Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-22 171. szám
Helyes, ha összecsapnak a különböző nézetek, ha mindenki elsorolja, hol lát gyenge pontokat, s rejtett, de igénybe vehető tartalékokat, mi az, ami zátonyra juttathatja a végrehajtást, avagy éppen gyorsíthatja azt. A vitáknak szerepe, rendeltetése van a vállalat működésében, döntés előtt — akár fejlesztésről, technológiai változtatásról, akár átcsoportosításról, anyagellátásról, normakarbantartásról legyen is szó — nemcsak hasznos, hanem egyenesen szükséges a vélemények ütköztetése. Sűrű eset azonban, hogy tévútra csúszik a vita, s kifogások keresésévé silányodik. Hetek, hónapok telnek el, az érintettek újra meg újra összeülnek, további vizsgálódásokat, felméréseket, elemzéseket s ki tudja, még mi mindent határoznak el, csak egy valamitől óvakodnak. A döntéstől, az igen vagy a nem kimondásától. Fölkarolnánk az elsietettséget, a megalapozatlan „ugrást a sötétbe”? A döntések sokrétű előkészítése korántsem azonosítható a lassúsággal. Az akadályok és támaszok összevetése a végeérhetetlen szóáradattal szintén nem egyenlő. Ügyeljünk hát arra, ne mosódjék el a határ a döntést seqitő, s a feladatot késleltető viták között Mert anekdotaszerű, de a valóságot tükröző eset, amikor a hatórás tanácskozás után a résztvevők egyike megkérdi távozóban kollégájától: miért is ültünk össze? A vállalati szervezetről és tevékenységről folyó hazai kutatások azt igazolják, hogy a szervezés- és termelékenység- beli alacsony színvonalért elsősorban az irányítási képességek, a vezetési módszerek fogyatékosságai okolhatók, s csak másodsorban a technikai, technológiai, termelés-szerkezetbeli viszonylagos elmaradottság. Bebizonyosodik tehát ismét az ismert igazság, hoay a legfontosabb termelőerő az ember, s kulcsszerepénél fogva a döntések meghozatalában szintén övé a legnyomatékosabb szavazat, s csak azt követően játszanak közre a dologi tényezők. Tanúi lehetünk annak, hogy hosszú évekig közepesen ügyködő, vagy csupán felszínen maradó vállalatok rövid idő alatt a jók közé kerülnek, holott adottságaik semmit sem változtak. Ha magyarázat után kutatunk, megleljük a „meq- foghatatlan” belső módosulásokat. Egyebek között azt, hogy a fejlesztési főosztály vezetőjévé kinevezett mérnök, aki korábban a kísérleti üzemet irányította, elődjétől eltérően, néni kér mindenkitől és mindenről papirt. Meqeléqszik a szóban előadott véleményekkel, s dönt azok ismeretében, mégpedig haladéktalanul. Csodákat persze sehol sem tehetnek. Elöregedett berendezéseken nehéz — de nem lehetetlen — nagy pontosságú alkatrészeket előállítani, a képzetlen munkaerő egyik napról a másikra nem válik mesterszakmunkássá. De az jogos társadalmi igény, hogy a vitákat döntések kövessék, s a döntéseket mielőbb ültesse át a gyakorlatba a végrehajtás. Az a baj, hogy bár sokan úgy hiszik, a szavak nem kerülnek semmibe, tudjuk, tapasztaljuk az ellenkezőjét; a megoldást, a döntést halogató szavak nagyon is sokba kerülnek. Kevésbé a vitatkozóknak, sokkal inkább mindannyiunknak. Vita, döntés nélkül Magas részvétel a szavazáson Részleges eredmények az olaszországi választásokról Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szavaz. Hétfőn délután 14 órakor bezárták az ország minden zugában elszórt 73 179 szavazóhelyiséget, s ezzel befejeződtek az olaszországi parlamenti választások. A részvételi arány — amely Olaszországban általában magas szokott lenni a környező országokhoz viszonyítva — ezúttal is meghaladta a 9Q százalékot. Két órával a szavazóhelyiségek bezárása előtt országosan 87,1 százalékos volt (ami 35,2 millió leadott szavazatot jelent), s az ország északi, fejlettebb vidékein 92—93 százalékot ért el. A választók átérezték a szavazás súlyát, jelentőségét. Ezt tükrözte a részvétel, s az a tény, hogy sehol sem került sor incidensekre, a szavazás a legnagyobb rendben és nyugalomban ért véget. Dolgoznak a számítógépek A törvényhozási választások mellett Szicíliában az ottani 3,5 millió választó egyben megújította a tartományi gyűlést, míg további mintegy 4—4,5 millió szavazó az ország más részeiben újjáválasztott 131 városi tanácsot. S ezek között a főváros, Róma és négy megye- székhely (Genova, Bari, Foggia, Ascoli, Biceno) helyi igazgatási szerve is szerepel. Különösen jelentős a római tanácsválasztás. A szavazás befejezése után azonnal megkezdődött a szavazatok összeszámlálása. Ezt a Belügyminisztérium választási központjában számítógépeken Jelentős károkat okoztak Pécsett a Széchenyi tér dísznövényeiben a galambok. A parképítők most műanyag hálóval védik a frissen kiültetett virágokat. A hálót csak akkor szedik le, amikor már a dísznövények megerősödtek és már nem tehetnek bennük kárt a tér „öslakói”. Erb János felvétele A magyarországi nemzetiségek első négy néprajzi kötete — amely most jelent meg — német, délszláv, szlovák és román nyelven — kerül az érdeklődőkhöz, A négy kiadvány együttes terjedelme több mint 700 oldal. A köteteket több száz rajz, fénykép és kotta tesz teljesebbé és egyben növeli azok forrásértékét. A tájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a nemzetiségi múzeumi gyűjtés jelenleg a legdinamikusabb része a hazai muzeológiának. Mohácson délszláv, Tatán német, Békéscsabán román ' és szlovák bázismúzeum létesült. Ezek országosan gyűjtik a nemzetiségek tárgyi emlékeit. Baranyában Mohácson a délszláv bázismúzeumot auqusztus második felében nyitják meg. Végül elmondták, hogy a HNF Országos Tanácsa és a Népművelési Intézet 1976. július 14—18-ig Balatonalmádiban tanfolyamot rendez a nemzetiségi helytörténeti és honismereti szakkör vezetőinek. F. J. végzik, amelyekhez az egyes körzetekből a megyei elöljáróságok (prefektúrák) útján érkeznek az adatok. A hivatalos belügyminisztériumi számlálással párhuzamosan — azzal versenyben — folyik ugyanez a munka az Olasz Kommunista Párt római székházában is, az ott felállított választási központban. Ez a központ a párt saját szervezetére támaszkodva szintén számítógéppel működik, tájékoztatást szolgáltat, egyben ellenőrzi a hivatalos adatokat. A párt több tízezer tagja működik közre a munkában. Csak 25 éven felül A szenátusi szavazásban az urnák lezárásakor az országos részvételi arány 93,1 százalék (ez közel 32 millió leadott szavazatot jelent). A szenátusi szavazásban csak a 25. éven felüliek vehettek részt. A hivatalos számlálás szerint kb. 11 millió szavazat — tehát több mint eqyharmad — összeszámlálása után a szenátusi választás eredménye a következő: Kereszténydemokrata Párt 40,0 (38,1), Olasz Kommunista Párt 33,9 (28,5), Szocialista Párt 10,3 (10,7), Szociáldemokrata Párt 3,1 (5,4), Republikánus Pórt 2,3 (3,0), Liberális Párt 1,2 (4,4), Újfasiszta Párt 5,3 (9,2), egyéb pártok 3,9. (Zárójelben az előző, 1972-es választások megfelelő adatai.) Urho Kekkonen Moszkvában Hétfőn Moszkvában Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára megbeszélést folytatott Urho Kekkonen finn köztársasági elnökkel, aki munkalátogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A megbeszélés során Leonyid Brezsnyev aláhúzta, hogy a Szovjetunió az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott külpolitikai programnak megfelelően továbbra is a hagyományos jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére törekszik Finnországgal. Kekkonen elnök jelentősnek nevezte a békéért, — nemzetközi együttműködésért, a szabadságért és a népek függetlenségéért vivott további harc programját, amelyet az SZKP XXV. kongresszusán fogadtak el. Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy változatlanul érvényben van Urho Kekkonen elnök 1977. évi hivatalos szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívása, A finn köztársasági elnök a meghívást elfogadta. Az első igazi nyári vasárnapon sokan keresték fel a kiránduló- helyeket és a fürdőhelyeket. Vasárnap délelőtt a sikondai strandon mintegy másfél ezren fürödtek. — Szokolai felv. — Új eredmények a nemzetiségi néprajzkutatásban Megjelent a négykötetes néprajz ^ Példamutató vállalkozás Augusztusban nyílik a mohácsi délszláv múzeum (Munkatársunk telefonjelen- tése) A magyarországi nemzetiségek néprajzának kutatásáról tartott sajtótájékoztatót tegnap Budapesten a Kulturális Minisztériumban dr. Balassa Iván, a történelemtudományok doktora, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Elmondta, hogy a magyarországi néprajz tudomány már megindulásakor célul tűzte ki a nemzetiségek kutatását. A Magyar Néprajzi Társaság 1889-ben történt megalakulásakor egyik legfontosabb feladatául jelölte meg a nemzetiségek népi hagyományainak feltárását. Ennek eredményeként 1896-barv, a millennium évében az első magyarországi szabadtéri falumúzeumban 12 magyar és 12 nemzetiségi ház állott. A fel- szabadulás után a nemzetiségek anyanyelvének megőrzése és továbbfejlesztése mellett a népi hagyományok ápolása is a nemzetiségi politikánk szerves része lett. A nemzetiségek néprajzának tudományos vizsgálata azonban csak az utóbbi évtizedben lendült fel. A Magyar Néprajzi Társasáq megalakította nemzetiségi szakosztályait és elhatározta, hogy nemzetiségi néprajz kutötás összefoglaló és részeredményeit a nemzetiségi szövetségekkel közösen rendszeres és tudományos kiadványsorozatban jelenteti meg. Ehhez az európai viszonylatban is egyedülálló vállalkozáshoz az erkölcsi és anyaqi támogatást a Magyar Tudományos Akadémia és a Kulturális Minisztérium nyújtotta. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 171. szám 1976. június 22., kedd Ara: 80 fillér
