Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-23 172. szám
2 Dunántúli napló 1976. június 23., szerda Kiút a nyomasztó nyersanyag- helyzetből? (Folytatás a 2. oldalon) — Milyen javaslatokat tudna tenni a Konzervgyár? — Nem tartjuk megfelelőnek a pillanatnyi ár- és ösztönző rendszert — jegyezte meg először Fodor László. — Ugyanis bebizonyosodott, hogy a végtermék utáni ösztönzés a legcélszerűbb. Az igen jelentős gépártámogatás, a hozzájárulás a vetőmagköltséghez, a gépamortizációs térítés, a növény- védelmi térítés épp azért nem éri el megfelelően a célját, mert sok gazdasáq csak a részfolyamotokig jut el, például megveszi a gépeket, de nem használja ki, elveti a zöldséget, de nem védi meg, kifizetjük a növényvédelmi hozzájárulást, de a termést nem takarítják be, stb. Véleményünk szerint ennek a felemás helyzetnek az vetne véget, ha a termelés folyamán közvetett csatornákon juttatott összegek helyett a végterméket dotálnák, illetve a termést a tényleges értékben vásárolnák fel. — Az elmúlt években a mezőgazdaságban azokon a területeken tudtunk eredményt elérni, ahol a termelést a szakosodás folytán sikerült koncentrálni és iparszerűvé tenni. Ez a zöldségtermesztésben sajnos nem következett be. Az elaprózott területeken a műszaki fejlesztés, a beruházás .lehetősége és igénye nem jött létre. Ezért a jövő fő feladata megítélésünk szerint a zöldségtermesztő profilú gazdaságok kialakítása. Nem lehet végleges megoldás, hogy a felsőbb szerveknek utasítással, kötelezően kelljen kiosztani a gazdaságoknak a zöldségtermelő területeket. A mezőgazdaságban elterjedt vertikális és horizontális kapcsolatok és integrációk a zöldségtermesztésben nem tudtak kellőképpen elterjedni, és ennek oka a zöldségtermesztés összetételében, bonyolultságában, a viszonylag kis volumenében és az érdeklődés hiányában keresendők. Termelő partnereink — utalt rá végül a Szigetvári Konzervgyár nyersanyagosztályának vezetője — több ízben felvetették nálunk, míg ők a zöldség árából költségeiket alig, vagy egyáltalán nem tudják fedezni, addig mi jelentős nyereségekre teszünk szert, ezért részesedni szeretnének az általuk megtermelt nyersanyagból készült konzer- vek értékesítési eredményeiből is. Ehhez viszont vertikális integrációt kellene létrehozni, ahol a termelő, a feldolgozó és minden más kiegészítő partner részt vesz a munkafolyamatokban, majd egyaránt részesül a végtermék eredményéből. Miklósvári Zoltán m ifállatai kivolo brigádja Kitüntették az OTP szigetvári fiókját Miiként dönthető el, hogy egy OTP kollektívája megfelel-e a szocialista brigádokkal szemben támasztott követelményeknek? Hiánytalan a kassza? Aligha elég, a pénznek mindig stimmelni kell! Teljesíti a rá szabott feladatokat? Ez a népgazdasági feladata! Előzékeny, segítőkész az ügyfelekkel szemben? A legforgalmasabb napon is annak kell lenni! Jó a 'kollektív szellem? Saját érdekük! Az említett kritériumok összessége azonban már mérce lehet. Mindezek alapján értékelték úgy, hogy az OTP Szigetvár járási és városi fiókja kapja az igen megtisztelő és magas kitüntetést: a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az osztályterem nagyságú OTP fiókban egyáltalán nincs ünnepi hangulat, a délutáni kitüntetés átadás előtt, ügyfelek jönnek-mennek, százezrek forognak meg a kezekben, betét, kivét — egyszóval a mindennapok forgalma. Bella Zoltán, a szigetvári OTP fiók vezetőjével arról beszélgetünk, hogyan született ez a magas elismerés. — Kilenc éve alakult a brigád tizenhárom fővel. Azonban már az első évben elnyertük a szocialista brigád címet és ez töretlen a mai napig. Tavaly és azelőtt pedig megkaptuk az aranyérmes Szocialista Brigád kitüntetést is. Jelenleg a Zrínyi Miklós nevét viselő szocialista brigádunk tizenkilenc fővel tevékenykedik. Csak néhány számadat munkánkról: a IV. ötéves terv időszakban megkétszereztük eredeti betétállományunkat, amely jelenleg csaknem 185 millió forint, ügyfél törzsállományunk 16 ezer fő, azután a Szigetvár területén felépült lakóházak közül valamilyen formában több mint ötszáznál érdekeltek voltunk. HáSzabadtéri játékok, centenáriumi vásár Ünnepi hetek Szegeden ■ Külföldi vendégművészek a színpadon ■ Nyári tárlat, tudományos programok (Tudósítónktól) Sajtótájékoztatót tartottak tegnap Szegeden a Városi Tanácsházán. Az ünnepi hetek előkészületeiről Horváth Mihály, a fesztivál Intéző Bizottságának titkára számolt be. Az idei nyáron is hazánk legnagyobb lózati viszonylatban nálunk a legmagasabb az ifjúsági takarékbetétek száma is. Kiszámították, hogy évi átlagban naponta 350 ügyfél fordul itt meg. Ha a papírok rendben vannak, akkor tíz perc alatt kölcsönhöz juthat bárki. A körülmények pedig egyáltalán nem teszik zavartalanná a szolgáltatásokat. A dolgozókra, íróasztallal együtt, alig két négyzetméternyi hely jut csupán. A kitüntetett szocialista brigád vezetőjét keressük, Stecher Antalnét. Nincs nehéz dolgunk, mert valamennyi alkalmazott kis névtáblát hord ruhájára tűzve. Kitűnő ötlet, az ügyfél nem a „magas hivatalt", hanem az embert látja. — Tizenegy éve dolgozom itt, s azóta három szakvizsgát tettem, de az itt dolgozók nagy része is már legalább kettővel rendelkezik. Lényeges dolog ez, mert így könnyen segítünk egymáson, ha valamelyik részlegen zsúfoltság van. A brigád nagy érdemének tartom, hogy felismerte munkánk politikai jelentőségét. Egyébként valamennyiünk részt vett már különböző politikai képzésen is. A kollektívából nagyon kevesen távoznak, mert jól érzik itt magukat, kitűnően ösz- szeszokott társaság. Csupán öt férfi dolgozik itt, egyikük Gábor Tivadar hitelügyi főelőadó: — Az eredmény a kollektíva jó szakmai felkészültségének és egyetakarósának köszönhető. Ha a tárgyi feltételek még nem is mindenben a legjobbak, de a lelkes munka átsegít bennünket a nehézségeken. A brigád írásba foglalta, hogy a munkatársak közötti szemé- mélyes súrlódásokat lehetőség szerint kerülni kell, erre mondjuk mi tréfásan: jó jó, de ilyen piciny helyen. Tegnapi ünnepélyes kitüntetés után még csak annyi, hogy őszre megkezdődik az új OTP fiók épületének építése. Füzes János Fürdés, játék, vetélkedők Az ügyeletes kislány mosolyogva nyitja a kaput az érkezőnek Balatonfenyves--AI- són, a III. kerületi úttörőtáborban. Elképzelni sem lehetne ragyogóbb időt a táborozásra I Nem is elégedetlenek a pajtások. Néhányon hintáznak, mások a sorbaállított sárga napozókban igyekeznek „színt szerezni”, egy sarokban kis csoport úttörődalokat énekel, a pingpongasztalokon pedig pattog a labda. Június 19-én kezdődött a 10 napos táborozás. Száznegyven úttörő birtokolja a kellemes, felújított pavilonokat és a néhány felállított sátrat. Két iskolából jöttek: a Köztársaság téri és a Karikás Frigyes úti általános iskolából, de már az első nap megbarátkoztak egymással. Kárpáti Árpádné táborvezető és Vonyó Józselné a helyettePécsi úttörők a Balatonnál se 10 nevelő aktív közreműködésével gondoskodik a pajtások szervezett, tartalmas pihenéséről. A hét középiskolás és szakmunkástanuló ifivezető sokat segít. Az elmúlt nyár óta ismét fejlődött a tábor, bővült a felszerelés játékszerekkel, sportszerekkel. A patronáló MÉV Szolgáltató üzem MHSZ szervezete nagyon sokat segített ebben. Minden napra színes programot állítottak össze a vezetők. Vasárnap este ünnepélyes tábortűzi műsorral zárul az úttörők évi akciója, az „Őrizzük a lángot" mozgalom. Olimpiai sportversenyeken, vetélkedőkön, honvédelmi versenyeken bizonyíthatják a pajtások ügyességüket, szellemi felkészültségüket. Jelmezes karneválra, labdarúgómérkőzésekre is készülődnek, s Tihanyba is ellátogatnak. Az egyik legizgalmasabb játéknak ígérkezik az „éjszakai rókavadászat”. A búcsú-tábortűzön már a következő úttörőév mozgalmára készülnek a pajtások, melyet a KISZ IX. kongresszusa szellemében indítanak: „Együtt — egymásért!”. Június 9-től augusztus 17- ig hét turnusban váltják egymást a pajtások. így a nyár folyamán 850 gyerek pihen ebben a táborban. Hegyi Etelka Ozv. Pókos Józsefné patacsi szikvízüzeme. Miért „tűnik a literes szikvíz? Két héttel ezelőtt a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat hirdetést tett közzé: akinek még van otthon literes szikvizes üvege, július 10-ig váltsa be, mert a termék gyártása Pécsett megszűnik. A vállalatnál arra hivatkoznak: utasítást hajtanak végre; nem kapják többé ezt az árut. Megkérdőjelezik azt is, szükség van-e rá egyáltalán. Érdeklődtem a Kossuth Lajos utcai nagycsemegében: belvárosban évek óta nem tartanak üveges szódát. A vasasi ABC-ben van, havonta átlag tíz üveget adnak el. Látszólag tehát nincs rá igény, de vannak Pécsett olyan körzetek, ahol igenis fogy még a szóda. Megtudtam, hogy a maszek „sziklvízgyárosok” naponta egy- egy kocsi rakományra valót adnak el. És az is igaz, hogy sem a szifonos szódónak, sem a különféle ásványvizeknek nincs ugyanolyan íze, túl azon, hogy drágábbak is. Miért szűnik meg tehát a palackozott szikvíz? — Szikvízüzemünk már tavaly olyan állapotba került, hogy nem tudtunk termelni, — mondja dr. Németh Lászlóv a Pécsi Sütőipari Vállalat főkönyvelője — végül tanácsi határozatra véglegesen be kellett csuknunk, lebontják. Akkor ideiglenesen a Mecsekvidéki Pincegazdaság tortyogói üzeme vette át ezt a profilt, állandóra azonban ők sem tudják vállalni. A vendéglátóipari bal- lonszóda-ellátás megmarad, más nem lesz. Úgy véljük, nem is hiányzik túlzottan. A göngyölegből lévő ratkári készletünket átvette a Pincegazdaság, illetve más üzemek. A Pincegazdaságnál Tóth Aladárt, az üdítőosztály vezetőjét kérdezzük. — A literes szikvíz rendkívül korszerűtlen, a palack önsúlya egy kiló, az országban nem beszerezhető. Ugyanez a helyzet a szifonfejjel és a többi alkatrésszel is. A döntés végleges: tovább nem gyártjuk. Helyette ajánljuk a tortyogói pezsgővizet. Literes, szénsavval dúsított üdítő, eladási ára egy forint hetven fillér. Igyunk tehát pezsgővizet? Nem olyan egyszerű a helyzet, mert ha kimondják, hogy valamire nincs tömegigény, ez nem jelenti azt, hogy erről a „tömeg” is tud. S ha még mindez nem lenne elegendő, szinte biztos, hogy pezsgővíz se lesz. Már a szódavíziről is elsősorban azért állt le a pincegazdaság, mert nem jó hozzá a klórozott dunavíz. Marad tehát a Tortyogó és az elavult gépek. A tanács megígérte az egymilliós támogatást gépekre, de ez csak ígéret. A pincegazdaság illetékesei szerint két héten belül bajok lesznek, mivel jelenlegi kapacitásuk csak az igények hatvan százalékát tudja kielégíteni. — Valóban régóta foglalkozunk az egymilliós támogatással — mondja Somogyi Béla, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. A támogatást a múlt évi pénzmaradványok terhére kértük, s hogy megkapjuk-e, majd a júliusi vb-ülés dönti el. A helyzetnek a maszek szikvízgyártók végső soron örülnek, hisz most már nincs konkurenciájuk. Az egész várost viszont ők se képesek ellátni. Szántó Péter kulturális vállalkozásának ígérkezik a szegedi fesztivál. Ezúttal különös jelentőséget ad a nyárnak a Centenáriumi Ipari Vásár. A rendezvényeket tavaly közel fél millióan látogatták, s belföldi turizmus fokozására tett intézkedések kapcsán azzal kell számolni, hogy idén még többen érkeznek Szegedre. A Szabadtéri Játékok hagyományaihoz híven öt bemutatót ígér. Az ember tragédiáját (július 24., 31., augusztus 7.), Verdi Nabuccoját (július 25., 30., augusztus 1.) Erkel Bánk bánját (augusztus 4, 6, 8.), a Cigánybáró (augusztus 13, 15, 17, 20.) és az Ecseri lakodalmast (augusztus 14, 19, 21). Madách drámai költeményében a rendező Szinetár Miklós jelentős húzásokat hajtott végre a gördülékenyebb előadás érdekében s a főbb szerepekben tehetséges fiatal művészeket látunk: Hegedűs Gézát (Ádám), Bánsági Ildikót (Éva), Lukács Sándort (Lucifer). Máris nagy érdeklődés előzi meg az itt először színre kerülő Na- bucco előadásait, ahol a rendező Békés András, a karmester Oberirank Géza. A főbb szerepekben külföldi énekesek lépnek színpadra: Sztojan Popov és Sztelan Elenkov Bulgáriából, Ninelj Tkacsenko pedig Odesszából, A partnereik szegedi művészek: Réti Csaba, Berdál Valéria, Sinkó György, Juhász József Tombor Ágnes, A Bánk bánt a tavalyi előadások szakmai és közönségsikere követelte vissza az idei műsorba, nem változik a tervezői qárda és a szereposztás sem. Ismert fővárosi művészek mellett több szegedi színész kap játékalkalmat Strauss operettjében, a Cigánybáróban: karmestere Medveczky Ádám, rendezője Horváth Zoltán lesz. Az idén negyedszázados fennállását ünneplő Magyar Állami Népi Együttes jubileumi műsorát mutatja be Ecseri lakodalmas címmel, mely annyiban tér el a korábban látott produkcióiktól, hogy ezúttal nemzetiségi táncokat is felvettek programjukba. A kiegészítő rendezvények sorában tizenöt képzőművészeti kiállítás várja a látogatóit. A Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár célja: hozzájárulni a minél jobb hazai áruellátáshoz, bemutatni a negyedik ötéves terv ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi eredményeit. A pavilonokban 249 hazai és 77 jugoszláviai cég képviselteti magát, tizenegy napon át divat- bemutató lesz, több kiállító közvéleménykutatást tervez. A vendéglátó szakemberei mellett előreláthatóan az idegenforgalomnak is föladja majd a leckét ez a nyár, hiszen a tavalyihoz képest kevesebb szálláshelyen várhatóan több vendéget kell elhelyezniük. A szabadtéri előadásaira eddig hetvenezer jegy kelt el, ebből ötvenezer szervezett formában talált gazdára: tulajdonosaikat hét különvonat és körülbelül hétszáz különbusz szállítja a Tisza-parti városba. Tizenhetedszer rendezik meg a Nyári Tárlatot, amelyre százötvennyolc művész kétszázki- lencvenhét alkotását fogadta el a zsűri, A Dómban három orgonaestet, a tanácsháza udvarán két kamarakoncertet rendeznek, az újszegedi szabadtérin lesz a szakszervezeti néptánc együttesek minősítő versenye, s a tudományos programok közül kiemelkedik a Pedagógiai és a Művelődéselméleti Nyári Egyetem, valamint a Fogorvosok Európai Munkaközösségének kongresszusa. Nikolényi István
