Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-09 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Tavaszi munkák A győzelem Készen állunk újabb feladatokra Pillanatképek a pécsi ballagásokról (balról): A nagy eseményre együtt tart a család. — Az utolsó osztályfőnöki óra az építők IV/A osztályában. — Szülök, nagyszülők és hozzátartozók nézik a fiúkat, lányokat. — Az elmaradhatatlan tabló is részt vesz a ballagáson a Radnóti Közgazdasági Szakközép- iskola IV/C-seinél. Fotó: Erb—Seres Tito nyilatkozata Tito jugoszláv elnök, közelgő görögországi látogatása alkalmából a Kethimerini című athéni napilapnak adott interjúban a nyugat-európai kommunista pártoknak a kormányban való részvételével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozva megállapította, hogy mindinkább abszurddá válik és az egész közösség érdekeit sérti az, hogy a társadalom alapvető erőit távol tartják-az állam és a gazdasági élet irányításától. Jellemző az a tény is, hogy bizonyos külső erők ellenzik egyes pártok — főleg a kommunisták — részvételét bizonyos országok kormányaiban — mondotta Tito elnök. napja Hajnali fél egy volt 1945. május 9-én, amikor a Berlin melletti Karlshorst egyik katonai épületének éttermében a magas rangú szovjet, angol, amerikai, francia tisztek és diplomaták utasították a másik szobában várakozó három németet, Keitel vezértábornagyot, Friedenburg tengernagyot és Stumpf repülő-vezérezredest, hogy írják alá a feltétel nélküli fegyverletételről szóló nyilatkozatot. Hivatalosan ezzel ért véget a második világháború Európában, ahol füstölgő romhalmazok jelezték elpusztult városok és falvak helyét, s megkezdődhetett az irtózatos veszteségek számbavétele emberben és értékekben. A fasizmus tömeggyilkos rendszerét szétzúzták az antifasiszta koalíció hatalmai. A háború fő terhét a Szovjetunió viselte; húszmillió ember pusztult el, mintegy hetvenezer szovjet várost és falut töröltek el a föld színéről Hitler bandái. A második világháborúnak a győzelem napja után is volt még egy gyötrelmes, nehéz fejezete. Meg kellett semmisíteni az ázsiai fasiszta hódítót, Japánt. A Szovjetunió — kötelezettségének megfelelően — hadat üzent Japánnak is és erős csapással kiiktatta a legnagyobb japán erőt, a Kvan- tung-hadsereget. A Szovjetunió 1945. május 9-e, a győzelem napja óta következetesen harcol azért, hogy a világ megőrizhesse a békét. Az enyhülés eredményei a szovjet politika javaslatain alapulnak. A második világháborúban elpusztultaknak, a frontokon elesett katonáknak, a légitámadások polgári áldozatainak, a náci koncentrációs táborokban megölteknek emléke minden jóakaraté embert arra kötelez, hogy küzdjön a tartós békéért. És azért, hogy a politikai enyhülést követően a katonai enyhülés koronázza meg a győzelem napját. Megkezdődött a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa ^ ^ Dr. Maróthy László KISZ-KONGRESSZUS te^CSZ tCttC ClO ^ a KISZ KB beszámolóját Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdődött a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. A 350 meghívott között ott voltak politikai, gazdasági, kulturális életünk ismert személyiségei. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a kormány elnöke, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a testvérszervezetek küldöttségeinek vezetői. Pártunk XI. kongresszusa meghatározta közvetlen teendőinket, és programnyilatkozatában tudományos előrelátással felvázolta: mit kell tennünk hosszabb távon, hogy társadalmi viszonyaink fokozatos fejlesztésében kibontqkozzon a fejlett szocialista társadalom. Szövetségünk IX. kongresszusára vár az a feladat, hogy az elmúlt évek tapasztalatainak elemzésével és pártunk útmutatásával választ adjon a hogyanra, kijelölje a KISZ és a magyar ifjúság tennivalóit a következő öt esztendőre. — Központi Bizottságunk most nyugodt lelkiismerettel jelentheti: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyar ifjúság végrehajtotta a Vili. kongresszus határozatait! Megvalósítottuk a jelszót: Jobb munkával, nagyobb tudással vettünk részt a szocialista Magyarország építésében! — Egész ifjúságunk nevében kijelenthetjük: készen állunk az újabb feladatok teljesítésére, pártunk programjának megvalósítására, szocialista viszonyaink továbbfejlesztésére. Ifjúságunk becsületes munkájának eredményeként nagyobb mértékben részesült a javakból, érezheti a társadalom egyre növekvő gondoskodását. Emelkedett a pályakezdők reáljövedelme, bővültek a családalapítást, a gyermeknevelést könnyítő juttatások, javultak a szabad idő értelmes, hasznos eltöltésének feltételei, bővültek a kulturális és turisztikai kedvezmények. S ami talán a legfontosabb: pártunk és kormányunk kiemelt szociális kérdésként kezeli a lakásellátás javítását: a IV. ötéves terv idején több mint 400 ezer lakás épült fel. Az utóbbi években az állami támogatással épült lakások csaknem 45 százalékát — 111 ezerből 50 ezret — a fiatal házasok kapták. — Mindent összevetve, a fiatalok legnagyobb gondja mégis a lakáshelyzet, A fiatal házasok jelentős része az egy főre jutó jövedelem meghatározott szintjét túllépve, eleve kiesik abból a körből, amelynek tanácsi lakás adható. Az önerőre is támaszkodó lakás- építési formák pedig szintén szűk lehetőséget biztosítanak számukra, mindenekelőtt azért, mert a hitelrendszer nem tart lépést az árak növekedésével. Külön is szólnunk kell a telekárak nagymértékű növekedéséről, ami még az építés terheit vállalni tudók jelentős részének anyagi lehetőségeit is meghaladja. — Iparunk fejlődésének kulcskérdése a termelékenység növelése, a minden piacon versenyképes termékek előállítása. Ennek pedig egyik döntő feltétele a műszaki fejlesztés, a korszerű munkaszervezés, az új technológiák bevezetése, a kibontakozó tudományos technikai forradalom vívmányainak alkalmazása. Ez, ahogy mondani szokás, testhez álló programot ad a fiataloknak, különösen a fiatal műszaki szakembereknek, akiknek legfőbb törekvésük, hogy kipróbálják, megmérjék tudásukat az új megoldások kialakításában és meghonosításában. — Az V. ötéves terv mező- gazdasági céljait is csak úgy érhetjük el, ha az ifjúságot az állami és szövetkezeti tulajdon gyarapítására, a korszerű termelési eljárások, az iparszerű termelési rendszerek kiszélesítésére, elterjesztésére mozgósítjuk. A mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés műszaki színvonalának további emelésével növelhetjük a gabona és az ipari növények hozamát, a hústermelést, a zöldség-, a gyümölcs- és a cukorellátás biztonságát. Az állami gazdaságok és szövetkezetek termelésének korszerűsítése mellett ösztönöznünk kell a fiatalokat a hatékonyabb háztáji gazdálkodásra is. — Mi most olyan időszakról készítettünk kongresszusi számvetést, amelyben a társadalom figyelmének előterébe került az állami oktatás fejlesztési feladatainak kijelölése és megvalósítása. A számos teendőt nehéz röviden összefoglalni, de az egyértelmű, hogy az iskolákban a tartalom javítása a soron lévő feladat. Növelni kell az iskola nevelő hatását, korszerűsíteni a tananyagot, tökéletesíteni a számonkérés módszereit és tovább kell csök- kentenünk a tanulók túlterhelését. Kiemelt feladatunk az alapokat lerakó általános iskola, valamint a középfokú oktatás részeként a szakmunkásképzés fejlesztése. Ezek határozzák meg a KISZ és az Üttörőszövet- ség teendőit is. (Folytatás a 3. oldalon.) A Mohácsi Új Barázda Tsz tábláján vágják a lucernát Befejezéshez közeledik a kukorica vetése I Kedvező az időjárás Mohácson vágják a lucernát Szombat délelőtt — hála a nyáriasra fordult időnek — nagyüzem volt a baranyai földeken. Amerre jártunk, mindenütt a gépek tucatjai mögött porzott a határ, az elmúlt hetet kitűnően kihosználák a megye mezőgazdasági üzemei. A Bólyi Állami Gazdaság a „novemberi" kukorica vetését például már május 1-re befejezte, az illetményföldekkel együtt 2000 hektáron végeztek a gépek. Most mintegy harminc vetőgéppel a vetőmagkukoricát vetik, a tervezett 4000 hektárból szombat reggelig 3000 hektáron fejezték be a munkát. A mohácsi Új Barázda Tsz- ben a 482 hektáron a kukorica vetését péntek estére befejezték, vissza van még a hibridkukorica és a szója. Az utóbbiból 270 hektárt terveztek — fele kész. A 200 hektárra tervezett hibridkukoricából péntekig .negyven hektáron került földbe a vetőmag. Mohácson egyébként a vetés mellett megkezdték*a lucerna első kaszálását (lucernalisztet és szénát készítenek belőle) és megindult a cukorrépa kultivótorozása is. A szentlőrinci termelőszövetkezetben várhatóan a jövő hét keddjére fejezik be a kukorica vetését. Az idén 2300 hektáron tervezik, hogy tengerit termesztenek, tíz vetőgépük szombaton mintegy 1800 hektáros területen végzett a munkával. Náluk is megkezdődött a lucerna betakarítása — 274 hektáron dolgoznak gépeik. A mágocsi termelőszövetkezetben a kukorica vetését tulajdonképpen egyetlen nagyteljesítményű gép végzi: a CIKLÓ—400-as vetőgép, az 1580 hektáros tervezett kukorica vetésterületből közel 1400 hektárral végzett szombat estig. Mellette a kisebb gépek csak a földek sarkain segítenek. A Baranya megyei Tanács hétközi tájékoztatója szerint Baranyában a kukorica vetése 63 százalékban volt kész. Tegnap a kitűnő pénteki és szombati időjárásnak köszönhetően viszont arról adhattak számot, hogy lényegében Baranyában a hét végére, legkésőbb holnapra befejeződik a kukorica vetése. Nyolcvannégyezer hektáros vetésterületen a hét végén teljes kapacitással dolgoztak a gépek, a jövő hét első napjaiban minden bizonnyal a tavaszi mezőgazdasági munkák újabb részlete is befejeződik. L. J. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXIII. évfolyam, 127. szám 1976. május 9., vasárnap Ara: 1,20 Ft
