Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-09 158. szám
e Dunántúli napló 1976. június 9., szerda Hetvenezer fácáncsibe kelését várják Baranya vadásztársaságai Június hónapban jelennek meg a természetes fészekaljból kikelt fácáncsibék a vadászterületeken. A meglévő 91 ezres törzsállomány után 50 ezer fácáncsibe szaporulatot várunk. Ezen felül 20 ezer hat hetes fácáncsibét engednek ki vadásztársaságaink ez évben a területükre, amelyet mesterséges tenyésztés útján állítottak elő. A természetes szaporulatnál egy fácántojó tyúk 11—13 db tojást rak a fészekaljba. Ezzel szemben a mesterséges tenyésztésnél 49—50 db közt' tojás átlag-termelést érünk el egy fácántyúkra vonatkoztatva. Ez biztonságosabbá teszi a rendszeres évi telepítést és vérfelfrissítést a vadászterületeken. A természetes és mesterséges szaporulattal ez évben biztosítják vadásztársaságaink 35—36 ezer fácánkakas lelövését, és egyben törzsállományuk továbbfejlesztését. Amennyiben az idei szaporulat kedvezően alakul, úgy jövő évre 100 ezer fölötti törzsállományt érhetnek el vadásztársaságaink. A megye fácánállománya különböző beteleDÍtett alfaiokból és a hazai fácánóllománnyal kereszteződött hibrid vadászfácánokból tevődik össze. Az egyes alfajok utódai a területre kikerülve a kereszteződésből eredően jellemző tulajdonságaikat hamar elvesztik. így fajtiszta törzset alig lehet találni a területen. Legnagyobb számban a közönséges fácán vagy cseh fácán található a területen. Ez a kaukázusi ősfócánból alakult ki, az örvnélküli fácánok közé tartozik. A második álfái a kínai örvös fácán. Telepítését naqyobb testsúlya, qyorsabb és jobb repülőkészsége indokolta. A nyakát egy éles fehér avürű díszíti, amely a toroktájon elkeskenyedik és egy kis megszakítást mutat. Ez a nyakörv jellemző erre az alfajra. A mongol fácán is nagy területen megtalálható, erre a széles fehér nyakörv jellemző és a fehér szárnyfedő tollak. Gyorsan és magasan repül, telepítési helyéhez ragaszkodik, ami az intenzív tenyésztés szempontjából előnyös. A zöld vagy japán fácán kisebb számban található, mivel később került betelepítésre. Jellemzője a fémes zöld szín. Az angol sötét vadászfácón az utóbbi években szaporodott el, főleg a mesterséges tenyésztés következtében. A szárnyfedő tollak sötétbarnák, a hát felső része barnászöld, mell és a hastájék sötétzöld. Nyakörve nincs. Zárttéri tartás mellett jól szaporodik, a szabadban kissé kóbor természetű. A formózai fácán csak kis mértékben tatlálható, kakasának nyakörve van, de mind a kakas, mind a tyúk világosabb alapszínű, ezüstösen csillogó toliakkal. Zórttéren jól szaporodik, viszont a szabadban világos színe miatt nagy része a raaadozók áldozata lesz. A fenti alfajok jó tulajdonságainak szerencsés találkozása kedvező tulajdonságokkal rendelkező vadászfácán törzs- állományt biztosít a vadászterületeken. A megye törzsállománya örvendetes szaporulatot mutatott az elmúlt években, melynek továbbfejlesztését a szabadon levő törzsállomány védelmével és a mesterséges tenyésztés fokozásával biztosítjuk. iifiiH A Mecsek legnagyobb lepkéje A hideg álmosít Időjárás és alvás Az emberi szervezet életműködése — az alvás is — függ a környező világtól. Napi életmódunk, táplálkozásunk, érzelmi élményeink sokszor befolyásolják következő éjszakánkat, — akár jól, akár rosszul. Ezek visszatükrözését sokszor megtaláljuk álmainkban is; a „jó” és „rossz" álmok előfordulása egyénenként változik. Egyesek többnyire kellemes dolgokról álmodnak, mások gyötrő álmokban szenvednek. Fizikai környezetünk egyik lényeges csoportját a bennünket körülvevő levegő változó jelenségei szolgáltatják. Az alvásunkat érintő meteorológiai hatások legnyilvánvalóbb csoportja a nagy hőmérsékleti szélsőségeket hozó időjárás fellépésekor jelentkezik. Nyári hőség idején sokat panaszkodnak álmatlanságról. Az erős hőhullámok idején előfordulnak olyan fülledt éjszakák, amelyek folyamán a hőmérséklet nem száll |e 20 fok alá. A nagy ihidegnék viszont álmosító, altató hatása van. Sokan kedvelik a fűtetlen hálószobát, mert ott nagyobb nyugalmat találnak. Egyesek szeles időben azt álmodják, hogy hintán ülnek vagy hullámzó tengeren utaznak. Ennek az a magyarázata, hogy minden egyes széllökés pillanatnyi hullámzást okoz a légnyomásban. Ezek a nyomásingadozások a füljáraton keresztül behatolnak a belső fülbe, egyensúlyi szervünkhöz. A fellépő kis nyomósingadozások csak olyan mértékűek, mint amilyeneket például hintázás közben élünk át, amikor változik a földfelszín feletti magasságunk, ami a légnyomás csekély mértékű megváltozásával jár együtt. Az időjárás-változásokra érzékeny embereknél, a meteoropatáknál is gyakran jelentkezik a nyugtalan alvás, az éjszakai felriadás és a sókszor gyötrő álomlátás. Az alvási panaszok és a tossz álmok többnyire az időváltozás kifejlődésének a kezdeti szakaszában mutatkoznak. Ebben az időszakban fokozottan erősödik a légáramlás, főleg déli irányból, lassan bebarul az ég és a légnyomás csökken. Az időjárás- változást bevezető déli szél általában nem lökéses jellegű, hanem egyenletesen fúj, ezért nem okoz zajhatást. A déli széllel járó éjszakák általában csendesebbek, mint az időváltozásokat követő nyugati vagy északi széllel járó éjjelek. Ezért az álom- és alváspanaszokat nem maga a déli szél okozza, hanem annak az általános szervezeti állapotnak a következményei, amelyek sok embernél időváltozás idején létrejönnek. Lapunkban már beszámoltunk a Mecsek új lepkeóriásáról, az ANTHERAEA YA- MAMAY-ról, de nem feledkezhetünk meg a nálunk őshonos, leghatalmasabb európai és mecseki nagylepkéről, az éjjeli nagy pávaszemről (Saturnia pyri) sem. Az éjjeli nagy pávoszem a rendkívül változatos külsejű, s főleg a tropikus tájakon sok fajt képviselő pá- vaszemes-szövők családjába tartozik. A család tagjai nevüket mindkét szárnyukon megfigyelhető színpompás, szemfoltszerű rajzolatukról kapták. A nagy pávaszem kifeszített szárnyainak távolsága eléri a 80 mm-t. Tőlünk északabbra lévő országokban csak gyér számban röpül. Fő elterjedési területe Dél-Európa és Kisázsia. A hímek csak a párosodásig, míg a nőstények a peterakásig élnek. Gyümölcsös kertjeiben, de síkságon is, főleg mandulások, szilvások környékén a koraesti órákban kezdődik röpülésük. Több esetben megfigyelhető, hogy Pécs belvárosának területére is beröpülnek a csalogató higanygőzlámpák fényére. Maguk a lepkék nem táplálkoznak, mert pödörnyel- vük másodlagosan visszafejlődött. Zöld színű, kék szemölcsökkel borított, kis- ujjnyi nagyságúra megnövő hernyóik a már említett tápnövényeken kívül még dión és körtén is megtalálhatók. A nagy pávaszem az utóbbi években egyre gyérülő számban röpül. A kifejlett lepkékre a legnagyobb veszélyt a válogatás nélkül gyűjtő iskoláskorú gyerekek jelentik. Szinte minden iskolai gyűjteményben tömegével megtalálható, néha igen szomorú állapotban. Mivel sem az általános iskolai, sem a középiskolai tanterveknek nem törzsanyaga — ne gyűjtsük, ne pusztítsuk őket. Fazekas Imre Kísérletező orvosik Önmagukon próbálják ki az új gyógyító, vizsgáló módszereket Évenként rémítgeti az emberiséget a Föld különböző tájain a járványos influenza, és ha valahol felütötte a fejét nem ritka, hogy egész kontinenseken végigsöpör. Az öregek még emlékeznek az 1918—19. évek nagy világjárványára, de a betegség kórokozóját akkor nem sikerült felismerni, tévesen egy baktériumot gyanúsítottak vele, amely az influenzás megbetegedettekben valóban gyakori. Az igazi kórokozó, az influenza vírus felfedezését 1933- ban egy véletlen körülmény segítette elő. Egy kis ragadozót, a vadászgöirényt igyekeztek megfertőzni az óillatfertő- zési kísérletek során. Az orrüregbe cseppentett vírusanyag hatására az állat lázas lett és légútainak a nyálkahártyáján hurut fejlődött ki. A vírust további görényátoltással tartották fenn, majd egérre vitték át, de kiderült, hogy más emlősök is fogékonyak a betegségre. Az idők folyamán azonban, rájöttek, hogy ezek a vírusok — miután antigén szerkezetük nem egységes — megváltoznak, ennek megfelelően ma már megkülönböztetik az A-0, A-1, valamint A-2 (ázsiai) altípusokat, sőt a B, illetve C jelű törzseket is. A-0 törzseket találtak a vírus felfedezésétől 1946-ig, majd az A-1 törzsek jelentek meg, ezek okoztak egy évtizedig járványokat. Az 1957. évi járványt az A-2 törzsek hozták. Világjárványok 2—3 évtizedenként, kisebb járványok 2—3 éves időszakonként jelentkeznek. Az Atalantai Vírus Központban február 20-án tették közzé az idei A/New Yersey „sertéstípusú" influenza vírusról az elektronmikroszkópos felvételt, amelyet katonáknál mutattak ki. Feltételezik, hogy hasonló lehet az 1918—19. évi hallá los áldozatokat követelő influenza járvány kórokozójához. Az orvostudomány fejlődése során oly sokszor valósultak meg új gyógyító, vizsgáló módszerek, születtek új, eddig ismeretlen hatású gyógyszerek. Mielőtt emberen alkalmaznák ezeket, meggyőző állatkísérletek egész sorozatán bizonyítják a gyógyszer, vagy gyógyeljárás hatásosságát. Igen, de az állat teste még sem azonos az emberi szervezettel: emberen is ki kell próbálni, nem jelentkezik-e valamilyen kóros mellékhatás? De ki legyen az az első ember, akin „bevetik az új fegyvert”? A kutató itt mindig dilemmával kerül szembe, hiszen nem csekély a kockázat. Az orvostudomány történetében számos esetben maga az egészséges kutató vállalkozott az izgalmas kísérlet elvégzésére, mert lelkiismerete nem engedte, hogy más életét kockáztassa. A múlt században nagyon sok ember életét fenyegették a trópusi övezetben sárgaláz járványok. Finlay kubai orvos feltételezte, hogy a járványt szúnyogok terjesztik, de ezt nem tudta bebizonyítani. Négy kubai orvos vállalkozott a kérdés eldöntésére. Lazeár orvos olyan szúnyoggal szúratta meg magát, amely előzőleg sárgalázas beteg vérét szívta, de nem betegedett meg. A következő napokban társai is megszúrat- ták magukat, és megbetegedtek, de életben maradtak. Lazeair újra megszúratta magát, megbetegedett, majd belehalt a betegségbe. A feltételezés bebizonyosodott, de az önkísérletezést még többen foloytatták, sőt még mások is meghaltak az ily módon szerzett sárgalázban. A kísérletek során kiderült, hogy csak azok a szúnyogok veszélyesek, amelyek a szúrás előtt legalább 12 nappal fertőződtek meg a sárgaláz kórokozójával, egy vírussal. Ennek az elszaporodásához 12 nap szükséges. Lazear első szúrása alkalmával még nyilván nem »*a- porodott el a vírus a szúnyog testében. A bátor önkísérletezőknek köszönheti az emberiség, hogy ez a korábban oly súlyos járványos betegség ma már csak történelmi adat. 1903-ban Charles Nicolle No- bel-díjas francia bakteriológus felfedezte, hogy a kiütéses tífuszt a ruhatetű terjeszti, de kórokozóját, egy mikroorganizmust csak 1916-ban fedezték fel. Helena Sparow lengyel orvosnő védőoltóanyagot készített a tífusz ellen, hasonlóan ahhoz, ahogy Pasteur készített oltóanyagot a veszettség ellen. Amikor a legyengítettnek vélt kórokozót tartalmazó oltóanyag készen állt, és az állatkísérletek is eredményesek voltak, az orvosnő magát oltotta be az anyaggal. Megbetegedett, de a betegség enyhe lefolyásúnak bizonyult — munkája tehát eredményes volt. Ma már a kiütéses tífusz szintén a múlt emlékei közé tartozik. Az önkísérletező orvosok sorában szinte vakmerőségnek számít Forsmann Nobel-díjas német orovos esete. A szív vizsgálatára akart jobb eljárási kidolgozni. Egy katétert vezetett fel ezért saját könyökvénájából a szívébe. A 65 cm-es katéter elérte a szívet, majd szívében a katéterrel átsétált a röntgenlaboratóriumba, ahol a röntgen bebizonyította is ezt. A szennyvíz méregtelenítése Az influenza vírusa A fémfelületek vegyi kezelésénél, galvanizálásánál képződő szennyvizeket csak akkor szabad kibocsátani, ha azok káros anyagtartalma az engedélyezett mértéket nem lépi túl. Ehhez rendszerint méregtelenítő berendezéseket és eljárásokat alkalmaznak. Az átfolyó berendezéseknél — ilyen látható a képen — a szükséges semlegesítő anyagokat automatika adja hozzá a szennyvízhez, annak megfelelően, amint erre az érzékelőktől „parancsot kap”. Az automatikus átfolyó-berendezések hátránya, hogy gondos kezelés szükséges a kívánt határértékek betartásához, továbbá sok hígítóvizet és vegyszert igényelnek. Telephelyünkre megérkeztek az alábbi hengerelt áruk Betonacél karikában: 0 6,3 mm, 8 mm, 10 mm Betonacél nyilbordázott: 0 10 mm, 12 mm, 14 mm, 16 mm, 18 mm, 20 mm, 22 mm, Köracél: 0 70 mm, 80 mm, 100 mm. Minőség: A—50, A—60. Horganyzott huzal: 0 2,2 mm, 2,5 mm, 3,1 mm, 3,8 mm. Szögacél: 35x35x2x8000, 55x55x3x6000, 7Qx7Q, 90x90, L-acél: 90x50x4x8000, 98x55x3x6000, Fekete lemez: 1000x2000x0,75 mm, 1000x1640x1, 1000x3000x1, 1000x2000x1, 1100x2200x1, 1250x2500x2, 1000x2000x2 Horganyzott lemez: 1000x2000x0,75 mm, 1000x2000x1 mm Horganyzott cső: 5/4", 6/4", 150 q feletti tételeket a megadott vasúti állomásra szállítunk. AGROKER, PÉCS, MEGYERI ÚT 64. VEGYES osztály.
