Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-13 162. szám

1976. június 13., vasárnap Diinantmt napló 3 Felszámolni a pincegondokat Kerekaszta l-beszélgetés az első év feladatairól a DN szerkesztőségében Feltárt pincelabirintus a Baj- esy-Zsilinszky út és a Szálai András út sarkán. Kerekasztal-beszélgetést tar­tottunk a DN szerkesztőségé­ben a pécsi pincék, üregek okozta gondok megszüntetésé­re irányuló tevékenységről. A beszélgetésen résztvett: Szabó Hál, a Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat komplex mérnöki osztályának vezetője, a pécsi és egri munkák létesítményfe­lelőse, Reményi Péter, az FTV olotervező tájékoztatási osztá­lyának vezetője, Sebestyén Gyu­la, a Városi Tanács építési osz­tályának pinceügyi előadója és Vidéki József, a Pécs—Baranyai Beruházási Vállalat műszaki el­lenőre. Szerkesztőségünket Hársfai István képviselte. 90 millió forint! Ennyit ''kell" 1976-ban hatékonyan elkölteni a pincekutatósokra, tervszerű megerősítésekre és megszünte­tésekre, életveszélyt elhárító munkákra. Ez a 90 millió jóval több, mint amennyit ezt meg­előzően évekig összesen for­díthatott a város — nagyrészt saját eszközeiből, kisebb részt központi támogatásból - e lét- fontosságú feladatra. A 90 mil­lió sorsa izgalmas téma. Be­szélgetésünk központjában is ez szerepelt. Az első év Eddig 15 milliót költöttek el különböző munkákra, s jelen­leg a város különböző részein 22 munkahelyen dolgoznak: 6 helyen megerősítés 16 helyen tömedékelés (tehát meg­szüntetés) folyik. Ez az évek éta „megszokott” munka. Ben­nünket azonban az a többlet érdekel, amiért az Állami Terv­bizottság elsősorban rendsze­res támogatásban részesíti a /árost, elismerve tehát azt, hogy olyan károsodás elhárítá­sáról, s főként az okok meg­szüntetéséről van szó, amire Pécs saját háztartásából nem futia. Nos, tulajdonképpen az 1976-os esztendő az első év, amikor rendelkezésre áll a szükséges pénz, amelynek bir­tokában szisztematikusan lehet dolgozni, évekre megalapozva az eredményes munkát. Ez a munka három nagy tevékenysé­gi körben, de nem egymástól elkülönítetten mozog. Nézzük ezeket sorjábar Az FTV-nél felállt a generál- tervezői megbízást maximálisan kiszolgáló, sokféle szakembert összefogó tervezői csoport. Az előkészítő-tervező tevékenység fontos eleme a levéltári kuta­tás, amelyet a vállalat pécsi kirendeltségének szakemberei és a Baranya megyei Levéltár dolgozói hónapok óta végez­nek. Sok értékes, úi adat ke­rült már eddig is felszínre. E tevékenység jelentős kiegészí­tésének tartják a lakosságtól kapott információkat, amelyeket ezután is várnak. További fel­adat az ismert pincerendszer szabatos bemérése, amire a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat kapott megbízást. Szükséges-e ez? Hiszen a Pé­csi Tervező Vállalat az évek során ezt már megtette. Való­ban. Csakhogy az a felmérés a körülmények folytán nem le­hetett teljesen pontos. Ma vi­szont tudjuk, hogy biztonsági és létkérdés, hogy a pincéket és üregeket valósághűen ábrá­zolják a térképeken, mert cse­kély eltérésnek is komoly kö­vetkezményei lehetnek. r Uj módszerrel A kutatást ki kell terjeszte­ni az ismeretlen megismerésé­re is a geofizikai és geológiai módszerek igénybevételével. Bi­zonyosra vehető, hogy a város alatt a jelenleg ismerteknél jó­val több pince és üreg rejtőzik. A geofizikai módszereket il­letően eddig kizárásos alapon ment a „játék", s ma már tud­ják, hogy a klasszikus módsze­rek egyike sem alkalmazható eredményesen. Mindazok a módszerek, amelyek szűzterü­leten kitünően alkalmazhatók, s elvileg üregkutatásra is hasz­nálhatók lennének, városi kö­rülmények között sorra meg­buknak. A geoelektromos el­lenállásmérés gyakorlatilag ki­vitelezhetetlen a felszín alatt elhelyezett rengeteg fémvezeték miatt. A mikroszezimikus mé­réseket a közlekedés kiváltotta rezgések befolyásolják. A termő- vízió semmit sem hozott. A FVT-nél most egy akusztikai — visszhangkeltéssel dolgozó — módszerrel kísérleteznek. Ami a geológiát illeti, meg­kezdődött és kb 7 esztendeig tart Pécs építésföldtani térké­pezése, amelynek kiindulópont­ja természetesen a belváros, eredményétől azonban elsősor­ban a város más területein le­het sokat várni. A belváros­ban a hidrogeológiai kutatás­nak van jelentősége. A felszín alatti vizek mozgása okozza ugyanis a legtöbb gondot, s megfogásuk a legfontosabb feladat. Mindezen tevékenységek ösz- szegezéseként határozza meg a FTV a tömeges kárelhárítás és megelőzés módszereit és menetrendjét. A szakvélemé­nyek a most folyó munkákba is beleszólnak már. Több mint két esztendeje tart a jó tömedékelési és megerősí­tési módszerekre irányuló kuta­tás. Nem csekély hírverés kö­zepette folyt a gázpernyebeto- nos tömedékelési módszer né­hány kísérleti alkalmazása. A kerekasztal-beszélgetés résztve­vői elmondták: a módszernek magas a fajlagos költsége, te­temes a cement igénye, s rá­adásul a Hőerőmű sem tud pernyét elegendő mennyiség­ben adni, minthogy szinte min­dent elvisz a cementgyártás­hoz a BCM. A gázpernyebe­tonnak behatároltak a lehe­tőségei. Kínáltak egyéb mód­szereket is, valami hibája azon­ban, amely vitathatóvá teszi alkalmazhatóságukat, mindnek van. Nem így a megerősítés. A hagyományosnak számító idom­köves falazás mellett jelentke­zett a nagy termelékenységű lőttbetonos eljárás, ami jól vizsgázott Pécsett a Lánc ut­cában. Nagy „hibája", hogy nyugatnémet berendezéssel — Sperno-szivattyúval — használ­ható. Beszerzésének tehát de­vizális akadályai vannak. A FTV most széleskörű nemzetkö­zi információkutatásba kezdett, hátha sikerül olcsóbbat talál­ni, vagy hasonlóra lelni a szo­cialista piacon. A megoldás? Egyelőre a klasszikus és munkaigényes falazási mód­szerrel lehet számolni a meg­erősítéseknél, mint ahogy a tö­medékelésnél is a hagyomá­nyos injektációs módszer a leg­gazdaságosabb. A FTV egyéb­ként pályázatot készül kiírni jó és gazdaságos módszerekre. Eredmény az év vége előtt aligha várható. ha nincs, aki alkalmazza. A pécsi munkák végzésére gene­rálkivitelezői szintű megbízás­sal rendelkező Bányászati Ak­namélyítő Vállalatnak alapve­tően fontos, hogy a hosszú évekig tartó munkát jól fel­szerelt bázissal szolgálja ki. A telephely építése folyik, a vá­ros a 90 millióból támogatni is kívánja ezt, de . . . Illetéke­sek fekete beruházásnak minő­sítették a munkát és szabály­talannak a pécsi támogatóst. Az érvényes rendelkezések sze­rint ez így igaz, csakhogy a pincék - akár egy árvíz, föld­rengés, vagy más hasonló — a rendelkezések alóli mente­sítést indokolják. A pincék ese­tében másképp kellene mérle­gelni a dolgokat. így talán a telephelyépítés sem lenne feke­te beruházás és talán deviza is lenne egy-két fontos beren­dezés soronkívüli beszerzésé­re. A kiviteli munkákat illetően eredményes tárgyalásokat foly­tattak a Metró Közlekedési Építő Vállalattal, amely fölös kapacitással rendelkezik és az év második felében a BAV al­vállalkozójaként 10-15 millió forint értékű munka elvégzésé­vel már be is kapcsolódik a pécsi munkálatokba. A beszélgetés végén az el­mondottak ismeretében ismét megkérdeztük: milyennek látják a 90 millió forint sorsát? Ven­dégeink kijelentették: bíznak óbban, hogy ezt az összeget hatékonyan, a város érdeké­ben használják fel, de azt sem titkolták, hogy ez nem minden nehézségtől mentesen fog vég­bemenni. Hársfai István Hiába van azonban módszer, Vetőmagvizsgáló laboratórium Bolyban A Bólyi Állami Gazdaság vetőmag üzemének rekonst­rukciója a laboratórium át­adásával befejeződött. A ve­tőmagüzemben meglévő gé­pek, — mint például hosszú­ság-, súlyméró, rosta, fotó­cellás megszámláló, csíráz­tató szekrények, — kicsinyí­tett másait tették technoló­giai sorba a korszerű labo­ratóriumban. Általában ame­rikai gépek vannak a vető­magüzemben, így a kicsinyí­tettek is amerikai gyártmá­nyúok többnyire. De vonnak angol analitikai mérlegek, NSZK mágneses tisztító, ma­gyar félautomata csíráztató. Igen korszerűen szerelték fel az új laboratóriumot, melynek belépésével meg­szűnt a korábbi zsúfoltság, szinte minimálisra csökkent a kézi munka. A gépesítésre igen nagy szükség volt, mert a rekonstrukció előtt 800- 1200 vagon vetőmagot ad­tak a bólyiak, jelenleg pe­dig csaknem 4000 vagonnal biztosít az üzem évenként. Tehát elengedhetetlen a kor­szerű laboratórium, ahol — három műszakban kilencen dolgoznak - megvizsgálják a beérkezett nyersanyagokat, minősítik azokat. Kidolgozzák a tisztítási technológiát, meg­határozzák a minőségi para­métereket. A munkafázisokat gyártás közben, de a kész árut is szigorúan ellenőrzik. A laboratórium épületé­ben kapott helyet a Me­gyei Vetőmagfelügyelőség is. Vizsgálat után ők engedélye­zik a vetőmaggal telt zsákok lezárását és kiadják a minő­ségi bizonyítványt. „Mást már a gyakorlat következik..," Képünkön balról: Bachmayer Károlyné, Müller József és Bankos Benő. Érettségivel, politikailag képzetteden Befejezték tanulmányaikat a 2 éves politikai és szakközép- iskola tanulói Két évvel ezelőtt, 1974 őszén Pécsett, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán 64 hallgatóval indult a két éves politikai és szaközépiskola. Célja volt, hogy az alapos politikai kép­zésen kívül érettségit is szerez­hessenek ennek az iskolának tanulói. Hatvannégyen kezdték, — hatvannégyen végeztek! Fizikai munkások, többségében visz- szatérnek vállalatukhoz, üze­mükhöz, de vannak, akik sze­retnének tovább tanulni . . . A végzettek közül hárommal beszélgettem, — az eltelt két évről és a hogyan tovóbbról . . . Bochmayer Károlyné, a hirdi kenderfonó fonónője, o Má­rnán Kató aranykoszorús szo­cialista brigád vezetője: — Nagyon örültem annak, amikor két éve lehetőségem nyílt tanulásra egy ilyen jelle­gű iskolán, ahol politikai kép­zést és érettségit is szerezhe­tünk. Mert más munkaidő után tanulni, és más, ha csak a ta­nulásra fordíthatjuk minden energiánkat. Az iskola a lehető legkedvezőbb körülményeket nyújtotta ehhez a bentlakásos kollégiumi elhelyezéstől a ta­nulmányok végzéséhez szüksé­ges minden feltétel megterem­téséig. Az üzem pedig két évig fizette a havi átlagkerese­tet, nemcsak nekem, hanem mindannyiónknak. A nyugodt körülményekhez a család is hozzájárult, — férjem, öt éves kisfiam van — megértették és jószívvel vették, hogy tanulok. A brigád is azzal bocsátott is­kolára, hogy álljam meg a he­lyemet és ha végzek, visszavár­nak az üzembe. Úgy érzem, minden tőlem telhető erővel tanultam. Nem volt könnyű, de megérte. Ter­mészetes, hogy visszamegyek az üzembe, —- képzettebben, szélesebb látókörrel. Ezen az iskolán az üzemből ketten vet-- iünk részt Czebe Józselnével, ő a szövődéi részlegből. Terveim? Természetesen ösz- szefüggnek az üzem munkájá­val. Segíteni a termelést, a hatékony és minőségi munkát. Feladat van bőven, — ismerem, mert c két év alatt is sokszor bementem a gyárba. Nagy ná­lunk a fluktuáció. Egyik szép feladatnak érzem például en­nek okát alaposan feltárni és hozzájárulni a fluktuáció csök­kentéséhez. Most két hét sza­badság, aztán a tanultak gya­korlati megvalósítása követke­zik. Végtére is ezért küldött a párt iskolára. • Müller József, a Mecseki Szénbányák Zobák aknai föld alatti villanyszerelője és Ban­kos Benő, Zobák-aknai vájár, a 733-as aranykoszorús szocia­lista brigád vezetője. Már a munkahelyen is segítették egy­mást. — Jóskáékkal jó kapcsola­tunk volt már a bányában is, ők szerelték fel a munkához szükséges gépeinket — mond­ja Bakos Benő. — Aztán itt ismét találkoztunk. Mit adott ez az iskola? A tudatosságot. Sokkal jobban értem mind a politikai, mind a gazdasági összefüggéseket és a korábbi, hogy úgy mondjam, ösztönös cselekedet helyébe a tudatos tevékenység lépett. Különösen kedvelt tantárgyam volt a filo­zófia, a munkásmozgalom, a politikai gazdaságtan, vállalati jogismeretek is nagyon érdekel­tek. Nagy lehetőség volt ez az iskola, köszönet érte a pártnak, az üzemnek. Segített a család is. Feleségem ellátta az ott­honi teendőket és közben ő is tanult: elvégezte a gyors- és gépíró tanfolyamot. Itt nagyon jól éreztük magunkat a két év alott, de az üzemtől sem szakadtunk el. A Mecseki Szénbányáktól összesen hatan voltunk ezen az iskolán, — párt- és gazda­ságvezetőink gyakran megláto­gattak bennünket és mi is. amikor csak tehettük, bemen­tünk az üzembe, megnéztük a fiúkat, mit csinálnak. Szervez­tünk egy osztálykirándulást is az üzembe, lementünk a bá­nyába. A brigádok vendégül láttak bennünket, — később pedig a brigádok látogattak meg itt az iskolán minket. Szeretnék tovább tanulni, szó van róla, majd meglátjuk. De bárhogy is alakul, egy biztos: oz itt szerzett tudást haszno­sítani akarom a közösség ér­dekében. — A termelésből egyik nap­ról a másikra beülni az isko­lapadba — nem volt könnyű — folytatja Müller József. — A tanárok nagyon sokat segí­tettek, hogy sikerüljön az át­állás, és úgy érzem, sikerült is. Szeretnék a közgazdasági egyetemen tovább tanulni — a vállalat is ösztönöz erre. Már készülök a felvételire — majd meglátjuk. Nekem kedvem van az egyetemhez. Kedvelt tantár­gyam volt a matematika és a politikai gazdaságtan, de ter­mészetesen a többit is sze­rettem. Ha röviden kellene összefoglalnom ennek a két évnek az eredményét, akkor azt mondhatom: valamennyien saját magunkhoz viszonyítva többek vagyunk, mint mikor ide jöttünk. • Többek a tudásban, politi­kai magatartásukban. És ez valamennyiükre vonatkozik. Segítették egymást, nőtt a kö­zösség iránti felelősségérzetük is. Ehhez mérten kell a jövő­ben dolgozniok. Garay Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents