Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-24 203. szám

1976. július 24., szombat Dunantmt napló 3 Tervezeti széntermelés, megfelelő gazdasági eredmények Kimozdult a holtpontról a mecseki szénbányásza Megállt a létszámcsökkenés Új bányatérségek épülnek Hosszú esztendők megtorpa­nása után kimozdult holtpont­járól az év első felében a Me­cseki Szénbányák. Az ötödik 5 éves terv legfőbb feladata ''a mecseki szénbányászok számá­ra, hogy felkészüljenek a du­naújvárosi kokszolók táplálásá­ra — addig évi 2,8 millió ton­na, csökkentett széntermelést kell biztosítani. Ez a korábbi évek termeléséhez képest nem jelenthet túlzott nehézséget a vállalat számára. Mennyiség is, minőség is Ebben az esztendőben végre kezdi éreztetni hatását a szén­bányászat fellendítésére hozott kormányprogram; nem is any- nyira konkrét dolgokban, első­sorban a bányászok hangula­tán, munkakedvén érezhető, hogy ismét érdemesnek találják a nehéz föld alatti munkát el­végezni. Egy évtized után most először az év első felében for­dult elő, hogy megállt a lét­számcsökkenés, sőt négy fővel nőtt a bányászok száma. Mintegy 20 ezer tonnával többet termeltek az első fél év során, mint az 1976-os terv fe­le, minőségileg pedig sokkal jobb szenet hoztak felszínre, mint tervezték. Az 1 kg szénre tervezett kalóriaértéknél 140 ka­lóriával többet sikerült elérniük. Ezek eredményeként jóval ma­gasabb árbevételt értek el, mint amennyit a cselekvési programban az év első felére meghatároztak. Az önköltség magasabb volt a tervezettnél, ezt azonban nem lehet egyér­telműen negatívan értékelni, a számítottnál több gépet vásá­roltak, több vágatot hajtottak ki az önköltség terhére. Felkészülés a jövőre A termelés a jó eredmények ellenére sem volt zavartalan. A külfejtésekben lényegesen ki­sebb szénvagyont találtak, mint amennyit a kutatások alapján reméltek. Emiatt kevesebb sze­net termeltek a drága költség­gel feltárt bányákból. Az év második felében a pécsbónyai Karolinq és Gyükés külfejtései­ben újabb kutatásokat végez­nek. A mélyszinteken megkezdő­dött azoknak a bányatérségek­nek feltárása, amelyekből az év­tized végén a dunaújvárosi kok­szolókat a mostaninál lényege­sen nagyobb mennyiségű szén­nel lehet ellátni. Ezzel párhu­zamosan olyan vágatokat is hajtanak, amelyek a közeljövő­ben lefejtésre kerülő széntele­pek termelésre való előkészí­tését célozzák. A folyóméterben meghatározott vágathajtási tervek az első félévben meg­valósultak, ennél is fontosabb azonban, hogy kapkodás nélkül ott történik a feltárás és elő­készítés, amelyeket az „5/5- ben", a céltudatos bányaépítés jegyében korábban meghatá­roztak. A Mecseki Szénbányák az év első felében a fogyasztóit is ki­elégítette: a Pécsi Hőerőmű 10 ezer tonnával többet kapott, mint tervezték. A belkereske­delem számára durvaszénből és brikettből többet szállítottak. Az újból keresett iszapszenet eddig nem tudták a kért meny- nyiségben szállítani a TOZÉP telepekre, az év végéig azon­ban ezt is teljesítik. Béremelés az első félévben Már említettük, idén megállt a létszámcsökkenés: ebben bi­zonyára szerepet játszik az 1976. évre tervezett 57 ezer Ft/fő átlagos évi fizetés. Az idei 4,5 százalékos bérfejlesztésből 4 százalékot már megvalósítot­tak. Ehhez hozzá kell tenni, hogy hosszú évek óta először csökkent a pótműszakok száma a Mecseki Szénbányáknál: új bérügyi intézkedést léptettek életbe. Azok az üzemek, ame­lyek az elmúlt évi bázishoz vi­szonyítva csökkentik a pótmű­szakok számát, minden műszak­csökkenés után 250 forint több­let béralapot kapnak, amit a teljesítmény-növelés ösztönzé­sére felhasználhatnak. A Mecseki Szénbányák a pótműszakok csökkentése mel­lett a létszámgazdálkodásban más fontos intézkedéseket is életbeléptetett: az „5/5" min­den esztendejében 20 fővel csökkentik az alkalmazotti lét­számot és 30 fővel a fizikai lét­számot azokon a külszíni mun­kahelyeken, ahol gépesítéssel lényegesen kevesebb dolgozó is el tudja látni feladatát. A SOV—40 és az ASCS A gépesítés az idén a bá­nyában is újabb kísérleti lépés­sel halad előre: a lengyel bá­nyaügyi miniszter 50 millió fo­rint értékű géppel segíti a Me­cseket. A közeljövőben indul egy műszakiakból, bányászok­ból, szakiparosokból álló kül­döttség a SOV—40-es típusú meredek dőlésű fejtésekben alkalmazható önjáró fejtésbiz­tosító és jövesztő berendezés tanulmányozására, amelyet még ebben az esztendőben üzembe is állítanak. Ezzel párhuzamo­san tovább folyik a kísérleti üzemeltetés a hasonló célokat szolgáló szovjet ASCS pajzzsal, amelyből egy a jövő héttől a komlói Béta-bányán üzemel, a másikat pedig a komlói Anna- aknai területen állítják majd üzembe. A gépek beszerzése ettől füg­getlenül az egyik legnagyobb gondja a Mecseki Szénbányák­nak: 1976-ban mintegy 520 millió forint áll rendelkezésre gépek beszerzésére, s más be­ruházási munkákra. Ezt nem könnyű a legcélszerűbben fel­használni, a szükséges gépek nem kaphatók, vagy csak hosz- szabb idő alatt szerezhetők be. Önkritikus értékelés Garamvölgyi Jánossal, a Me­cseki Szénbányák igazgatójá­val beszélgettünk az „5/5" első félévének tapasztalatairól. Két­ség kívül a Mecseki Szénbá­nyák jóval kedvezőbb gazda­sági helyzetijén van most, mint az elmúlt 3 évben bármikor volt. Ennek ellenére jól felmér­ték, hogy nagyon sok még a tennivalójuk: a termelékenység nem nő (egy kicsit csökkent is), ebben lehet a legnehezebben megmozdítani az óriás szerve­zetet. Termelékenységet növelő gépeket nehezen lehet besze­rezni. Marad a jobb munkahe­lyi szervezés, az anyagi ösztön­zés, a munkáslétszám megfia­talítása. Az utóbbiban történt egy és más: az év I. felében pél­dául 400 fiatal bányásszal kö­tött a vállalat szerződést, ők kötelezték magukat, hogy 5— 10—15 vagy akár 20 éviq is a Mecseki Szénbányáknál dolgoz­nak, a szerződés időtartamá­tól függően különböző javakat kapnak a vállalattól. A Mecseki Szénbányák a gondok, néhány negatív jelen­ség ellenére is kimozdult holt­pontjáról, remélhetően mozgá­sa most már dinamikusabb lesz, méltó ahhoz a szellemi és mun­kás gárdához, amelynek gond­jaira az állam a több milliár­dos értékű vállalatot bízta. Azt is lehet remélni, hogy a kor­mányprogramnak megfelelően olyan támogatást is kapnak, amely a várt dinamikus moz­gást lehetővé teszi. Lombosi Jenő „Pilóta­perek” Viszi a szél a gyomirtószert? „A károsult kérelmére kirendelt szakértő megálla­pítása szerint a termelő- szövetkezet kukoricájában a várható termeléskiesés értéke 610 225 forint". Ez áll többek között annak a pernek anyagában, ame­lyet az egyik termelőszö­vetkezet indított a gyomir­tószert permetező repülő­gépszolgálat ellen. Indok: a kedvezőtlen légáramlás a vegyszert a termelőszö­vetkezet kukoricatáblájára vitte és ott kárt okozott. A repülőgépet üzemel­tető társulás „megkontráz­za" a keresetet és kimu­tatja: „A pilóta által ve­zetett naplóból megálla­pítható, hogy a szélerős­ség a megengedett hatá­ron belül volt, de a nö­vényvédőszer egy részét mégis a kukoricatábla fe­lé terelte . .." Egy másik szakértő megállapítja: „a kár mindössze 76 230 fo­rint”. Különböző vélemények pro és kontra a bíróság előtt, amikor megállapítást nyer, hogy a növényvédő­szer a kukoricára nem is káros ... De megállapít a bíróság mást is, mégpedig azt, hogy a kérdéses idő­pontban a termelőszövet­kezet kukoricatáblájában jelentős jégkár pusztított, amelynek kárértékét az Állami Biztosító megtérí­tette a felperes termelő- szövetkezetnek. A bíróság végül ítéletet hoz: elutasít­ja a termelőszövetkezet ke­resetét. A per 610 225 fo­rintért kezdődött, — 76 230 forintra csökkent és a végeredmény: a bíróság egy fillér kártérítést sem ítélt meg a felperes ter­melőszövetkezetnek, - „aki" az ítéletet tudomásul vet­te és nem is fellebbezett. Az 1974-ben kezdődött per — a közelmúltban ért véget — jogerős ítélettel zárult. Az ügyben tehát a re­pülőgépes szolgálatot nem marasztalta el a bíróság. A szigetvári bíróság előtt jelenleg például mintegy féltucat hasonló per fek­szik, — magánszemélyek, kiskerttulajdonosok indítot­ták nemrég, „mert a gyom- irtószer gyümölcsöseinkben kárt okozott". A gyomirtó­szert permetező repülőgé­pek pilótái mindig tartsák be az előírt szabályokat, nehogy „amit nyerünk a réven, elveszítsük a vá­mon" .. . Időben kell le­vonni ezeknek a pereknek a tanulságát. (—y) Épületelemekből a szorgos munka eredménye: az impozáns lakóház. Ez már házgyári lakás Év végén az első lakók minősíthetnek Az alsó szint még csupasz, tátogó és vakolatlan. A má­sodik szintnél már helyükön vannak a nyers ablakkeretek. A harmadikon pedig ott a sárgás-szürkés vakolat, a lefes­tett ablakkereteket az üveg kitölti... Három lépcső: foko­zatok a régi és az új között. Elbúcsúztak az építők az eddi­gi panelcsaládtól, s megkez­dődött Pécsett a magasabb készülségi fokkal bíró új típus szerelése. A próbaépület, a prototípus ott áll a Petőfi utca és az Al­kotmány utca sarkán. Április 5-e. A dátum — Medvetzky Antal, a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat III 2-es építésvezetőségé­nek főnöke szerint — egy új korszak indulását jelenti. Ek­kor emelték be az első egysé­get a szerelők. — Az új rendszerű panella­kás — mondja az építesvezető — sok mindenben felülmúlja az elődjeit. Házgyári szinten készül, szinte komplett egysé­gek kerülnek gyors ütemben a helyükre, a helyszíni szakipari munkák a minimálisra csök­kentek. Így igaz. Változott az építők stábja is, sokkal több a he­gesztő, helyben dolgoznak a szereléssel egyidőben a vil­lanyszerelők. Az túj panelcsa­lád nem csak formai, esztéti­kai változást jelent, megváltoz­tatta a szerelés technológiáját is. Az eddigieknél sokkal pon­tosabb munkát igényei: két- centis eltérés az illesztésnél már azt jelentheti, hogy a für­dőszoba szerelvényei, csövei nem találkoznak, s ez végze­tes baj. Hiszen többek között az egész fürdőszobát csem- pézve, káddal és egyébbel kompletten emelik helyére. így van ez a többi vezetéknél, csatlakozásnál. Pontos csak akkor lehet a munka, ha bent, a panelüzem­ben is precízen dolgoznak. — Eddig nem volt baj — mondja Baumgartner Antal művezető. — Jól ment minden, oly annyira, hogy bennünket is meglepett. A munkások szerint úgy kell dolgozni az elemekkel, mint a hímes tojással. A külső vakolat végleges, ha megsérül, nehéz a szépséghibát helyrehozni. A darus sem dobálhatja a falat, mert elég egy zökkenő és törik az ablak. A vezetők számára kellemes meglepetés: az első házat, a próbaepületet, ablak­törés nélkül sikerült összerakni. o Jelenleg a Petőfi és Alkot­mány utca sarkán és Kertvá­rosban építenek az új panel­ből. A laikusnak keveset mond, de a Szigeti városrész első épülete TM 51-es típus volt, a második, amelynek néhány szintje kész csak, TM 53-as, s kissé odébb a KC 51-est ala­pozzák. Ezeket az új elnevezé­seket kell megszokniuk és megszeretniük az építőknek. — Gyorsabban ment a régi­vel — mondja Patakfalvi Ist­ván panelszerelő. — Sok a lábatlankodó? — Nemcsak az. A réginél minden kézrejött. Megismertük, megszoktuk, nem kellett kér­dezgetni : ez a csatlakozás ho­va jön, amazzal meg mi lesz? Igaz. itt pontosabban beállít­hatók a falak. És nem vitás, szebb. A házgyárból speciális szállító- kocsin hozzák az építkezés színhelyére az elemeket. Mondják: ezek a lakások kényelmesebbek lesznek. Be­osztásuk — mondhatom — ki­tűnő. (Végre akkora a konyha, hogy ebédelni is lehet ben­ne.) A szokásosnál nagyobb a fürdőszoba is: ott a helye az automata mosógépnek. Ezek­ből az V. ötéves tervben 6841- et építenek az Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói. Itt, a Szigeti városrész 9/ll-es ütemé­ben 488-at. o Szórják a szikrákat a he­gesztőpisztolyok, a betonozok öntik be a réseket, a villany- szerelők már ibent a lakások­ban végzik az átkötéseket, az asztalosok ácsolják a korláto­kat. Járjuk az emeleteket, be-be kukkantunk a lakásokba. Fur­csa folytó meleg, levegőtlen- ség. Mint odakint. Az új típu­sú panelek elsőszámú előnye — most visszaüt. Nincs huzat, az ablakokat egyelőre kinyitni sem lehet, olyan pontosan rög­zítették és szögezték helyükre. — Egyelőre izzadunk — mondja a brigádvezető. — A technológia előnyét majd de­cemberben értékelhetjük iga­zán. Fordul a daru, emeli szinte csigalassúsággal a panella­pot. Beér a ház fölé, négy munkás várja. Az illesztés pon­tos, besimul az eresztékbe. Ha igaz, év végén már jöhetnek a lakók, s elmondhatják véle­ményüket a Petőfi utcai mun­káról. Az épület fogadószintjét készítik elő a panelok szereléséhez. — Szokolai felvételei — Kozma Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents