Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-29 178. szám

6 Duncintnli ngplo 1976. június 29., kedd A kisiparosok baleseti ellátása A napokban múlt egy éve, hogy oz Országgyűlés megal­kotta az „új társadalombizto­sítási törvényt". Azóta már a gyakorlati életben is vizsgáz­tak a rendelkezések. Tapaszta­lataink szerint kedvezően. Van­nak azonban a jogszabályok­nak olyan részei, amit az ál­lampolgárok nem ismernek eléggé. Ezek ismertetését szük­ségesnek tartjuk. Ma a kisiparosok, magánke­reskedők üzemi balesetével kapcsolatos ellátásokra vonat­kozó jogszabályi rendelkezése­ket ismertetjük. Az 1975. évi II. törvény 118. §-a értelmében a kisiparosok, a magánkereskedők üzemi bal­eset esetében baleseti ellátás­ra jogosultak. • • Üzemi baleset és a táppénz A jogszabályi előírások sze­rint üzemi baleset az a bal­eset, amely a kisiparost a) a telephelyén, munkahe­lyén végzett ipari tevé­kenysége során vagy b) anyag, gép, szerszám vagy az elkészített, illető­leg javított termék szállí­tása közben vagy c) a lakásról a telephelyre vagy onnan hazamenet közben éri. üzemi baleset az a baleset, amely a magánkereskedőt a) a telephelyén (üzlethelyi­ségében, árusító helyén) A műszakilag egyébként ki­fogástalan állapotban lévő porlasztó helyes működése az úszóházba jutó benzin szintjé­től függ. A benzin maximális szintjének valamivel a főfúvóka kifolyónyílása alatt kell marad­nia. Ugyanakkor a legnagyobb teljesítménynél sem süllyedhet annyira le, hogy a porlasztó torkában fellépő légáram már ne legyen képes onnan ben- zincseppekst kiragadni. Ez utóbbi feltétel teljesítését az úszóházban lévő üzemanyag mennyisége és a tópszivattyú szállító teljesítménye biztosítja. A szint felső határát az úszó, mely a tűszeleo bezárásával meggátolja a benzin áramlá­sát. Az úszó beállítását célszerű ellenőrizni. Különösen, ha a porlasztót valamilyen okból szétszereltük, előfordulhat, hogy a tűs7elepet elzáró nyelv de­formálódott. Az úszó elhelyezését tekintve általában kétféle megoldással találkozhatunk. Az egyiknél az úszó és a tűszelep a porlasztó fedelébe van beszerelve. A má. sik megoldásnál maqában az úszóházban található. A nor- lasztófedélbe épített úszónál a gyártó cég az úszó és a por­lasztófedél síkja közötti legki­sebb távolságot adia meq. va­lamint az úszó alsó állására vonatkozót. A kisebb érték arra az álla­potra vonatkozik, amikor az úszó lemeznyelve a tűszelep ru­gós terhelésű golyóiét épp el­éri. Ez a zárás pillanata. Az adatok egyes típusok kezelési 'könyvében megtalálhatók. En­nek hiányában a márkaszerviz­ben kell megérdeklődni a szük­séges adatokat. Ezek ismere­tében érdemes fém- vagy mű­anyag lemezből egy megfelelő szélességű sablont készíteni. A beállítást úgy kell elvé­gezni, hogy a porlasztófedél függőleges legyen és az úszó lemeznyelve csak érintse a tű­szelep golyóját. A sablonnak ekkor épp be kell férnie az úszó és a fedél közé. Ha nem megfelelő a távol­ság, a lemeznyelv óvatos haj- lításával korrigáljuk a különb­séget. Ezután ellenőrizzük az végzett kereskedői tevé­kenysége során vagy b) áru beszerzése, szállítása közben vagy c) a lakásáról a telephely­re vagy onnan hazame­net közben éri. üzemi baleset esetén, mind a kisiparost, mind a magán- kereskedőt baleseti táppénz il­leti meg. Természetes, hogy a keresőképtelenséget, s annak időtartamát hatósági orvosi igazolással kell igazolni. A körzeti orvosok ismerik az iga­zolási módot. Keresőképtelen­ség esetén kiállítják a szüksé­ges és megkívánt orvosi iga­zolást. A baleseti táppénz összegét a 17/1975. (VI. 14.) MT. szá­mú rendelet 269. §-a értelmé­ben arra az osztályra megha­tározott havi jövedelem figye­lembevételével kell megállapí­tani, amelyben a kisiparos, a magánkereskedő a baleset be­következésekor tartozott. A baleseti táppénz a figye­lembe vett havi jövedelem 65 százaléka. Abban az esetben, ha a ke­resőképtelenség nem teljes hó­napon át áll fenn, akkor az egy naptári napra eső táp­pénz összege, a havi baleseti táppénz harmincad része. Az üzemi baleset velejárója általában a keresőképtelen­úszó legnagyobb távolságát is. Nézzük meg azt is, hogy az úszó párhuzamos maradt-e a fedél síkjával! i A második esetben bizonyos porlasztó típusokon az úszóház belső falán egy felöntés talál­ható, amely a benzin maximá­lis szintjét jelöli. Ismét más tí­pusnál a főfúvóka helyére erő­sített átlátszó cső segítségével — melyen a benzinoszlop ma­gassága be van jelölve — le­het ellenőrizni a szintet, ami mindig beszerelt úszó mellett értendő. Az adatok ismereté­ben ilyen „műszer" otthon is készíthető némi ügyeskedéssel, plexiből. A porlasztó szerelésénél ügyeljünk a tisztaságra. A használt tömítéseiket lehetőleg minden szerelés alkalmával cseréljük ki. Sokan szívesen kí­sérleteznek a porlasztó áthan­golásával a nagyobb teljesít­mény, vagy az alacsonyabb fo­gyasztás érdekében. Említettük mór, hoqy ez valamilyen formá­ban hátrányos következmé­nyekkel jár. Most nézzük ezt a kérdést valamivel részleteseb­ben. A kisebb főfúvóka valóban mérsékli a motor „iszákossá- gát”. Azonban számottevő fo­gyasztás csökkenéshez mór olyan szűk fúvókát kell alkal­mazni, amely benzinben túlzot­tan szegény keveréket eredmé­nyez. Ez részben az égési fo­lyamait elnyúlásához vezet, részben ielentősen csökkenti a motor belső hűtését, íqy annak hőtermelése megnövekszik. A következménv: elégett szele­pek, beszorult dugattyúk. Nagyobb főfúvóka: nagyobb fogyasztás, valamivel jobb gyorsulás közepes fordulat­szám tartományban. Nagyobb légtorok: nagyobb teljesítmény, de csak nagy fordulatnál. Ki­sebb légtorok: valamivel jobb gyorsulós alacsony fordulatnál, de kisebb végsebesség. Amitn látható még a mű­szaki károsodás veszélye nél­küli változtatásaik sem nyújta­nak olvan előnyöket, amelyek az említett változtatásokat in­dokolttá tennék. Búsbarna László ség. E keresőképtelenség ese­tére jár a baleseti táppénz. A jogszabály ezt úgy rendezi, hogy kimondja: „a baleseti táppénz arra az időre jár, amely alatt a kisiparos, a ma­gánkereskedő iparának, keres­kedésének gyakorlását szü­neteltet i”. A kisiparosok, a magánke­reskedők üzemi balesetéről a baleset bekövetkezését követő három napon belül jegyző­könyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaz­nia kell: a sérült nevét, sze­mélyi adatait (születési évet, helyet, az anyja nevét), a sé­rült pontos lakcímét, a baleset helyét és időpontját, a bal­eset részletes leírását, a bal­esetnél jelen volt tanúk nevét és lakcímét, annak a szervnek a nevét és lakcímét, amelynél, illetőleg akinek a megbízásá­ból végzett tevékenység során a baleset bekövetkezett, a bal­eset okozójának a nevét és lakcímét. A kisiparos és a magánke­reskedő üzemi balesetéről a jegyzőkönyvet a Kisiparosok Országos Szervezeténél, illető­leg a Kiskereskedők Országos Szervezetének a területi szer­ve köteles felvenni. A baleseti toppén* igénylé­séhez az orvosi igazoláson túl csatolni kell a közvetlen vagy közvetett tanú nyilatkozatát, an­nak a személynek a nyilatko­zatát, aki orvoshoz szállította a sérültet, mentő szállítás ese­tén a mentőktől az esemény­napló kivonatot, úti baleset esetén a tanács igazolását ar­ról, hoqy mikortól meddia volt engedélyezve a munkaidő, il­letve nyitvatartási idő. A baleseti táppénzt az igény- bejelentéstől számítottan leg­feljebb hat hónapra lehet visz- szafelé kifizetni. A rokkantsági nyugdíj Abban az esetben, ha a kisiparos, magánkereskedő üze­mi baleset következtében ma­radandó munkaképességcsők- kenést szenved, megrokkan vagy meghal, részére baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozója részére baleseti özvegyi nyugdíj, illet­ve árvaellátás jár. Az 1975. évi II. törvény ér­telmében baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét 67 százalék­ban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen ke­vesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A baleseti rokkantsági nyug­díj mértéke a rokkantság fo­kától és a szerzett szolgálati idő tartamától függ. A rok­kantság fokának megfelelően: a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképessé­gének a 67 százalékát elvesz­tette, de nem teljesen munka- képtelen, a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen mun­kaképtelen, de mások gondo­zására nem szorul, az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen mun­kaképtelen és mások gondozá­sára szorul. A baleseti rokkantsági nyug­díj összege: a III. rokkantsági csoportban a figyelembevehető havi jövedelem 60 százaléka; a II. rokkantsági csoportban a fi­gyelembevehető havi jövede­lem 65 százaléka; az I. rok­kantsági csoportban a figye­lembevehető havi jövedelem 70 százaléka. Az érvényes rendelkezések értelmében a baleseti rokkant­sági nyugdíj összege a szerzett szolgálati idő minden éve után a havi jövedelem 1—1 száza­lékával emelkedik, de a havi jövedelemnél több nem lehet. A 17/1975. (VI. 14.) MT. szá­mú rendelet 270. §-a értelmé­ben a nyugellátás és baleseti nyugellátás összegének a meg­állapításánál azt a havi jöve­delmet kell alapul venni, amely után a kisiparos, illetőleg ma- qánkereskedő a társadalom­biztosítási járulékot fizette. A baleseti rokkantsági nyug­díj legkisebb összege 1976. évben: a III. rokkantsági csoportban havi 1000 forint; a II.-ban 1050 forint; az l.-ben 1100 fo­rint. El kell mondanunk azt is, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszű­nik, ha a nyugdíjas munkaké­pesség-csökkenése a 67 szá­zalékot már nem éri el. Az üzemi baleset következté­ben elhalt kisiparos, magán- kereskedő özvegyen maradt fe­lesége életkorára, egészségi állapotára tekintet nélkül ál­landó özvegyi nyugdíjra jogo­sult. Özvegy- és árvaellátás A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a sérültet, illetőleg a bal­eseti rokkantsági nyugdíjast a halál időpontjában a II. rok­kantsági csoportban járó bal­eseti rokkantsági nyugdíj cí­mén megillette vagy megillet­te volna. Az árvaellátás az általános szabályok szerint jár a vissza­maradt árvák részére. Tájékoztatnunk kell olvasóin­kat arról és, hogy az ismerte­tett ellátásokat az érdekeltek csak igénybejelentés alapján kapják meg. Ezért, ha üzemi baleset történik, akkor a jog­szabályok alapján járó bal­eseti ellátást kérni kell a la­kóhely szerint illetékes Társa­dalombiztosítási Igazgatóság­tól. r^=aSzalr- és betanított munkásfelvétel a Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat központi gyáregysége felvételre keres • ÁLTALÁNOS LAKATOS, • ELEKTROLAKATOS, • FORGÁCSOLÓ, • HŰTŐGÉPSZERELŐ, • HEGESZTŐ, • TARGONCAVEZETŐ, • DARUKEZELŐ szak- és betanított munkásokat, • SEGÉDMUNKÁSOKAT. MEGKÖZELÍTHETŐ AZ ÜJMECSEKALJÁRÓL INDULÓ 26-OS BUSSZAL. — Jelentkezés: a termelési csoportvezetőnél. Üzemanyagszint a porlasztóban Nemzetközi ifjúsági torna Támadnak a fehérmezes eszékiek a Komló elleni mérkőzésen. Arató László felvétele Eszék—Komlói Bányász 5:0 (2:0). Pécsújhegy, 500 néző. Vezette: Ra- dó. Az első félidőben még jól áll­tak a lábukon a komlói kék-fehé­rek, ám szünet után egyre nagyobb fölénybe kerültek az erősebb testi felépítésű jugoszlávok, és sikerült nekik egy góllal többet rúgniuk, mint előző napon a Pécsi MSC-nek. Gól­lövők: Vidovics, Deankovics, Dzsu- ran, Csaklovics, J. Lukacsevics. Pécsi MSC—Olimpia Róma 8:0 (5:0). Pécsújhegy, 600 néző. Vezet­te: dr. Rákóczi. Az első félidőben a lőtt öt gólon kívül akár még hármat is szerezhettek volna a pé­csi ifik, szünet után viszont csak az utolsó tíz percben tudták ismét — igaz, ekkor háromszor is — a nagyszerűen védő olasz kapus há­lóját bevenni. így Komlón kedden a Pécs—Eszék találkozón dől el a ku­pa sorsa. Góllövők: Vígh (3, egyet 11-esből), Hargitai (2), Schulteisz, Bódog, Kiss. Mérkőzésről mérkőzésre Labdarúgó NB III. Siófoki Bányász—Pécsi BTC 4:2 (2:0). Pécs, 200 néző. Vezette: Dra- vecz. Pécsi BTC: Vincze I. — Istó- kovics, Bárdosi, Bogdán, Bodor, Bí­ró, Fiegler, Kiss, Balázs (Vincze II.), Lauer, Renkó. Edző; Horváth László. Könnyedén győzötf a jobb formában lévő vendégcsapat a már biztos kieső bőrgyáriak ellen. Gól­lövők: Bakó. Soós, Horváth J., Bi­hari, illetve Bodor, Lauer. Jók: Zsuponyó, Horváth, Dróth, Soós, il­letve Istókovics, Bogdán, Lauer. Mázaszászvári Bányász—MEDOSZ ÉRDÉRT 5:2 (2:0). Budapest. 100 néző. Vezette: Marmoly. Mázaszász- vár: Szulics — Kólya, Széles, Ko­csis (Csábrák), Katona, Pataki, Ko­vács, Horony, Bíró, Stemmier, Csor­dás (Demeter). Edző; Stepán Ti­bor. A bányászcsapat különösen a mérkőzés első szakaszában játszott jól. A 60. percben Rupprecht kiál­lítva. Góllövők: Stemmier (3), Ho­rony (2), illetve Németh (2). Jók: Kólya, Pataki, Horony, Stemmier, il­letve Németh. Véméndi Tsz SK—Dunaújvárost Építők 2:1 (1:1). Dunaújváros, 800 néző. Vezette: Maróti. Véménd: Doszpod — Szabó, Hüber, Rótt F., Kajtár, Kiss L., Borovácz, Fiochsz, Takács (Törjék), Orosz, Bencsik. Ed­ző: Rónai István. A hazaiak kihagy­ták helyzeteiket, a véméndieknek vi­szont sikerült az értékesítés. Kiállít­va: Rótt F. és Orosz. Gól lövők: Orosz, Szabó, illetve Árvái. Jók: Szabó, Hüber, Borovácz, illetve Kal­már, Mudra, Hrych. Az NB III. további eredményei: Székesfehérvári MÁV Előre—BKV Elő­re 2:1; Dombóvár—Táncsics 2:1; Budapesti Építők—Perbál 2:1; Pénz­ügyőr—Enying 5:3; Ganz-MÁVAG— Lőrinci Fonó 2:1; EMG SK—Barcs 2:1. A PVSK szabadnapos volt. NB ill. végeredménye * Délnyugat Északnyugat 1. G..MAVAG 2. Szfv. MÁV 3. BKV Előre 4. Pénzügyőr 5. Véménd 6. Siófok 7. Lőrinci Fonó 8. PVSK 9. EMG SK 10. Enying 11. Barcs 12. Mázaszászv. 13. Bp. Építők 14. Perbál 15. D. Építők 16. Táncsics 17. Dombóvár 18. PBTC 19. ÉRDÉRT 36 24 7 5 87-34 55 36 24 5 7 76-40 53 36 21 5 10 81-47 47 36 19 7 10 80-68 45 36 18 7 11 85-63 43 36 18 7 11 53-44 43 36 16 7 13 60-46 39 36 15 7 14 48-40 37 36 14 9 13 50.48 37 36 13 7 16 46.64 33 36 14 5 17 38-62 33 36 10 12 14 47-52 32 36 1 3 5 18 54-57 31 36 10 11 15 47-57 31 36 8 12 16 42-56 28 36 9 9 18 38-46 27 36 9 7 20 37.66 25 36 9 6 21 41.80 24 36 8 5 23 41-81 21 Északkelet 1. Fűzfő 2. Vác 3. Ajkai A. 4. Ajkai B. 5. Körmend 6. Rákóczi 7. Bakony 8. Moson­36 26 6 4 68-17 58 36 21 6 9 66-37 48 36 17 10 9 59-36 44 36 20 4 1 2 63-51 44 36 17 8 11 61-44 42 36 15 8 13 56-42 38 36 14 10 1 2 53-40 38 magyaróvár 9. Dunakeszi 10. Bauxit 11. Auras 12. Pét 13. SKSE 14. Sabaria 15. Répcelak 16. Győri Textiles 36 17. Pápa 36 18. Soproni T. 36 19. Z. Dózsa 36 36 36 36 ^36 36 36 36 36 12 12 14 8 15 5 15 4 15 4 12 10 13 7 14 5 10 13 9 8 8 8 4 6 12 61-50 14 41-47 16 57-48 17 53-52 17 41-57 14 34-41 16 58-58 17 49-52 13 39-54 19 40-64 20 33-66 36 36 35 34 34 34 33 33 33 26 24 26 29-105 14 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Egri D. Ózd DMTE Gyöngyös Leninváros Kazincbarcika 38 MVSC S*SE Egri V. Sátolaljaújh. Nyíregyháza Balassagv. Bors. B. Rudabánya Záhony Rakamaz 25 8 20 11 17 14 18 10 17 12 17 8 15 11 12 16 17 6 16 8 15 9 15 9 15 8 11 13 14 7 10 11 5 105-42 58 7 61-23 51 80-41 48 71-44 46 64-53 46 86-54 42 55-40 41 68-55 40 M-50 40 50-59 40 63-48 39 63-58 39 49-60 38 54-68 35 49-76 35 42-55 31 17. Hejőcsaba 38 10 7 21 49-79 27 18. B. Volán 38 8 10 20 40-80 26 19. Hajdú 38 9 7 22 46-73 25 20. B. újváros 38 3 7 28 36-129 13 Délkelet 1. Szóin. MÁV 38 26 8 4 96-44 60 2. Szarvas 38 23 13 2 97-40 59 3. Szegedi D. 38 20 7 11 78-46 47 4. BTASK 38 18 10 10 68-52 46 5. ESMTK 38 18 7 13 91-59 43 6. KTE 38 16 10 12 52-52 42 7. Lehel SC 38 14 13 11 57-39 41 8. Gyula 38 15 11 12 55-48 41 9. Jánoshalma 38 17 6 15 48-46 40 10. SZVSE 38 14 11 13 50-44 39 11. ÉGSZÖV 38 12 14 12 46-41 38 12. Láng 38 14 8 16 46-52 36 13. KSC 38 12 10 16 59-61 34 14. ÉPGÉP 38 12 9 17 54-75 33 15. Szabó L. 38 8 16 14 39-45 32 16. Kalocsa 38 10 9 19 54-83 29 17. HMSE 38 9 10 19 39-63 28 18. Orosháza 38 10 7 21 38-69 27 19. Sütőipari 38 8 7 23 26-78 23 20. Martfű 38 10 2 26 37-93 22 Megjegyzés: Az Egri Dózsa, a Fűzfő, a Szolnoki MÁV és a Ganz- MÁVAG bejutott az NB ll-be. A második helyezettek közül az Ózd a Szarvas- sál, míg a Vác a Székesfehérvári MÁV Előrével játszik osztályozót az NB ll-be jutásért. Valamennyi csoportban a 16. helytől lefelé kiestek a csapatok.

Next

/
Thumbnails
Contents