Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-17 196. szám

1976. július 17., szombat Dunaatult napló 3 Tért kit Mi lett a gépírólányokból? Az alkalmazotti létszámfelvé­teli zárlat elzárta ugyan az utat az íróasztalokhoz, az idén végzett közgazdasági szakkö­zépiskolásokat, gyors- és gép­írókat azonban nem hagyták sorsukra, intézkedés történt el­helyezkedésükre. Pécsett az idén 84 szakközépiskolás és 86 gyors- és gépíró fejezte be ta­nulmányait, vajon mi lett, mi lesz velük? Erről tájékozódtunk a Pécsi Városi Tanács munka­ügyi osztályán. Százhetven állás A létszámfelvételi zárlat alól mentesítést adhat a Megyei Tanács elnöke, s a pécsi és baranyai vállalatoktól jöttek is jócskán a mentesítő kérelmek. Pécsett végül is 62 vállalat - ennél természetesen több volt a kérelmező — kapott enge­délyt összesen 170 alkalmazotti munkakör betöltésére. Vagyis pontosan annyira, ahányon a pécsi Radnóti Miklós Közgaz­dasági Szakközépiskolában és a Gyors- és Gépíró Iskolán vé­geztek, miután az volt a kiin­dulási alap, valamennyiüknek állást kell biztosítani. Közvetí­tésüket a Városi Tanács mun­kaügyi osztálya végezte. A végzettek közül eddig 27 közgazdasági szakközépiskolás és 33 gyors- és gépíró helyez­kedett el. Közülük többen már úgy kopogtattak a tanácsnál, hogy ide és ide közvetítsék ki, miután már megbeszélték a vállalattal a dolgot, s a tanács ezt készségesen megtette, a többiek előtt pedig felsorakoz­tatta a lehetőségeket. íme,ahol már betöltötték a felkínált ál­lást: Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság, BARANYA- TERV, Pécsi Faipari Szövetke­zet, Növényvédő Állomás, Szik­ra Nyomda, MOKÉP, Mecsek- vidéki Pincegazdaság, Geodé­ziai és Térképészeti Vállalat, Állattenyésztési Felügyelőség, Pécsi Sörgyár, OTP, Baranya megyei Levéltár, II. kerületi tanácsi hivatal, POTE, Megyei Kórház, Köztisztasági Vállalat, UNIVERZUM, továbbá a Pécsi Gázmű (1 fő kivételével) és a Mecseki Szénbányák (1 fő ki­vételével). A munkakörök vál­tozatosak: anyagkönyvelő, Mindnyájuknak kínálnak állást, de még a felét sem töltötték be Az agglomerációs munkaerő-gazdálkodás gondjai pénzügyi előadó, bérelszámoló, terv-statisztikus, kalkulátor, számlázó és így tovább. És a többiek, a többi 110? Ók még nem jelentkeztek a munkaközvetítőben. Feltehetően azért, mert az egész nyarat nyaralással szeretnék eltölteni, hiszen ez az utolsó lehetőség. Vagy tovább kívánnak tanulni, s a felvételi értesítést várják, netán a férjhezmenés gondo­latával foglalkoznak. A helyük mindenesetre megvan, állást, állásokat kínál még: a MÁV (fuvardíjszámfejtő, anyagelszá­moló, állóeszköz ügyintéző, bérellenőr, gépíró), a 12-es Volán (anyagkönyvelő, fuvar­díjszámfejtő, bérelszámoló, anyaggazdálkodási előadó, gépíró), a XIV-es Autójavító (könyvelő, árképzési ügyintéző, számlázó, adminisztrátor, gép­író), ezenkívül a Pécsi Sütő­ipari Vállalat, a Sopiana Vá­kuumtechnikai Gépgyár, a VILLGÉP Szövetkezet, a Pécsi Bőrgyár, a MÉH, a Keményítő- gyár, az AGROBER, a TÖZÉP, a Pécsi Hőerőmű, az Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat, a BARANYAKER, a Baranya me­gyei Sütőipari Vállalat, a Nép- művészeti Szövetkezet, a TI­TÁN, a Pécsi Porcelángyár és mások — összesen 110 munka­körben. Mozgási lehetőség A közvetítés folyamatos, így tehát a kép a következő he­tekben nyilván változik, mind többen jelentkeznek az állások betöltésére. Nem biztos azon­ban, hogy minden felkínált íróasztal gazdára talál, ezért a kérdésre a nyár végén visz- sza kell térni. Azért is, mert addig újabb mentesítő kérel­mek futnak be, indokolt eset­ben újabb engedélyek kiadá­sára lesz szükség, ugyanakkor a végzett szakközépiskolásokon, gyors- és gépírókon kívül nyiI­Közel hatvanezer elsőévest várnak a szakmunkás­tanuló-intézetek A népgazdasági terv a szak­munkásképző intézmények első évfolyamára ez évben összesen 58 200, köztük 5000 középisko­lát végzett fiatal — ezen belül 18 750 leány — felvételét irá­nyozta elő. Az iskoláztatás ta­vaszi időszakában a terv 85,8 százalékra teljesült, további 5500 fiatal pedig éppen akkor volt az előzetes orvosi vizsgá­latokon. Bár a felvételek még nem zárultak le, a Munkaügyi Minisztériumban már összegez­ték az eddigi tapasztalatokat. A nem végleges adatok sze­rint az általános iskolát idén elvégzett mintegy 115 000 fiatal közül az összlétszám 44,2 szá­zaléka jelentkezett szakmunkás- képzésre, s ez az arány némi­leg magasabb a múlt évinél. A jelentkezés Baranya, Bács- Kiskun, Fejér, Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Tolna, Veszp­rém és Zola megyében kedve­zőbben alakult. Ezeken a he­lyeken a továbbtanulóknak több mint fele a szakmunkás- képzőt választotta. Az a tény, hogy a szakmun­kásképző iskolákba a legna­gyobb arányban — 63 százalék­ban — a községekben, illetve tanyákon élők jelentkeznek, egyúttal jelzi azt is, hogy ez az iskolatípus igényelné a legtöbb diákotthoni helyet, mivel az iskolák a városokban, ipari centrumokban működnek. Megfigyelhető, hogy a vá­lasztott szakmacsoportok körét tekintve a jelentkezők létszáma különösen a kohászatban és az építőiparban marad el a ter­vezettől, alacsony a jelentke­zettek száma az építőgépsze­relő, a gépiforgácsoló, a laka­tos- és szerszámkészítő, a szer­kezet- és karosszéria lakatos szakmákban, amellett, hogy hiány van az utánpótlásban még jónéhány műszer-, vegy- és papíripari szakmában is. A szakmunkásképzésbe be­kapcsolódó lányok aránya több éve javuló tendenciát mutat. A jelentkezők összlétszámának kedvező alakulása ellenére sem hagyható azonban figyelmen kí­vül, hogy érdeklődésük megle­hetősen behatárolt, kevesen vá­lasztják a már sok tekintetben korszerűsödött, könnyebb fizikai munkával járó gép- és műszer­ipari szakmákat, amelyek pedig igényelnék a fürge lánykezek ügyességét, gondosságát. Egyébként az idén mintegy 13 ezerre tehető a gimnáziumot végzett és a felsőoktatásban to­vább nem tanuló lányok száma, ám közülük még ezernél alig többen jelentkeztek szakmun­kásképző iskolákba. Az idén összességében vala­mivel kedvezőbben alakul a felvétel az úgynevezett beisko­lázható szakmákban. ván mások is akadnak, akik állást változtatnának, nekik is meg kell adni a „mozgási" lehetőséget. Ijedtség Végül érdeklődtünk arról is, nem lesz-e jövőre túltermelés az alkalmazott-palántákból. A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolába 90-en irat­koztak be, ezzel szemben a Gyors- és Gépíró Iskolába mindössze 60-an jelentkeztek, pedig 120-at is felvennének. A lányok, úgy látszik, megijed­tek, komolyan vették a lét­számstopot. (— mz —) Pécs agglomerációs von­záskörzetének munkaerőgaz­dálkodási problémáiról tárgyalt tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az alap­helyzet: a megyeszékhely már jelenleg is komoly munkaerő­gondokkal küzd, ez akadályoz­za az iparfejlesztési elgondolá­sokat is. Munkaerő-utánpót­lásra elsősorban a város von­zásterületéről lehet szert tenni. Pécs közelebbi és távolabbi környékéről jelenleg is 11 ezer­nél többen járnak be autó­busszal és vonaton a városba dolgozni. Hosszabb távon is az agglomerációs övezet jöhet számításba. Dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes megfo­galmazása szerint Pécsnek más lehetősége nincs. Leginkább azért, mert a pécsi letelepí­tésnek is igen komoly korlátái vannak, elsősorban a lakás- és kommunális ellátottság terén. Elgondolkodtató az is, hogy a szakmunkástanuló beiskolázás sem hozza azt, ami kívánatos lenne az üzemek zavartalan működése miatt. A vállalatok a kért szakmunkástanuló számnak csak a töredékét kap­ják, ennek hatása pedig évek múltán érződik. A téma vitája Tizenegyezer ingázó # 1978 végéig épül meg a 6/A út lll-IV. szakasza # Ülést tartott a pécsi Városi Tanács vb során rámutattak arra, hogy ez nem kizárólag munkaerő­gazdálkodási kérdés, hiszen ennek számtalan egyéb von- zata van, amit talán így lehet­ne összefoglalóan meghatároz­ni: a városba bejáró dolgo­zóknak lakóhelyükön kell urbá­nus életkörülményeket biztosí­tani. Ezt pedig a megyével va­ló szoros együttműködésben le­het megoldani. Elmondták azt is, hogy csínján kell bánni a mezőgazdasági termelési rend­szerek térhódítása révén fel­Lánc­gyártás helyett elektronika Jövőre már 4 millió vevőcsö-tömböt szerelnek össze Seres Éva felvétele Folyamatosan érkeznek az új gépek Az új cégtábla egyelőre szokatlan. Április elsejétől el­hagyták a Fémipari Vállalat nevet, helyette az Egyesült Iz­zó Rt. Elektronikai Gyáraként működnek. Az EIVRT 1973 ja­nuárjában vetette meg lábát Pécsett, amikor átvette a Sopia- nát. Mindkét üzemnek belát­hatatlan időre biztos piacot és ami ugyancsak nem elhanya­golható: fejlesztést ígért az anyavállalat. A pécsi Fémipari Vállalat — azaz a mai elektronikai gyár — évek óta azon szorgosko­dott, hogy megfelelő profiltisz­títással, az ideális termékará­nyok kialakításával középválla­lattá nőjön. Többek között ezt c. célt szolgálták a különböző budapesti nagyvállalatokkal folytatott tárgyalások is. Az ElVRT-tel kötött házas­ság természetesen egyelőre magán viseli a kezdet, az is­merkedés jegyeit, de már most, az első hónapok igen megfeszített munkát követelnek vezetőtől és munkástól egy­aránt, mert a hagyományos termékek előállítása mellett június elején be kellett indí­taniuk a csőgyártást, a mun­kások és műszakiak betaní­tását is. De mielőtt részletesebben szólunk a közeljövőről, illetve a távolabbi elképzelésekről, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a mostani átmeneti állapotot. A műanyagüzemnek ebben az esztendőben har­mincnégymillió forint értékű hő­re lágyuló fröccsterméket kell előállítani az ÉPTEK, a Hajdú­sági Iparművek, valamint a kereskedelem részére. A köz­ponti lánc- és veretüzemnek is ki kell elégíteni a megrendelők igényeit. Úgy tervezik, hogy szeptemberre az utolsó szállít­mány is elhagyja a Felsőma­lom utcai részleget. Az itt dol­gozók többsége már a cső­gyártással kapcsolatos tudni­valókat sajátítja el; termé­szetesen még nem normában dolgoznál ' tervek szerint ez az üzem még az év vége előtt megszűnik, a mezőgazda- sági láncgyártást pedig a budapesti Lánc- és Kovácsolt- áru Ipari Szövetkezet veszi majd át, pontosabban a jö­vő esztendőtől a Siklóson ki­alakítandó üzemében készíti azokat, a pécsiektől átvett be­rendezéseken. A műanyag­üzem továbbra is megmarad, s felesleges kapacitását a nagyvállalat köti le. Az EIVRT pécsi Elektronikai Gyára Budapestről, illetve Ka­posvárról veszi át néhány ter­mék előállítását. A kaposvári Elektroncsőgyártól a napokban már mea is érkezett az a ki­lenc sajtofógep, amelyeken a nagyteljesítményű tranzisztor állványokat gyártják majd. Máris megkezdték a berende­zések szerelését, s a hét ele­jén a termelés is megindult az ideiglenes üzemcsarnokban. A technológiát, a szükséges gya­korlati ismereteket eddig hu­szonötén sajátították el. A budapesti Vevőcsőgyártól e hét végére várják a tizen­négy sajtolóberendezés érkezé­sét, amelyek a katódcsőgyár- táshoz állítják majd elő a szükséges alkatrészeket. Ebben az üzemrészben száz főt fog­lalkoztatnak a későbbiek so­rán. A Pécsi Elektronikai Gyár harmadik és egyben igen fon­tos részlege lesz az a műhely, ahol a vevőcsőtömbök össze­állítását végzik majd. A gyár­nak a jövő esztendőben már 4,1 millió darabot kell sze­relni: ezt a tevékenységet 270 lány és asszony végzi 1971-től. Ennek érdekében egy hónap­pal ezelőtt megkezdték a nők betanítását, egyelőre hatvan­ötén ülnek fehér köpenyben a szerelőasztalok mellett, s a kö­zeljövőben további nyolcvan lányt és asszonyt vesznek fel a vevőcső-szerelő műhelybe. A vállalat létszáma jelenleg négyszáz fő; úgy tervezik, hogy még az idén elérik az ötszá­zas létszámot, s 1980-ra már kilencszázan dolgoznak majd a pécsi Elektronikai Gyárban. Mindezt az amúgyis szűk Felsőmalom utcai központban nem tudják megoldani annak szűkössége miatt. A létszám és a termelés felfutásának bizto­sítása érdekében az Izzó hu- szonkétmillió forintot biztosí­tott fejlesztésre a gyárnak'. György-aknán hamarosan meg­kezdődik a szociális épület, az igazgatási szárny építése, a csarnokok átalakítása. A mos­tani lakatosrészleget kétszin­tesre képezik ki, s az emeleten kap majd helyet a csőszereidé. S. Gy. szabaduló munkaerőkkel, hi­szen többségükben olyanokról van szó, akik koruknál fogva sem vállalkoznak már a városi munkára, a gondok megoldá­sába tehát kevéssé szólnak bele. Szóba került még az is, hogy az agglomerációs öve­zetben kezdeményezett iparfej­lesztés nehezítheti a központ munkaerő-gondjainak enyhíté­sét. Czente Gyula tanácselnök javaslatára a végrehajtó bizott­ság határozatában utasította a szakigazgatási szerveket, hogy ki-ki a saját területén dolgoz­za ki az agglomerációs mun­kaerőgazdálkodás feladatait, a város sajátos helyzetével össz­hangban. Elfogadta a végrehajtó bi­zottság a városi közegészség- ügyi és járványügyi felügyelő­ség előterjesztését a kötelező rágcsálóirtás megszervezéséről. A jelentés szerint a korábbi irtások ellenére mind gyakrab­ban érkeznek jelentések kü­lönböző területek patkányfer- tőzöttségéről. Ezért a város egész területének patkánymen­tesítésére van szükség, a né­hány év előtti budapestihez hasonlóan. 1977—78-ban a je­lenlegi helyzet ismeretében in­tenzív irtást végeznek ott, ahol jelentős tömegben fordulnak elő a patkányok, az általános, szervezett rágcsálóirtást pedig 1981-85. között bonyolítják le. Tájékoztatást kapott a vég­rehajtó bizottság a 6/A út har­madik — Petőfi utca és Tüzér utca közötti - szakasza építé­sének előkészítéséről. Véglege­sítették az út nyomvonalát. Az Athinay utcát ítélték erre leg­alkalmasabbnak, mert itt a legkisebb az előkészítés költ­sége. Mintegy 20 millió forint­ba kerül a szükséges kisajátí­tás. Lebontják az Athinay utca 1. sz. ház északi szekcióját (8 lakást szüntetnek meg itt) és a PMSC sporttelep pályamesteri lakását. Megszüntetik a családi házak előkertjeit és áthelyezik a határőrlaktanya kerítését Minthogy e szakasz építésének befejezése az előkészítettség­ből adódóan nem képzelhető el 1977 végéig, célszerűnek látják az illetékes szervek, hogy az első két szakaszhoz hasonlóan a harmadik-negye­dik szakaszt a Szántó Kovács János utcáig együttesen 1978 végéig építsék meg. A továbbiakban jóváhagyta a végrehajtó bizottság az if­júsági takarékbetéttel rendel­kező OTP öröklakást igénylők idei névjegyzékét, döntött a „Pécs közművelődéséért" em­lékplakettek odaítéléséről, s el­fogadta a Doktor Sándor Mű­velődési Központ szervezeti és működési szabályzatát. Országos folklórpályázat Két év múlva hatodszor ren­dezik meg a Duna-menti népek folklórfesztiválját Bács-Kiskun megye Duna melléki városai­ban. Az esemény előkészületei­hez tartozik az országos fol­klór pályázat, amelyet most hirdettek meg. A pályázatot a Magyar Nép­rajzi Társaság és a Magyar Tu­dományos Akadémia néprajzku­tató csoportjának támogatásá­val a Bács-Kiskun megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya több más megyei és országos szervvel közösen írto ki. A pá­lyamunkákat országos szakte­kintélyekből álló zsűri bírálja majd el. A folklórpályázat nem jel­igés, nyílt, s a részvételt 1976. szeptember 30-ig be kell jelen­teni Kecskeméten, a Bács-Kis­kun megyei művelődési köz­pontban. Ugyancsak a megyei intézménybe kell majd bekül­deni a pályamunkákat, 1977. március 15-ig, eredményt 1977 szeptemberében hirdetnek, s a legjobb dolgozatokat nyomta­tásban is közreadják a VI. Duna-menti folklór fesztiválra, 1978 nyarára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents