Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-30 209. szám

1976. július 30., péntek Dunántúlt napló 3 Gépesítéssel könnyítik a műnkét nőpolitikái eredmények, gondok í a Pécsi Állami Gazdaságban Asszonyok a tehenészetben A hőmérő higanyszála el­hagyta a 37 Celsius fokot, a pohár bepárásodik a jeges na­rancslétől, s „ünneprontásként” kap hangot a gondolat: vajon mit isznak azok az asszonyok, akik odakint a hőségben ba­rackot szednek?! A Pécsi Állami Gazdaság központjában Fajcsi Istvánné- val, a szakszervezeti bizottság titkárával és Békeli Jenőnével, a nőbizottság titkárával beszél­getünk a gazdaság nő dolgo­zóinak helyzetéről. Iskolai végzettség A gazdaság 375 nőt foglal­koztat, s közülük 175 a fizikai dolgozók száma. Az életkort tekintve mindössze 17-en van­nak harminc éven aluliak, ami pedig képzettségüket, iskolai végzettségüket illeti: 155 nő szakképzettség nélküli, s 121- nek még a nyolc általános is­kolája sincs meg. Másként fest a helyzet a 137 műszaki állo­mányija sorolt női dolgozónál. Közülük ötnek egyetemi, egy­nek felsőfokú technikumi, négy­nek üzemmérnöki, illetve há­romnak általános iskolai vég­zettsége van, a többiek közép­iskolai bizonyítvánnyal rendel­keznek. Az alkalmazottak nagy része is középfokú, illetve általá­nos iskolát végzett, illetve há­romnak egyetemi, egynek fel­sőfokú technikumi, háromnak egyéb felsőfokú oktatási intéz­ményben szerzett diplomája van. A fizikai dolgozók nagy ré­sze az állattenyésztésben, va­A szakszervezet és a nőbizottság intézkedései lamivel kevesebben pedig a növénytermesztésben és a ker­tészetekben tevékenykednek. A keresztespusztai baromfitelepen 16 nő 30—32 000 baromfit gon­doz napi négy órát egyfolytá­ban. A 2500—2600 Ft-ot kere­ső, főként középkorú asszonyok a gazdaság egyik legjobb üze­meként emlegetett baromfitele­pen már háromszor nyerték el az aranykoszorús szocialista brigád címet. A kertészetben, növényter­mesztésben dolgozók szinte ál­landóan a szabad ég alatt van­nak. A gyümölcsfákat metszők — munkájuktól nagymértékben fügq a termés — novembertől áprilisig kemény fizikai munkát végeznek. A gazdaság télen meleg citromos teát készíttet ré­szükre védő italként. A nehéz munkát, az otthoni körülményeket figyelembe véve a gazdaság és a szakszervezet Barackszedés a gazdaság Danicz-pusztai telepén A Csokoládépusztán lévő ser­téstelepen sem könnyű a nők munkája, bár itt az etetést, ta­karítást nagyrészt automata gépsorok végzik. A szentkúti te­lepen viszont még mindig ta- Jicskázzák a trágyát, s a cso- kolódépusztaiakhoz hasonlóan sokat fáradoznak az elletés- sel és a kismalacok gondozásá­val. A gazdaság védőruháról, tisztasági felszerelésről gondos­kodva az anyagi lehetőségek­hez mérten fokozatos gépesí­téssel igyekszik könnyíteni mun­kájukat. A gyulapusztai tehené­szetben dolgozó nők részére esetenként helyi orvosi rende­léssel oldják meg a kötelező egészségügyi vizsgálatok nagy részét. nőbizottsága állandó figyelem­mel kíséri a nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelők problémáit, s a 47 érintett csa­ládot segélyekben részesítik. Ugyancsak ők azok, akik első­ként jönnek számításba az üdül­tetésnél. Ez évben egy fiatal anya és gyermeke teljesen in­gyen üdült két hétig. A nagy- családosoknál ötven százalékos térítést adnak a felnőtteknek, a gyerekek pedig teljesen ingyen üdülnek. Az idén további het­venöt gyermek ingyenes üdül­tetését oldották meg. Fontos feladatként kezelik az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvének érvényesülését. Őszintén elmondták, bizony akadnak még nők, akik azonos iskolai végzettséggel, gyakorlati idővel ugyanolyan munkát vé­geznek, mint férfi kollégáik, s 200—300 forinttal kevesebb fi­zetést kapnak. Más a helyzet a fizikai állo­mányú nőknél, ahol az „egyen­lő munkáért egyenlő bért" elv alkalmazása nem jelent ilyen értelemben problémát, mivel teljesítménybérben dolgoznak, viszont a tanulás, továbbképzés rendkívül nehezen megy. Az alapórabérben ugyan van kü­lönbség a szakmunkás és a be­tanított munkás között, ám ami­kor teljesítménybérben dolgoz­nak, ez a különbség eltűnik, s az év nagy részében a betaní­tott munkás ugyanannyit vagy többet keres, mint a szakmun­kás. Az anyagi érdektelenség mellett nehezíti a helyzetet, hogy ezeknek az asszonyoknak nagy része túl van a negyvene­dik életévén, s nehezen adják fejüket a tanulásra. Örvendetes „gond” A másik jelentős, de örven­detes gond a gyermekgondozási segélyen lévők nagy száma. Pil­lanatnyilag is hetvenöt, nagy­részt kisfizetésű asszony veszi igénybe ezt a lehetőséget. A kis fizetésen persze lehetne vi­tatkozni, hiszen a gazdaságnál egyetlen nő sem keres keveseb­bet havi 1500 forintnál. így rög­zítették ezt a kollektív szerző­désben. Ez a megállapodás azonban csak egy azon intézkedéseknek, melyekkel a gazdaság vezetői a szakszervezettel és a nőbizott­sággal közösen igyekszik javí­tani a női dolgozók helyzetén. Példa erre, hogy gépesítéssel könnyítik a munkát, porelszívó berendezésekkel teszik egészsé­gesebbé a környezetet, illetve 1980-ig 477 ezer forintot fordí­tanak a telepített munkahelyek, valamint 166 ezer forintot a nem telepített munkahelyek szo­ciális létesítményeinek kialakí­tására. Török Éva „Érdekes, sokrétű munka a mienk...** Őrizni a rendet, a nyugalmat Magas, kisportolt alkatú fia­talember Böhm László, rendőr törzsőrmester. A rendfokozatát jelző újabb csillagot a tízihó- napos belügyi iskola elvégzé­sekor, alig egy hónapja kap­ta meg. Minden tantárgyból jelesre vizsgázott. Pécsett, a Nagy Lajos Gim­náziumban érettségizett, kato­nai szolgálatát a pécsi kar­hatalomnál teljesítette, majd kitűnően megállta a helyét a miskolci tartalékos tiszti isko­lán is. Leszerelése után vál­lalati gépkocsivezetőként dol­gozott Pécsett, — aztán rend­őrnek jelentkezett. Két éve öl­tötte magára a rendőri egyen­ruhát. — Érdekes, sokrétű munká­nak véltem a rendőri szolgá­latot és nem csalódtam — mondja. — Már felszereléskor megkaptam a szakaszvezetői rcngot, aztán hat hónap pró­baidő következett, elvégeztem az alapfokú rendőriskolát és utána őrmesterré léptettek elő. Aztán következett a tízhóna­pos iskola és az újabb elő­léptetés . .. Nap mint nap a közrendvé­delmi szolgálat fehércsíkas URH autójának gépkocsiveze­tője. — Három műszakban látjuk el a szolgálatot. Jobbára Pé­csett dolgozunk, de számos esetben a város határain kí­vül is akad intézkedni va­lónk . .. — Melyik műszakban dol­gozik legszívesebben? — A nap minden szakában van tennivaló — mondja. — A lakosság nyugalma, bizton­sága érdekében — legyen oz éjjel, vagy nappal — megfe­lelően kell intézkedni. A járőr- szolgálati gépkocsivezetői munkámat igyekszem mind jobban megismerni. Sok segít­séget kapok ehhez az idősebb, tapasztaltabb elvtársaktól. Ahogy én. látom: napközben kevesebb a tennivaló, a város közrendje, közbiztonsága jó­nak mondható. De azért figyel­ni kell minden rendzavaró je­lenségre, legyen az bármivel kapcsolatos. Arról beszél, hogy sokat se­gít a lakosság is. Cseng a te­lefon a központban és beje­lentik a rendzavaró különböző eseteket. — Ilyenkor azonnal vesszük rádiónkon a központ hívását és bárhol is portyázunk az adott pillanatban — igyekszünk a helyszínre. — Napjaink közrendvédelmi krónikájában történt-e gyors beavatkozást igénylő esemény? — Igen, — például leg­utóbb Pécseit, az éjszakai áramszünet idején. Sötétségbe borult a város nyugati terüle­tének és a belvárosnak is egy része. URH kocsinkkal jártuk éppen a várost, amikor kap­tuk rádiónkon az értesítést: verekedés a Köztársaság té­ren. Ráléptem a gázra, iránya helyszín. Ketten támadtak meg egy férfit, óráját, pénzét el­vették, leütötték. A támadó­kat — két férfit — még ott a helyszínen sikerült elfogni. Volt két nőtársuk, őket is — még akkor éjjel — megtaláltuk, az egyiknél előkerült az elrablott óra . .. Az a tapasztalata, hogy az éjszakai szolgálat számos eset­ben mozgalmasabb a nappa­linál. Este, éjszaka eléggé sok az ittas ember, nem egyszer már az italboltban kezdik a botrányokozást. Megelőzés szempontjából sokat számít a különösen ismert helyek — ét­termek, borozók — rendszeres ellenőrzése. Vannak, akikre hat a figyelmeztetés, van akire nem. — Tisztelik-e az emberek az egyenruhát? — örömmel mondhatom, hogy igen. Tudják, hogy mun­kánkkal az érdekeiket, nyu­galmukat szolgáljuk. Viszont jó, ha tartanak tőlünk a garázdál- kodók, a rendzavarok. Két év óta jelentősen nőtt a keresete. A szolgálat —mint minden becsületesen végzett munka — teljes embert kíván. De jut idő pihenésre is, — kéthetenként 3 szabad nap. — Őrizni a rendet, a nyu­galmat — ebben látom mun­kám értelmét — mondja. — S fia valaki látja munkájának hasznát, célját, — legyen az az élet bármelyik területe — akkor szívesen végzi. Én meg­Mi legyen a papírhulladékkal? „Takarékosság” Baranyában Telítettek a MÉH-telepek Zökkenők a szállításnál Több ötletet, jobb szervezést, nagyobb felelősséget — Tessék, itt komlói MÉH telep. — Jó napot kívánok. Érdek­lődöm, hogy mikor tudnának nagyobb mennyiségű hulladék- papírt elszállítani? — A jövő héten tessék je­lentkezni, pillanatnyilag tele vagyunk. Jellemző, hogy meg sem kérdezik, ki vagyok, honnét te­lefonálok, s milyen papírt aka­rok átadni a MÉH-nek. De miért is kérdeznék, hiszen et­től a komlói raktár telítettsé­ge nem változik, továbbra sem képesek elvinni a papírt. A ta­valyi év elején — kérésre — a Komlói Városgazdálkodási Vállalat segít a különböző ke­reskedelmi egységek gondjain is. Mint Borbiró Sándortól, a vállalat köztisztasági üzemének vezetőjétől megtudtuk, heten­ként egy alkalommal képesek elszállítani az üzletek papír- hulladékát. Attól függően, hogy van-e rá lehetőségük, a KISZ- tagok átválogatják és a hasz­nálható mennyiséget beviszik a MÉH telepre, ha pedig nincs, akkor elégetik a szeméttele­pen. Arra is volt példa, hogy a telep az átválogatott meny- nyiséget sem tudta fogadni, s így ez a papírtömeg is el­égett. Szigetváron is zsúfolt a rak­tár, pedig csak a papírhalom áll itt, amit a lakosság, a gyerekek hoznak be. A sziget­vári raktár ugyanis egyáltalán nem rendelkezik szállító jár­művel és így képtelen a külön­böző üzemek, üzletek papírhul­ladékát kérésre elszállítani. Pil­lanatnyilag is több mint két­száz mázsa papírt kellene a pécsi telejjre beküldeni. Sajnos, a komlói és a szi­getvári példa nem az a kivé­találtam itt számításomat, úgy érzem, helyesen választottam. A továbbtanulásra is lehető­ség van. Csak ajánlhatom ezt az életpályát azoknak a fiata­loknak, akik rátermettséget, kedvet éreznek a közösség szolgálatára a rendőrség kö­telékében. Garay Ferenc Zsúfoltság a MÉH szigetvári telepén tel, amely erősíti a szabályt, hiszen a pécsi, központi telep is telített. A pécsi üzletek nagyrésze épp ezért „saját sza­kállukra” — úgy oldják meg a papír elhelyezését, ahogy tudják. Egy ideig elégették, de amióta a boltok nagy többsé­gében olajkályhák vannak, ez már nem megy. A kallódó papírhulladék saj­nos egyenlő az ablakon kido­bott értékkel, hiszen nemcsak a hazai papírfeldolgozó válla­lataink hasznosítják, hanem a plusz mennyiséget valutáért ve­szi át a külföld. Pécsről he­tenként kétszer szállítanak az olasz kamionok. Amennyiben a jelenleq veszendőbe menő pa­pírmennyiség is beérkezne, s fogadni is tudnák a telepek — nyilván több exportra al­kalmas papírt lehetne kiválo­gatni. S hogy miért nem törté­nik mindez így, arra dr. Sár- közy Lászlótól, a Dél-dunán­túli MÉH Nyersanyaghasznosí­tó Vállalat főkönyvelőjétől kér­tünk választ: — Elsősorban gépjármű gondjaink vannak. Két kis te­herautónk műszaki meghibá­sodások miatt gyakran üzem- képtelen, de hasonló a helyzet a nagyobb kocsikkal is. Meg­oldásként javasoltuk a válla­latoknak, hogy saját gépjár­műveikkel hozzák be a tele­pekre a papírt, s mi hozzájá­rulunk a szállítás költségeihez. Ez az ajánlatunk nem járt eredménnyel. így aztán állan­dóan csúszásban vagyunk. Az igénybejelentésektől számítva két-három hét múlva tudjuk csak vállalni a szállítást. Mivel megyénk határain be­lül nem kaptunk megnyugtató és megoldást jelentő választ az illetékesektől, megkerestük Bu­dapesten a MÉH Tröszt ke­reskedelmi osztályvezetőjét, Tallér Györgyöt: — A papírhulladékra szük­sége van a népgazdaságnak, épp ezért a telepeknek át kell venniük. Átmenetileg fordulhat csak elő, hogy telítettség miatt nem tudják elhelyezni, illetve beszállítani a papírt. Nos, a baranyai példák nem átmeneti állapotot tükröznek. Ha az objektív nehézségeken — gépjárműhiány, kicsi raktá­rak és telepek — máról hol­napra nem is tudnak felülke­rekedni a MÉH egységei, ötle­tekkel, jobb szervezéssel talán javítani tudnának a jelenlegi helyzeten. Mert az azért még­iscsak túlzás, hogy a papír­takarékossági intézkedés vég­rehajtásának jegyében mázsa­szám hagyjuk elkallódni, illet­ve elégetni a hasznos nyers­anyagot jelentő papírhulladé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents