Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-23 202. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúlt Üzemi közművelődés Nőtt a szolgáltató jellegű személyautók száma NEB-vizsgálat a közületi gépkocsikról Jé ütemben halad a munka ytj Az épülő szigetvári kórház Építkezések Szigetváron • Új lakások, bölcsőde, iskola • Sínre került a termálfűtés A közművelődésről szóló párt- és állami határozatok után valamennyi vállalat értékelte a területéhez tartozó dolgozók ‘művelődésének helyzetét, feltételeit és meghatározta a fejlesztés feladatait. A tervek készítőinek figyelembe kellett venni, hogy a munkaerő képzettségi, iskolázottsági szintje a legtöbb vállalatnál nincs egyensúlyban a termelés technikaitechnológiai színvonalával. A bányászatban a nagyfokú gépesítés ellenére jelentős szerepe van a fizikai munkának. A veszélyes, az egészségre ártalmas körülmények között, többműszakos munkarendben végzett nehéz fizikai munka hatására jelentősen csökkent a bányászati szakmába lépő fiatalok száma. Ezért szükségessé vált a szakképzetlen, az általános képzettség alacsonyabb szintjén álló dolgozók nagyobb tömegű munkába állítása. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bányaüzemek előtt álló művelődési feladatok közül egyik jelentős tennivaló a dolgozók szakmai és általános műveltségi szintjének növelése. A művelődés, a tanulás esetében a társadalom, a vállalat, az egyén érdeke elvileg megegyezik. A gyakorlat azonban ellentmondásokkal terhelt. Ezek feloldásában, a közművelődés fejlesztésében fontos szerepük van a munkahelyi vezetőknek. Részt kell vállalniuk a dolgozók művelődési igényeinek felkeltésében, törekvéseik irányának alakításában, céljaik elérésének segítésében. A gazdasági vezetők általában tudatában vannak a szakmai és általános műveltség értékének, és gyakran személyes példamutatással ösztönzik beosztottaikat, munkatársaikat a szakismeretek bővítésére, vagy az elmaradt iskolai végzettség munka melletti pótlására. Azonban arra is található példa, hogy egyes — a termelési tervek teljesítését féltő — vezetők idegenkednek a dolgozók képzésére, továbbképzésére szervezett tanfolyamoktól, az állami oktatás támogatásától, az avval járó gyakran jelentős munkaidő-kiesés miatt. A dolgozók részéről is tapasztalható érdektelenség, különösen az alacsonyabb mű- veltségűek között. Félnek a tanulás terheitől, az esetenkénti átmeneti jövedelem-csökkenéstől. Külön gond a vidékről naponta bejáró dolgozók képzése, továbbképzése, mivel a tanulásra fordított idő jelentősen növeli a családtól való távoliét idejét és a jellemzően kétlaki életmód is befolyásolja a közművelődés és közéleti aktivitást. A munkásszállón lakók esetében sem kedvezőbb a helyzet, annak ellenére, hoqy a szabad idő kulturált eltöltésének feltételei általában adottak, hiányzik viszont a családi közösség ösztönző és ellenőrző hatása. A szakképzettség tervszerű növelésének igen sok esetben akadályozója az általános műveltség alacsony foka, a nyolc általános iskolát nem végzett dolgozók jelentős száma. Ez tovább növeli a termelő üzemek gondjait, tennivalóit, mert a továbbtanulásban résztvevők esélyeit döntően befolyásolja életkoruk, a családi állapot. Az idősebb munkások kéozé- sét, bevonásukat a továbbképzés folyamatába, nehezíti a megszokotthoz való ragaszkodás, s tartózkodó magatartás. A vállalatokat ugyanakkor a technikai fejlődés és a létszámgondok újabb és hatékonyabb gépek beszerzésére és a termelésbe állítására kényszerítik. Az új, korszerű technikai kezelése pedig megköveteli a magasabb általános műveltségű és szakképzettségű munkásokat. A szakmai és általános műveltség növelésében fennálló ellentmondások és feszültségek feloldásához az érdekazonosság létrehozásához egyaránt érdekeltté kell tennünk, vagyis ösztönöznünk kell a vezetőt és a dolgozót. Az ösztönzés szabályozott formáit a kollektív szerződések tartalmazzák. Ezek elsősorban anyagi jellegűek, a tanuláshoz szükséges munkaidő kedvezményt, a képzési költségek részbeni, vagy teljes átvállalását, béremelést, jutalomszabadságot jelentenek. Erkölcsi ösztönzőket azonban a kollektív szerződések igen kismértékben, vagy egyáltalán nem tartalmaznak. Nem ritka, hogy a munkahely vezetői sem ismerik fel tennivalóikat az üzemi közművelődés fejlesztésében, tehát az ő felkészítésükre is gondolni kell. Az üzemi közművelődés fejlesztésében egyre jelentősebb a szocialista brigádok szerepe. A korábbi évek következetes munkájának köszönhető, hogy ma már a szocialista brigádvállalások személyre szólóan rögzítik a műveltség, szakképzettség növelését célzó elképzeléseket. E felajánlásokban a hiányzó alapműveltség pótlása, a szakmai, illetve politikai ismeretek megalapozása áll. Az életkor, az iskolázottság, a szakképzettség tekintetében heterogén összetételű brigádok a kollektíva nevelő, ösztönző hatásával, egymást segítő munkájával az üzemi közművelődés fejlesztésének jelentős tényezői. Felajánlásaik, vállalásaik komolyságát mutatja a nyolc általános iskolát nem végzett brigádtagok beiskolázásában, a szakmai tanfolyamokon és továbbképzőkön, a műsoros rendezvények és ismeretterjesztő előadásokon való részvételt. Bátran számíthatunk a munkájukra. A műveltség üzemi terjesztésében meg kell valósítani azt a követelményt, hogy mindenki végezze el legalább az általános iskolát. Azok számára, akik az alapműveltséget már megszerezték, de azok számára is, akik koruknál fogva erre már nem vállalkoznak, olyan üzemi légkört és feltételt kell biztosítani, hogy munkaterületükön képezhessék tovább magukat. Ehhez jó lehetőség az üzemekben szervezett szocialista brigádvezetők tanfolyam, a munkásakadémiai előadássorozat, a párt- és tömeqszerve- zetek által szervezett tömegpolitikai oktatások. M indenkinek meq kell adni a lehetőséget ahhoz, hoqy növelje műveltségét, biztosítani kell a továbbfejlődést, a továbbképzést. Az üzemi közművelődés fejlesztése, a meglevő feszültségek és ellentmondások felszámolása körültekintő, gondos és sokoldalú, türelmes munkát kíván vezetőktől és beosztottaktól eqyaránt. A köz- művelődés fejlesztéséért napjainkban fokozódó követelményekkel lép fel az egész társadalom és ezen belül az egyén. Geisz Ferenc A lazaság, a helytelen szemlélet és gyakorlat következménye, hogy bár az általános célú gépkocsik száma csökkent, a szolgáltató jellegű gépkocsiké rendkívül megnőtt, s ugyancsak megugrott a személyi tulajdonú gépkocsit átalányért használók száma és a kifizetett átalány összege is. Ezt tartalmazza általános jellemzőként az az utóvizsgálati anyag, melyet a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottsóq készített a közületek gépkocsi-állományáról és az üzembentartásukkal kapcsolatos előírások betartásáról. A 29 baranyai vállalat, üzem, állami gazdaság, termelőszövetkezet és ÁFÉSZ ellenőrzéséről összeállított jelentést tegnap vitatták meq Pécsett, a megyei NEB ülésén. Az üzemi személygépkocsik számára vonatkozó — a kormányrendelet végrehajtásának megfelelő — normaszintet általában betartják az egységek, óm az elmúlt két évben a vizsgált szervek csaknem fele kért és kapott többletkocsit feladatainak megvalósítására. A szolgáltató gépkocsik száma ez év első félévéig az 1972. évihez képest hatszorosára nőtt. Ennek egyik oka, hogy a VOLÁN nem tud elegendő kocsit adni munkásszállításhoz. Érthetetlen viszont, hogy a szolgáltató kocsik beszerzéséhez számos esetben meglehetősen általános indokkal kérik és kapják meg az egységek az engedélyt, mint: szövetségi tevékenység, oktatás, beiskolázás tervezése, szövetkezeti mozgalom szervezése. Hiányosságok mutatkoznak a menetlevelek kezelésében is, s ez nemcsak hanyagságot jelent, hanem a gépkocsik rendeltetésszerű használatával való visszaéléseket is takarja. Ilyen lehetőségeket a személyi tulajdonú kocsik használata is magában hordoz. Bizonyítja ezt, hogy a Bólyi Állami Gazdaság egyik dolgozója egy napon két állami kocsi menetlevelén is szerepel utasként, s ugyanakkor saját kocsijának menetlevelére 119 kilométer hosszú út megtételét vezette, s felvette a térítést. Szerencsére az ilyen durva példa nem gyakori, s magángépkocsik igény- bevétele jelentős munkaerő- és anyagi megtakarítást eredményezett. A gépkocsik túlfogyasztásának megakadályozására is megvan az igyekezet, de eredmény csak a nagv gépjármű- parkkal rendelkező vállalatoknál mutatkozik. A vizsgált egységek nagyrészénél viszont az derült ki, hogy nem ismerik, vagy nem alkalmazzák a teleink rendszert, nem sorszám szerint használják fel az üzemanyagjegyeket, sőt akadt olyan egység is, ahol hatályát vesztett utasítás alapján számoltak az üzemanyaggal. Jó példaként említi a vizsgálati anyag a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság belső ellenőrző munkáját, ahol az egyik túlfogyasztó gépkocsivezetőt kártérítésre kötelezték, mivel tettenérték, amikor a vállalati kocsi üzemanyagát saját kocsijába töltötte át. A feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatok közül kiemelt fontosságú, hogy a jövőben mind a szak- felügyeletnek — KPM Autófelügyelet — mind az irányító és illetékes ellenőrző szerveknek az eddiginél jóval nagyobb következetességgel kell ellenőrizniük, s nem ártana felülvizsgálni a szolgáltató jellegű gépkocsik számának indokoltságát, illetve kihasználásuk Rugyogó napfény, rekkenő meleg — a kedélyekre azonban ez úgy látszik jó hatással van, a szigetvári építkezések jó ütemben haladnak. Minden nap hoz valami újat, szemmel láthatólag alakul a Lenin-la- kótelep és környéke. Hetvenöt lakásba beköltöztek már a lakók, a mellettük épült bölcsődét a hónap végén átadják, az előírt ütem szerint halad az iskola, valamint a kórház építkezése. A kórház építésével párhuzamosan intézkedtek a kórházi berendezések, felszerelések beszerzésének ügyében is. Nemrégen tárgyaltak a MEDICOR- ral és az ÓMKER-rel, s a MEDICOR olyan ajánlatot tett, hogy vállalja a teljes berendezést, a röntgenkészülékektől az utolsó kanálig mindent. A húszmillió forint értékű orvosi felszerelést, valamint a konyhai és mosodai gépeket mindenképpen ezen az úton szerzik be, tárgyalnak a fogyóeszközök vásárlásáról is a MEDICOR útján, tehát az ágyneműk, tányérok és kanalak dolgában. Ez utóbbi mintegy tízmillió forintos értéket jelent. Ha lassan is, de megoldódik a kórház személyi állományának kialakítása. A nővérek letelepítéséhez újabb ötlettel — egy tíz személyes nővérotthon kialakításának lehetőségével — járult hozzá a kórház vezetősége, és úgy néz ki, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az új létesítmény iránt. Optimista előrebecslés szerint a kezdés idejére mintegy harminc-negyven szakképzett, vagy tanulmányait már megkezdett szakdolgozóra számíthatnak. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a tervezett létszám meglesz. Hasonló a helyzet az orvosoknál is, közöttük is elég nagy az érdeklődés, főleg a fiatalok jönnének Szigetvárra. Az idén két központi gyakornok kezdte meg az ideg-elme szakma elsajátítását a megyei intézményekben - ők már Szigetvárra fognak kerülni. Egy másik jó hír, amely már sokat váratott magára, ez a szigetvári új lakótelep és a kórház termálfűtésének megoldása. Kezdetben azon folyt a vita, hogy a 62 C fokos termálvízzel lehet-e fűteni? Ezt a kérdést eldöntötte az idén áprilisban elvégzett próbafűtés. Az eredmények eloszlatták a kételyeket. Aztán jött egy eddig jelentéktelennek hitt probléma, a víz metántartalma. Már-már a termásfűtés meghiúsulása fenyegette az új lakótelepen lakó 75 családot és az egész beruházás sikerét, de tegnap kiderült, hogy megértéssel, egészséges rugalmassággal, áthidalhatók a nehézségek. Az összes érdekelt, a Mély- épterv, mint tervező, a Baranyai Magas- és Mélyépítő Vállalat mint kivitelező, az üzemeltető, a Pécsi Hőszolgáltató Vállalat, a különféle hatóságok, közöttük az Országos Vízügyi Hivatal képviselői a Szigetvári Városi Tanács vezetőivel együtt keresték azt a legjobb megoldást. (Folytatás a 2. oldalon) körülményeit! Szeptemberben ismét fogadja tanulóit az Ágoston téri általános iskola. Egyéves szünet után az épitők mintegy hétmillió forintos költséggel teljesen felújítva augusztus közepére adják át a megújult iskolát
