Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-22 201. szám

1976. július 22., csütörtök Duuantmt Ilaplo 5 a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz ponti Bizottságának 1976. július 21-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. július 21-én Kádár János elvtársnak, a KB első titkárának elnök­letével ülést tartott. Az ülésen részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentését a párttagsági könyvek cseréjéről; — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak jelentését a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Végül a Központi Bizottság személyi kérdéseket tárgyalt. Marjai József elvtársat, külügyminisztériumi államtitkárt beválasz­tották a Központi Bizottság tagjai sorába. I. O A Központi Bizottság meghallgatta az idősze­rű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, és jóváhagyta az európai kommunista és mun­káspártok 1976. június 29—30-i berlini ■ értekezletéről, valamint a küdöttségünk tevékenységé­ről adott jelentést. A Központi Bizottság meg­állapította: a berlini értekezlet a kommunista és munkásmoz­galom történelmi jelentőségű eseménye volt. Az értekezlet meagyőzően bizonyította, hogy földrészünkön a kommunista mozgalom hatalmas, szervezett politikai erő. tömegbefolyása növekszik. A huszonkilenc test­vérpárt berlini találkozója jól szolgálta a nemzetközi kom­munista mozgalom egységét, összefogását. Az értekezlet marxista—le­ninista módon értékelte az eu­rópai helyzetet, és mozgósító erejű programot adott a bé­kéért, a biztonságért és a tár­sadalmi haladásért vívott harc folytatásához. A közösen kidol­gozott és egyhangúlaq elfoga­dott dokumentum kollektív és demokratikus előkészítő munka eredménye. Az értékelés azon o történelmi tényen alapul, hogy földrészünkön új helyzet jött létre: rendeződtek a má­sodik világháború befejezése­kor nyitva maradt fontos kér­dések, realitássá vált az eny­hülés, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése. Az európai helyzet alakulásában mind na­gyobb szerepük és súlyuk van a szocialista államoknak, a tőkés országok munkásmozgal­mának, demokratikus, béke­szerető erőinek, összefogásuk­nak, sikeres harcuknak kö­szönhető, hogy az európai né­pek több mint harminc éve bé­kében élnek. A berlini értekezleten részt vevő pártok kifejezésre juttat­ták: készek további összehan­golt erőfeszítésekre a nemzet­közi enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a béke megszilárdításáért. Ez a politika jól szolgálja a béke védelmét, a társadalmi hala­dást, a szocializmus ügyét. A kommunista és munkás­pártok berlini értekezlete is­mételten s nyomatékosan alá­húzta, hogy az emberiségnek, Európa népeinek egy pusztító világháborúval szemben nincs más választása, mint az eny­hülés és a békés egymás mel­lett élés. Ezt a realitást mind többen felismerik. A további előrehaladáshoz nélkülözhetet­len mindazoknak a haladó, realista erőknek közös erőfeszí­tése, amelyek létrehozták a helsinki értekezletet. Ez annál is inkább szüksé­ges, mert az agresszív, hideg- háborús körök igyekeznek gá­tat emelni az enyhülés térhó­dításának. Céljaik érdekében a nemzetközi légkört mérgező propagandát folytatnak, és felhasználják a politikai, a gaz­dasági nyomás eszközeit is. Ezért szükség van a haladás és a béke híveinek még szé­lesebb és szilárdabb összefo­gására, állhatatos harcára az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záróok­mányában foglaltak következe­tes megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a Helsinkiben közösen elfo­gadott tíz alapelv szellemében továbbra is törekszik az álla­mok közötti kapcsolatok fej­lesztésére, a gazdasági, tudo­mányos és kulturális együttmű­ködés bővítésére, az informá­ciócsere javítására, az embe­rek közötti kapcsolatok szélesí­tésére. Ugyanezt várja a tőkés­országok kormányaitól is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a többi testvérpárttal együtt vallja, hogy a béke és a haladás Európája csak sok­irányú erőfeszítés eredménye­ként, az e célokért tenni kész politikai, társadalmi erők kö­zeledésének, kölcsönös megér­tésének és együttes akcióinak hatására jöhet létre. Ennek ér­dekében pártunk konstruktív együttműködésre törekszik az európai szocialista és szociál demokrata pártokkal, vala­mennyi demokratikus, békesze­rető erővel. Pártunk a történelmi tapasz­talatokból kiindulva azt a né­zetet képviseli, hogy az Euró­pa békéjéért vívott harc szo­rosan összefonódik a fasizmus maradványainak felszámolá­sáért, a demokratikus jogok kiszélesítéséért, a társadalmi haladásért folytatott küzde­lemmel. Határozottan eluta­sítjuk az antikommunizmust, a szovjetellenességet, elítélünk minden olyan törekvést, amely az enyhülés, a népek közötti jobb megértés ellen irányul. A Központi Bizottság meg­állapítja: az európai kommu­nista és munkáspártok értekez­letén elfogadott dokumentum a közös felelősség, az alkotó szellemű egység megnyilvánu­lása. Pártunk következetesen vallja, hogy a mai körülmények között, amikor a kommunista pártok a marxizmus—leniniz- mus általános érvényű tanítá­sait hazájuk konkrét társadal­mi viszonyainak, nemzeti sajá­tosságainak, hagyományainak figyelembe vételével alkalmaz­zák', amikor stratégiájukat és taktikájukat önállóan határoz­zák meg, különös jelentőségű forradalmi elméletünk tisztasá­gának megőrzése, egymás ta­pasztalatainak hasznosítása, a proletár internacionalizmus el­vének érvényesülése. A Köz­ponti Bizottság üdvözli a kom­munista pártok elhatározottsá­gát, hogy közös harcuk és te­vékenységük sikere érdekében fejlesztik internacionalista együttműködésüket és szolida­ritásukat. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletén elfogadott dokumentumban meghatározott célok és feladatok összhang­ban vannak pártunk politiká­jával, megfelelnek népünk ér­dekeinek, segítik a nemzetközi munkásosztály, a társadalmi haladás erőinek harcát. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép a maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy ezeket a célokat elérjük. O A szocializmus nemzet­közi vonzóerejét tovább növelik mindazok az eredmé­nyek, amelyeket a szocialista közösség^orszógai az új társa­dalom építésében elérnek. Ezt támasztotta alá a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés szemléletes tényeivel a Német Szocialista Egységpártnak és a Mongol Népi Forradalmi Párt­nak a Központi Bizottságunk legutóbbi ülése óta megtartott kongresszusa is. A Központi Bizottság üdvözli a két vietnami országrész egyesítését, a test­véri Vietnami Szocialista Köz­társaság megalakulását. Az egységes Vietnam annak az állhatatos, önfeláldozó harc­nak a gyümölcse, amelyet a hős vietnami nép marxista—le­ninista pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri tá­mogatásával, a világ haladó erőinek szolidaritásával évtize­deken át vívott az idegen hó­dítók, az imperialista agresszo- rok és kiszolgálóik, ellen. A vietnami nép a jövőben is szá­míthat a magyar nép szolida­ritására, támogatására az or­szág újjáépítéséért, a szocia­lizmus felépítéséért folytatott munkájában. O A Központi Bizottság sikraszáll a nemzetkö­zi konfliktusok veszélyével fe­nyegető háborús tűzfészkek felszámolásáért. Kifejezi né­pünk aggodalmát a súlyosbodó közel-keleti válság miatt. Az igazságos rendezést továbbra is akadályozza Izrael és a mö­götte álló imperialista körök agresszív politikája. A közel-keleti helyzetet to­vább bonyolítja a libanoni pol­gárháború. A Közpqnti Bizott­ság meggyőződése: a haladás valamennyi arab hívének ér­deke, hogy véget vessenek a vérontásnak. Szükségesnek tart­ja, és ennek megfelelően ki­tartóan szorgalmazza a mi­előbbi politikai rendezést, szo­lidáris a libanoni baloldali ha­zafias erőkkel, a palesztinai arab néppel. O A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a munkát, amelyet ez év júliusá­ban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülés­szakán végeztek Berlinben. A tagországok képviselői áttekin­tették a szocialista gazdasági integrációt, öt esztendővel ez­előtt elfogadott komplex prog­ramjának eddigi végrehajtá­sát, és megállapították, hogy az integráció kibontakoztatá­sában, fejlesztésében jelentős eredmények születtek. A KGST-ben megvalósuló együttműködés szilárd alap a szocialista közösség országai­nak biztonságos népgazdasá­gi tervezéséhez. Kiegyensúlyo­zott gazdasági, társadalmi elő­rehaladásához és közös voná­saik erősítéséhez. Országaink a komplex program révén, egy­mást internacionalista módon támogatva és segítve, dinami­kus gazdasági fejlődést értek el, fokozták állampolgáraik lét- biztonságát, emelték népeik jólétét. A Központi Bizottság — a XXX. ülésszak állásfoglalásá­val egyezően — megállapítja, hogy tovább javultak a felté­telek az országaink közötti gyümölcsöző együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésé­re. Ez a közös igény fejeződik ki abban az öt célprogramról hozott határozatban, amely job­ban összehangolja a fűtő­anyag-, és energetikai, vala­mint a nyersanyagipar, a gé­pek, az alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek terme­lését és kölcsönös szállítását, továbbá a közlekedési kapcso­latok fejlesztését. A célprogramok kimunkálá­sával és megvalósításával a tagországok újabb jelentős lé­pést tesznek előre erőforrá­saik, természeti kincseik közös erővel történő hatékonyabb ki­használásában, az egymás kö­zötti korszerű munkamegosztás A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a párttagsági könyvek cseréjének munkála­téi a határozatnak megfele­lően folynak. A pártszervezetek és a kommunisták a párt bel­ső életének e fontos esemé­nyét sikeresen kötötték össze az építőmunka soronlévő fel­adatainak megoldásával. A tagkönyvosere alkalmából a párttagokkal folytatott sze­mélyes beszélgetések befeje­ződtek. A párt jelenlegi tevé­kenysége és további fejlődése szempontjából is fontos, hogy ezek a beszélgetések kritikus, önkritikus szellemű, őszinte eszmecserék voltak a párt po­litikájáról és annak végrehaj­tásáról, a párttagok munkájá­ról, a további feladatokról. A párttagság ez alkalommal is bizonyította politikai érettsé­gét, kifejezte egyetértését a párt politikájával, és számos javaslatot tett a XI. kongresz- szus határozatainak végrehaj­tása érdekében. Az alapszerve­zetek többségében már tag­gyűlésen összegezték a be­szélgetések eredményeit, érté­A Központi Bizottság átte­kintette a mezőgazdasági ter­melés és a közellátás időszerű kérdéseit. O Elismeréssel állapította meg, hogy a mezőgaz­daság dolgozói, az állami gaz­daságok és a termelőszövetke­zetek idejében hajtották végre eddig feladataikat. Az egyes növényfélék vetésterülete általában megfelel a népgaz­dasági terv előirányzatainak. A nagyüzemekben, a háztáji és kisegítő gazdaságokban nőtt a termelési kedv. örvendetes, hogy az átmeneti visszaesés után gyarapodik az állatállo­mány, fokozódik a hús- és tej­termelés. A mezőgazdasági üzemek, az ellátó és a felvásárló szer­vezetek körültekintően készül­tek fel az aratásra, a termény­betakarításra és más időszerű teendőkre. A sikeres betakarí­tás személyi és tárgyi feltételei adottak, az aratás szervezetten és lendületesen folyik. A ked­vezőtlen, aszályos időjárás el­lenére gabonafélékből viszony­lag jó termés várható, az or­szág kenyere biztosítva van. Az Európa nagy részét és hazánkat is sújtó aszály hátrá­nyosan befolyásolja a kapós­növények, a zöldség és a ta­karmányok terméskilátásait. Ez nehéz feladatok elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit. A várható terméskiesés csökken­tésére az állami gazdaságok­ban, a termelőszövetkezetek­ben tehetik a legtöbbet, de a kialakításában, a gyorsütemű tudományos-műszaki haladás­ban. A KGST XXX. ülésszaka meg­állapította, hogy a tagországok együttműködése és gazdasági erejük gyarapodása egyben fontos tényezője az enyhülés­nek, a különböző társadalmi rendszerű országok együttmű­ködésének. A KGST-országok hívei a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővíté­sének a világ valamennyi or­szágával, függetlenül azok tár­sadalmi rendjétől. A diszkrimi­nációtól mentes, kölcsönösen előnyös gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok bővítésé­re törekszünk a tőkésországok­kal is. Erősítjük együttműködé­sünket a fejlődő országokkal, támogatjuk gazdasági és po­litikai függetlenségük kivívásá­ra és megszilárdítására irányu­ló jogos törekvésüket. kelték o párttagsággal járó kötelezettségek teljesítését. A Központi Bizottsáq nagyra értékeli azokat az észrevétele­ket, javaslatokat, amelyeket a párttagok a határozatok vég­rehajtásának, a munka színvo­nalának megjavítása érdeké­ben tettek. A Központi Bizott­ság kötelezi a pártszerveket és -szervezeteket, hogy e tapasz­talatokat a munkában haszno­sítsák. Felhívja az irányító párt­szervek és alapszervezetek ve­zetőségeinek figyelmét, hogy továbbra is következetesen te­vékenykedjenek az 1975. évi októberi határozatDan foglalt célok megvalósításán. A Központi Bizottság a tag- könyvcsere befejezése után a tanulságokat összegezi és hasz­nosítja. Megvan győződve ar­ról, hogy a párttagsági köny­vek cseréje tovább erősíti a párt eszmei, politikai és cse­lekvési egységét, fejleszti a párt tömeqkapcsolatait, s elő­segíti a X!. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtását, a fejlett szocialista társadalom építését. nehézségek leküzdéséhez szé­les körű társadalmi összefogás is szükséges. A Központi Bi­zottság megelégedéssel álla­pítja meg, hogy az időjárás okozta gondok ellensúlyozásá­ra a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói — a párt-, állami, társadalmi szervezetek támogatásával — számos, a helyzetnek megfelelő intézke­dést hoztak és valósítottak meg. Az üzemek konkrét lépéseket tettek a tartalékok feltárásá­ra, és mozgósították dolgozói­kat a hatékony munkára. A mezőgazdaságban az utóbbi evekben végbement nagy fej­lődés, az anyagi, műszaki ellá­tottság javulása, a szocialista üzemekben meghonosodott kor­szerű termelés, a szakértelem­mel párosuló helytállás, társa­dalmunk széles körű összefo­gása lehetővé teszi az aszály által előidézett károk számot­tevő csökkentését. A Központi Bizottság felhív­ja a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és a felvásárló szer­vek dolgozóit, a párt-, társa­dalmi és állami szerveket, hogy összehangoltan cselekedjenek. Megfontoltan, szervezetten, kés­lekedés nélkül és folyamatosan tegyék meg azokat az intézke­déseket, amelyek mérsékelhe­tik a veszteségeket, biztosítják a lakosság élelmiszerellátását, erősítik a mezőgazdasági nagy­üzemek és háztáji gazdaságok termelési biztonságát, megala­pozzák a jövő évi termelést. A legsürgetőbb teendő az, hogy minél kisebb szemveszte­séggel, eredményesen fejeződ­jék be az aratás, a termést he­lyezzék biztonságba, óvják meg. Népgazdasági érdek, hogy a felvásárló szervek a leszerző­dött. illetve az üzemi szükség­letet meghaladó termést folya­matosan, zökkenő nélkül ve­gyék át. A mezőgazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok minél jobban használják ki, különö­sen az öntözhető területeken a másodvetésekben rejlő lehető­ségeket. A tömegtakarmány minden fajtáját szakszerűen, lelkiismeretesen, takarékoson gazdálkodva hasznosítsák. Az illetékes állami, kereskedelmi szervek gondoskodjanak a gaz­daságok folyamatos ellátásá­ról takarmánytáppal. A rendkívüli időjárás nem­csak mai, megoldandó felada­tokat állít elénk, hanem tanul­ságokkal is szolgál: pontosan be kell tartani az agrotechni­kai követelményeket; rendsze­resen és jobban kell kihasznál­ni az öntözési lehetőségeket: meg kell javítani a rét- és le­gelőgazdálkodást; gondoskod­ni kell a szarvasmarhatenyész­tés biztonságát növelő tömeg­takarmány-tartalékról. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a termelőszö­vetkezeti parasztság, az állami gazdaságok és az állami szer­vek dolgozói minden tőlük tel­hetőt megtesznek a mezőgaz­dasági munkák sikeres elvégzé­se érdekében. Munkájukban bizton számíthatnak társadal­munk széles körű támogatásá­ra. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a lakosság áruellátása az év el­ső felében általában kiegyen­súlyozott volt. A kiskereskedel­mi forgalom az élelmezési cik­kekből nagyobb, az iparcikkek­ből valamelyest kisebb mérték­ben növekedett. Néhány ter­mékből. főleg zöldségből és burgonyából az igényeket nem tudták megfelelően kielégíteni. Az elmúlt hónapokban a fo­gyasztókat hátrányosan érintet­te a tavalyinál lényegesen ma­gasabb zöldség- és burgonya­ár. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja a lakos­ság kiegyensúlyozott áruellátá­sát, amelyet a jövőben is fel­tétlenül biztosítani kell. Ehhez most arra van szükség, hogy az iparban, a mezőgazdaság­ban, a szolgáltatásokban, va­lamennyi munkahelyen tegye­nek meg mindent a tervek ma­radéktalan teljesítéséért. Külön felhívja a kereskedelem dolgo­zóit és azokat az ipari és me­zőgazdasági üzemeket, ame­lyeknek erdményes munkájától közvetlenül függ a lakosság jobb ellátása, hogy járuljanak hozzá az igények teljesebb ki­elégítéséhez. Nagyon fontos, hogy a tanácsok a lakosság el­látása érdekében kezdeménye- zően tárják fel és használják ki a helyi adottságokat is. A Központi Bizottság megelégedéssel állapítja meg, hogy népünk támogatja pártunk politikáját, ismételten tanújelét adta tettrekészségének, s nehéz feladatok megoldásában méltóképpen helytállt Az országban az elmúlt félesztendöben eredményes munka folyt. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy az 1976. évi népgazdasági tervet teljesítjük, és leküzdjük azo­kat a nehézségeket is, amelyeket az időjárás okozott a mező­gazdasági termelésben. A töretlen fejlődés feltételei biztosítha­tók, ha mindenki kellő felelősséggel dolgozik és elvégzi a közös munkából a reá jutó részt. KÖILEMEHY

Next

/
Thumbnails
Contents