Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-11 129. szám

© Dunántúli napló 1976. május 11., kedd II képernyő előtt Kezdőkör Természetes, hogy a televízió e heti műsorában a szokásos­nál is nagyobb tér jutott a fia­talságnak. A KISZ kongresszus izgalmasan és rokonszenvesen uralta a képernyőt a hét vé­gén, a tudósítások, riportok az eddiginél elevenebbek, életsze­rűbbek voltak, érezhetővé vált az a társadalmi erő, az a szí­nesség, amelyet az ifjúság je­lent. De nyilvánvalóan a kong­resszus jegyében született meg néhány megelőző műsor gon­dolata is, így a Kezdőköré, amelyben ezúttal visszatekin­tésre került sor. A műsor „régi” vendégei közül négyen ülték körül az asztalt, s három jól ismert fiatal művészhez látoga­tott el a kamera. Utóbbiak nemigen mentek túl a szokásos riportokon, talán kissé idege­nül is illeszkedtek abba a szö­vetbe, amelyet a stúdió-beszél- getés jelentett. Maga a beszél­getés — beszámoló s helyen­ként vita — azonban igen ér­dekes volt. Mindenekelőtt sikeres volt a fiatalok megválasztása, hiszen mind a négyen más-más réte­get, más életformát, más stí­lust képviseltek. A fiatal járási párttitkár higgadtsága, meg­fontoltsága, szélesebb életis- merete jól ellenpontozta a fia­tal lakatos nyersebb, a maga kisebb körében friss és nyug­talan életszemléletét. Hasonló­képpen kiegészítette egymást a külföldi ösztöndíjról hazatért jogász tanársegédnő és a vi­déken élő, szívósan, szisztema­tikusan dolgozó fazekas. Az egyes résztvevők beszá­molói önmagukban is érdeke­sek voltak, hiszen nemcsak né­hány fiatal sorsának alakulá­sáról adtak számot, hanem reprezentálták a lehetőségeket és problémákat is, amelyek szélesebb rétegekre jellemzőek. Akár a beilleszkedés, akár a felelőségvállalás gondja, akár az életcélok kialakítása, vagy pedig olyan „hétköznapi" problémák, mint a lakáskérdés. De talán még izgalmasabb — különösen, ha épp az elő­zőek révén már közelebbről meq is ismerkedtünk a résztve­vőkkel — hogy néhány közös, nagyobb horderejű kérdésről miként vélekednek a fiatalok, így került terítékre a szakszer­vezetek szerepe és jelentősége, a hazafiság érzése és követel­ményei. A kerekasztal beszél­getés olyan eszmecserévé bő­vült, amelybe szinte a „hangos gondolkodás" révén vonták be a nézőket is. A műsor áttételes módon is jól szolgálta azt a célt, hogy a kongresszus időszakában mélyebb és nagyobb figyelmet fordítsunk a fiatalságra. A ri­porter, Feledy Péter szerényen és felkészülten irányította a beszélgetést. H. E. Különös lexikon Különös lexikont őriz és gon­doz a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportja. Ezt az adat­tárat nem adják könyvalakban az olvasók kezébe, hiszen min­den nap új, friss adatokkal gyarapodik, így sosem zárul le, soha nem avulhat el. A Magyar Művészek Lexikona jelenleg csaknem 80 000 cédulából áll, 1700 kortondobozban, tíz moz­gatható állványrendszeren tá­rolják. A lexikon mindenkinek hoz­záférhető: keddi és csütörtöki napokon a művészettörténeti kutatócsoport székházában, az I. kér. Úri utca 62. sz. atotit reggel 9 órától délután 4-ig tart nyit­va a gyűjtemény. Telefonon a 160-160/245-ös melléken vála­szolnak az érdeklődőknek. Az információtárat gyakran veszik igénybe művészettörténettel foglalkozó szakemberek, tudó­sok. , . Ismerjük meg töményeinke« Az élő fák kivágásáról A z élőfák fontos sze­repet töltenek be az ember életében. Az élő­lények által kilélegzett széndioxidot életet adó oxigénné alakítják át, erős napsütésben árnyékot ad­nak, lekötik a szabadon szálló port. Az erdősávok és erdők védelmet nyújta­nak a szél és a zaj ellen, szabályozzák közvetlen kör­nyezetük időjárását, s az üde-zöld, vagy rozsdavörös lombok látványa megnyug­tatja, kellemes érzésekkel tölti el az embert Mindannyiunk érdeke tehát, hogy amúgyis csekély élőfaál­lományunkat megóvjuk, tovább gyarapítsuk. Jogszabályaink is az egész társadalom érdekét szolgálják, amikor az élőfák ki­vágását szigorú feltételekhez kötik. Általános szabály Általános szabály, hogy még a saját tulajdonban lévő élőfa kivágásához is hatósági hoz­zájárulás szükséges. Aki pedig nem a saját tulajdonában lé­vő élőfát akar kivágni, annak meg kell szereznie a fa tu­lajdonosának előzetes hozzá­járulását is. Aki a tulajdoná­ban lévő élőfát ki akarja vág­ni, e szándékát előzetesen kö­teles a hatóságnak bejelente­ni. A beadványt 20 Ft-os il­letékbélyeggel kell ellátni. Ha a fa község bel-, vagy külterületén áll, a bejelentést a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervéhez -, ha a város külte­rületén áll, a városi tanács, illetve a megyei városi tanács vb. kerületi hivatalának mező- gazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervéhez —, ha város belterületén áll, a váro­si tanács, illetve a megyei vá­rosi tanács vb. kerületi hivata­lának építésügyi szakigazgatá­si szervéhez kell benyújtani. Előzetes bejelentés vágni! Ha a 30 napos határ­idő elteltével a hatóság a be­jelentésre nem válaszol, ez annyit jelent, hogy a fa kivá­gásához hallgatólagosan hoz­zájárult, tehát az élőfa kivág­ható. A hatóság a bejelentést követő 30 napon belül a fa kivágását megtilthatja, ha az élőfa további fenntartása indo­kolt, vagy ha a bejelentő nem tudja beszerezni és bemutatni a fa tulajdonosának hozzájá­ruló nyilatkozatát. A hatóság a bejelentőt a kivágott fa pót­lására kötelezheti. A lentiektől eltérő szabályok vonatkoznak az erdőkben, fá­sításokban lévő fákra, a gyü­mölcsfákra, a természetvédelmi védettség alatt álló fákra, az országos közutakhoz tartozó, valamint a MÁV üzemi terü­letein lévő fákra. Az erdőkben (fásításokban) lévő Iák kivágása (kitermelése) többnyire ipari célokra, részle­tes üzemtervek alapján törté­nik. Az üzemtervekben mara­déktalanul érvényesülnek az élőfák védelméhez, illetve pót­lásához fűződő fontos társadal­mi érdekek. Adódhat viszont olyan eset, amikor nem a fafeldolgozó ipar nyersanyagszükségletének biz­tosítása érdekében, hanem egyéb okból (pl. erdővel ha­táros telekre bejutás érdeké­ben) merül fel erdei fa kivágá­sának szükségessége. Az ön­kényes eljárás ilyen esetben is szigorúan tilos, az élőfák ki­vágásával kapcsolatban előze­tesen meg kell állapodni az erdő kezelőjével. Gyümölcsfák kivágásához ha­tósági engedély nem szükséges. Ne tűrjük a rongálást! A természetvédelmi védettség alatt álló Iákat éppen azért he­lyezték védettség alá, mert megóvásukhoz különösen fontos érdek fűződik. Ebből követke­zik, hogy az ilyen fák kivágá­sára csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor - a me­gyei (megyei városi) tanács vb. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának előzetes en­gedélye alapján. Az országos közutakhoz tar­tozó, illetve a MÁV üzemi te­rületein lévő Iák kivágásáról a területileg illetékes KPM Út­ügyi Igazgatósággal, illetve MÁV Igazgatósággal kell meg­állapodni. A tulajdonos az élő­fa más által történt kivágása esetén - akár engedéllyel, akár engedély nélkül történt a kivá­gás - a jogszabályokban meg­határozott ellenértékre, illetve kártérítésre tarthat igényt. Nemcsak az élőfák engedély nélküli kivágása tilos, hanem más módon való elpusztításuk, megrongálásuk, vagy olyan ke­zelésük is, amely értékük csök­kenésével jár. Aki élőfát enge­dély nélkül kivág, más módon elpusztít, vagy megrongál, sza­bálysértést követ el és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Mivel az utóbbi években — a „civilizációs ártalmak" foko­zódásával párhuzamosan - elő­térbe került a környezetvéde­lem, s ezen belül az élőfák védelme, szabálysértési hatósá­gaink az eddiginél is szigorúb­ban és következetesebben lép­nek fel az élőfák megrongálói­vei, elpusztítóival szemben. E szigorú birságpolitikát társa­dalmunk valamennyi felvilágo­sult és józanul gondolkodó tag­ja helyesli, egyúttal bízik ab­ban, hogy az élőfák védelme már a közeli jövőben egyre in­kább minden ember meggyőző­désből fakadó magatartás-nor­májává válik. Védjük, óvjuk élőfáinkat! Dr. Arvay László (Pécs M. Város Tanácsa VB. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály főelőadója). Kutatás több országban Elkészült a régi magyar nyomtatványok II. kötete A bejelentésben meg kell jelölni a kivágás helyét, a ki­vágni szándékozott élőfák da­rabszámát, fajtáját, átmérőjét, valamint a bejelentő nevét és lakcímét. Ha a kérelem más tulajdonában lévő la kivágásá­ra irányul, célszerű a kérelem­hez csatolni a fa tulajdonosá­nak hozzájáruló nyilatkozatát is, mert ellenkező esetben a hatóság a fa kivágását nem engedélyezheti. A bejelentéstől számított 30 napon belül tilos az élőlát ki­Az országos Széchenyi könyv­tárban elkészült a régi magyar nyomtatványok II. kötete. Ez a bibliográfia az 1601—1635 idő­szakból fennmaradt hazai nyomtatványokat foglalja össze. Amint a kutató-szerkesztők el­mondták, a teljesség igényével veszik számba az 1801 előttről fennmaradt magyarországi nyomtatványokat: a szép histó­riáktól, prédikációkon át, tudo­mányos könyvekig minden fel­lelhető művet. Elsősorban a hazai könyvgyűjteményekben igyekeznek felderíteni az 1801 előtti, általában még kézi nyomtatású könyveket. Hazánk­ban feltételezhető 80—100 ezer régi példány közül eddig mintegy 56 ezret regisztráltak. Kitartóan kutatnak a külföldi gyűjteményekben is. A szom­széd országokban több, a tá- voliakban kevesebb eséllyel. Csehszlovákiában és Jugoszlá­viában például — g testvérin­tézmények támogatásával — már átvizsgálták a legfonto­sabb gyűjtemények 1711 előtt­ről származó állományát, s több száz, eddig ismeretlen ré­gi magyar nyomtatványra buk­kantak. A közelmúltban a Matica Slovenska túróczszentmártoni központjában tájékozódtak: milyen eredményre vezethet a tüzetes vizsgálat. Az ottani könyvtár a maqyar kutatók ren­delkezésére bocsátotta sok százezer nyomtatványából ké­szült leltárkönyveit, hogy meg­könnyítse a Hungarica doku­mentumok feltárását. Folytatják a kutatást a tá­volabbi országokban: Lengyel- országban, az NDK-ban, az NSZK-ban és Olaszországban is. Nem tudható: az idők so­rán hova sodródtak értékes írott emlékeink. Nemrég a stuttgarti könyvtárban „fedez­ték fel" az első magyar gyü­lekezeti énekeskönyvet, Huszár Gál 1560-ban készült művét, amelyet egy 1602-ből származó tudósítás alapján tartott eddig nyilván a szakirodalom. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres: gépkocsirakodókat, bádogosokat, víz-gázszerelőket, autószerelőket, fűtésszerelőket, szerkezeti lakatosakat, villanyszerelőket, lemezlakatosokat autógén- és ívhegesztőket, ácsokat, kubikosokat. A FENTI SZAKMÁKBAN KEZDŐ SZAKEMBEREKET ÉS SEGÍTŐKET IS ALKALMAZUNK. Jelentkezni lehet: PÉCS, SZÁNTÓ KOVÁCS JANOS UTCA 1. SZÁM. Munkaerőgazdálkodás. Mérkőzésről mérkőzésre Porcelángyár—Mágocs 3:2. Labdarúgó megyei I. osztályú mérkő­zés a Porcelángyár pályán. Mozgalmas jelenet a mágocsi kapu előtt. Fotó: Arató László Labdarúgó NB III. Enyingi MEDOSZ-Pécsi VSK 1:0 (1:0). Enying, 1500 néző. V.: Maróti. Pécsi VSK: Sulyok — Hergenrőder, Somogyvári, Mács (Engert), Gyurina Zol- tai, Kaszás, Kresz, Iván (Ba­lázs), Nagy, Baumholczer. Ed­ző: Lendvai Miklós. Az enyin­giek a 16. percben 30 méteres szabadrúgásból szerezték gól­jukat. Góllövő: Horváth. Jó: La­katos, Molnár, Bereczki, illetve Gyurina, Kresz. Kiállítva: Hor­váth, a 75. percben. Mázaszászvári Bányász—Per­báli Tsz SK 0:0. Mázaszászvár, 1100 néző. V.: Mátyus. Máza­szászvár: Szulics — Csábrák, Széles, Kólya, Katona, Pataki, Demeter Kovács, Horony, Biró, Csordás (Perényi). Edző: Ste- pán Tibor. A bányászcsapatnak ezen a mérkőzésen semmi sem sikerült. Jók: Szulics, Széles, Kólya, ill. Kovács J„ Olláry és Kovács I. Táncsics SE-Véménd 0:0. Kaposvár, 400 néző. V.: Soós. Véménd: Doszpod — Szabó, Kiss, Hüber, Kajtár, Rótt F„ Bo- rovácz, Fiochsz, Takács, Orosz, Bencsik. Edző: Rónai István. Egyenlő erők változatos küz­delme. Jók: Bank, Eisemann, Németh IL, Gombás, ill. Dosz­pod, Szabó, Hüber, Borovácz. Bp. Epitök-PBTC 3:1 (1:0). Budapest, 300 néző. V.: Köves­falvi. PBTC: Sass — Istókovics, Bárdosi, Bogdán, BodÖr, Vár­helyi, Fiegler, Kiss, Lauer, Ha­jós, Renkó. Edző: Horváth László. Közepes iramú, küzdel­mes mérkőzés. Góllövő: Pauli (3), ill. Varga (öngól). Jók: Pauli (a mezőny legjobbja), Gelesits, ill, Bárdosi, Várhelyi. Az NB III. további eredmé­nyei: Ganz-MÁVAG—Siófok 2:0, Pénzügyőr—Dombóvári Sparta­cus 7:2, Barcs-Székesfehérvári MÁV 2:2, Lőrinci Fonó-BKV Előre 1:2, MEDOSZ ERDÉRT- Dunaújvárosi Építők 1 :0. Az EMG SK szabadnapos volt. AZ NB III. ALLASA 1. Ganz-MÁVAG 2. Szfv. MÁV 3. BKV Előre 4. Pénzügyőr 5. Lőrinci Fonó 6. Siófok 7. PVSK 8. Véménd 9. Enying 10. EMG SK 11. Perbál 12. Táncsics 13. Barcs 14. Bp. Építők 15. M.-szászvár 16. Dunaújváros 17. Dombóvár 18. ÉRDÉRT 19. PBTC 29 20 5 4 71-27 45 29 18 5 6 60-36 41 29 17 4 8 60-34 38 29 1 6 6 7 61-48 38 30 14 6 10 49-39 34 29 14 6 9 38-33 34 30 13 7 10 43-31 33 29 14 5 10 57-52 33 30 12 5 13 36-43 29 29 10 8 11 35-37 28 29 9 9 11 39-45 27 30 9 8 13 35-38 26 30 11 4 15 31-52 26 30 10 4-16 46-18 24 29 6 11 12 35-40 23 29 6 9 14 27-41 21 29 7 6 16 29-52 20 30 7 5 18 28-61 19 29 7 5 17 29-62 19 Megyebajnokság Szigetvár-Gázmű 7:1 (5:1). Sellye—Pécsi Kinizsi 0:1 (0:0). Kesztyűgyár-Pogány 2:1 (1:0). Porcelángyár-Mágocs 3:2 (1:1). Mohács—István-akna 3:0 (1:0). Universitas' PEAC—Vasasi Bányász 3:0 (2:0). Sásd—Boly 0:9 (0:6). A Steinmetz SE-Be- remend mérkőzést később játsszák. MEGYEI I. OSZTÁLY ALLASA 1. Szigetvár 24 18 5 1 73-16 41 2. P. Kinizsi 24 12 7 5 37-15 31 3. Mohács 24 13 5 6 39-25 31 4. Kesztyűgyár 24 10 7 7 30-22 27 5. Boly 24 10 7 7 44-37 27 6. Universitas 23 11 4 8 45-29 26 7. Pogány 24 10 6 8 41-34 26 8. Vasasi Bány. 24 10 5 9 29-31 25 9. Sellye 24 10 3 11 35-30 23 10. Gázmű 24 7 8 9 38-42 22 11. Beremend 22 8 5 9 31-41 21 12. Steinmetz 23 8 5 10 25-35 21 13. Porcelán 24 6 6 12 33-43 18 14. Mágocs 24 5 6 13 25-52 16 15. István-akna 24 6 3 15 20-41 15 16. Sásd 24 3 4 17 19-71 10 Tájékozódási futás A közép-mecseki parkerdő volt a színhelye a megyei kö­zépiskolás tájékozódási futó bajnokságok versenyeinek. Pé­csi diáksportolók mellett mo­hácsi, siklósi, szigetvári tájé­kozódási futók is rajthoz álltak. Eredmények. Váltóverseny: Fi­úk: 1. Gépipari Technikum, 2. 500-as Szakmunkásképző, 3. Siklósi Táncsics Gimnázium. Lányok: 1. Gépipari, 2. Mo­hácsi Gimnázium. Egyéni ver­senyek: ifjúsági fiúk: 1. Tóth (Széchenyi), 2. Nagy (500-as Szakmunkásképző), 3. Séley (Széchenyi). Serdülő fiúk: 1. Séley (Nagy Lajos), 2. Ildzsa (500-as Szakmunkásképző), 3. Kropp (Gépipari). Ifjúsági lá­nyok: 1. Zsirmon (Radnóti), 2. Kövér (Gépipari), 3. Szarka (Janus). Serdülő lányok: 1. May, 2. Majer, 3. Molnár (va­lamennyi mohácsi gimnázium). Vízilabda Cegléd-PMSC OB ll/B osztályú vízilabda mérkőzés. Cegléd. PMSC: Abai Nemes — Wortman, Novák, Kovács, Papp I., Tábori, Papp II. Csere: Andrel, Kajsza, Bala- tonyi. Edző: Gyöngyösi János. Igen értékes pontot sikerült el­hozni idegen pályáról, a já­ték változatos, sok mozgásos, de sportszerűen folyt le. Ez volt a csapat első idei bajno­ki mérkőzése. ATLÉTIKA. Al Újpesti Dózsa ár- szágos versenyének szombati nyitá­nyán a férfi vágtázok voltak a kö­zéppontban. A 100 m-es síkfutás döntőjében Lépőid (PMSC) fölénye­sen verte Gresát. Lépőid ideje 10,3 mp. volt. A 3. helyen Lukács (PMSC) végzett 10,5 mp-es idővel. A 3000 m-es férfi síkfutásban 2. Kispál (Komló) 8:04,2 perccel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents