Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-19 198. szám
Nem mondhatják: „Nem rajtuk múlott” Mi* tehetnek értünk q bizalmiak? Beszélgetés Vos Jánossal, a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárával Kikötője lesz Bolynak A Bólyi Állami Gazdaság életében fontos szerepet kapott a „ nagy kék országút" — a Duna. Valóságos kikötő-kombinátot ép ítenek a mohácsi Duna-parton, ahonnét a vetőmagszállítmányok dunai, illetve tengeri úton\ jutnak el majd rendeltetési helyükre. Az uszály-pályaudvar 1977 végére készül el. Képünk ón: az épülő tároló silók. Inkább megismerni, mint csalódni Az eltartási, életjáradéki és öröklési szerződésekről A jogszabályok az eltartottakat védik A nyári forróságban sokan talán oda sem figyeltek a hírre, pedig nagyon is rólunk, a mi érdekeinkről van szó: a szakszervezeti bizalmiaknak ezentúl beleszólásuk lesz a dolgozókat érintő úgyszólván minden kérdésbe, miután a szak- szervezet egyetértési, véleményezési és javaslattételi, ellenőrzési, képviseleti és kifogásolási jogot ruházott rájuk. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, figyelembe véve a kormány legutóbbi rendeletét, irányelveket tett közzé a szakszervezeti bizalmiak hatáskörének jelentős ki- terjesztéséről. Erről beszélgettünk Vas Jánossal, ci Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárával. ' # Mit jelent az egyetértési jog? — Azt, hogy meghatározott kérdésekben a bizalmi nélkül vagy annak ellenében nem határozhatnak. A jövőben az egyéni bér megállapítása, a jutalmak, a különböző kitüntetésekre való javaslat, a vállalati lakástámogatás mértékének megállapítása, az üdülöjegyek elosztása, a segélyek odaítélése csakis a bizalmi egyetértésével történhet. Az egyetértési jog nagyobb felelősség, teljesebb jog, közös döntést ír elő. De nemcsak egyszerűen nagyobb, kiterjedtebb jogkört jelent, hanem olyan jogot, amely a szakszervezetek egész érdek- védelmi tevékenységét hatékonyabbá teszi. Nagyobb hatást lehet a helyszínen gyakorolni a dolgok menetére, ezzel végsősoron jobb feltételeket teremteni a mindennapi munka zavartalan elvégzéséhez, a jó munkahelyi légkör alakításához. Egyértelműbbé válik a dolgok megítélése, hogy mi miért történt vagy nem történt. # A bizalmiak egyetértési jogukkal természetesen a tagság véleményének figyelembe vételével élnek. — A kongresszus módosította a szakszervezetek alapszabályát és újként mondta ki. hogy mielőtt a vállalati szak- szervezeti tanács vagy szakszer, vezeti bizottsáq döntene, minden lényeges kérdésben ki kell kérni a tagság véleményét. A szakszervezeti tagság szerepét akarjuk növelni a velük kapcsolatos döntésekben, hogy ne nélkülük, hanem igenis velük együtt történjen az, ami érdekeiket szolgálja. A szakszervezeti demokratizmusnak ezt a Kárpitosipari szolgáltatást | lakosság és közület részére rövid határidőre vállalunk! Megrendelés felvétele: PÉCSI BÚTORGYÁR Pécs, Somogyi Béla u. 6. sz. Ügyintéző : Wirth Józsefné. lényeges momentumát a bizalmiak tanácskozásának rendszerében lehet megvalósítani. Ezentúl tehát az üzemi szak- szervezeti szerveknek kötelességük összehívni a bizalmiakat és főbizalmiakat, kikérni véleményüket, mielőtt lényeges kérdésekben döntenének. A demokratizmus azt kívánja, hogy a tagság jóval előbb, a szak- szervezeti csoportban vitassa meg az őt érintő kérdéseket, és a bizalmi a tagság többségének véleményét mondja el a bizalmiak tanácskozásán. E gyakorlat következtében sokszor kerül majd sor a nyílt szavazásra, hogy a többségi akarat nyilvánvalóvá váljék. # Képesnek tartja a bizalmiakat, hagy tudnak is élni megnövekedett hatáskörükkel? — A régiek minden bizonynyal, miután van gyakorlatuk. Az újakat pedig rendszeresen olyan segítségben kell részesíteni, hogy képesek legyenek a nagyobb szerepkör ellátására. Eire számos eszköz áll rendelkezésre, a különböző szakszervezeti kiadványok tanulmányozásától kezdve a bizalmiak oktatásáig és továbbképzéséig. Jogos igény, hogy a bizalmiak ellássák e széleskörű, felelősségteljes feladatukat. Munkájukat a tagsáq minden bizonnyal nem fogja kritika nélkül hagyni. Élhet az alapszabály biztosította jogával is, visszahívhatja a bizalmit, ha az feladatának ellátására alkalmatlannak bizonyul. Nyilvánvaló, a jogkör bővülése nem jelenti automatikusan a szak- szervezeti munka meqjavulását. A bizalmiaknak kell a megnövekedett jogok szellemében jobban dolgozniuk. Mindenesetre a bizalmiak ezentúl nem mondhatják, hogy ez vagy az nem rajtuk múlott. # Mit jelent a bizalmiak kifogásolási joga? Vétózhatnak? — A vétót csak kezdeményezheti a bizalmi, arról a szakszervezeti vezetői testületnek kell döntenie. % Vajon a bizalmiakat nem fogja-e vissza az a félelem, hogy véleménykülönbségek esetén a gazdasági vezetők esetleg retorziókkal élnek? — A törvény a mozgalmi tevékenység biztosítósára újabb garanciákat is ad. Kimondja, hogy minden választott szak- szervezeti tisztségviselő munkajogi védelem alatt áll, amely megválasztásának lejárta után még további két évig érvényes. Addig munkabérét megváltoztatni, áthelyezni, ellene fegyelmit indítani csak akkor lehet, ha ehhez a felettes szakszervezeti szerv hozzájárul. Nem vonatkozik a fokozott védelem akkor, ha a bizalmit erdemte- lenség miatt hívták vissza. — A SZOT elnökségének irányelve a szakszervezeti bizalmiak hatáskörének kiterjesztéséről kettős célt szolgált — mutatott rá végezetül Vas János. — Egyfelől azt, hogy konkrétabbá és hatékonyabbá váljék az érdekek képviselete és érvényesítése, másfelől azt, hogy ennek nyomán minden dolgozó nyugodt légkörben, gondosabban és odaadóbban foglalkozhasson munkájával és az üzem közösségét érintő kérdésekkel, és arra fordítsa erejét, képességét, figyelmét, hogy a közös célok elérésén keresztül találja meg egyéni érdekeinek teljesülését. Miklósvári Zoltán Az eltartási, életjáradéki és öröklési szerződésekkel kapcsolatban jónéhóny jogszabály jelent meg az elmúlt tíz évben. Ezekben igyekszik rendet teremteni, könnyebbé tenni a tanácsok munkáját a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala közlönyében megjelent álásfogla- lás. Egységbe foglalja az 1967 óta megjelent rendelkezéseket, közli a Polgári Törvénykönyv idevonatkozó szabályait, tartalmazza azt a kormányrendeletet, amelyik a hatósági intézkedéseket szabályozza. A szabványgyűjteményből csak néhány fontosabb felvillantására szorítkozunk. A szerződéseknek alaki és tartalmi követelményei vannak, érdemes ezeket ügyvéddel készíttetni, mert a nem megfelelőeket a tanácsok igazgatási osztályai nem fogadják el. Az eltartási, életjáradéki, öröklési szerződések többségét azért kötik, hogy az eltartott halála után az eltartó legyen a lakás további bérlője, fontos tudni a lakásjog idevonatkozó rendelkezéseit. A jogszabály kiemeli, hogy Szerződés útján nem lehet többlet ingatlanhoz jutni. A tanácsok ellenőrzik, hogy a szerződő feleknek hány ingatlanuk van. Ha Tudja ön, mi az IFÉSZ? Nem találós kérdés, nem is nyomdahiba, hisz tulajdonképpen ÁFÉSZ ez is, csak éppen Ifjúsági Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A szövetkezet 1957- ben alakult meg a Pécsi Orvostudományi Egyetemen azzal a céllal, hogy ellássa az egyetemi hallgatókat, dolgozókat élelmiszerrel, napi aprócikkekkel. Egy bolttal kezdték a 48- as téren, ma hét boltjuk és büféjük működik az egyetemi tömbben, a 400 ágyas klinikán és a kollégiumokban. Minden elsőéves kolléqista 50 forintos részjegyet vásárolt a szövetkezetnél, s ebből képezték azt a tőkét, amivel elindultak, 167 taggal kezdték, ma 600-an vannak a szövetkezetben, s több ezer azoknak az orvosoknak a száma, akik diákkorukban a pécsi IFÉSZ tagjai voltak. Az alapelv ma is ez: az elsőéves kollégista 50 forintos részjegyet vásárol, de a nyereséget nem osztják szét személyenként, hanem az év végi elszámoláskor a diákokat illető az eltartott személy nem a saját tulajdonú lakásában lakik — kivéve az állami lakásokat — a bérbeadó hozzájárulása is kell az eltartási szerződés megkötéséhez. Ugyanez vonatkozik a szolgálati, illetve a vállalati lakásokra. Sokszor összetévesztik a tartási szerződést a gondozási szerződéssel. Ha az idős ember azt szeretné, hogy eltartsák, ne gondozási, hanem tartási szerződést kössön. A szerződéseket a tanácsok igazgetási osztályaival kell jóváhagyatni és ekkor lépnek életbe A tanácsok megtagadják a jóváhagyást, ha a szerződés más jogszabályba ütközik, illetve megtagadhatják, ha úgy látják, hogy a szerződés nem tudja a célját tartósan betölteni. Orvosok, valamint a velük közös háztartásban élők, egészségügyi szakalkalmazottak nem köthetnek szerződést olyannal, aki gyógykezelésük alatt áll vagy az orvos ellátási körzetébe tartozik. Ha meghal az eltartott lakásbérlő, az eltartóra csak akkor száll a bérleti jogviszony, ha a szerződés jóvárészt a diákbizottság kapja meg. Ök aztán a KISZ segítségével arra költik, amire csak akarják, s amire már nem jut az egyetemi költségvetésből. Tavaly például ebből rendezték a Mikulás-estet. S itt jelentkezik mindjárt a szövetkezet régi fájdalma: ugyanolyan elvek alapján fizetik a nyereségadót, mint a „nagyok", így hát nem sok marad a diákságnak, hisz a haszon sem túl nagy. Tavaly 350 ezer forint volt a nyereség, s ennek közel felét elvitte az adó. így aztán nem igen marad fejlesztésre, hisz a hálózatot is fenn kell tartani, fizetni kell a 17 dolgozót. Pediq a fejlesztés ráférne a szövetkezetre, legalábbis a legforgalmasabb boltjukra, a 48- as térire, ami egyébként nyílt árusítású üzlet, tehát a környék lakosságát is ellátja. Csakhogy igen kicsi a raktár, s 350—400 ezer forintos forgalmat csinálnak havonta egy 70 centiméteres pulton. hagyásától a halálig legalább hat hónap telt el, és a bérlő halálakor legalább hat hónap ja közös háztartásban éltek és teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Sajnos sok példát ismerünk, amikor az eltartó nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. A jogszabályok is elsősorban az eltartottakat védik. Pécsett közel 400 eltartási, életjáradéki és öröklési szerződést tartanak nyilván és ellenőrzik, hogyan tartják be a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Sokszor a rosszindulat, sokszor azonban a tájékozatlanság szüli a torzsalkodásokat, Érdemes tehát megismerni a most kiadott jogszabálygyűjteményt vagy tájékoztatást kérni a helyi tanácsoknál. Lángszóróval a krumplibogarak ellen „Köszörült" a mozdony, de a koloródóbogarakat ez nem zavarta. Több mint egy éve a Fejér megyei Adony állomás közelében egy tehervonat nem tudott elindulni, mert a mozdony kerekei megcsúsztak, kapartak a sínen. Ugyanis legalább két kilométer hosszan a töltést és a síneket vastagon, sűrűn borították be a kolorádóbogarak. A jelenséq azóta is ismétlődik, ha hirtelen hűvösre fordul az idő. Ekkor a burgonyabogarak éjszakára a meleg sínen és ágyazaton telepednek meg. Nagy forróságban a sín hetven fokra is felhevül, gz ágyazat hőmérséklete a hatvan fokot is eléri. A szokatlan éjszakai bogárpihenőt csupán a Puszta- szabolcs—Paks vonalon figyelték meg eddig a MÁV Pécsi Igazgatóságának vegy- szerező szakemberei. Ha kell, hajnalonként lángszóróznak: két japán permetező gépet alakítottak át erre a célra. A maszeknak megéri? Fagylaltszegénység Pécsett Pécsre is eljutott a marcali és a bélatelepi cukrász híre: nyolc-tízféle fagylaltot árulnak, udvarias a kiszolgálás és mindig nagy a tömeg. Érthető, hol lehet manapság ennyiféle fagylaltból válogatni? Pécsett sehol. Nemhogy választék nincs, gyenge a kapható egy- kétféle fagylalt minősége is. Nincs aromájuk, „üresek", sok bennük a víz. A fagylaltport már régebben feltalálták - hazánkban is, külföldön is - de a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat csak 1973 óta készíti porból a fagylaltokat. Egy kis kollektíva - újításként - készítette el annak idején a pécsi fagylaltport és az első bemutatón igen nagy sikere volt. A szakemberek is, a közönség is megkedvelte. A vendéglátóipar pedig ráállt a porból készült fagylalt gyártására. A ma kapható fagylalt azonban már régen nem az, amit a bemutatón kóstoltunk. Miért? Először is a KÖJÁL — közegészségügyi okokra hivatkozva - kitiltotta a fagylaltból a tojásport. Ettől megváltozott az íze. Másodszor: a cukrászdákban, presszókban rontják el a fagylaltot, melynek alapanyaga még így, tojáspor nélkül is kitűnő. A 3,5 kilogramm port ugyanis 6,5 liter rendes csapvízzel kellene felengedni, áztatni egy keveset, keverget- ni, aztán fagyasztani. Csakhogy a legtöbb helyen jóval több vizet tesznek hozzá, s ettől ízetlen, illetve vívízű, jégkristályos lesz a fagylalt. így nagyobb a haszon. Ezt a megállapítást a Baranya megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet ellenőrzései is alátámasztják. Volt olyan eset, hogy négy cukrászdát vizsgáltak, s mind a négyben jóval vizesebb volt a fagylalt a megengedettnél. Még olyan patinás helyeken is, mint az Éva cukrászda és a Kolumbia. Csak a Pannónia bisztróban voltak elégedettek az ellenőrök, s bizonyára a vásárlók is. (És a Mecsek cukrászdáéval.) Miért nincs választék? Mert a választék biztosítása munka- igényes, 6-8 féle port áztatni, keverni, ehhez ember, edény, hűtő kell, „Elvileg" van választék. Fagylaltporból létezik ötféle íz: puncs, vanília, csokoládé, kókusz, kávé. Ezekből viszont jó, ha kétféle kapható a cukrászdákban. De por alakban is hiányzik a mogyoró, a dió, a karamell, a tejszín, a grillás fagylalt. Gyümölcsfagylalthoz való sűrítményt gyártanak a szegedi konzervgyárban és a nagykozári szörpüzemben, mégpedig valódi gyümölcsből, nevezetesen citromból, barackból, málnából, meggyből, eperből, ribiszkéből, A vendéglátó- ipar nem vásárolja ezeket, így nincs is gyümölcsfagylalt. Talán mert ezek drágábbak és kisebb a haszon. Mindenesetre, nem tudunk más következtetésre jutni, mint vagy akad egy maszek Pécsett is, akinek megéri sokféle fagylaltot árusítani, vagy mégiscsak a vendéglátó vállalatnak kéne gondolkodni a dolgon. Esetleg megérné egy olyan fagylaltozót nyitni, ahol csak a hideg nyalánkságot árulnák. Anyagilag bizonyára nem járnának rosszul. (P.) Héttői □ Diákszövetkezet
