Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-29 178. szám

1976. június 29., kedd Dunántúlt napló 3 Nagy feladatok a szövetkezeti ipar előtt Egy milliárd forintos termelési érték öt év alatt Hétezer embert foglalkoztatnak a baranyai ipari és szolgáltató szövetkezetek A Háziipari Szövetkezetben gé­pi- és kéziszövésű népművé­szeti szőtteseket készítenek. Az 1968-ban történt „nagy váltás” óta, amikor is a le­gyei Szövetségek az addig gyakorolt direkt irányítással já. ró felügyeleti jogaikat az ér­dekképviseleti jelleggel váltot­ták fel, először határozták meg testületi szinten, hogy az ipa­ri és szolgáltató szövetkeze­teknek mit kell feltétlenül tel­jesíteniük a következő öt év­ben. A 16 ipari és szolgáltató szö­vetkezet, amely 7000 embert foglalkoztat, közel 1 milliárd forint termelési értéket üteme­zett a következő ötéves terv­időszakra. A Pécs városában működő ipari és szolgáltató szövetkezetek tevékenységüket elsősorban Pécs városára össz­pontosítják. két. Az 1978-ra ütemezett na­gyobb arányú termelésemelke­désnek egyik feltétele, hogy a központi üzemházuk — ha kell Pécs városi szövetkezeti összefogással — felépüljön. Kilencvenhat millióról 135 millióra tervezte termelékeny­ségének növelését a Háziipari Szövetkezet. Két alapvető ter­melési profil, a népművészeti szövés és az állami nagyipart kisegítő műanyagalkatrész cik­kek gyártásának további fej­lesztését irányozták elő. Az 1975. évi közel 2 milliós exportját 14 millióra kívánja emelni a Népművészeti Szö­vetkezet. A baranyai hagyo­mányokon alapuló kézimun­kák, szőttesek az export 80 százalékát tőkés piacra kötik le. Az árutermelő szövetkezetek közül a Pécsi Faipari Szövetke­zet az elmúlt évi 93 millió fo­rintos árbevételt 122 millió fo­rintra növeli, 1980-ra. Terme­lési kapacitásának nagy részét teszi ki továbbra is a hírnevét megalapozó stílbútorok, vala­mint egyedi berendezések elő­állítása. A helyes termékszer­kezet kialakítása, és az ezzel járó gyártmányfejlesztési és piackutatási tevékenység ennél a szövetkezetnél különösen be­folyásolja célkitűzéseik reali­tását. Kétszeresére fogja tőkés pia­ci szállításait növelni a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. 104 mil­lió forintról 136 millió forintra kívánja növefni termelési érté­Mindkét szövetkezet telep­helyes bedolgozó hálózatot foglalkoztat. Központi intézke­dések szükségesek, hogy a GYES-en lévő kismamák be­dolgozói rendszerben való hasznos foglalkoztatását, ma még tiltó rendelkezéseket mó­dosítsák. Gyártmányfejlesztési terveink realizálásával kívánja az ál­lami nagyiparial való kap­csolatait tovább bővíteni a pé­csi Vasas Ipari Szövetkezet. Fejlesztési célkitűzéseinek meg­valósításához azonban az új központi telephely kialakítása is mint tárgyi feltétel szüksé­ges. A szövetkezeti iparon belüli városi átcsoportosítással kíván­ja még ez évben megoldani a központi üzemház, s így a mű­ködés feltételét a Pécsi Kesz­tyűs és Bőrdíszműipari Szövet­kezet, valamint a Minőségi Ru­házati Szövetkezet. Kiemelkedő a Kesztyűipari Szövetkezet ötö­dik ötéves tervi termelésfelfu­tása, különösen bőrdíszmű vo­natkozásában, ahol az elmúlt évi 22 millió forintos árbevétel helyett 44 millió forintos ter­melési értékét terveztek. Nagyarányú tőkés piaci szál­lításnövekedést tervezett a Mi­nőségi Ruházati Szövetkezet. 1975-ben 1,2 millió forint ér­téket szállított nyugati piacra. 1980-ban 14 millió forint érték­ben kíván tőkés exportot lebo­nyolítani. Kilencszáznyolcvannégy lakás építését tervezte és termelési értékét 123 millió forintban ál­lapította meg 1980-ra a Pé­csi Építőipari Szövetkezet. Az építőipari termelés fejlesztésé­nél elsősorban a többszintes lakóházak építésére és a he­lyi jellegű közületi beruházá­sok! (bölcsőde, óvoda, kereske­delmi hálózat stb.) kivitelezé­sére kell a szövetkezetnek kon­centrálnia. Hatékonyabban kell a vá­ros lakáskarűantartási, felújí­tási és tatarozási munkáiban részt venni a pécsi ÉPSZER- nek. A szövetkezeti egyesülé­seket követő feladatok rende­zése mellett folyamatosan bő­vítenie kell a szolgáltatások körét és minőségét a városi igényeknek megfelelően. A szolgáltatói tevékenységet végző szövetkezetek közül is kiemelkedő a VILLGÉP ötödik ötéves tervfeladatai. Az 1975. évi 71 millió forintos termelési értéküket 1980-ra 95 millió fo­rintra ütemezték. A szövetkeze­ti egyesítések után ehhez a szövetkezethez került az autó­javító és motorkerékpárjavító tevékenység. A tervidőszak so­rán forgalomba kerülő új be­rendezések és készülékek, ház­tartási gépek szervizellátása is erre a szövetkezetre vár. A szí­nes televízió készülékek javí­tása, a modern rendszerű hű­tő- és klíma-berendezések fel­újítása komoly felkészültséget igényel a VILLGÉP-től. A napokban tart|ák a Ba- ranya megyei Ipari Szövetkeze­tek a tisztségviselő-választó küldöttközgyűlésüket. Várható­an ezen a fórumon is határo­zat születik, hogy az előzők­ben említett célkitűzések vég­rehajtása megvalósuljon. Mint ahogy határozat született már arról is, hogy mindezen ter­vek végrehajtásának eszköze kell hogy legyen a következő öt évben többek között a szö­vetkezeti vezetés és irányítás A nagykozári Zengő Gyöngye mezőgazdasági termelőszövet­kezet területileg Baranya egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel mégis egyenrangú szerepet játszik a gyümölcstermesztő és feldol­gozó ágazat. A szövetkezet ter­melési értékének mintegy har­madát 60—70 ember hozza, az 50 hektáros őszibarack, 30 hektáros bogyós gyümölcs ter­mékeinek feldolgozásával. Országosan is elismertek a nagykozári termelőszövetkezet saját termésű gyümölcseiből ké­szült őszibarack, málna, szamó­ca és fekete ribiszke szörp. Az utóbbi különösen magas vita­mintartalmával, ízével, színé­vel a többi kiváló termék közül is kiemelkedik. Nagykozárban egyébként a háztájiban ter­melt meggyet, a MÉK-től és hű­tőházaktól vásárolt más gyü­mölcsfajtákat is feldolgoznak, sőt külföldről vásárolt alap­anyagból kiváló minőségű jaffa szörpöt is gyártanak. Most fog­lalkoznak a gondolattal, hogy szőlő alapanyagból készítenek szörpöt, amelyet Zengő Gyön­Hatvan vagon fagyi Nagykozárból Főágazat a gyümölcstermelés és -feldolgozás gye névvel védjegyeztetve hoz­nak forgalomba. Az elképzelé­sek szerint az Országos Szőlé­szeti és Borászati Kutató Inté­zettel közösen még az idén megkezdik az új termék gyár­tását. A szörpökön kívül országosan ismert, (csak Baranyában és Somoqyban nem forgalmazzák. MiérPT Nem tudjuk, a nagykő- záriak sem tudnak választ adni miért nem keresik „idehaza") fagylalt sűrítményeket hoznak forgalomba. Nyolcféle (meggy, szamóca, málna, eper stb.) gyümölcsfagylalt sűrítményük feldolgozás nélkül is 18 hóna­pon keresztül is garantáltan ki­tűnő minőségű, ízű marad. Ter­vezik, hogy 10 dekás csoma­gokban hűtőszekrényben elő­állítható fagylalt alapanyagot hoznak forgalomba. A sűrít­ményből vízzel felkeverve né­hány perc alatt kiváló minő­ségű fagylalt válik. A gyümölcs feldolgozóban egyébként az ötödik 5 éves tervben jelentős rekonstrukciót terveznek. Már megkezdődött a léüzem felújítása, a gyümölcs fogadása, préselése, hordóba tölté;e rövidesen korszerű kö­rülmények között történik, ezt követi majd a többi üzemrész átépítése is. L. J. színvonalának további erősíté­se a dinamikus műszaki fej­lesztés, az átgondolt és ész­szerű szövetkezeti koncentrá­ciók vagy a munkafegyelem erőteljesebb megszilárdítása. Maletics Miklós A MÉM és a MEDOSZ vezetőinek megbeszélése A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zetének vezetői — dr. Ro- mány Pál miniszter és Kovács István főtitkár vezetésével — hétfőn az eddigi együttműkö­désről, illetve a következő idő­szak feladatairól tanácskoztak és együttműködési megállapo­dást írtak alá. Megállapították, hogy az együttműködés továbbfejlődött és eredményesen segítette a közös feladatok megoldását, az ágazatok társadalmi és gazda­sági fejlődését. Egyetértettek abban, hogy az együttműködéssel az ágazatok ötödik ötéves tervének sikeres végrehajtását — ezen belül az 1976. évi célok megvalósítá­sát — illetve a népgazdasági egyensúly helyreállítását kell segíteni. Az erőket elsősorban o feszültségeket okozó ágaza­tok — szarvasmarha, sertés, cukorrépa, zöldség, gyümölcs, szőlő — fejlesztésére, az ipa- rifa-kihozatal arányának növe­lésére, illetve a beruházások gazdaságos és gyors megvaló­sítására kell összpontosítani. További erőfeszítéseket kell tenni a munkavédelmi és szo­ciálpolitikai célkitűzések meg­valósításáért, az üzemi demok­rácia erősítéséért és az élet- színvonal növeléséért. gyorsait - étkexni Az évtized végére váiiiató javulás a közétkez­tetésben A MECHLABOR korszerű üzemi étkezdéje Turisták és munkahelyek ellátása egy helyen — Mondja, hol lehet itt ol­csón, gyorsan étkezni? — szó­lított meg a Széchenyi téren egy országjáró diákcsoport tanára. — Hát a . . Úristen, hányán vannak? — Két osztály. — A Pannónia ehhez kicsi, a teibisztró is, a Baranyába sem férnek be — tűnődöm han­gosan. — Tényleg hol lehet? Talán a Borostyánban .. . Tet­szik tudni —, mondom bocsá- natkérően — nincs valami sok olcsó és gyors étkezde Pécsett. Tényleg nincs. Pedig a kirán­dulócsoportok, az országjáró diákok néha szinte ellepik a várost, s igazán nem az ő zse­bükhöz méretett a Nádor, aho­va ráadásul be sem férnének. Aztán rengetegen vannak — főként a belvárosban — alak átszaladnak a munkahelyükről a bisztróba éppen csak bekapni valamit, nem lévén üzemi étkez­déjük. Hát persze hogy nagy a tumultus a délidőben. Az üzemi étkezésről és az úgynevezett nyílt árusítású ön- kiszolgáló éttermekről együtt kell beszélni, ugyanis jelenleg Magyarországon az éttermek­ben az előfizetéses menük 45— 50 százalékát a különböző mun­kahelyeken foglalkoztatottak ve­szik igénybe. Ha ehhez még azt számítjuk —, szintén országos adat —, hogy hazánkban a dolgozóknak csupán 38 száza­léka étkezik a munkahelyeken, s hogy Pécsett még kevesebb, világos, hogy a közétkeztetést sürgősen fejleszteni kell. Az éttermeknek, bisztróknak, gyorsbüféknek, önkiszolgáló ét­kezdéknek tehát részt kell vál- lalniok a munkahelyi étkeztetés­ben és a turistaforgalomból is. Baranyában a vendéglátó vál­lalatok, a nyílt éttermek a mun­kahelyi étkeztetésben csak rész­ben és csak nagy erőfeszítések árán képesek közreműködni. Komlón és Szigetváron — ahol jelentős ipari üzemek munkás­ellátását kell megoldaniok — az éttermek konyhakapacitásá­nak 75 százalékát köti le az üzemi étkeztetés. Ez zsúfoltsá­got és színvonalromlást okoz és akadályozza az úgynevezett kereskedelmi vendéglátás bo­nyolítását. A nyilvános éttermek, önki- szolgáló bisztrók színvonala és átbocsátó képessége városré­szenként eltérő. Viszonylag ki­elégítő a III. kerületben, ezért innen biztosítják az I. kerületi tálalókonyhák nagy részének ellátását is. A legkedvezőtle­nebb a belvárosban és egyre rosszabb az I. kerületben. Pécsett már a II. ötéves terv­ben rossznak minősítették a közétkeztetés helyzetét. Azóta — főként 1975-ben — csaknem egyidőben négy jelentős ven­déglátóipari egységet kellett bezárni. Ez a négy étterem több mint kétezer adagot szolgált ki. A többi kapacitását lényegesen meghaladó erőfeszítésekkel dol­gozik. Idén némileg javult a helyzet a Kazinczy és a Bo­rostyán újbóli megnyitásával, az ideális állapottól azonban még igen messze vagyunk. A Belkereskedelmi Miniszté­rium állami támogatásban ré­szesíti a legfontosabb beruhá­zásokat. Az országban 200 mil­lió forintos támogatást nyújt 20—22 nagy alapterületű, ön- kiszolgáló étterem építéséhez, amelyek részben azt a funkciót is ellátják, hogy bekapcsolód­nak a közelükben lévő munka­helyek közétkeztetésébe, A fel­adatok között szerepel, hogy az üzemi éttermek — ahol csak lehet — úgy épüljenek, hogy nyílt árusításban is működhes­senek, ha szükséges. Nem cél­szerű, ha a 200-nál kevesebb dolgozót foglalkoztató üzemek külön-külön építenek éttermet, hanem az az ésszerű, ha közös beruházással oldják meg gond­jaikat. Pécsett és Baranyában tehát a helyzet nem mondható meg­nyugtatónak, viszont remény van rá, hogy az ötödik ötéves terv végére megoldódik a köz- étkeztetés jó néhány gondja. A Kossuth téri Konzum Áru­házhoz kapcsolódva 2000 ada­gos önkiszolgáló étterem épí­tését tervezi a MÉSZÖV, s nem rajtuk múlt, hogy az építkezés még nem kezdődött meg. Ké­szek a tervek, megvan a pénz is — az Országos Idegenforgal­mi Tanács és a SZÖVOSZ is hozzájárult - de nincs még ki­viteli szerződés. Pedig ez lenne a legsürgősebb, hisz ez az ét­terem javítana a legnagyobbat és a leggyorsabban a belváros közétkeztetési gondjain. A Belkereskedelmi Miniszté­rium támogatásával épít a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat a Bajcsy-Zsilinszky utcában egy 3000 adagos báziskonyhát és önkiszolgáló éttermet még eb­ben az ötéves tervben. Most készülnek a programtervek, a kivitelezés valószínűleg 1977 második félévében indul, s hogy meggyorsítsák a beruházást ar­ról is szó van, hogy panelele­mekből épül az étterem. Az ötödik ötéves terv legna­gyobb konyhája és étterme Lvov-Kertvórosban, a nevelési központhoz kapcsolódva a mi­nisztérium támogatásával épül és főként a diákok étkezését biztosítja a 4000 adagos étte­rem'. A Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat üzemelésében 3000 adagos konyha épül majd az Engel János úti új ipari ne­gyedben. Időpontja azonban méq bizonytalan. A közétkezte­tést segíti majd a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat 1000 adagos étterme a Szigeti úti magasház mellett, és az ötéves terv végére elkészül az Elefánt és a Nádor bővítése. Ügy látszik, hogy 1980-ra végképp megszűnnek ezek a gondok, addig azonban csak megértést és türelmet lehet kérni a pécsiektől és a turis­táktól egyaránt. Panics György

Next

/
Thumbnails
Contents