Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-16 195. szám
* Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Ülést tartóit a Minisztertanács Napirenden a KGST ülése, az adminisztráció csökkentése, a magántermelők sertéshizlalása m ^ Ünnepség az 500-as Ipari Szakmunkásképzőben Megjutalmazták a legjobb tanulókat 683 fő kezd munkához T öbb mint egy évtizede „fedezte föl” népművelésünk a fogalmat: komplex. Ez a szó rövid idő alatt átütő sikert aratott, olyannyira, hogy nemsokára magát a korszerű népművelést volt szokás komplex népművelésnek nevezni. Bár a kifejezés csöppet sem volt magyaros, most már idejét múlta elítélni. Időközben a népművelésből is c sokkal helyénvalóbb közművelődés lett, a komplex szó pedig mintha lassan háttérbe szorulna. Komplex közművelődésről csak a fölöttébb tudálékosok beszélnek: a közművelődés fogalma ugyanis mindazt magába foglalja, amire a komplex — magyarán: összetett, együttes — szó utal. Eszem ágában sincs nyelvészeti fejtegetésbe bocsátkozni. Mindössze arra akarom fölhívni a figyelmet, hogy az idézett szó múlandó divatja is a közművelődési gondolkozásmód gyors átalakulását jelzi. A múlandóság azért örvendetes, mert arra utal, hogy a fölismerés rövid idő alatt magától értetődővé vált: a művelődés valamennyi rendelkezésre álló eszközét együttesen kell fölhasználni, nem pedig külön- külön, egymástól elszigetelten. Ez eleinte az úgynevezett komplex műsorok formájában öltött testet. Elszaporodtak az olyan előadások, amelyek műsorában nem csupán egy-egy művészeti ág — például irodalom, zene, film stb. — alkotásai szerepeltek, hanem valamely egységes gondolat köré csoportosították a legkülönfélébb műveket. A következő lépcsőfok a hosszabb időszakra szóló, közös tervezés kialakítása volt. Azaz valamely közművelődési intézményhez — művelődési házhoz, ifjúsági klubhoz — tartozó, javarészt öntevékeny művészeti együttesek foglalkozásait, nyilvános szerepléseit megpróbálták úgy összehangolni, hogy mind egymás munkáját, mind a közös közművelődési célkitűzéseket minél hathatósabban szolgálják. A „komplexitás" gondolatának térhódítása ezzel korántsem fejeződött be. Manapság a fogalom már messze túlhaladt az öntevékeny műkedvelés körén. Egy Bócs-Kiskun megyei község, Kecel példája kitűnően érzékelteti: az összetettség lassan közművelődési szemléletünk egész rendszerét áthatja. A 10 ezer lakosú helységben fokozatosan olyan oktatási-művelődési-szórakoztatási és sportközpontot akarnak kiépíteni, amely minden eddiginél sokrétűbb lehetőségeket összpontosít az ember szellemiségének kifejlesztése számára. A 60-as években épített, szabványszerű általános iskola körül kap majd helyet a művelődési klub, a napközi, a barkácsolásra és szakoktatásra egyaránt alkalmas műhelyépület, a könyvtár, az óvoda, a középiskola, illetve a szakközépiskola, valamint a konyhaépület a hozzá tartozó étteremmel. Lesz itt tornaterem is, a szabadban pedig többféle sportpálya. Mindez lehetővé teszi, hogy a központ óvodájába kerülő hároméves csöppség eleinte 14, később 18 éve$ koráig lényegében azonos környezetben, harmonikus körülmények között tegye meg a felnőttséghez vezető utat. S ami alighanem a legfontosabb: eközben életre- szóló szálak szövődjenek a kulturális-művelődési-szórakozási igényeit megalapozó és kielégítő központ és közötte. Itt ugyanis az ifjúsági klubtól kezdve moziig, színházig, szakkörökig, tanfolyamokig szinte minden megtalálható lesz. Szükségtelen magyarázni: ezek a körülmények csak akkor kamatoznak igazán, ha a közművelődés munkásai újszerű módszereket honosítanak meg. Pontosabban: a szocialista emberformálás új eszközeit kísérletezik ki. Másképpen — széleskörűbben — értelmezik a kultúra fogalmát, mint korunkban, és árnyaltabban, sokrétűbben igyekeznek az embereket, a kulturális értékek birtokába juttatni. Azaz azokra az egyéni készségekre, rejtett fogékonyságokra és más, egyelőre nemigen hasznosított alkati-lélektani tulajdonságokra is tekintettel lesznek, amelyekkel a jelenlegi közművelődési körülmények között nemigen tudnának mit kezdeni. Kétségtelen, hogy összehasonlíthatatlanul könnyebb lesz a dolguk. Itt ugyanis szinte „belenőnek” a fiatalok a kulturális értékeket magától értetődő természetességgel hasznosító életviszonyokba. Nem any- nyira megnyerni kell majd őket a művelődés ügyének, hiszen ez a szó teljes értelmében élet- szükségletükké válik. Inkább igényességük továbbfejlesztésével, érdeklődési körük szüntelen tágításával, az őket érő művészi hatások kiteljesítésével kell majd törődni. Azaz javarészt olyasmivel, amire ma nemigen futja a közművelődés munkásainak erejéből. A hiba persze, korántsem csak a körülményekben rejlik. Sokkal inkább a meglehetősen merev, mechanikus gondolkozásmódban: napjainkban még mindig fölöttébb eqysí- kúan közelítünk a művelődés különböző eszközeivel az emberekhez. Könyv, film, zene. ismeretterjesztő előadás, színház, műkedvelés, szakköri foglalkozás — nagyjából ezt kínáljuk nekik. S elégedetten nyugtázzuk, ha a fölkínáltak közül legalább az egyikkel sikerül megbarátkoztatni őket. Ez csakugyan elismerésre méltó. De az ember rendkívül összetett: szellemének harmonikus fejlesztése nem egyoldalú, hanem minél sokoldalúbb ösztönzést követel. S erre csak akkor van mód, ha a közművelődés nem csupán néhány művészeti ág iránti érdeklődést olt belé, hanem életmódját, életfelfogását alakítja korszerűvé. A kultúra tudniillik eszköz. Az emberi élet magasabb szintre emelésének eszköze. Arra való, hogy segítségével ki-ki kora társadalmának megfelelő, értelmes életet küzdjön ki maga számára — az egész közösséq hasznára. Veszprémi Miklós A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának július 7—9. között Berlinben tartott XXX. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 77. üléséről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy az ülésszak határozataiból adódó feladatok végrehajtására « szükséges intézkedéseket tegyék meg. A külügyminiszter jelentést tett a Dán Királyságban június 28—30. között tett hivatalos látogatásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Renaat van Elslandenak, a Belga Királyság külügyminiszterének július 8—10. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A Minisztertanács beszámolót hallgatott meg az V. ötéves és a hosszútávú népgazdasági tervezés tapasztalatairól. Megállapította. hogy mind a közép-, mind a hosszútávú tervezőmunka megfelel a követelményeknek. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és határozatot hozott a tapasztalatok széles körű hasznosításának elősegítésére. A munkaügyi miniszternek és az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány áttekintette az V. ötéves tervidőszak munkaerőgaz- dálkodósi feladatait Megállapította. hogy a szükséges intézkedések következetes végrehajtásával a munkaerőhelyzet ismert feszültségei csökkenthetők, az ötéves tervben előirányzott gazdasági fejlődés elérhető. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a Miniszteitanács jóváhagyta az V. ötéves tervidőszak vízgazdálkodási célcsoportos beruházásait. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentésben számolt be a tanácsok V. ötéves fejlesztési terveiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentését az aszályos időjárás következtében kialakult helyzetről. A Minisztertanács jóváhagyta a megtett intézkedéseket és határozatot hozott a további teendőkre. A pénzügyminiszter jelentést tett az adminisztráció csökkentése. az ügyintézés egyszerűsítése, valamint a takarékosabb költségvetési gazdálkodás érdekében eddig történt intézkedésekről. A kormány elfogadta a jelentést és a további feladatokra vonatkozó javaslatokat. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott a tervszerűbb kistermelői hízottsertéstenyésztést elősegítő ár- és pénzügyi intézkedésekről. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az országgyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok, észrevételek megvalósításának lehetőségeit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ünnepélyesen avatták fel tegnap délelőtt Pécsett, az 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet idén végzett szakmunkásait. A himnusz után La- bancz Borbála, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Ady Endre: Értől az óceánig és Galambosi László: Napölü föld cimű versét mondta el. A vendégeket — Kovács Jó- zseiet, a középfokú oktatási intézmények pártbizottságának titkárát, Neubauer Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Feren- csák Imrét, a Vasas Szakszervezet országos központjának képviselőjét és dr. Bárdi Lászlót, a Baranya megyei Tanács iskolai csoportvezetőjét Leng- vári István, az intézet igazgatója köszöntötte. Ezt követően Neubauer József, az SZMT vezető titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta az esemény jelentőségét, majd köszöntötte az idei évet eredményesen befejezett szakmunkástanulókat és azt a 683 ifjúmunkást, akik a közelmúltban szerezték meg szakmunkásbizonyítványukat. A vizsgákon elért eredmények azt bizonyítják, hogy a nevelőtestület nagy felelősséggel végezte munkáját, a végzősök közül 54-en értek el jeles, illetve kitűnő minősítést. — üzemeink, gyáraink munkáskollektívái szeretettel várjak önöket, akik részesei, alkotói lesznek egy még szebb jövő, a fejlett szocialista társadalom megvalósításának — mondotta Neubauer József. Majd arról emlékezett meg. hogy az avatandó fiatal szakmunkások életük döntő pillanatához érkezve tagjai lesznek megyénk 25 ezret számláló munkásifjúságának, s országunk mintegy kétmillió dolgozót számláló vezető erejének, a munkásosztálynak. Ebből az alkalomból feltétlenül szólnunk kell társadalmunk gondoskodásáról, törődéséről, amellyel nagymértékben segítették, hogy békében, nyugodt körülmények és jó feltételek között tanulhattak, gyarapíthatták tudásukat, ismereteiket.- Az MSZMP KB 1972-ben hozott oktatáspolitikai határozata, majd az ennek alapján alkotott állami határozatok jóváhagyták a fejlesztés tartalmát, amelynek következményeként a szakmunkástanuló intézetekben előtérbe került a sokoldalú, fejlett szocialista emberré nevelés. Neubauer József a következőkben a továbbtanulókról, a fiatal szakmunkásokra váró társadalmi körülményekről, az ötéves terv célkitűzéseiről beszélt, s a Szakszervezetlek Baranya megyei Tanácsa nevében megköszönte az intézet és a képzésben résztvevő üzemek áldozatos munkáját. Végezetül az iskolavezetés az üzemek és az intézmény ajándékait, valamint emléklapokat adott át a kitűnően és jelesen végzetteknek. Az ünnepség a pécsi Ifjúsági Ház Március daloskörének műsorával ért véget. B. K. Megújul Pécsett a felső sétatér. Két és fél millió forintot fordít e célra a városi tanác A munka az év végére fejeződik be. A kultúra: eszköz
