Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-29 208. szám
e Dunántúli napló 1976. július 29., csütörtök 1500 kilométer hosszú nyiladék qz elefántfűben... Magyar földmérők Néhány évvel ezelőtt két nigériai földmérnök kereste meg a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatot, hogy alapítsunk közös vállalkozást Nigériában. Nos, a vállalat — a Nigerian Mapping Co. (Nigériai Térképészeti Vállalat) — megalakult, a részvények 60 százalékát két nigériai társunk, a 40 százalékot pedig a magyar fél: a fenti vállalat, a Kartográfiai Vállalat és a Tesco tartja kézben. Térképészeti munkákat eddig Nigériában vagy az ottani állami földmérés, vagy többnyire angol kézben lévő idegen vállalatok végeztek. E nyugat-afrikai ország a biafrai elszakadási kísérlet kudarcba fulladása után rohamosan fejlődik. Olajexportjából igen rövid idő clatt kifizette adósságait, iparát, főleg a könnyűipart és a nagyon elmaradott mezőgazdaságát idegen szakértőkkel, idegen tőkével fejleszti. E fejlesztés térképigényt is jelent. Az NMC cukornádültetvény tervezéséhez szükséges térképek készítésére kapott az államtól megbízást. E feladat szervezésére, irányítására és végrehajtására utaztam Nigériába. A Niger folyó partján A munkavégzéshez szükséges adminisztrációs eljárások közel két hónapig tartottak. Miután minden akadály elhárult, elindulhattam munkahelyemre Lagostól, a tengerparttól északra, több mint 500 kilométerre a Niger folyó partján elterülő 12 ezer hektárnyi mocsaras, bozótos, sűrű és rit- kás erdővel fedett, 3—4 méter magasra növő, nádszál vastagságú elefántfűvel benőtt területre, egy kicsiny járási székhely, Lafiagi falucska közelébe. A legközelebbi fehér ember 80 kilométerre lakott. A területen korábban nem végeztek térképezési munkát, így „fehér folt'1 volt e terület. Helyi alaphálózatunkat a Napra tájékoztuk. Az afrikai földmérőknek az ilyen egyszerű csillagászati mérés köznapi, megszokott. Az alaphálózat egy 12 kilométer alapvonalra emelt, három 11 kilométer hosszú merőlegesből állt, melyek egyenlő távolságra voltak egymástól és végüket egy újabb merőleges kötötte össze. A csatlakozó pontokon mértünk tájékozást a Napra. Ez a merev rendszer biztosította, hogy ezen belül 75x50 méteres rács legyen kitűzhető, azaz 75 méterenként 12 kilométer hosszú vonalak irtásával. Az ilyen hosszú egyenes vonalak kitűzése itthon sem tekinthető egyszerű feladatnak, de Afrikában egyáltalán nem. A magas elefántfűben, erdőkben, bozótban, ahol a fekete mamba, vagy a kobra gyakran állította meg rövid időre a munkát, s ahol a megrekedt levegő 48—52 Celsius fokot is elérte, összesen 1500 kilométer hosszú nyiladékot kellett vágni, s ezeken lehetőleg két héten belül mérni is, mert a fű újra felnőtt. Trópusi erdők, mocsarak A hazánknál mintegy tízszer nagyobb Nigéria déli határa az Egyenlítő felett a 4. szélességi kör közelében van. A tengerparttól a szárazföld felé 200 kilométer széles sávban az egyenlítői éghajlat érvényesül, párás, 25—35 Celsius fokos hőmérséklettel, amely 100 kilométerenként 1 Celsius fokkal emelkedik még beljebb haladva a szárazföldön. E sík, mocsaras, ingoványos parti sávban találjuk a mangrove, a trópusi erdők övét. E sávot követi mintegy 1000 kilométer szélességben a szaNigériában vannai éghajlat. A párásság csökken, a hőmérséklet átlagosan 30—40 Celsius fokra emelkedik. Növényzete az ele- fóntfű és a vegyes erdő. Az olajpálma, cukornád, földimogyoró, manióka, gumi, kakaó ültetvények sok hasznot hoznak, a kukorica gyorsan fejlődik. Kevés rizst is találni. A cecelégy fertőzés még mindig nagy területre terjed ki, így a kevésbé érzékeny kecske az általános háziállat. Sokféle vadállat található. A harmadik a trópusi sztyeppe és nagyon kevés csapadékkal a száraz-forró sivatagi éghajlati zóna. A füves pusztákat köles, kukorica, földimogyoró ültetvények tarkítják és még sok a vegyes erdő, majd a táj átolvad a sivatagba. Munkámat ibó és efik gépkocsivezetővel, tíz yoruba technikussal és ötven nupe vagy topa munkással végeztem. Elég furcsa együttes volt afrikai szemmel nézve, hiszen egy országbeliek voltaik, mégsem értették egymás törzsi nyelvét. Egy-egy beszélgetés a helybéli munkásokkal elég hosszúra ínyúlt. Mondták tapa nyelven, fordították yorubára, arról angolra nekem, én meggondoltam magyarul, mondtam angolul, s így fordult topára. Szerény becslések szerint Afrikában 700—800 nyelv és törzs él, ebből körülbelül 270 Nigériában. Nyugat-Nigériát yoru- bák lakják. Tréfakedvelő, üzleti érzékkel rendelkező, de nem nagyon szavatartó nép. A XVIII. században, belső villongások miatt kezdtek városlakók lenni. Legnagyobb városuk, a milliós Ibadan, egyben Nyu- gat-Afrika legnagyobb városa is. A keleti országrészben az ibó és efik törzs telepedett meg. Kevés üzleti érzékkel rendelkező, olykor kegyetlen, heves vérmérsékletű, valami vagy valaki ellen örökké harcol az ibó. Az efik jó eszű, állandóan siető, fukar, parancsolni szerető, de engedelmeskedni is tudó törzs. Északon a legnagyobb törzs a hausza. Becsületes, őszinte, kissé lusta nép. Ugyancsak északi a pásztor- kodó, állattenyésztő fuláni törzs. Sok ezer kilométeren át hajtják állataikat a tengerparti piacokra. Csendes, ballagó nomád nép. Ezek csak a vezető legnagyobb törzsek, s jellemzésüket egy nigériai újságiból idéztem. Ezek között és mellett élnek a gazpák, topák, benik, kanovik, idzsók, itsekirik, igbók, urhobók, ibi- biók, egük, igalák, okoják, ido- mák és még nagyon sok más kisebb-nagyobb törzs. Ellentmondások, végletek Nigériában nagyon sok ellentmondással és véglettel találkozunk. Az Afrikában megjelenő 179 újságból (1972-es adat) fekete Afrikában 67 jelenik meg, s ennek egynegyede Nigériában. Két tv-adó működik és az országra kiterjedő láncot már építik. A lakosság közel 80 százaléka nem tud írni-olvasni. Hat egyeteme közül az Ibadanin 3200, a la- gosin 1600, a zariain 1220 hallgató tanul. Északon Kano államban ötszázezer koldust tartanak nyilván. Az afrikai három és fél millió leprásból egymillió Nigériában él. Törvényei az angol jogon alapulnak, s a taláros fehér-parókás afrikai bírák az elszaporodó bűnözés megfékezésére sok halálos ítéletet hoznak, melyeket nyilvánosan, sokszor tízezer néző előtt hajtanak végre. A múlt század végén törvényt hoztak az egynejűségre, de még ma is sok; — nemcsak mohamedán vallású — afrikai él hat-nyolc feleséggel. A hatalmas luxusszállodák árnyékában sok család az utcán éli le életét egy ernyő alatt. Talán mire az új főváros az orszáq yoruha-lakta délnyugati csücskéből új helyén, az ország közepén, a kis törzsek lakta Jós fennsíkhoz közel felépül, a sok ellentmondás is elsimul, a végletek eltűnnek. Bartha Lajos oki. földmérő mérnök MTESZhírek Dr. Kovács Sándor, az MTESZ új lőtitkára, fo/yó hó 23-án a Technika Házában megbeszélést tartott a Baranya megyei MTESZ szervezet elnökségével. * A közelmúltban jelent meg az SZVT Baranya megyei Szervezetének ,,Beruházási irányelvek, szabályozás és tervezés az ötödik ötéves tervben” című tanulmánya. * Új egyesületek alakultak Baranyában: Karszt és Barlangkutató Tudományos Egyesület Dél-dunántúli Területi Szervezete, valamint a Textilipari Tudományos Egyesület komlói csoportja. A csillagászat hatékony munkamódszere A Mars kutatása Viking 75 ÜL szondákkal Uj, speciális műszerek A Mars kutatástörténete bizonyítja a legszebben, hogy napjainkban a csillagaszat egyik leghatékonyabb munka- módszere az űrkutatás. 1975 augusztusáig nyolc szovjet és hét amerikai űrszondát indítottak a Mars bolygó tanulmányozására. A NASA már 1969-ben megkezdte az eddigi legnagyobb marskutatási terv előkészítését. A két Viking ’75 jelű űrszondát 1975. augusztus 20- án és szeptember 9-én elindították a Mars felé 300 napos útjára. A 3,5 tonna össztömegű szondákat Titan—III. (D.) Centaur típusú hordozórakétával indították a Kennedy űrközpontból. A leszállóegység a Mariner és Surveyer szondák tapasztalatai alapján készült. A szondán elhelyezett berendezések között néhány teljesen új, speciális műszert is találhatunk. Ilyenek például az emberi szem felbontóképességével vetekedő kamerák és az életjelenségeket vizsgáló analizáló egység. A bolygószondák feladata fi. zikai, geológiai, meteorológiai és biológiai mérések elvégzése és esetleges életnyomok keresése. A start után a Titan—III. típusú rakéta 184 km-es földfeletti parkolópályára állt, majd 30 perc múlva a Centaur kétszeri működtetésével a szondák elindultak a Mars bolygó felé. A Föld és Mars közötti szakaszon a szondék pályamérését és a hírkapcsolatot 3 db 26 m átmérőjű parabola antenna és 3 db 64 m-es antennából álló rendszer biztosítja, melyek Kaliforniában, Ausztráliában és Spanyolországban vannak. Ma már a Mars körül keringő szondák részére a hírvivő hullámok oda-vissza 40 percig haladnak o> bolygóközi térben, tehát egy műveletre adandó földi válaszutasítást leggyorsabban 40 perc múlva kaphatnak a Vikingek. Ezért Mars-közeiben a szondák a szovjet Mars-típusú űrszondákhoz hasonlóan bizonyos műveleteket teljesen automatikusan, a szondán elhelyezett 19 kg-os fedélzeti komputer irányításával hajtanak majd végre. Ilyenek a Mars körüli pályára állítás és a felszínre történő sima leszállás. A Mars megközelítésekor a fékezőrakéták egyórás működtetésével a bolygószonda parkolópályára állt. A leszállási hely részletes és ismételt tanulmányozására 10— 50 napot szántak. Az első szonda leszállása a legfrissebb adatok szerint július 17-én 30—24 km magasságban a nagy felületű hővédő-fékezőpajzs segítségével kezdődik, majd egy 15 m-es ejtőernyő fékezi a zuhanás sebességét. 1,2 km magasságban leválik ez az ejtőernyő és bekapcsolódik a rakétás fékezőrendszer, amely kb. 5—10 percig működik, és a leszálló egység sima leérkezését biztosítja. A felszínre érés után a fedélzeti komputer meghatározza a leszálló egység helyzetét, kiszámítja a Föld irányát, ráállítja parabola antennáját és megkezdi a felszíni mérések közvetítését. Az első méréssorozatot a marstalaj szerves vegyületeinek vizsgálatát 100 milligrammnyi talajmintából 300—500 C fokon végzi egy tömegspektrométerrei egybekötött gázkromatográf. A három biológiai kisérletso- rozatot egyetlen műszerblokk közös kiszolgáló rendszere végzi. Az első hőbontásos vizsgálat 5 napig, a második gázkicseré- lődési vizsgálat 15, a harmadik radioaktív vizsgálat 11 napig ta rt. Ellenőrzésképpen nemcsak marstalajban, hanem a szondák által vitt sterilizált talajmintán ugyancsak végrehajtják a kísérleteket. A Mars ritka légkörét túlnyomórészt széndioxid alkotja, ezért a földihez hasonló életet nem találhatunk, bár a Földön is ismeretesek olyan mikroorganizmusok, amelyek széndioxidot képesek tápanyagként hasznosítani. Nem megalapozatlan tehát a kutatók azon feltételezése, hogy a marstalajban élő szervezetek működhetnek. A Viking-szondákhoz hasonló nagymértékben automatizált vállalkozást eddig még egy bolygókutató szonda sem valósított meg. Éppen ezért igen sokat várunk a Viking-szondák kutatási eredményei alapján az elkövetkezendő hónapoktól. Kemenes Lászlóné, a TIT Mecseki Természet- tudományi Stúdió munkatársa Pázsitok, gyepek Igazán szép pázsitot csak akkor tudunk fenntartani, ha a szakszerű kezelést kellő időben biztosítjuk. Amennyiben az ápolási munkák rendszertelenek, a gyep lassan kiritkul, elgyomosodik, esztétikai hatását fokozatosan elveszti. Kaszálás: A fiatal pázsifelü- let amint eléri a 8 cm magasságot, azonnfrl kaszálni kell. A tarló magassága 3—4 cm legyen. Az első kaszálást jobb borús időben, vagy estefelé elvégezni. Ha a levágott füvet néhány napig a tarlón hagyjuk, árnyékvetésével elősegíti a regenerálódást. A pázsit akkor szép, ha vágás után egy héttel magassága 4—8 cm. A rövid nyírás sekély gyökérképződést idéz elő. Különösen száraz talajokon öntözési lehetőség hiányában kerüljük a rövidre nyírást. Igyekezzünk azonos magasságúra nyírni, de a legforróbb kánikulában egyharmad- dal magasabb tarlót hagyjunk, ezáltal zöldebb, mutatósabb- marad a gyep, a legkritikusabb nyári időben is. A finom szálú pázsitfélék jobban, az erősebb, szélesebb levelű fűfélék pedig kevésbé tűrik a sűrű nyírást. Ha bármily ok miatt a fű túl magasra nőtt, akkor ne nyírjuk azonnal mélyen, hanem többszöri kaszálással jussunk le a kívánt szintre. Alapszabály, hogy soha nem szabad többet levágni, mint a levélfelület egy- harmada. A füvek növekedése szabja meg a nyírás gyakoriságát. Évenként átlagosan 8—10 alkalommal kaszáljunk. Ősszel az utolsó kaszálásnál 6 cm-re hagyjuk a gyepet. A hosszú fű alatt a tő télen könnyen kipál- lik. A gyepet lehetőleg minden alkalommal ellenkező irányba vágjuk. Kaszálásra alkalmas, kereskedelemben kapható eszközök: kis telekre: fűnyíró olló, sarló, kézi kasza, vagy kézzel tolt hengerkéses fűnyíró. Nagyobb felület vágására villanymotoros vagy motoros fűnyírógépet használhatunk. öntözés: Gyakori gyepvágás rendszeres öntözést kíván. A levelek pótlására sok víz, tápanyag kell. Vigyáznunk kéll arra, hogy a kis adagokban történő permetező öntözés magába rejti azt a veszélyt, hogy a fű gyökerei sekélyek lesznek, nagyobb szárazságra élénken reagálnak. Laza, homokos, vagy köves talajon sűrűbben, 4—5 naponként 10—15 milliméter csapadéknak megfelelő öntözővizet használjunk fel. Az agyagtalaj a nedvességet jobban tárolja. A rendszeres öntözés a talaj tömörödését gyorsítja, ezért a talajt szellőztetni kell. Kiskertben ásóvillával, vasvillával 5— 15 cm-es lyukakat szúrunk sűrűn egymás mellett. A talaj szellőztetését tavasszal és ősszel végezzük, ezt követően szórjuk ki a szerves és a műtrágyákat. Kalla Gábor
