Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-20 199. szám
1976. július 20., kedd Dunantmi napló 3 2,3 milliárdos beruházás Szabadegyházán Öntözni, szükség van a másodvetésre fl feldolgozott kukorica aranybánya lehet A Pécsett elfolyó fehérjére még nincs megoldás A Fejér megyei Szabadegy- házo végeláthatatlan kukoricaföldek között fekszik. Dunaújváros felől megközelítve, Székesfehérvár fele elhagyva más növényt alig látni. A megye, Szabadegyháza mezőgazdasági szerkezetét vizsgálva kiderül, a látvány a tények pontos illusztrációja: az ország kukoricatermelésének 20 százalékát Fejér megye adja, évente 180— 200 ezer vagon kukoricafelesleg gyűlik össze a megyében, a szabadegyházi szeszgyár tíz kilométeres körzetében 20 ezer hektáron mintegy 12 ezer vagon termést takarítanak be a gazdaságok. Jó ötlet, nagy haszon A nyugati országokban korábban rájöttek, hogy a kukorica, feldolgozása során négyszer annyi hasznot hajt, mintha állatokkal feletetik. Az Egyesült Államokban például 2500 féle terméket gyártanak kukoricából, néhány esztendő alatt húszszorosára növelték a kukorica feldolgozását. Angliában, Hollandiában, Francia- országban, s az NSZK-ban is sorra épülnek a gyárak. A kukoricaszemben úgy halmozódik fel a keményítő és a fehérje, hogy megfelelő őrlési eljárással külön választódnak részei, sőt a csíra is, a feldolgozás során ezekből a legkülönfélébb termékek állíthatók elő. Korábban — 1970—1975 között — az Agrárgazdasági Kutató Intézet készített egv tanulmányt, amely szerint ebben a térségben a kukoricára építve kombinátot szerveznének, ahol fejlett állattenyésztést, húsfeldolgozást, takarmánygyárat hoznának létre, eay másik vonalon pedig a kukoricából folyékony cukrot, szeszt gyártanának. Ez az elképzelés volt az alapja annak a tervnek, amelyet az Országos Szeszipari Tröszt az elmúlt év októberében nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz. Az elvi jóváhagyást idén májusban megkapták: 2,3 milliárdos beruházással évi 120 ezer tonna kukorica feldolgozására alkalmas gyárat építenek, amelyben 45 ezer tonna folyékony cukrot, 137 ezer hektó finomszeszt, 30 ezer tonna fehérjetakarmányt és 10 ezer tonna kukoricacsírát állítanak elő. A folyékony cukor rantálva, hogy a népgazdaság áldozatvállalása rövid időn belül megtérülne. Kukoricát jelenleg csak kis mértékben dolgozunk fel, összes termésünk mintegy 2 százalékát. A beruházás nagyságrendileg gyökeresen átformálja a Szabadegyházi Szeszipari Vállalatot: 452 millió forint értékű állóeszköz-vagyonnal jelenleg 900 dolgozó mintegy 350 milliós termelési értéket állít elő. A még az idén megkezdődő beruházás során az állóeszköz értéke meghaladja majd a 2,5 milliárd forintot, amelyben kétszeresére növekvő létszámmal 1,5 milliárdos termelési értéket állítanak elő. A szabadegyházi hiteligény- lés hallatán lapunk hasábjain a pécsi keményítőgyár lehetőségeiről írtunk, azt remélve, hogy ilyen hatalmas beruházásból talán a pécsiek sem maradnak ki. Többször foglalkoztunk már a Pécsi vízben elfolyó, azt szennyező nagyértékű fehérjével. Borsitczky Károly, a gyár főmérnöke és Bende Pál, a beruházást irányító főmérnökhelyettes szerint a nagyságrendileg más kategóriába kerülő vállalat fejlesztési lehetőségei természetszerűleg a pécsi gyár gondjainak megoldását is előrehozza. Ugyanakkor elmondották, hogy korántsem csak a pénzen múlik az elfolyó fehérje hasznosítása. Ászáron (a vállalat egy másik keményítőgyára) 10 év alatt sikerült megoldani a fehérje megfogását. Ott szárított kukoricát dolgoznak fel, erre lényegesen könnyebb volt technológiát kidolgozni, mint a pécsi gyár technológiájához alkalmas fehérjemeg- fogót konstruálni. A vállalat is, kutatóintézetek is foglalkoznak ezzel, eddig nem tudtak biztos módszert kidolgozni. Érkeznek az ajánlatok A nagy beruházásra visszatérve, érkeznek mór Szabad- egyházára a generálkivitelezést vállaló cégek ajánlatai, ezeket most tanulmányozzák, zsűrizik. A gyár mellett a szükséges terület biztosított, 1980-ban minden valószínűség szerint termelni fog a kukoricafeldolgozó, amely néhány éves termeléssel megtéríti a befektetett 2,3 milliárd forintot. Lombosi Jenő Palacktöltögép a szabadegyházai szeszgyárban. Intézkedések az aszály okozta károk csökkentésére A vasárnapi lapok közölték azt a felhívást, amelyet a MÉM, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Szövetkezetek Országos Tanácsa tett a felvásárló állami vállalatokhoz, szövetkezetekhez és társulásokhoz a lakpsság jobb zöldség-, gyümölcs-, burgonya- és húsellátása érdekében. A felhíváshoz kapcsolódva tegnap délelőtt Pécsett megbeszélésre ültek össze a meA különböző kiselejtezett gépalkatrészek között görgösekék is elszállításra várakoznak. Fotó: Szokolai A vállalat nem győzi a gyűjtést, az osztályozást Kifizetetlen számlák Egy kilogrammnyi hulladékvas sem kallódhat el. Szükség van minden kiöregedett öntvényre, acéldarabkára, kiselejtezett gépre. Az acélgyártásunkban felhasznált nyersanyagok 45—50 százalékát a hulladékvas teszi ki. A Csepeli Acélműben ez az arány meghaladja a 60 százalékot. Mégis a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat A répacukor gyártása közben egyik legköltségesebb, leg- energiaigényesebb folyamat a kristályosítás. A sör-, konzerv-, üdítő-, édesipar viszont kénytelen újabb költségigényes folyamattal ismét feloldani. A kukoricából készült folyékony cukrot vegytiszta, színtelen állapotban az élelmiszeripar kitűnően tudja alkalmazni, ugyanakkor nagymennyiségű cukorimportot lehetséges pótolni. A finomszesz-gyártás ugyancsak importmegtakarítást tesz lehetővé, a fehérjetakarmány, kukorica csíra pedig itthon is, külföldön is keresett cikk. A beruházás szükségességét, hasznosságát jól bizonyítja, hogy a szakemberek legszívesebben az ország valamennyi nagyobb kukoricatermelő vidékén építenének egy-egy feldolgozót, gaA BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres: — FESTŐKET, — HEGESZTŐKET, — NEHÉZGÉPKEZELŐKET, — LAKATOSOKAT, — KŐMŰVESEKET, — ácsokat, — PANELSZERELÖKET, — BETONOZOKAT, — SEGÉDMUNKÁSOKAT, — ASZFALTKENÖKET. Jelentkezni lehet: BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Pécs, Szárrá Kovács János u. 1. (EM Szálló). Munkaerőgazdálkodás. Minden érdeklődő levélre válaszolunk! Levélcím: 7601 Pécs, Pf.: 147. pécsi üzeméhez tartozó Baranya, Tolna, Somogy megyében néhány távoli tsz, ipari szövetkezet évek óta csak felhalmozni kénytelen elhasznált berendezéseit, mert az értékesítés reménytelen. Volt, hogy 5—6 esztendeig is rozsdásodtak a ,,limlomok" helyet foglalva, a tárolás nehézségeit fokozva. Elsősorban kombájn, elevátor, cséplőgép és vetőgép kallódik el, mert hosszadalmas a fel- darabolása és körülményes az elszállítása. A jelenség Barcs, Buzsák, Tamási, Paks térségében figyelhető meg, ahová a nagy távolság és a kis tétel miatt nehezen jut el a pécsi begyűjtőkocsi. Nem kifizetődő az ilyen kevés haszonvasat adó mennyiségek felhajtása. Dönteni kellene, hogy a „gazdaságosság" rovására győzhet-e a szükség, a népgazdasági érdek. A begyűjtés műszaki felkészültsége ma is gyenge: 3—4- szer rakodnak át, mire célba ér a szállítmány. A 3 rakodógép, a 8 szállítóautó, az 1 autódaru, valamint törőtorony személyzete nem győzi a munkát. Egyre nagyobb a hiány rakodó-, szállító-, valamint vasat felvágó, osztályozó segédmunkásból. Évente 25 ezer tonna hulladékvasat vesz át a pécsi telep, kétharmadát préselik, törik, darabolják, rostálják. A szállítást némileg könnyíti, hogy Pécs kiiktatásával a kaposvári, őcsényi, csomaszabadi, szigetvári, villányi állomáson is berakodnak. Korábban csak őszszel küszködtek vagonhiánnyal, most már az év más időszakaiban is. Legutóbb Öcsényben két hétig rostokoltak a meggyei felvásárló vállalatok — gabonaipar, húsipar, konzervgyár — vezetői, oz állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek, valamint szövetkezeti társulások képviselői, a megyei, városi és járási párt- és tanácsi vezetők, hogy megvitassák a határozatból adódó legsürgősebb megyei tennivalókat. rakott-, vagonok. Nem biztosított minden napra a szállítás. Emiatt sokan fordulnak a Dél- dunántúli MÉH-hez, mely gyakrabban szállít és nem csupán súlyos, többtonnás tételeket kutat fel. A pécsi KOKÖV-telep 35 dél-dunántúli vállalattal, tszszel, ipari szövetkezettel, állami gazdasággal alakított ki szerződéses kapcsolatot. Néhánynál problémát okoz, hogy hosszú ideig nem kap a szállítás után fizetést a KOKÖV budapesti központjából. A Mecseki Szénbányáknak majdnem egy éve 1 millió 700 ezer forinttal tartoznak. Nem döntöttek, hogy ki jutalmazza a gyári vasgyűjtőkel. A követelmény viszont nagy, hiszen tőlük többféleképpen osztályozva kérik a hulladékanyagokat. Például fontos az ötvözött vas és acél elkülönítése. A rossz szelektálás a telephelyen ismét többlet-munkával jár. Enyhítene a kedvezőtlen helyzeten, ha több konténert adnának ki az üzemekhez, így csökkenne a rakodási idő, a szénbányák 20-at igényelt. A pécsi telephelyen kívül az elképzelések szerint Szekszárdon, Tamásiban, Kaposváron épülne átvevőhely. A négy és fél ezer négyzetméteres pécsi átvevőközpont kinőtte méreteit, az újat a panelüzem mellett alakítják ki 30 ezer négyzetméteres területen. A SZÖVTERV készíti a terveket, a kivitelezés 1977-ben kezdődik. A központok tehermentesítenék a pécsit, rövidülne a szállítás ideje, útja. Csuti J. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, és Horváth Lajos,' a Baranya megyei Tanács elnöke. A megye vezetői rámutattak, hogy bár a gabona-betakarítás jó üemben, szervezetten halad a megyében, s a termés mennyisége is valamivel kedvezőbb az országosnál, más tekintetben azonban a megye helyzete megegyezik az országos helyzettel: Baranyában is károsít az aszály, ezért máris jelentős kiesés van szálastakarmányokból. Nyersanyag-gondokkal küzd a Szigetvári Konzervgyár, tekintve, hogy a tartós szárazság miatt zöldségfélékből is tetemes a terméskiesés. A megye lakosságának friss zöldségellátásában is jelentkeznek feszültségek. Pécsett és a megye más városaiban a zöldség fogyasztói árak magasak, s ha nem történik intézkedés, a helyzet a szárazság elhúzódásával csak súlyosbodik. Az aratás mellett a termelő gazdaságok legsürgetőbb teendője most az öntözés, öntözni kell a szálastakarmónyokat, legelőket, a tarlók felszántása után azonnal el kell végzeni a másodvetéseket. Mindent el kell követni a fenyegető takarmányhiány enyhítésére. A nagyüzemi állatállomány mellett a háztáji állatarttók takarmányáról is gondoskodni kell, ne ke- rüljön sor háztájiban sem az állatok tömeges levágásáro. Főként az anyaállatok megtartása fontos feladat a lakosság jövő évi húsellátása érdekében. A takarmányok megtermelése, a melléktermékek gondos betárolása mellett a zöldségfélék másodvetése és öntözése a legsürgetőbb. A másodvetésekhez szükséges vetőmagvakról az illetékes állami vállalatok kötelesek gondoskodni. Az Állami Tervbizottsáq fontos határozatot hozott a zöldség-, gyümölcs-, burgonya- és élő állat felvásárlás feladatairól is. Baranyában is minden fogyasztásra felkínált és arra alkalmas zöldségei, qyümölcsöt és burgonyát a MÉK, illetve az ÁFESZ-ek kötelesek 48 órán belül átvenni. A vágósertést, vágómarhát, illetve továbbtar- tásra felkínált növendékállatokat az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a bejelentéstől számított nyolc napon belül köteles felvásárolni. A tanácsok szakigazgatási szervei minden szükséges intézkedést meqtesz- nek annak érdekében, hogy o megtermelt áru betakarításra és hasznosításra kerüljön. Segítik a felvásárlási munka hatékonyságát, a termelő üzemeket pedig arra ösztönzik — s rendszeresen ellenőrzik — hogy öntözéssel, másodvetéssel növeljék az aszálykár miatt lecsökkent zöldség- és takarmány árualapokat.
