Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-28 177. szám

Hogyan lehet megtanulni 21 nap alatt angolul? Szófiában szuggesztológiai intézet működik Teret nyer majd nálunk is? A tudományos-technikai forradalom időszakát él­jük, eközben óriási adat- és értesülésáradat zúdul a nyakunkba, képtelenek va­gyunk megbirkózni vele — legyen az iskolás gyermek vagy felnőtt. Állandó leter­heltségről beszélünk, szo­rongások kísértenek« ki­sebbségi érzetünk van. Fel lehet-e oldani ezt az el­lentmondást? Miként lehet­ne gyorsan, könnyen és hasznosan megbirkózni a tan- és ismeretanyaggal? Szovjet kutatók szerint a tudományos-technikai for­radalom időszakában a nyelvésznek 6—7, a mér­nöknek 2—3 idegen nyel­vet kellene ismernie. De hisz ez képtelenség! Elér­jük valaha? Hagyományos módszerekkel soha. Maradjunk a nyelvtanu­lásnál. Hagyományos módszer­rel egy óra alatt 5 szót (lexi­kai egységet) tanulhatunk meg, intenzíven (audio-vizuólis mód­szerrel) 6 szót. De megtanulha­tunk egy óra alatt 16—17 szót is! Ha tetszik, 120 óra alatt 2000 szót! Van erre módszer — ajánlják egy fiatal tudo­mányág megszállottjai, s ez — a szuggesztopédia. Nemcsak myelvtanulásra, de mindenféle tanuláshoz alkalmas, minden eddiginél hatékonyabb mód­szer. S vallják ezt itt Pécsett is — Elek István, a nyelvekhez oly rendkívüli módon vonzódó geofizikus mérnök, az MTESZ megyei oktatási bizottságának titkára. Mindezt abból az al­kalomból, hogy a héten nem­zetközi szuggesztológiai konfe­renciát rendeztek Budapesten, amelyen Elek István is részt vett. A kongresszus végén le­vetítették a Kétezer szó című filmet is, amely annak a cso­dának a filmje, hogyan tanul­tak meg a nulláról induló hall­gatók 21 nap alatt idegen nyelven, 2000 szó birtokában, folyékonyan beszélni. Sajnos, nincs helyünk a módszer felvillantására sem, csak annyit, a szuggesztopédia atyja a bolgár Lozanov pro­fesszor, aki eredetileg neuró- zisos betegekkel, tudathelyre­állítással foglalkozott pszicho­terápiás alapon. Páciensei em­lékezőtehetsége az orvos és q beteg sajátos viszonya eredmé­nyeként visszaállt, s Lozanov itt továbbment: ha ezt lehet beteg embernél, akkor az egészséges embernél is lehet a meglévő képességet fokozni, hiszen az emberi agynak amúgy is óriási kihasználatlan tartalékai vannak. Szófiában azóta szuggesztológiai intézet működik, kísérletileg 30 iskolá­ban alkalmazzák a szuggesz- topédiai tanulási módszert. De nemcsak Bulgáriában, másutt is terjed, Bécsben például kü­lön iskola működik, ahol Loza­nov évente egy hónapot tölt (a professzor egyébként itt volt és előadást tartott a budapes­ti konferencián is), hogy ellen­őrizze a tanulást. A módszert átvette az USA és Kanada, de rendkívüli érdeklődést tanúsít a Szovjetunió is. Nálunk — szoros együttmű­ködésben a szófiai intézettel — 1974-ben indultak az első nyelvtanfolyamok, s ezek egyi­kén maga az oktatási minisz­terhelyettes, Hanga Mária is részt vett — munka mellett napi 4 órában, 21 nap alatt megtanult angolul beszélni. Az eredmények immár azt mu­tatják, elérkeztünk oda, e mo­dern agytornásztatás túlnőtt a társadalmi szervezet, az MTESZ keretein, az állami oktatás szintjére kellene emelnünk. Az MTESZ mindenesetre létrehoz­za a budapesti bázist, sőt a vidéki bázisok is kiépülnek, er­re Pécsett is történtek előké­születek. Kísérleti bevezetéséhez persze — Pécsben gondolkod­va — elengedhetetlenül szük­séges, hogy abban az oktatási intézmények és a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem is bekap­csolódjék és közreműködjék. Miklósvári Zoltán Megkezdődött a Szentendrei Nyár Vasárnap ünnepélyesen megnyitották a Szentendrei Nyár eseménysorozatát. Az egy hónapig zajló program reggel a gyermekek aszfaltrajz ver­senyével kezdődött. A gazdag program egyik rangos eseménye a szentend­rei teátrum előadás-sorozata lesz. A tavalyi nagy sikerre való tekintettel ismét a ,,La Mancha lovagja” című zenés játékot mutatják be 14 alka­lommai a város főterén felállí­tott színpadon. «**• { \ ERŰ KÉR Iskolaköpeny-vásár a MERIIKER-nél! 40 százalékos árengedménnyel VÁSÁROLHATÓ LÁNYKA-, BAKFIS ISKOLAKÖPENY: 125 forint helyett 75 forint, 133 forint helyett 80 forint, 142 forint helyett 85 forint, 150 forint helyett 90 forint, 158 forint helyett 95 forintos áron, PÉCSETT, AZ IFJÚSÁGI ÁRUHÁZBAN, A RÓKUS UTCAI RUHÁZATI BOLTBAN, KOMLÓN, A CSILLE ÁRUHÁZBAN, MOHÁCSON, AZ IFJÚSÁGI ÁRUHÁZBAN, SIKLÓSON, A KÖZPONTI ÁRUHÁZBAN, SZÁSZVÁRON, A RUHÁZATI BOLTBAN! TAKARÉKOSKODJON! • MOST VÁSÁROLJON! fi nemzetisegek llllagyarorszagon Kultúrájuk folklórkincsünket gazdagítja Országos jelentőségű események Baranyában Hazánkban 220 ezer német, 94 700 horvát, 7000 szerb és 5500 szlovén, továbbá kisebb számban szlovák és román nemzetiségi él. A nemzetiségi népcsoportok jelenléte, he­lyes politikánk eredményeként feszültséget nem okoz, sajá­tos kultúrájuk pedig Ma­gyarország folklórját gazda­gítja. A nemzetiségi nép­rajz kutatásának helyzetéről beszélgettünk dr. Balassa Ivánnal a történelem tudo­mányok doktorával, a Ma­gyar Néprajzi Társaság elnö­kével. — A felszabadulás után a nemzetiségek anyanyelvének megőrzése és továbbfejleszté­se mellett a népi hagyomá­nyaink ápolása is nemzetiségi politikánk szerves része lett. A nemzetiségi szövetségek a kultúrkörútjaik műsorainak nagy részét már negyed szá­zada saját folklórhagyomá­nyaikból merítik. Az ország­ban ma 464 nemzetiségi mű­vészeti együttes és klub fog­lalkozik az anyanyelv és a népi hagyományok ápolásá­val. — A nemzetiségi kultúrák kutatásának fontos állomása a német, délszláv, szlovák és román folklór bemutatására vállalkozó négy anyanyelvű kötet. Mindenek előtt hadd mondjam el, hogy a Kultu­rális Minisztérium a Tan- könyvkiadón belül Nemzetisé­gi csoportot hozott létre. így egyEen megoldódik a vi­szonylag alacsony példány- számú kiadványok terjesztése. A mostani négy kötet jelen­tősége, hogy' komoly szolgá­latot tesz a nemzetiségiek sa­játos kultúrájának kialakítá­sában, s egyben jelentős fó­ruma a nemzetiségiekkel fog­lalkozó tudományos kutatás­nak. Fontos tovább azért is, mert a nemzetiségek és a magyarok kölcsönös kulturá­lis interetnikus hatásainak eddig még alig feltárt tör­vényszerűségeit világítják meg. Nagy érdeklődést mu­tatnak a környező országok a vállalkozás iránt, hiszen a magyarországi nemzetiségek különleges helyzetük követ­keztében népi kultúrájukban sok olyan vonást, nem egy­szer archaikumot őriztek meg, amelyek csak itt ismere­tesek. A könyveknek máris jelentős visszhangja támadt külföldön és egyedülálló, nagyszerű kezdeményezésnek tartják. — Miként érhető el ez a magasszintű tudományos fel­dolgozás? — Az utóbbi időben már külön nemzetiségi kutató­gárdánk is van, de az anya­országok tudósai is aktívan közreműködnek. Cikkel, tu­dományos publikációkkal vesznek részt a kiadványok színvonalának emelésében. A hazai kutatók - közül kiemel­ném dr. Vargha Károlyt, aki talán a legtöbbet tette a né­met nemzetiség néprajzának kutatása érdekében, de em­líthetném a mohácsi Saro- sácz Györgyöt is, mint a dél­szláv folklór legavatottabb kutatóját. A jövőben minden bizonnyal nagy segítséget je­lent majd a nemzetiségi bib­liográfia kiadása. — Baranyában, hogy ala­kul az elkövetkezendőkben o nemzetiségek néprajzának ku­tatása? — Országos jelentőségű lesz az augusztusban elké­szülő mohácsi délszláv bá­zismúzeum, a délszlávok va­lamennyi népcsoportjáról gyűjti majd az adatokat és tárgyi emlékeket. Ugyancsak fontos állomás lesz a felső- szentmártoni horvát és me- cseknádasdi német tájház el­készülése. Továbbá ősszel Pécsett tartja vándorgyűlését a Magyar Néprajzi Társaság. Ami pedig nemcsak a bara­nyaiakat érinti, alkotmányunk ünnepén Keszthelyen rende­zik meq a Nemzetiségi Fesz tivált. F. J. Két műtét kozott Albert Schweitzerről Dr. Oláh Vilmos Lambarénéba készül Járt-e Schweitzer Magyarországon? Miről szól a monográfia? A siófoki kórház folyósóján várakozva lábadozó beteggel beszélgetek. Súlyos balesetet szenvedett, lábát csaknem am­putálni kellett, a sebészi be- vatkozás azonban csodákat művelt. Különös, hogy valaki fájós lábában lelje örömét — ez esetben azonban így van. A már elveszettnek hitt végta­got a kórház főorvosa, dr. Oláh Vilmos ,,adta vissza" hálás be­tegének. Oláh doktor üzen, legyek tü­relemmel, már csak egy vak­bélműtétet kell elvégeznie. S itt mindjárt jó elmondanom, én szerencsére egészen más tér. mészetű ügyben keresem. A most megjelent így élt Albert Schweitzer című könyv 168. ol­dalán ugyanis ezt olvastam: Szokássá vált Lambarénéban, hogy egy-egy estét valamelyik ország zenéjének szenteltek. Magyar estre is sor került. Dr. Oláh Vilmos főorvos gyűjtötte össze anyagát. Levelet irt Ko­dálynak, és megkérdezte, hogy milyen lemezeket javasol erre az estre saját művei közül. Ko­dály így válaszolt: „Kedves Doktor Úr! Magam is nagy tisz­telője vagyok Schweitzernek . . . Vége a műtétnek, s a követ­kező operációig tartó rövid be­szélgetés során megtudom, hogy Oláh doktor az ötvenes évek vége felé, akkor még egé­szen fiatal emberként hallott először Schweitzerről. — Egyik külföldi utamon si­került egy róla szóló mono­gráfiát vásárolnom. Lefordítot­tam a könyvet, és merész el­határozással írtam Schweitzer­nek. Válaszra nem igen számí­tottam, egy nap azonban Afri­kából érkezett posta. Levelében Schweitzer leírta a kórház éle­tét, örült érdeklődésemnek, s egyben jelezte, hogy könyveket is küldött nekem. Az Életem és gondolataim valamint a Gyermekkorom és fiatalságom című kötetek voltak ezek. S így elkezdődött levelezésünk. Min­dig is csodálattal adóztam an­nak a ténynek, hogy oz öt föld­résszel folytatott levelezés és a rengeteg munka közepette volt alkalma arra, hogy nekem ír­jon. És én igyekeztem viszonoz­ni a szívességét, könyveket, ma­gyar zeneszerzők lemezeit küld­tem cserébe, 1964-ben egy ma­gyar orvosházaspár arról be­szélt a televízióban, hogy Schweitzer kórházából erkeztek haza éppen. Megkerestem őket, kiderült, hogy üzenetet is hoz­tak . . . Akkoriban úgy határoz­tam, hogy kimegyek dolgozni Lambarénéba. 1965. szeptember 4-én azonbcn Schweitzer várat­lanul meghalt, s a kiutazás ter­ve kútba esett. — A Schweitzer-társaságok- kal igen jó kapcsolatba ke­rültem, s 1972-ben meghívtak Franciaországba, ahol jelentős mértékben bővíthettem Schweit- zer-gyűjteményemet, amely vé­leményem szerint ma már le­hetővé tenné, hogy monográ­fiát írhassak a nagy orvosegyé­niségről. Az elmúlt 10—15 év alatt sikerült összegyűjtenem a Schweitzer magyarországi kap­csolataira vonatkozó adatokat. Felvetődött az is, járt-e Ma­gyarországon? Borsos Miklós említette ugyanis, hogy emlé­kezete szerint a 20-as évek vé­gén Győrben átutazóban ki­próbálta az ottani orgonát. . . Sajnos ez a feltevés nem iga­zolódott be. — A Gondolat- és a Zene­műkiadó évekkel ezelőtt szóba hozta egy-egy Schweitzer-kötet megírását és megielentetését. Én azonban úgy látom, hogy Schweitzert nem lehet szétbon­tani, csak a maga egészében, egységében lehetséges ábrázol­ni, ezért tervezett monográfiám megírását évről évre időhiány miatt el kellett halasztanom. 1968-ban Czigány Györggyel és Lázár Eszterrel közösen készítet­tünk ugyan egy hangjátékot Perben a világgal címmel . . . Eredetileg Németh Lászlót kér­ték fel erre a munkára, ő azon­ban beteg volt, egy ragyogó mondattal azonban megaján­dékozta ezt a műsort: „Schweitzer volt az a modern értelemben vett szent, akivel méltóság volt egy földön élni, és egy emberiséghez tartoz­ni .. — Most szeptember 4-én avatják Lambarénében a fel­újított kórház egyik új szárnyát. Az ünnepségre engem is meg­hívtak. Ha ez alkalommal netán nem sikerülne, a jövőben min­denképpen szeretnék elmenni a híres kórházba, hogy a terve­zett monográfia anyagát az ott szerzendő tapasztalatokkal is kiegészíthessem. A dióhéjba préselődő beszél­getést a sebesen száguldó idő csontkemény burka zárja le. Menni kell, Oláh doktort vár­ják a betegei .... Bebesi K. Óvoda épül Kossuth - aknán Erdő közepén épül a komlói Kossuth-akna új, 75 férőhelyes óvodája. A szép természeti környezetbe jól illeszkedik majd a hófehér, lapostetejű, játékos alakú tömbökből álló épület, kék színnel pácolt fa párká­nyával, hatalmas üveg felü­leteivel, a foglalkoztatókhoz tartozó négy méter széles te­raszokkal. Játszótéren, homo­kozókon keresztül juthatunk majd az épületbe, melyben három egyformán kiépített fog­lalkoztató helyiség lesz. Az egyes foglalkoztatókat színeik különböztetik meg egymástól, narancs, piros és zöld színű padlót és bútort terveztek az építészek. A bútorok Katy patt fantázianevet kapták, melyek az eddig használt Maci gyerek­bútorral szemben könnyed vo­nalvezetésükkel és fő'eg a gyerekek méreteihez igazodó nagyságukkal térnek el. A Katy patt előnye még, hogy mivel a foglalkoztatókban alszanak, ét­keznek és játszanak a gyere­kek, a bútorokat gyakran kell átrendezni. Erre a célra is ra­gyogóan alkalmas a Katy patt, mert építőkockaszerű elemeit maguk a kicsinyek tudják át­rakni, a célnak megfelelően. Sajnos, a kereskedelem nem nagyon kap az új és valószínű­leg nagyon használható, eszté­tikus bútoron. Inkább a régi­hez ragaszkodnak, amelynek hátrányairól ezek után nem is kell szólni. Újdonság a Kossuth-aknai óvodában, hogy a három fog­lalkoztatót egy aula köti össze, különíti el egymástól. Ez a kis terem alkalmas lesz a közös foglalkozások (bábjáték, film­vetítés), valamint a szülői érte­kezletek tartására. Egyúttal kü­lön bejáratot biztosít az óvó­női szobákhoz, a gazdasági épületekkel pedig szintén kap­csolatot jelent. Ez lényeges szempont volt, mert ezekben a gazdasági épületekben készül majd a szomszédos iskola ebédje is. Mivel az ízlésnevelés a leg­fontosabb szerepet talán az óvodáskorú gyermekeknél kap, nem mellékes az, milyen óvo­dában töltik napjaikat a gye­rekek. Ezért lett volna fontos például a fent leírt Katy patt bútorokat beszerezni, mert ezek nélkül a felépülő óvoda nem olyan lesz, mint amilyennek ter­vezték. Az építkezést már meg is kezdték, a tervedet a BARA- NYATERV I. irodájában készí­tették. Az új óvoda elsősorban a Kossuth-aknai cigány lakos­ság igényeit elégíti majd ki. — Hárságyi —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents