Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-17 166. szám

1976. június 17., csütörtök Dunántúlt napló 5 Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt küidöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghivására szerdán Bu­dapestre érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Gaston Plissonnier, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára ve­zet. A delegáció tagjai: Guy Hermier, a Politikai Bizottság tagja, Marie-Theresee Gout- mann, a Központi Bizottság tagja, a szenátus kommunista csoportjának elnöke, Jacques Denis, a Központi Bizottság tagja és Martin Vériét, a Köz­ponti Bizottság munkatársa. Biszku Béla, az MSZMP KB PB tagja, a KB titkára beszédét mondja a Mongol Népi Forra­dalmi Párt XVII. kongresszusán. Magyar—francia közlemény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Francia Köztársaságban tett látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Jacques Chirac- nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívásá­ra 1976. június 13-a és 16-a között hivatalos látogatást tett Franciaországban. Lázár György nárizsi tartóz­kodása során széles körű esz­mecserét folytatott Jacques Ch/rac-kal. Fogadta őt Valéry Giscard d'Estaing, a Francia Köztársaság elnöke és tisztele­tére ebédet adott. A magyar kormányfő talál­kozott és tárgyalt a francia gazdasági élet képviselőivel, meglátogatott ipari üzemeket és kulturális intézményeket. A megbeszélések a magyar —francia kapcsolatokra ha­gyományosan jellemző baráti légkörben és a kölcsönös meg­értés szellemében folytak. A két kormányfő tárgyalásai­val egyidejűleg megbeszélések voltak. — Dr. Bitó József, a Ma­gyar Népköztársaság külkeres­kedelmi minisztere és Raymond Barre, a Francia Köztársaság külkereskedelmi minisztere, — Marjai József, a Magyar Népköztársaság külügyminisz- tériumi államtitkára és Ber­nard Destremau, a Francia Köztársaság külügyminisztériu- mi államtitkára között. Az eszmecserék során átte­kintették a kétoldalú kapcsola­tok fejlődését és a legfonto­sabb időszerű nemzetközi kér­déseket, A két fél örömmel üdvözöl­te a magyar—francia kapcso­latoknak az utóbbi években — különösen a magyar és a fran­cia kormányfők 1968. és 1973. évi találkozói nyomán — min­den téren tapasztalható fej­lődését. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy örvendete­sen fejlődik a két ország ha­tóságai, intézményei, vállalatai és állampolgárai között az együttműködés, ez kedvező feltételeket teremt Magyaror­szág és Franciaország kapcso­latainak folyamatos fejlesztésé­hez. A két kormányfő egyetértett abban, hogy Lázár György lá­togatása e kapcsolatoknak új lendületet ad és a meglévő lehetőségek jobb kihasználá­sára távlatokat nyit. Hangsúlyozták, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a két ország vezetői között külön­böző szinteken létrejött politi­kai párbeszéd folytatásának. Ennek jelentős eseménye lesz Valéry Giscard d'Estaing, a Francia Köztársaság elnöke magyarországi látogatása, amelyre várhatóan 1977 őszén kerül sor. A kormányfők ismét megerő­sítették: különös jelentőséget tulajdonítanak a két ország kö­zötti kereskedelmi árucsere és gazdasági együttműködés fej­lesztésének, és kifejezésre jut­tatták szándékukat, hogy ezek­nek újabb lendületet adjanak. Nagyra értékelték a magyar —francia árucsere jelentős bő­vülését. A forgalom öt év alatt több mint kétszeresére nőtt és összege 1975-ben első ízben haladta meg az egymilliárd frankot — elismerték az áru­csere kiegyensúlyozottabb fej­lesztésének fontosságát. Meg­egyeztek abban, hogy tovább­fejlesztésükhöz a két ország rendelkezéseinek keretében a legkedvezőbb feltételeket te­remtik" meg. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy az ipari együttműködés az 1974-ben aláirt hosszúlejáratú gazdasá­gi, ipari és műszaki-együttmű­ködési megállapodásnak meg­felelően fejlődik. Ismételten hangsúlyozták ennek fontossá­gát és megállapodtak abban, hogy megtesznek minden in­tézkedést a vállalatok együtt­működésének ösztönzésére és szélesítésére, és Magyarország, valamint Franciaország gazda­sági és ipari lehetőségeivel összhangban — támogatják ennek fejlesztését. A felek foglalkoztak az együttműködés új formáinak fejlesztése nyomán kialakuló távlatokkal is, különösen a magyar és a francia vállala­tok harmadik piacokon megva­lósuló közös tevékenységével. A kormányfők hangsúlyozták, hogy a magyar—francia gaz­dasági kapcsolatok fejlődésé­nek szilárd és tartós jelleget kölcsönözhetnek a két ország vállalatai között a hosszúlejá­ratú együttműködés alapjairól létrejövő keretmegállapodások. Megelégedéssel vették tudo­másul, hogy már több keret- szerződés aláírására sor került és újabbak aláírását terve­zik. Áttekintették a tárgyalás vagy tanulmányozás szakaszá­ban lévő főbb együttműködési terveket és megállapították, hogy különösen kedvezőek a kilátások az együttműködésre az elektromos és az elektroni­kai ipar, a számítástechnika, a szerszámgépgyártás, a jármű­ipar, a mezőgazdasági gép­gyártás, a vas- és acélipar, a színesfémkohászat, az építés- és közmunkaügy, valamint a mezőgazdasági élelmiszeripar és a vegyészet területén. A kereskedelmi és együttmű­ködési lehetőségek kölcsönösen jobb ismerete érdekében a fe­lek megállapodtak, hogy báto­rítják a két ország szervezetei­nek és vállalatainak rendszere­sebb kapcsolatait. Megelége­déssel vették tudomásul a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara és a Francia Munkaadók Orszá­gos Tanácsa együttműködési megállapodását, amelynek alá­írására rövidesen sor kerül. Ugyanebben a szellemben elő kívánják segíteni a két or­szág tervezési intézményeinek közvetlen kapcsolatait. A két kormányfő elismeréssel nyilatkozott az együttműködési vegyesbizottságnak a magyar— francia gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlesztésében be­töltött szerepéről. Rámutattak a gyakoribb miniszteri találkozók hasznosságára és kifejezésre juttatták, hogy e téren is a fej­lődésnek hosszabb távon ked­vező feltételeket biztosítanak. A két fél eszmecserét folyta­tott a magyar—francia kultu­rális és tudományos kapcsola­tokról is. Megállapították, hogy ezek kielégítő módon fejlődnek, hangsúlyozták annak szüksé­gességét, hogy ösztönözzék a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Ajánlották a kölcsö­nös információ javítását, külö­nösen a kiadói és audiovizuális termékek tekintetében, hogy a magyar kultúrát Franciaor­szágban és a francia kultúrát Magyarországon szélesebb kör­ben, egyszersmind kiegyensú­lyozottabb módon ismertessék, üdvözölték a Magyar Rádió és a „Rádió-Francé" rádió-tár­saság 1976. április 9-én alá­írt együttműködési megállapo­dását, valamint a két ország televízió-társaságai között fo­lyamatban lévő tárgyalásokat. A nemzetközi kérdések vizs­gálata több tekintetben a két fél nézeteinek nagyfokú közel­ségét mutatta. A két fél különös figyelmet fordított az európai helyzet alakulására. Ezzel kapcsolat­ban megerősítették elkötele­zettségüket a nemzetközi eny­hülés politikája mellett és hangsúlyozták annak szüksé­gességét, hogy valamennyi ér­dekelt állam határozottan te­vékenykedjék Európában és az egész világon e folyamat meg­szilárdítása és tartóssá tétele érdekében. Mindkét fél kifejezte arra irányuló határozott szándékát, hogy biztosítsa az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmánya vala­mennyi rendelkezésének teljes megvalósítását, mind az álla­mok közötti kölcsönös kapcso­latokat vezérlő elvek tisztelet­ben tartása terén, mind pedig a gazdaságra, a tudományra, a technikára, a környezetvéde­lemre, az emberi kapcsolatok­ra, a tájékoztatásra, a kultúrá­ra és a nevelésre vonatkozó kérdésekben, az értekezleten részt vett más államok viszony­latában, továbbá saját kölcsö­nös kapcsolataikban. A felek kifejezték készségüket arra, hogy a záróokmány alkalmazá­sának elősegítése érdekében olyan konkrét intézkedéseket tanulmányozzanak, amelyeket kétoldalú kapcsolataik kereté­ben foganatosíthatnak és ily módon is fejleszthetik a két állam gyümölcsöző együttműkö­dését. A két kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy a Helsin­kiben elfogadott hosszútávú program megvalósítása lénye­gesen hozzájárul az európai földrész államainak, népeinek és lakosainak fokozottabb kö­zeledéséhez, ami a béke és a biztonság ügyét szolgálja az egész világon. A két fél rámutatott arra, hogy a leszerelés területén ki­fejtett erőfeszítéseik a szigorú és hatékony nemzetközi ellen­őrzés mellett megvalósuló álta­lános és teljes leszerelés el­érésére irányulnak. Síkraszáll- tak a leszerelési világértekezlet összehívásáért, amelynek előké­szítésében és munkálataiban valamennyi nukleáris nagyhata­lom részt venne. A két kormányfő kifejezte ag­godalmát a közel-keleti helyzet alakulásával kapcsolatban. Ki­nyilvánították meggyőződésü­ket, hogy rövid időn belül olyan előrehaladásra van szük­ség, amely meggyorsítja a bé­kés rendezést az egész térség­ben. A tartós rendezéshez há­rom alapvető feltételt kell tel­jesíteni: ki kell üríteni az 1967 júniusában elfoglalt területe­ket, figyelembe kell venni a pa­lesztin nép független hazához való jogát, el kell ismerni e tér­ség összes államainak jogát ahhoz, hogy békében, bizton­ságos, elismert és szavatolt határokon belül éljen. A két fél egyetértett abban, hogy Li­banonban sürgősen meg kell szüntetni a vérontást, elő kell segíteni a libanoni közösség különböző tényezőinek párbe­szédét, az ország függetlensé­gének, szuverenitásának és te­rületi egységének tiszteletben tartása mellett. Mindkét kormányfő megelé­gedéssel állapította meg, hogy a látogatás alkalmával folyta­tott gyümölcsöző megbeszélé­sek elősegítették a két ország hagyományos barátságának szorosabbra fűzését és megerő­sítették a magyar—francia kap­csolatok továbbfejlesztésére irányuló közös szándékukat. Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke magyarországi hi­vatalos látogatásra hívta meg Jacques Chiracot, a Francia Köztársaság miniszterelnökét, aki a meghívást örömmel elfo­gadta. Folytatódott a mongol pártkongresszus Az ulánbótori kormánypalo­tában szerdán folytatódott a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa. A szerdai üléseken folytatták a Központi Bizottság beszámolójának, a hatodik ötéves terv irányelvei­nek és a központi revíziós bi­zottság jelentésének vitáját. Ezen a napon további külföldi testvérpártok képviselői üdvözöl­ték a kongresszust. Az Unen, a mongol párt központi lapja szerdai számá­ban teljes szövegben közölte Biszku Bélának, a magyar párt­küldöttség vezetőjének a keddi ülésen elhangzott üdvözlőbe­szédét. Mongol—magyar barátsági gyűlés Biszku Béla beszéde Szonginóban Az Ulánbátor közelében fek­vő szonginoni biokombinátba látogatott el szerdán az MSZMP küldöttsége, amely Biszku Bé­lával, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával az élén részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusán. A kombi­nát dolgozói magyar—mongol barátsági gyűlés keretében ta­lálkoztak a pártküldöttséggel. A szonginoi biokombinát, amely az ázsiai kontinens egyik legnagyobb oltóanyagtermelő üzeme, 1974-ben kezdte meg a termelést, s tavaly már 120 ezer liter oltóanyagot, vakci­nát, antibiotikumot adott a mongol népgazdaságnak, amelynek legfontosabb ágaza­ta az állattenyésztés. A kom­binát termékeinek egy részét pedig már most exportálják. A biokombinát magyar műszaki közreműködéssel épült, s jelen­leg is több mint nyolcvan ma­gyar műszaki szakember és szakmunkás dolgozik itt. Az üzem vezetői, mongol és magyar dolgozói szerdán reg­gel nagy szeretettel fogadták a Biszku Béla vezette magyar pártküldöttséget. Bemutatták a magyar vendégeknek a 22 üzemegységből álló kombinát fontosabb termelési részlegeit. P. Muna, a biokombinát igaz­gatója a magyar küldöttség tagjainak és a kíséretükben lé­vő magasrangú mongol szemé­lyiségeknek elmondta, hogy a biokombinát termékeinek fel- használása máris jelentős mér­tékben hozzájárult a fertőző ál­latbetegségek megszüntetésé­hez Mongóliában. Az üzemek és laboratóriu­mok megtekintése után ma­gyar—mongol barátsági gyűlést tartottak Szonginóban, amelyen Biszku Béla beszédet mondott. A magyar pártküldöttség — mondotta — örömmel elfogad­ta a biokombinát meglátoga­tására szóló meghívást, igen jó benyomásokat szerzett la­boratóriumainak felszereltségé­ről, az itt dolgozó magyar és mongol szakemberek felkészült­ségéről, hozzáértéséről. Ma­gyar részről ezt a létesítményt a magyar—mongol internacio­nalista együttműködés egyik nagyszerű eredményének te­kintik, s egyben a két nép kö­zötti barátság jelképét is lát­ják benne. Küldöttségünk — folytatta be­szédét Biszku Béla, azért érke­zett Mongóliába, hogy részt vegyen a Mongol Népi Forra­dalmi Párt XVII. kongresszu­sán, s ezáltal is erősítse a pártjaink, országaink és népe­ink közötti barátságot. A párt­fórum most félidejénél tart, de máris megállapítható és érzé­kelhető, hogy az MNFP és a mongol nép az előző kongresz- szus óta igen figyelemreméltó eredményeket ért el a szocia­lista építés minden területén. Minden túlzás és udvarias­kodás nélkül megállapíthatjuk, hogy mindaz, amit a kongresz- szuson a Központi Bizottság beszámolójában és a küldöttek felszólalásaiban eddig hallot­tunk, a mongol kommunisták reális szemléletét, marxista-le­ninista igényességét tükrözte. Magától értetődő dolog, mégis örömet okoz nekünk — hangoztatta a magyar párt­küldöttség vezetője —, hogy ezen a pártkongresszuson kü­lön hangsúlyt kapott a mon­gol-szovjet barátság. Mind Ce- denbal elvtárs beszámolójából, mind pedig a felszólalásokból érzékelhető volt továbbá, mi­lyen szoros a kapcsolat az MNFP és a nép között. A Köz­ponti Bizottság beszámolójából az internacionalizmus szelle­me sugárzott, s meggyőződé­sünk, hogy ez a beszámoló az egész mongol nép érzelmeit tükrözte. Biszku Béla a továbbiakban röviden beszámolt a hazai bel­politikai helyzetről, arról, hogy az MSZMP és a magyar dol­gozók jelenleg a XI. pártkong­resszus határozatainak végre­hajtásán dolgoznak. Nemzetkö­zi vonatkozásban pártunk poli­tikája változatlanul elsősorban a szocialista országok közötti internacionalista együttműkö­dés fejlesztésére irányul. Meg­köszönve a biokombinátban dolgozó magyar szakemberek munkáját, Biszku Béla hangoz­tatta, hogy a Mongóliában dol­gozó szakembergárda fontos internacionalista missziót telje­sít, országunkat, népünket és pártunkat képviseli. A magyar pártküldöttség ve­zetője végezetül köszönetét mondott a szívélyes fogadtatá­sért, s jókívánságait fejezte ki a szonginói kombinát dolgozói­nak munkájához, a pártkong­resszus eredményes befejezésé­hez, sikereket kívánt a mongol népnek a szocialista építő­munkában. A kombinát mongol és ma­gyar szakembereinek lelkes tapsa közepette tolmácsolta Biszku Béla Kádár János elv­társnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának sze­mélyes üdvözletét és jókívánsá­gait. A magyar pártküldöttség Vla­gyimir lljics Lenin képmását ábrázoló rézdomborítást adott át ajándékba a biokombinát dolgozóinak. Mongol részről T, Ragcsa, az MNFP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettese köszönte meg a magyar pártküldöttség vezetőjének a két ország közöt­ti együttműködésről és barát­ságról elmondott meleg szava­it. Hangoztatta, hogy a mongol párt és a kormány vezetői a biokombinátot a Mongóliának nyújtott internacionalista segít­ség egyik fontos objektuma­ként tartják számon. A Magyar Népköztársaság — mondotta — ennek a kombinátnak a fel­építésével és a mongol szak­emberek képzésében való köz­reműködésével óriási segítsé­get nyújtott és nyújt a mongol népgazdaság egyik alapvető ágazatának további fellendíté­séhez. A miniszterelnök-helyet­tes köszönetét fejezte ki a ma­gyar nép segítségéért, a Szon­ginóban dolgozó magyar szak­emberek áldozatos munkájáért.

Next

/
Thumbnails
Contents