpózium a helsinki értekezlet szellemében a tudósok és ezen keresztül az országok népeinek fokozott együttműködését demonstrálta. 16 ország 22 tudósa jött össze a háromnapos értekezletre, amelynek társelnöke volt a francia Pullman professzor, világhírű kvantum-biofizikus és Tigyi József akadémikus, a Magyar Biofizikai Társaság elnöke. Az értekezlet a biofizika nyolc tématerületén megállapította a tudomány jelenlegi állását, eredményeit, és kijelölte a legfontosabb kutatási területeket és az együttműködés formáit. Elhatározták:, hogy a molekuláris biofizika • és a sejtműködés biofizikája tanulmányozására egy-egy munkabizottságot hoznak létre, amelyek 1977 elejére konkrét együttműködési tervet dolgoznak ki, amelyet 1977 szeptemberében Franciaországban hasonló szimpóziumon fognak megvitatni és az UNESCO elé terjeszteni. A nemzetközi együttműködés nagyon jelentős, ha arra gondolunk, hogy a biofizika napjainkban az igen drága műszerek nélkül már nem tud előrelépni. A tagországok műszerparkjának közös használata és a szellemi kapacitás összehangolása remélhetően további jelentős eredmények megszületését fogja elősegíteni. A megtárgyalt kérdések fontosságát jól jelzi, hogy részt vett a tárgyalásokon Kaddoura professzor, az UNESCO tudományos ügyeiért felelős igazgató- helyettese is. A KRESZ fél éve-a számok tükrében A legtöbb balesetet változatlanul a gyorshajtás okozza Az új KRESZ mór nem is olyan új. Nyugodtan nevezhetjük KRESZ-nek — jelző nélkül — hisz fél éve vezették be, fél éve eszerint kell közlekedni. Hogy mégis sokan nem ismerik, illetve nem alkalmazzák a jogszabályt, arról nem a KRESZ alkotói tehetnek. Voltak, akik csodákat vártak a KRESZ-től, nevezetesen azt, hogy egycsapásra megjavul a közúti fegyelem, hogy kevesebb lesz a baleset és több az udvarias járművezető. Mások óvatosabban fogalmaztak: ki fogja megtartani például az elsőbbségadás új szabályát? Nem eléq érett még a közlekedő társadclom a rugalmasabb szabályokra, több lesz tehát a baleset. Bár a statisztikák önmagukban sohasem tükrözik a valóságot — mert az adatok az összefüggésekből kiragadva torzítanak — mégis alkalmasak arra, hogy bizonyos következtetésekre jussunk. Ettől függetlenül az első öt hónap Baranya megyei közúti baleseti statisztikája — ha nem is túlságosan megnyugtató — összességében kedvező. 1975 első öt hónapjában ugyanis 18 halálos közúti baleset történt a megyében, míg 1976 első öt hónapjában csak 8. Tavaly 99 súlyos balesetet jegyzett januártól május végéig a krónika, idén 101-et, a könnyű sérüléssel járó ütközések száma viszont csokiként: tavaly 154, idén 112 szerepel a statisztikában. Végeredményben a megye útjain 1975 első öt hónapjában összesen 271 baleset történt, 1976 hasonló időszakában pedig 221. Ha viszont a számok mögé nézünk és az okokat keressük, szembetalálkozunk az új KRESZ új gondjaival. Az okok között változatlanul a gyorshajtás — vagy ahogyan újabban hivatalosan mondják: a sebesség nem megfelelő alkalmazása — vezet. 61 balesetnek volt oka, hogy az illető járművezető túllépte a KRESZ- ben megengedett sebességet, illetve relatívan gyorsan hajtott, azaz nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően. Az okok között az „előkelő" második helyen csere történt: most a gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek állnak ezen a helyen és számuk is meglehetősen magas: 40. Nem először mondják a szakemberek és nem először írjuk le mi sem: figyelmetlenek a gyalogosok, s ráadásul nem ismerik — mert nem volt kötelező megtanulniok, hacsak jól felfogott érdekükben nem — a szabályokat. Pedig — hogy csak a leqfantosabbat idézzük a KRESZ-ből: — „a gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről". S hadd tegyük hozzá: akkor is köteles meggyőződni, ha elsőbbségi helyzetben van. Ha tovább keressük a baleseti okokat, a harmadik helyen a figyelmetlen, gondatlan vezetés áll. S ez a kifejezés nem valami ayűjtőfoqalom: valóban sokan figyelmetlenül vezetnek, 19-en okoztak, illetve szenvedtek balesetet amiatt, hogy nem a jármű vezetésére összpontosítottak. Szorosan ehhez kapcsolódik még két baleseti ok, az elsőbbség meg nem adása — nyilván ez is figyelmetlenség következménye, hisz szándékosan senki nem akar a másikba hajtani — és a követési távolság meg nem tartása. Ez különösen az utóbbi időben szaporodott el, s főként a jelzőlámpákkal irányított kereszteződésekre jellemző. Nem egyszer 4—5 autó is egymásba csúszik, mert az első a pirosnál megállt. . . Tizenegy balesetet okozott az előzés szabályainak meg nem tartása. S ehhez hozzátehetjük: a párhúzamos közlekedés szabályaira nagyon sokan fittyet hánynak. Tessék csak tapasztalatokat gyűjteni a Zsolnay utcában, vagy a Tolbuhin úton. Üres a külső sáv, mégis belül ballag a busz, s ez még a jobbik eset, mert nem ritkán 70- nel száguld. Vagy a „mazsola” autós, aki saját tulajdonának gondolja a belső sávot és mit sem zavartatva magát, 40- nel poroszkál a felezővonal mellett. így persze szabályta- lankodásra — úgynevezett szlalomozásra — készteti a többieket. Őket persze nem menti a türelmetlenség. És a még erőszakosabbja rádudál a belső sávban szabályosan 60-nal haladó személygépkocsira: tűnés az útból. Végül néhány — csak felvillantva — a többi baleseti ok közül. Változatlanul magas az ittasan vezetők száma? Tavaly az első öt hónapban 57-en, most 41-en okoztak balesetet Baranya útjain, s ami ebben a szomorú: valamennyi személyi sérüléssel járt... Sokan még nem értik, vagy nem akarják érteni: a megállóból szabályosan kiinduló, menetrendszerint közlekedő autóbusznak elsőbbséget kell adni. Persze a buszosok sem angyalok, de ez nem menti a szabálytalankodó többi járművezetőt. Változatlanul sokan megszegik a párhuzamos közlekedés szabályait a kijelölt gyalogátkelőhely előtt. Hetenként több baleset is történik amiatt, hogy az egyik sávban megálló — és a gyalogosnak elsőbbséget adó — jármű mellett elszáguld valaki a másik sávban. Pedig most már láthatók az útburkolati jelek és táblákkal is jelzik a gyalogosátkelőhelyeket. Panics György A szelepekről A belsőégésű motorok gazdaságos üzeme vezérelt szelepek nélkül nem képzelhető el. A gazdaságosságnak természetesen ára van. Részben a bonyolultabb szerkezet miatt, részben a karbantartás igénye miatt, valamint a némileg zajosabb üzem miatt is. A szelepeket — általában hengerenként egy szívó- és egy kipufogószelepet - a motor fordulatszámának felével forgó vezérműtengely bütykei nyitják és a szeleprugók zárják, a megfelelő időben. A szelepek és vezérlésük meglehetősen tág lehetőséget biztosítanak a konstruktőröknek a motor jellegének, teljesítményének kialakításában. Így részben a szívás keresztmetszetének megválasztásával befolyásolhatják a motor rugalmasságát, a nyitási és zárási szögekkel a fordulatszámot, a szívószelep nyitvatartási idejével a hengerek töltését és így tovább. Minderre csak azért tértünk ki, hogy érzékeltessük a szelepek feladatát, amelyet csak akkor láthatnak el zavartalanul, ha a tervezők által megszabott körülmények között működhetnek, A szelepeknek, igénybévételükhöz viszonyítva igen mérsékelt karbantartási igényük van: meghatározott üzemidő után a szelepjáték beállítása. Miért van szükség szelephézagra? Az okot az a fizikai törvény szolgáltatja, miszerint a testek hő hatására kitágulnak. A tágulás nagysága a hőmérséklet különbségen kívül a test méreteinek és anyagi minőségének függvénye. A motorokhoz használt elemek majdnem kizárólag acél és alumínium ötvözetekből készülnek. Az alumínium hőtágulása mintegy kétszerese az acélénak. Mindezt figyelembe véve állapítják meg a szükséges legkisebb szelephézagot. Mégpedig úgy, hogy a legnagyobb téli hidegben lehűlt motornál is elegendő hézag maradjon a szelep és a hiba között, (gy a szelepek zárása az indítás pillanatában is biztosított. A motor melegedésének arányában a szelepjáték növekszik, majd az üzemi hőmérsékleten éri el azt a hézagot, amely mellett a tervezett optimális szelepvezérlés bekövetkezik. Ismereteink birtokában most már könnyen beláthatjuk a túl kicsi, vagy a túlzottan nagy szelepjáték következményeit. Tehát: a szükségesnél kisebb hézaggal működő szelepek hosszabb ideig vannak nyitva. Ez látszólag előnyös, minthogy a szívás és a kipufogás idő- keresztmetszete növekszik, továbbá a motor is kisebb zajjal működik. A valóságban azonban csökken a szelepek hűtésének lehetősége, ami különösen a kipufogószelep és ülésének beégetésével járhat. A hézag nélkül működő szelepek természetesen nem zárnak tökéletesen, ami teljesítmény veszteséget okoz. Ebben az esetben a szelepek be- égése szükségszerűen bekövetkezik. A szükségesnél nagyobb szelephézag csattogó zajt okoz és minthogy ezzel a szelepek nyitvatartási ideje rövidül, romlik a hengerek feltöltése, ami szintén mérséklőén hat a teljesítményre, A szelepek hézagát Kik kaphatnak helyi utazási kedvezményt? Az egyes szociális gondozottak helyi utazási kedvezményéhez szükséges igazolások kiadását az egészségügyi miniszter a 13/1966. Eü. K. 11.) Eü. M. sz. utasításában szabályozta. A helyi utazási kedvezményre jogosító igazolás kiadható: 1. a tanácsok által folyósított rendszeres szociális segélyben részesülő személyeknek; 2. jövedelemre tekintet nélkül a lábsérült, lábcsonkolt, lábmozgást korlátozó, bénaságban szenvedő nyilvántartott hadirokkantoknak; továbbá 3. azon nyilvántartott hadi- gondozottaknak, akiknek havi jövedelme a 840,— Ft-ot nem éri el; 4. szociális foglalkoztatók bedolgozói részére (kivéve, akik gyermekeik gondozása miatt kaptak bedolgozói jogosultságot) ; 5. azon csökkent munkaképességűeknek, akiknek jövedelmük nincs, vagy az nem éri el a 910,— Ft-ot; 6. siketnémák és súlyos hallásfogyatékosoknak ; 7. vakok és csökkentlátóknak, akik a Mascke-séma szerint legalább kétharmad részben látáscsökkentek. A fentiekben felsorolt szociális gondozottak a helyi utazási kedvezményhez szükséges igazolás kiadása iránti kérelmükkel a lakóhely szerint illetékes tanács, tanácsi hivatal egészségügyi szakigazgatási szervének szociálpolitikai csoportjához, illetve a Vakok és Csökkentlátók Szövetségéhez vagy a Nagyothallók Szövetségéhez kell fordulniok, ahol kérelmüket írásban vagy szóban illetékmentesen terjeszthetik elő. Az 1. pontban felsoroltak részére — a szociálpolitikai szakigazgatási szervek — a rendelkezésükre álló, személyi nyilvántartás alapján — a személyazonosság igazolása után az igazolást kiadják. A 2. pontban szereplő hadigondozottak részére pedig a szociálpolitikai szervek, a rendelkezésükre álló hadigondozási iratanyag „Orvosi Szak- vélemény”-éből állapítják meg a fentiekben felsorolt fogyatékosságokat, melynek alapján kiállítják az igazolást. A 3—5. pontban nevezettekről az igazolás kiadását megelőzően a tanács szociálpolitikai szakigazgatási szerve környezettanulmányt készít, valamint jövedelemigazolásokat is csatol. A súlyos csökkent munkaképességű szociális gondozottak jogosultságára vonatkozó igazolás csak előzetes orvosi szakvélemény alapján adható ki. Az orvosi szakvéleményt a^ szociálpolitikai szerv megkeresésére a 19/1963. Eü. K. 14./ Eü. M. sz. utasítás alapján az egészségügyi csoport által e feladatra kijelölt egészség- ügyi szerv a részére megadott „Orvosi Útmutató" szerint állítja ki. A Vakok és Csökkentlátók Szövetségének tagjai jogosultságukat — a bérletpénztáraknál — érvényes tagsági tehát időszakonként (általában 10 ezer km-enként) ellenőrizni kell és szükség esetén be kell állítani. Élettartamuk ma már, normális üzemi igénybevételt feltételezve, nem rövidebb a motor többi alkatrészénél. A bütyköstengely meghajtására leggyakrabban láncot alkalmaznak. A vezérműlánc élettartama néhány típusnál elmarad a szelepmechanizmus többi eleme mögött. Bár egyes konstrukcióknál van lehetőség a lánc utánfeszítésére, bizonyos nyúlás után a lánc cseréje itt sem kerülhető el. A megnyúlt lánc jellegzetes zajt okoz, ami főként a motor alapjáratánál feltűnő. Ha szükséges, a cserét nem érdemes halogatni, mert a megnyúlt lánc már nem vezérli pontosan a szelepeket és gyorsan elkoptatja a lánckerekeket is, ami a javítás költségeit megnöveli. A szelepállítás gyakorlatával a következő alkalommal foglalkozunk. Búsbarna László igazolványuk felmutatásával igazolják. Azon vakok és csökkentlátók jogosultságát, akik nem tagjai a szövetségnek, Budapesten a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége (Budapest, Május 1. u. 47. sz.), másutt a lakóhely szerint illetékes szociálpolitikai szerv igazolja. A látáscsökkenés mértékét — amennyiben az igazolást kiállító szövetségnek, illetőleg szociálpolitikai szervnek erre névze korábbi adata nincsen (nyilvántartási adatok, korábbi orvosi igazolás stb.) — rendelőintézeti szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. A siketnémák és súlyos hallásfogyatékosok jogosultságát Pécsett a lakóhely szerint illetékes kerületi szociálpolitikai szerv igazolja. A jogosultság igazolása a lakóhely szerint illetékes hallásgondozó intézet (kórház vagy klinika) bizonyítványa alapján is kiállítható. A hallásgondozó intézet o jogosultság igazolásához bizonyítványt annak adhat, akikről kétséget kizáróan megállapítható, hogy nincsen a normál hangos beszéd birtokában és ennek oka a hallás teljes hiánya vagy súlyos sérülése. A szociális szempontból engedélyezett helyi utazási kedvezmény mértéke azonos a nyugdíjasokéval. A helyi utazási kedvezmény arra a közlekedési eszközre (autóbusz, villamos stb.) terjed ki, amely az adott helységben biztosítja a közlekedést. Urbán Tiborné szoc. főelőadó Pécs, I. kér. hivatal A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke rendelkezett az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat továbbfejlesztéséről. Az ügyfelek időveszteségének csökkentése, valamint az ügyintézés javítása érdekében a tanácsi szervek gondoskodnak arról, hogy a dolgozók ügyeiket általában munkaidőn kívül intézhessék. A tanácsok szakigazgatási szervei szerdán teljes munkaidőben és hetenként legalább két fél munkanapon — délelőtti és délutáni megosztásban — fogadják az ügyfeleket. A szerdai ügyfélfogadástól a helyi körülmények miatt kivételesen eltérhetnek. A nem helybeli ügyfeleket azonban szerdán is fogad ni kell. A tisztségviselők hetenként legalább egyszer fogadják az ügyfeleket. A rendelkezés értelmében gondoskodni kell a szombati, illetőleg a munkaidőn kívüli félfogadás megszervezéséről. Az országgyűlési képviselőket, a tanácstagokat, valamint a tanács bizottságának tagjait, a szakszervezeti jogsegély- szolgálat munkatársait továbbra is soron kívül fogadják. Amint a rendelkezésből kitűnik, a nagyobb városokban, a fővárosi kerületekben, a megyei városi kerületekben, a nagy lélekszámú községekben indokolt az ügyfélszolgálat, amely tájékoztatja az ügyfeleket, közreműködik az államigazgatási eljárásokban és az ügyek intézésében. Az ügyfélszolgálat a felek rendelkezésére áll a szakigazgatási szervek teljes munkaidejében, így biztosíthatja a szombati félfogadást és munkaidőn túl az ügyeleti szolgálatot is.
