Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-21 200. szám

1976. július 21., szerda Dlmantuit napló 3 A holnap munkásosztálya A szakmunkástanulók élet- és munkakörülményei A szakmunkásképzés, mint azt egyre több helyen, egyre többen hangsúlyozzák, nem csupán a ma és a holnap „munkaerőszükségletét” hiva­tott biztosítani. Ez a munkaerő­gazdálkodás feladata. De aho­gyan a munkaerő-igény szám­bavétele még nem munkaerő­gazdálkodás, uqyanúgy, a mun­kaerő utánpótlás sem azonos a szakmunkásképzéssel. A szak­munkásképzés ugyanis a maga egészében a holnap munkás- osztályának a formálója, s mi­vel ez esetben nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy a szakmunkástanulókat társadal­munk vezető osztályának, a munkásosztálynak a tagjává nevelje, nem mindegy, milyen színvonalon teszi ezt. A Baranya megyei Tanács 1973. november 12-én megtar­tott ülésén a szakmunkás ta­nuló iskolák oktató-nevelő mun­kájának helyzetével foglalko­zott, és határozatot hozott an­nak fejlesztésére. A határozatban többek kö­zött az oktató-nevelő munka színvonalának, a szakmunkás- képzés tárgyi és személyi felté­teleinek javítása szerepelt. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Pécsett a ter­vezett kereskedelmi és vendég­látóipari szakmunkásképző is­kola építése a IV. ötéves terv­ben elkezdődjön, és az V. öt­éves terv elején befejeződjön. Gondosan elő kell készíteni az V. ötéves tervet annak érdeké­ben, hogy a szakmunkásképző intézetek tanterem, tornaterem, tanműhely és tanulóotthoni fé­rőhely igényének kielégítésé­ben előbbre lépjünk. Kívánatos, hogy a szakmunkásképzés össz­hangban fejlődjék megyénk üzemeinek, vállalatainak igé­nyeivel — olvashatjuk a hatá­rozatban. Ennek nyomán a Megyei Tanács felhívással for­dult a megye munkáltatóihoz annak érdekében, hogy a ha­tározat megvalósuljon. Az azóta eltelt időszak ered­ményeiről, a határozat végre­hajtásáról, valamint a szak­munkástanulók élet- és munka- körülményeiről a közelmúlt­ban a Baranya megyei Tanács Oktatás- és Ifjúságpolitikai Bi zottsága tárgyalt Nágel Lajos, a Baranya megyei Tanács fő­előadója tájékoztatója alapján. Megállapították, hogy a ke­reskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola rövi­desen elkészül. A határozat meghozatala óta eltelt három év alatt a tájékoztató szerint az iskolák túlzsúfoltsága vala­mennyit csökkent, az egy tan­teremre jutó tanulók száma Sí­ről 78-ra esett. Még mindig sok azonban a bérelt- és a szükség-tantermek száma. A tanulók egyharmada délután jár elméleti oktatásra. Kevés a szertár és a tornaterem. Az iskoláztatási munkát a demog­ráfiai helyzet változása jellem­zi. Az 1973—74-es tanévben a szakmunkástanulók száma 8500 volt, jelenleg 7800, 1980-ra várhatóan ez a szám 6800-ra csökken. Súlyos probléma az, hogy a tanulóknak több, mint a negy­ven százaléka vidékről jár is­kolába, tanulóotthonban csak 15,7 százalékuk helyezhető el, a létszám több mint harminc százaléka délután és este ré­szesül oktatásban. A 3200 be­járó egynegyede 30—40 kilo­méterről, vagy ennél mesz- szebbről jár be naponta. A megoldást csak a kollégiumi helyek számának növelése, a délutáni oktatás megszüntetése jelenthetné. Komoly gond az is, hogy a szakmai szakfelügyelet kiépíté­se egyelőre még csak folyamat­ban van. Több hozzászóló adott han­got aggályának: vajon a me­gye jelenlegi anyagi helyzete lehetővé teszi-e a tervezett kollégiumi férőhelynövekedést. Lehetséges-e anyagilag a tár­gyi feltételek gyorsütemű javí­tása? Ami pedig a helyi anyagi erőkkel való hatékonyabb gaz­dálkodást illeti, a „mit, hogyan és mennyire fejlesszünk?" kér­dését szinte megválaszolhatat- lanná teszi az a tény — a fel­szólalók is hangoztatták —, hogy a munkaerőszükséglet az adott szakmákban még 1980-ig sem ismeretes. Ez a komputerek korszakában enyhén szólva ért­hetetlen. A munkaerőigények évről évre fogalmazódnak meg, meglehetősen labilis alapot adva a komolyabb tervezés­hez. Hát még annak követke­zetes megvalósításához. Éppen ezért mindenekelőtt a szükség­letek alapos felmérésére van szükség. Addig nem lehet el­dönteni, „hova kell adni", „honnan kell elvenni". Pedig mindenek előtt ezt kellene tisz­táznunk. Bebesi Károly A Pécsi Zenélő Udvarok sorozat keretében hétfőn este az EAST dzsessz-együttes nagysikerű kon­certet adott a Hotel Minaret udvarán. Egy pécsi ügyvédnő fontos feladata A helsinki záróokmány eszperantóul Pécsről irányítják az athéni eszperantó-világkongresszus szervezését Az Egyetemes Eszperantó Szövetség (UEA) a görög fő­városban, Athénban rendezi meg a 61. eszperantó világ- kongresszust, amelynek érdekes magyar vonatkozása van: szer­vezését hazánkból - Pécsről — irányítják. A városunkban élő Felsőné dr. Szabó Flóra ugyan­is tagja az Eszperantó Világ- szövetség legfőbb irányító szervének, az UEA elnökségé­nek és az ő tisztsége a kü­lönféle kongresszusok, konfe­renciák, szemináriumok szerve­zése a földkerekség minden tá­ján. A fiatal ügyvédnő tíz évvel ezelőtt, a Pécsett tartott esz­perantó ifjúsági világkongresz- szus alkalmával kapcsolódott be az eszperantó mozgalomba. Hamarosan az Eszperantó If­júsági Világszövetség elnökségi tagja, majd főtitkára és végül elnöke lett. 1973-ban azután beválasztották a hollandiai Rotterdamban székelő Univer­sale Esperanto Asocio elnök­ségébe. Az UEA történetében ő a legfiatalabb elnökségi tag, egyben az első nő és az első magyar, aki ilyen magas funk­ciót betölt az eszperantó világ­mozgalomban. A nyolc tagú elnökségnek rajta kívül még egy szocialista drszágbeli tag­ja van: egy lengyel eszperan- tista. Dr. Szabó Flórát családja és hivatása Pécshez köti, ennél­fogva innét intézi hivatalos eszperantó ügyeit, irányítja a kongresszusok szervezését. Mi­közben az „utolsó simításokat" végzi az athéni kongresszus előkészületein, már a követke­zőket szervezi: az 1977-ben Iz- landon, az 1978-ban Bulgáriá­ban és az 1979-ben Svájcban sorra kerülő nemzetközi talál­kozókat. Az 1980-as kongresz- szus színhelyéről még nem tör­tént döntés, valószínűleg Ja­pán vagy Brazília lesz a há­zigazda. A július 31-én kezdődő at­héni világkongresszussal kap­csolatban a következő tájékoz­tatást adta: — Az UEA hagyományos évi kongresszusai a világ egyik legrégibb kongresszus-sorozatát alkotják, az elsőt 1905-ben tar­tották Franciaországban, s csak a két világháború idején szü­neteltek. Az athéni találkozó több szempontból is fontosnak ígérkezik. Egyike lesz a leg­népesebbeknek: félszáznál több országból 1300-1400 esz- perantistát várunk az Égéi ten­ger partjára. Köztük lesznek az izlandiak és a luxemburgiak is, akiknek nemzeti szervezeteit a közelmúltban vette fel tagjai sorába az UEA. Görögország­ban még soha nem rendeztünk eszperantó kongresszust, ez az esemény — várhatóan — köze­lebb hozza a mediterrán or­szág eszperantistáit a nemzet­közi nyelv világtáborához. — Mint minden eszperantó kongresszusnak, az athéninek is van egy „belső", azaz a vi­lágmozgalom ügyével foglalko­zó témája és egy „külső", azaz az emberiség közös ügyéhez kapcsolódó témája. Az idei „belső" témánk az, hogy mi­ként érveljenek korszerű mó­don az eszperantó mellett a nemzetközi nyelv barátai, A „külső" téma: az államok kö­zötti regionális együttműködés kérdése, az, hogy miként já­rulhatnak hozzá az eszperan- tistók az egyazon övezet né­peinek aktív békés egymás mellett éléséhez. Ennek kap­csán megtárgyaljuk részvéte­lünk lehetőségeit és módoza­tait a helsinki értekezlet el­veinek megvalósításához. Mi ugyanis, akik a nemzetközi nyelvet beszéljük és részt ve­szünk az eszperantó világmoz­galomban, olyan sajátos esz­közökkel rendelkezünk, ame­lyekkel hatékonyan közremű­ködhetünk Helsinki szellemé­nek elterjesztéséhez. így: az eszperantónak az egész világ­ra kiterjedő szervezettsége van, együttműködünk különböző el­veket és nézeteket valló szer­vezetekkel, egymás között nin­csenek kommunikációs nehéz­ségeink, s így tovább. Az UEA elnökségi tagja el­mondotta végül, hogy a világ- szövetség megbízásából Cseh­szlovákiában kiadták eszperan­tó nyelven a helsinki értekez­let záróokmányának teljes szö­vegét. Athénben eljuttatják en­nek egy-egy példányát vala­mennyi kongresszusi taghoz és ily módon is hozzájárulnak a záróokmányban fogdáit elvek világméretekben történő meg­ismertetéséhez, elterjesztésé­hez. F. D. Határozat a pálya­kezdőkről A Magyar Közlönyben megjelent a Miniszterta­nács határozata a felső- oktatási intézmények nap­pali tagozatán végzett pá­lyakezdő szakemberek munkába lépésével kap­csolatos egyes kérdések szabályozásáról. A határo­zat kimondja, hogy a mun­káltatók a felsőfokú vég­zettséget igénylő munka­köröket az 1977. január el- ‘seje után végzett pálya­kezdő szakemberekkel csak pályázat útján tölthe­tik be. Kivételek azok a munkakörök, amelyekhez művészeti főiskolán szerzett nem pedagógus végzett­ség szükséges, vaqy ame­lyeket tanulmányi szerző­déssel kötöttek le. Pályakezdő szakembe­reknek kell tekinteni a fel­sőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett fiatalokat mindaddig, amíg a felsőfokú szakismereteik gyakorlati alkalmazását igénylő munkakörben, illet­ve szövetkezeti tagsági vi­szonyban három évet nem töltenek el. A részükre meghirdethető munkahe­lyek számát évente az ille­tékes miniszterek határoz­zák meg, figyelembe véve az egyes területek és szak­mák munkaerő-szükségle­tét, valamint a végzők szá­mát. A pályázatokat az egyes szakterületekre meg­állapított képzési idő be­fejezése előtt hat hónap­pal meghirdetik. A közönséget az idegen- forgalom „szervezi” Nyári műsorok, rendezvénysorozatok Baranyában Dallal, tánccal, muzsikával Föllendült az idegenfor­galom, — növekszenek a vele kapcsolatos igények, felada­tok Baranyában is, egyebek közt a músorellátás terén. Ez vezette a Siklósi Járási Hiva­talt és a Siklós Nagyközségi Tanácsot, hogy a megye két iegforgalmasabb idegenfor­galmi csomópontján, a siklósi várban és Harkányban rend­szeres műsoi programmal is szolgálják az ideérkező hazai és külföldi turisták szórakozá­sát, kellemes időtöltését. Ehhez csatlakozik a festői környezetű műemlék udvarán a Márévári napok rendezvénysorozata. Mindhárom műsorprogram az utóbbi két-három évben vált rendszeressé és alakította ki menetközben saját profilját. Siklósi nyár A Siklósi nyár rendezvényso­rozatát az idén második al­kalommal rendezik meq a töc- ténelmi hangulatú vár udva­rán: minden vasárnap délelőtt és szerda esténként júliusban és augusztusban. A sorozat egy nagyobb szabású folklór mű­sorral indult meg július 4-én. A járás hét meghívott amatőr művészeti együttese — magyar, német és délszláv népviseletü tánccsoportok, népi együtte­sek — felvonultak a vár ud­varára. Itt népes közönség előtt zajlott le a siklósi járás ama­tőr művészeti együtteseinek be­mutatója. Ez a bemutató mű­sor — mindén év első júliusi vasárnapján — immár hagyo­mányossá vált. A legjobb szín­vonalú együtteseket azután meghívták a „Siklósi nyár" to­vábbi rendezvényeire. Vagyis a siklósi nyár műsorai elsősorban a meghívott együttesek: a he­lyi fúvószenekar, a lelsőszent- mártoni Podravka együttes; a drávaszlárai menyecske kórus; a villányi kisdobos néptánc- csoport, a mároki vegyeskórus, a szaporcai népi együttes és a magyarbólyi páva-kör egy-egy önálló fellépésével alakult ki. Vendég-együtteseket is meg­hívtak. így az idei programiban fellép a Kaposvári Munkáskó­rus, a dunaszekcsői táncegyüt­tes, és a mohácsi népi-nem­zetiségi táncegyüttes is. Harkányi nyár Hasonló megfontolással, mi­ként évek óta, így az idei nyá­ron is megrendezik a „Harká­r.yi nyár" rendezvényeit. Ugyan­csak jórészt szerdai napokon és vasárnap 18 órai kezdettel a harkányi szabadtéri színpad ad helyet júliusban és augusz­tusban a műsoroknak. A kö­zönséget itt is az idegenfor­galom „szervezi" spontán mó­don, elsősorban az idelátoga­tó külföldiekből. Következésül évek óta olyan programokat alakítanak ki, amelyek dallal, tánccal, muzsikával — min­denkihez ugyanazon a nyelven szólnak. Ugyanakkor a rende­ző bizottság arra is törekedett, hogy ezek a műsorok valamit fölvillantsanak a baranyai táj népi hagyományaiból. A Sikló­son is föllépő, már említett né­pi együtteseken kívül a zengő- várkonyi, és a magyaregregyi hagyományőrző falusi népi együttes: a pécsszabolcsi páva kör, ezenkívül több neves fú­vószenekar, beat-együttes, il­letve dzsessz-orgona műsor szórakoztatja az összeverődő turistákat és a közelben sétáló üdülőket Harkányban, július eleje és augusztus vége között összesen 17 alkalommal. Márévári napok Három évvel ezelőtt a mű­emlék rekonstrukciója után in­dították el a Komló és a Ke- let-Mecsek környéki turisták szórakoztatására kísérletképpen a Márévári napok rendezvény- sorozatát. Ez is elsősorban folklór műsorra támaszkodott, de mivel a festői környezetű vár kis előadótere más kama- ra-jellegű zenei műsorokhoz is szinte felkínálkozik, ilyenekkel is megpróbálkoztak. A kísérlet, a kezdeményezés bevált. Az idei évben egyebek közt két ilyen fontosabb rendezvényt emelhetünk ki a továbbiak­ban: a július 31 -i és az au­gusztus 20-i műsort. Július 31-én, szombaton dél­után Népdal, dzsessz és rock­zene címmel a Komlói Mun­káskórus, a Komlói Spirituálé Együttes és a Komlói ,,5-let" együttes műsorát; augusztus 20-án délután pedig az Oszt­rák barokk trió föllépését hir­detik a rendezőszervek, Máré-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents