Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-28 177. szám

Hétfőtől Hétfőig Igazodva a lakosság igényeihez Néhány éve örömmel üd­vözöltük, hogy Pécs város kerületi tanácsainál ügyfél­fogadó irodákat szerveztek, melyek a lakossáq ügyeinek intézését segítették, a szük­séges felvilágosításokkal szolgáltak, egyben kulturál­tabbá, szívélyesebbé tették, az ügyfelek és az ügyinté­zők közötti kapcsolatot. Elő­relépést jelentett az ügyfél- fogadór napok bevezetése is, így nem kellett feleslege­sen, többször is felkeresni egy-egy osztályt, ha valaki­nek ott dolga akadt. A szak- szervezeti jogsegélyszolgálat megszervezése is az ügyin­tézés gyorsítását, könnyíté­sét hivatott segíteni. Mindezek örvendetes lé­pések. Együttesen azt szol­gálják, hogy a dolgozók mind kevesebbet legyenek távol munkahelyeiktől, ami­kor ügyeikben hivatalokban, intézményekben eljárnak. Tények bizonyítják, hogy mi­lyen sok munkaerő, munka­óra hiányzik a termelésből, mert a dolgozóknak igazo­lásokért, kérvényeik elinté­zéséért órákat, napokat kell hivatalokban tölteni, vagy otthon várakozni egy-egy felszólítás nyomán. Nem rég olvastam egy újkeletű felszólítást, melyet az Újmecsekalja I. sz. La­kásfenntartó Szövetkezet Ja­vító és Karbantartó részle­ge küldött a címzetteknek. Ebben közölte velük, hogy a megjelölt napon a lakóépü­letben reggel 7 és délután 16 óra között végzik a víz- vezeték<zerelvények munkáit, mely díjtalan, csak a be­épített anyagért kell fizetni. Ezzel szemben kérik, hogy tegyék lehetővé a megjelölt időpontban a lakásba való bejutást, mert újabb kiszál­lást csak a lakó költségére tudnak végezni. A kérés csak egy módon teljesíthe­tő: ha valaki a család tag­jai közül azon a napon nem megy munkába. Sokkal több örömmel ol­vastam azt a közleményt, mely nemrég jelent meg a lapokban, arról számolt be, hogy július 1-től új félfoga­dási rendel vezetnek be a fővárosi tanácsoknál. A jö­vőben az eddiginél jobban igazodnak majd a tanácsok a lakosság szabad idejé­hez, lehetővé teszik, hogy munkaidő után is felkeres­hessék a hivatalokat. Ami­kor az ügy elintézését nem nehezíti, két időpontot je­lölnek meg az érintettek megjelenésére, az egyik nap délelőtt, a másik nap dél­utáni időpontot jelölve, ez­zel is jelezve, hogy a ta­nács lehetőleg szabad ide­jükben kívánja ügyüket el­intézni. A közlemény arról is tájékoztat, hogy gondos­kodni kívánnak arról, hogy az ingatlankezelő vállala­tok a lehetőség szerint azo­nos ügyekben, azonos idő­pontban fogadják a hozzá­juk fordulókat, tegyék lehe­tővé, hogy egyes napo­kon a hivatalos munkaidőn túl is a lakosság rendelke­zésére álljának. Azok a köz­művállalatok, amelyek köz­vetlen kapcsolatban állnak a lakossággal éjjel-nappali állandó műszaki ügyeletet tartanak a jövőben. Úgy vélem, hogy a buda­pesti kezdeményezés orszá­gosan követésre méltó! Mitzki Ervin Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Komló: Befejeződött az eszperantó kongresszus Nem hiszem, hogy volt olyan vendége a 26. Magyar Eszpe­rantó Kongresszusnak, aki unat­kozott volna az elmúlt három napban. A Magyar Eszperantó Szövetség pécsi, baranyai akti­vistái kiválóan megszervezték ezt a háromnapos találkozót, melynek Komló adott otthont és tegnap délután ért véget. Nyelvvizsgák, szakbizottsági ülések, kiállítások tanúskodtak arról, hogy az eszperantisták tábora egyre nő a világon és arról, hogy a béke és a nem­zetközi haladás jegyében ed­dig is sokat tettek és az elkö­vetkezőkben még többet tehet­nek a világ egy nyelven be­szélői. Tegnap délelőtt Sikon- dára látogattak a kongresszus résztvevői, majd Kossuth-bányát tekintették meg. Délben pedig Pécs történelmi, művészeti ne­vezetességeivel ismerkedtek. A pécsi városnézés során megko­szorúzták az eszperantó park­ban elhelyezett Zamenhof szobrot. ^ A kamarazenélés országos központja? Nyolc zenekar, a bajai Liszt Ferenc Kórus, valamint László Margit és Szirmai Márta ope­raénekesek és Bolberitz Tamás karmester felléptével gálahang­verseny zárta be szombaton este az Országos Kamarazene- kari Találkozót. A nyolc együt­tes —, köztük Zombor zeneka­ra — két napon át négy hang­versenyen lépett fel és egyen­ként 30—30 perces műsorral mutatkozott be. A Farkas Fe­renc Kossuth-díjas zeneszerző vezette zsűri nem rangsorolta, de mélyrehatóan értékelte a ze­nekaraikat. Az országos rendez­vény legfrisebb híre: Baja va­lószínűleg az amatőr kamara­muzsikálás központja lesz. Ed­dig ugyanis Veszprémben volt a kamaraegyüttesek országos fesztiválja, ahol már hatodik alkalommal rendezték azt meg. A tervek szerint azonban a veszprémi fesztivált nemzetközi­vé fejlesztik, s a hazai zeneka­rok alkkor Baján versenyeznek majd. Ezzel a nem titkolt terv­vel rendezték meg Baján im­már másodszor ezt az orszá­gos találkozót. Mindkét alka­lommal Farkas Ferenc volt a legrangosabb vendég. Öt gyer­mekkori emlékek is kötik Ba­jához: nagyszülei itt voltak gyógyszerészek és akkor gyak­ran nyaralt a Sugovica part­ján. Ezért 1974-ben az első ka­marazenekari találkozón szíve­sen tett eleget a városi tanács kérésének és megkomponálta a Türr István szvitet, amely azóta egyik legelismertebb mű­vének számít. Most a zsűri el­nöke volt. De mit mond a zsűri? Le­het-e Baja a magyar amatőr kamarazenekarok sugárzási központja? Farkas Ferenc zsűri elnök: — örvendetes lenne, ha megvaló­sulna ez a terv. Erre biztat a bajai találkozók színvonala is, hiszen az itt bemutatkozott ka­marazenekarok jelentős helyet foglalnak el az amatőr zeneka­rai sorában. Jó bázis a város immár fél évszázados kamara- zenekari kultúrája, amit most az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vett pártfogásába, Kutasi Margit, a KÚTA ka­marazenekari tagozatának tit­kára: — Az is elképzelhető, hogy Veszprémmel felváltva lenne Baján a találkozó vagy fesztivál. De gondolkodni kel­lene arról is, hogy a tavaszi is­kolai szünetre tegyük át az idő­pontját, hiszen a zenészek több. sége diák x Így nyáron nehe­Pécs: Tettyei esték W Tegnap ests a Tettyei esték rendezvénysorozata keretében Tóm László pécsi fotóművész sikerrel mutatta be Pécstől— Bécsig című diaporáma műsorát. Képünkön: Tóm László: Decsi tánc. Pedagógus természet- barátok Baranyában Másodszor rendezik meg Ba­ranyában a Pedagógus Termé­szetbarátok Országos Találko­zóját. A 19. találkozó vendégei, csaknem négyszázan szombaton érkeztek Pécsre, ahol a város nevezetességeinek megtekinté­se után a Leőwey Klára Gim­náziumban Benkő Gyula, a Pe­dagógusok Szakszervezete Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára köszöntötte a résztvevőket, majd Orbán Sándorné, a Peda­gógusok Szakszervezete KV tit­kára nyitotta meg a találkozót. A különböző életkorú résztve­vők a tegnapi napot szervezett túrákkal töltötték, melyek során a Mecsek hegység szép tájegy­ségeivel ismerkedtek, hosszabb- rövidebb utakon. Ma Villány, Siklós, Harkány, Szigetvár ne­vezetességeit tekintik meg a -természetbarát pedagógusok, majd a Ki tud többet Baranyá­ról vetélkedővel zárul a talál­kozó. □ Hétfői ügyeleti szolgálatot tart Az ügyeleti szolgálat munkanapokon reggel 7-töl este 19 óráig, szombaton reggel 7-töl 17 óráig, vasárnap reggel 7-töl 13 óráig. Az ügyeleti szolgálat csak sürgős gépóllás esetén vehető igénybe. Rendkívül sürgős esetben az ügyeleti szolgálaton túl is biztosítjuk az árukiadást. Nagykónyi: Vígan forog az idegen a tsz-ben Tolna megyében divatos ide­genforgalmi nevezetességé vált a lótenyésztéséről híres nagy­kónyi Haladás Tsz. A Koppány pataktól szabdalt völgyés, dombos, erdős tájon fekvő fa­luba az idén már félezernyi kül­földi, többségében NSZK-beli turistacsoport látogatott az IBUSZ közvetítésével. A napok­ban is mintegy 30 tagú kirán­dulócsoport érkezett a kies fa­luba. Az idegeneket a Kop­pány menti népviseletbe öltözött lányok köszöntötték, s betekint­hettek a termelőszövetkezeti fa­lu életébe, családi házaiba is. Nagy sikere volt a ságpusztai méneshajtásnak, csikósbemuta­tónak, sétakocsizásnak, lovag­lásnak és a kellemes időben a szabadban feltálalt magyaros ebédnek is, a gyulaji dám- szarvasos erdő melletti lovas­tanyán. zebb őket összefogni. Nagyon fontos lehetne a bajai orszá­gos találkozó, hiszen annyi ka­marazenekar működik az or­szágban és ezeknek mind szük­ségük van szerepléslehetőségre, tudásuk másokkal történő ösz- szemérésére. Zámbó István, Liszt-díjas kar­nagy: — A veszprémi fesztivá­lon nehezebb résztvenni, mert ott egy új magyar zenemű előadását is megkívánják. A bajai találkozón csak az a kö­vetelmény, hogy az egyik mű XX. századi zenealkotás leqyen. Ha Veszprémben nemzetközivé fejlődik a feszliváI, akkor még­is nagy szükség van Bajára, mert enélkül a város nélkül ne­hezen tudjuk összefogni a ha­zai amatőr kamarazenekarokat, összefogásuk pedig a magyar amatőr zenekultúra szükséges és fontos feladata. Az Országos Kamarazeneka­ri Találkozót a Fegyveres Erők bajai Klubjában tartották meg. F. D. Tamási: Országos fotótábor A Tolna megyei Tamásiban vasárnap délután másodszor nyílt meg az Országos Amatőr Fotótábor. A tíznapos program igen változatos. Ma, hétfőn Tolna megyét bemutató színes filmeket vetítenek a résztvevők­nek és táncos ismerkedési es­tet tartanak. A járási Művelő­dési Központban, ahol az el­méleti előadásokat hallgatják, valamint szakmai vitákat, kép­bírálatokat rendeznek, bemu­tatják a Budapesti Fotószak­kör: Tájak és emberek című tárlatának harmincöt díjnyertes felvételét. A leánydiákotthon- ban berendezett szállásról üzemlátogatásra is mennek a helyi Orion Gyáregységbe, d Vepex nevű lucernaliszt, fehér­jepor előállító üzembe, a si- montornyai sportlabdagyárba, a Gyulaji Erdő- és Vadgazda­ságba, fotótúrát tesznek a Sár­közbe, a még néprajzi fehér foltnak mondható Nagykónyiba. Balett-est Ketten a világban A Pécsi Balett társulatának számos izgalmas táncos egyé­nisége van, óm a színházjárók részére Bretus Mária jelenti A TÁNCOSNŐ-t, legalább is ez derült ki egy 1974-ben végzett íelméi úsből. Bretus Mária és Hetényi Já­nos alapító tagjai a Pécsi Ba­lettnak, 1960-ban kerültek mindketten Pécsre. 1965-ben lettek házastórsak, s azóta leg­jelentősebb szerepeiket egy­más partnereként táncolták el. Közben az együttessel fellép­tek Amerikában, Afrikában, a Közel-Kelet és India városai­ban, Ceylonban és természete­sen Európa szinte minden or­szágában. Mindketten Liszt-díjat kap­tak — Bretus még szinte gye­rekként, Tóth Sándor társasá­gában, majd ő az „érdemes művész" címet is elnyerte. A legnagyobb örömet azonban kisfiúk, Peti születése jelentet­te két évvel ezelőtt. Peti él-hal a komoly zenéért. Véletlenül — evés közben — megnézte a Csodálatos mandarin tévéválto­zatát, s ott felismerte édesany­ját. Nagyon örült. Azóta is mu­togatja a hózbelieknek, hogy kért pénzt ,,Nanus" a tévében. Aztán végignézett egy próbát az Egyetemi Színpadon a ma este futó produkcióból, s igen nagyon meghatódott. Igazán akkor van elemében, ha hang­versenyt közvetít a tévé. Ilyen­kor beköltözik a karosszékbe s egy ,,Ropi"-val vezényel. A népszerű művészházaspár régóta szeretett volna egy olyan estet kidolgozni, amit csak ketten táncolnak végig, kar és egyéb epizodisták nél­kül. Valami olyan estet, amely két ember küzdéséről, szerete- téről szól. A régi terv ebben az évben vált valóra, a régi művésztárs és mester Eck Im­re, valamint Kricskovics Antal koreográfusok segítségével. Az est címe: Ketten a világban. Mindhárom dorab erről szól: két ember egymásrautaltságá­ról s az egymásrautaltság konf­liktusáról, s ugyanakkor kicsit róluk is, akik ketten végigtán­colták a fél világot. A tettyei romok hangulatos környezete felerősíti Liszt és Ko­dály drámai sűrítettségű mu­zsikáját. Reméljük, hoqy a ked­vezőtlen időjárás nem szorítja a ma esti produkciót a Dok­tor Sándor Művelődési Köz­pontba. — bl — Eddig ötven őzgidát vittek haza Tilos bambi-hobby Van aki pecsenyének szánja... Tolna megyében most fe­jeződik be az őzcsemeték világra jövetelének idősza­ka, vagy legtöbb helyen: az erdőkben, q puszták körüli csenderesekben már véget is ért. S qyakran előfordul, hogy tehetetlen őzgidára találnak a határban járók. Újabban egyre jobban el­terjed az „őzgyűjtés, tar­tás" divatja, mind többen visznek otthonukba ilyen gyámoltalan kis állatot. Azt gondolják, hogy elhagya­tott, noha pillanatnyilag ri­asztották el mellőle any­ját, az őzsutát. A Tolna Megyei Vadász Szövetség egyik szakértőjének becslé­se szerint, eddiq mintegy ötven őzgidát vittek haza felnevelésre az újabb hob­by kezdeményezői. A házi- vadnevelést azonban tiltja a törvény, súlyos szabály­sértésnek tekinti. A legtöbb­ször pusztulás vár így a kis bambikra. A felnövő, ivar éretté váló fiatal őzbakok veszélyessé is válhatnak dö­fő, szúró agancsukkal. Ezért aztán elpusztítják ezeket. Természetesen akad olyan „önzetlen gyűjtő" is, aki pe­csenyének neveli fel a „vé­letlenül" útjába akadt őz­gidát. — Ott ült a sas a fán, el akarta vinni. Inkább én fogtam pártját — han­goztatta egyikük a számon- kérő fővadász előtt. Azt gon­dolta, hogy egyedül, magá­ra hagyotton maradt ott a kis állat. Az új kedvtelést helytelennek tartja a Va­dász Szövetség, s arra hív­ja fel a figyelmet, hogy az őzgidák „gyűjtése" és ház­nál való tartása tilos! B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents