Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-04-01 120. szám
f976. májas 1, szombat Pimantmt napló 7 A Kossuth brigád együtt a többiekkel t év óta egyfolytában az élvonalban. Kevés mezőgazdasági nagyüzem mondhatja el ezt magáról, hiszen az időjárás szeszélyein kívül még sokféle váratlan esemény keresztezheti számításaikat. A Bólyi Állami Gazdaság először 1961-ben emelkedett a legjobbak közé, s azóta is példaként emlegetik. Az elmúlt öt év kiváló eredményei alapján, május elseje alkalmával elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös zászlaját. A magas kitüntetés egyik feltétele az volt, hogy öt év alatt legalább háromszor kell elnyerni a „kiváló" címet. A bólyiak ötször érdemelték ki. Cseh Sándor igazgatóhelyettessel arra keresünk választ, hogy milyen feltételei vannak a népgazdaság számára is hasznos termelésnek, az élen haladásnak. Az bizonyos, hogy a tárgyi és személyi feltételek fontosak, de csak akkor hoznak eredményt, ha a folytonos megújulás, a legkorszerűbbel való lépéstartás határozza meg a tennivalókat A Bólyi Állami Gazdaság az elmúlt öt év alatt 420 millió forint értékű beruházást valósított meg. Ennek mintegy 50 százalékát saját erőből. A teljes összegből 180 millió forint volt az építési és technológiai beruházás. A legnagyobbak között is első helyen kell említeni a vetőmagüzem rekonstrukcióját A saját kivitelezésben elkészült beruházás eredményeképpen megsokszorozódott a kapacitás, évente már 30—35 ezer tonna vetőmagot dolgoznak fel. Búzából 15 000 tonna fémzárolt vetőmagot értékesítenek a Dombóvári Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál. Jelentős a hibrid kukorica és a borsó vetőmagfeldoU gozás is. Évente 4000 tonna szója vetőmagot állítanak elő. Boly látja el ebből az egész országot Határainkon túl is elégedettek a vetőmagüzem termékeivel. Tavaly az egész évi mennyiség 28 százalékát exportálták. Új takarmányüzemet fs építettek Sátorhelyen, Törökdombon. Ezer vagon befogadóképességű silótároló, két termény- szárító, amelyek napi 50—60 vagon kukoricát szárítanak, egy takarmánykeverő, és egy forrólevegős zöldtakarmány-szárító létesült Ugyancsak Sátorhelyen építették fel a 750 kocás sertéstelepet Három éve készült el, s ami ma még sajnos nem általános, az itt természetes: két éve teljesen feltöltött az állomány. Tavaly hétmillió forint nyereséget hozott a sertéstelep. Az új keltető üzem teljesen outomatizált, évente egymillió tojást fogadnak be a holland gyártmányú keltetőgépek. A gépi beruházásra 220 millió forintot fordítottak öt év alatt Ez tette lehetővé a gépA legjobbak között a Bólyi Állami Gazdaság park korszerűsítését, a nagyüzemi termelés feltételeinek megfelelő erő- és munkagépek beszerzését. Olyanokét például, mint a Kirovec és John Deere traktorok és kombájnok. A számok ritkán hazudnak, egy-egy összehasonlításkor pedig ékesebben beszélnek minden szónál. Ha a Bólyi Állami Gazdaság termelési értékeit öt év időszakában hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy a fejlesztés, az újat keresés nem volt hiábavaló. 1971-ben 480 millió forint volt a halmozott termelési érték. A tavalyi év zonyíték erre az is, hogy szinte valamennyi növénytermesztési ágazatban jóval az országos átlag feletti eredményeket értek el. Hogy csak kettőt említsünk: a búza 33,2 mázsás hektáronkénti országos átlagával szemben (a legjobb évben) 53,4 mázsát, kukoricából a 41,7 mázsával szemben 69 mázsát termeltek hektáronként. Az ország legnagyobb komlótermesztői közé tartozik a gazdaság, a 100 hektáron termelt komlóval három sörgyárat látnak el. Gazdái a HUMU- LON komlótermesztési rendszervégéig 750 miTiió forint értéket termeltek, öt év alatt a fejlődés 55 százalékos volt Az exporthányad ebből 28 százalékos volt tavaly, három százalékkal több az öt évvel ezelőttinél. A vállalati nyereség öt év alatt 95 millióról 171,5 millió forintra emelkedett És még egy beszédes szám, amely túlnő a gazdaság határain: 1971- ben 200 millió forinttal járultak hozzá a nemzeti jövedelemhez, 1975-ben pedig 310 millióval. A nagyobb eredmény túlnyomó része a termelékenység növelésének köszönhető, hiszen öt év alatt a dolgozók létszáma 9 százalékkal csökkent Van azonban egy másik ok is: az adottságoknak megfelelő, legkedvezőbb termelési módszerek megválasztása. Binek. Hasonló a helyzet a szójával. Rendszergazdái a PISO borsó és szója vetőmagtermelési rendszernek. Még egy, de már az állattenyésztés körébe tartozó rendszernek, a tojástermelésnek is a Bólyi Állami Gazdaság a gesztora. 60 000 shaver tojóhibrid évente átlagosan egyenként 284 tojást ad, ebből évente két és fél millió szexált naposcsibét adnak a baromfitelepnek. Ha már az állattenyésztésnél tartunk, nem feledkezhetünk meg a hatezres létszámú szarvasmarha-állományról és a 30 000 hízósertést nevelő sertéstelepekről, amelyeknek évi húskibocsátása 380 vagon. Ilyen nagyüzem teljes bemutatása ilyen terjedelemben, hiábavaló próbálkozás lenne. De feltétlen szólni kell azokról, akik kezük munkájával, szaktudásukkal és áldozatkészségükkel oroszlánrészt vállaltak a jó eredmények elérésében. A gazdaságban már hagyomány a munkaverseny, összesen 87 brigád 1700 tagja verseng a jobb eredmények eléréséért. Közülük hárman a „Mezőgazdaság kiváló brigádja" címet szerezték meg. Két traktoros: a Kossuth és a Gábor Áron, egy faipari szakmunkásokból álló, a Népszava brigád a büszke cím tulajdonosa. Tavaly a Kossuth brigád elnyerte a Kongresszusi oklevelet s idén, a versenymozgalomban először a legmagasabb kitüntetés tulajdonosai lettek. Elnyerték a Magyar Népköztársaság Kiváló brigádja címet. Tizenhat évvel ezelőtt fogtak össze a minél jobb munka, a teljesebb élet érdekében. A brigád összetétele alig változott az elmúlt másfél évtized olatt. Legfeljebb a feladataik nőttek. Ez idő tájt a bólyi körzetben, jó harminc kilométer sugarú körzetbe tartozó területen dolgoznak. Wéber György, a brigád vezetője elmondta, hogy a tizenhét tagú brigád átlag életkora eléri a 43 évet. Valamennyien szakmunkások, néhányuknak több szakmája is van. És szakmaszeretete, akár a teherautó vezetőülésén, akár a traktor nyergében, vagy a gépszerelő műhelyben van rájuk szükség — megállják helyüket. Az egyik legidősebb brigádtag, Katona József, már több mint 25 éve.a gazdaságban dolgozik. Idén kapta meg a Munkaérdemrend bronz fokozatát. Ez a kollektíva tavaly, az üzem nyereségtervének százalékos arányú teljesítésében 133,5 százalékot ért eL Hogy mi az a plusz, amf a legjobbak között is élre segíti a brigádot? Wéber György megosztja az érdemet: „egy ilyen kis kollektíva egymaga kevés lenne a nagy eredményekhez. A Dózsa-brigád és a többi szocialista brigád együttes munkája, közös akarata kell, hogy teljesíteni tudjuk, omit vállaltunk." Kurucz Gyula Öt éven keresTtiil kiválóak Pécs—Reménypuszfa a szerencsés egyesülők A reménypusztai termelő- szövetkezet 1948-ba,n elsőként alakult meg Baranyában, amikor nyolc nincstelen család Pécs peremén megkapja a Resch-pusztát. Ezt a honfoglalást a pogányiak és cf kö- kényiek rokonszenvvei figyelték — Novics János könyvéből tudjuk, a pogányiak szomszédaikat még be is hívták boroz- gatni pincéjükbe —, de ők csak 1961-ben alapították meg szövetkezetüket. A két, külön-külön is több kiváló cím és más kitüntetéssel rendelkező, jó hírű gazdaság 1974. január elsején egyesült Pécs-reménypusztai Új Élet Mgtsz, néven. Miután pedig összeadták eredményeiket, az öt év tükrében a megyében a legkiválóbbak — elnyerték a Minisztertanács Vörös Zászlaját. Miért kiválóak? Mit is tett és tesz le konyhaasztalunkra a Pécs déli szegélyén, 3600 hektáron gazdálkodó 440 dolgozó tag és alkalmazott — resnény- pusztaiak, pogányiak, köké- nyiek, patacsiak, málomiak, nagyárpádiak, nagypostavölgyiek, és hát pécsiek; magyarok, délszlávok és németek . . .? Nos, a vendégeket előszeretettel szokták először Nándor- ligetre vinni, a csillogó alumínium-falú baromfitelepre, amely egy kicsit jelképe a szövetkezetnek. Évi összes árbevételük több mint harmada az állat- tenyésztésből folyik be, ezen belül is — mint biztos pénzforrás — a legtöbbet a baromfi hozza. Szarvasmarha-tenyésztésüket a tehenenként! 3175 literes évi átlagos tejhozam fémjelzi. Emelkedő tehénlétszám mellett fajtaváltással, a magyar tarka és a holstein-friz keresztezésével a tejhozamot 1980-ra 4800 literre akarják feltornázni. Sertéstelepükön a Ka-Hyb hibridet tenyésztik. Hogy micsoda szakmai szeretettel és megszállottsággal? Kökénypusztán az egyik kiváló teljesítményű tenyészállatnak márványtáblát, valóságos síremléket állítottak. Hogy állattenyésztésük még zavartalanabb legyen, az elkövetkezőkben takarmánykeverőt építenek. A Pécs-reménypusztaiak havi átlagjövedelme a 3000 forint körül van, egy 10 órás munkanap 150 forintot ér. Mindez alig mondana valamit, ha nem említenénk a szövetkezet sokoldalú gondoskodását tagjairól. Saját autóbusszal a munkahelyre, este vissza, minden szombat szabad, fekete- fehér öltözők mindenütt, üzemi étkeztetés, üzemorvosi rendelés. Kedvezményes utazás a tagoknak Moszkvába és az Adriára, ingyenes kirándulás száz-száz forint költőpénzzel Hévízre és Zalakarosra a nyugdíjasoknak. — Szerencsés volt az egyesülés — mondja Kisfoki LászlóéI- nök. — Háromezerhatszáz hektáron gazdálkodunk, s szerintem ez optimális nagyság. Ugyanúgy meg lehet szervezni a munkát, mint régen, amikor még minden községben volt egy tsz. Jól átfogható és áttekinthető a gazdálkodás, tartalmas és életerős a szövetkezeti demokrácia. Miklósvári Zoltán Az Gtredmésiyekéri nagyon kell küzdeni A cél ennél is magasabb M ég fel sem fogják mi történt. Megjött a hír: elnyerték a Magyar Népköztársaság Kiváló brigádja címet. Most első ízben adják ki, s rögtön ők kapják. Három esztendőn keresztül az iparág kiváló brigádja címre pályáztak sikertelenül, s most ez. Páter Péter még az átadás előtti napon is azt mondta, úgy jött, mint a villámcsapás. Vénet János, a József/ Áttila-bri- gád volt vezetője, most Zobák- bánya pártbizottságának titkára, a hír hallatán örömében végigtelefonálta a bányát, az otthonlevő brigádtagok is rögtön megtudták. Nem is volt hihetetlen, tudatában voltak ők, hogy az elmúlt másfél évtized alatt több mint egymillió tonna szenet termeltek, harminc- negyvenezer óra társadalmi munkát végeztek, tucatnyian szerezték meg az általános iskolai, a technikusi bizonyítványt, a vájár oklevelet, olyan közösséggé formálódtak, amelyet csak nagyon kevesen hagytok el azért, mert rosszul érezték magukat, vagy mert nehéz volt a munka. Három esztendeje voltam először munkahelyükön, olyan volt akkor a fejtésük, mint maga a pokol. A telep hol felállt, hol ellaposodott, vékonyodott, vastagodott, kacskaringózott. 1973 szeptemberében három embert követelt. Omlasztás közben fehér parázs hullt a nyakukba — még az injektáló puskával is oltották. Véner János akkor még a brigád vezetője volt azt mondta: huszonhárom éve járok a bányába, de ilyet még nem láttam. Az omlasztásnál dübörgőit a fejtés, az emberek minden pillanatban futottak volna. Szeptemberben is a Véner csak éppen ellépett, mögötte összement a fejtés. Akkor fogta meg három társukat, azóta az ő gyerekeikre is a brigád ügyel, miként Bacher Misire, aki nyolc éves volt, amikor apja a fejtésben maradt, s azóta is gondját viselik. Most a vízzel küszködnek. Agócs Attila vette át Véneitől a brigád vezetését, persze a segítőtársak megmaradtak: Benked Laci, Durdák Tibi, Firkó István, Kelemen Feri, a Páter Péter, Botári András, s a nyolcvanöt brigádtagból hatvanötén tizenhét éve jóban rosszban együtt vannak. Mondom: most a víz. A fémtámok szépen sorakoznak, a II. szinti 12-es telep csillog a fejtési homlokon, a víz azonban hol felülről, a régi műveletből, hol a talpból támad. Az emberek védőruhát húznak, nehezebb benne a mozgás is, a víz aláfolyik, fáznak. Most szó sem lehet a 12 tonnás teljesítményről, örülnek, ha átlagosan 5 tonnát kiszednek, egy-egy ember műszakonként. Persze emlegethetnék azt az 1974. július 16-i eseményt amikor a mecseki szénmedencében egyedülálló eredményt értek el: 7 métert haladt előre a fejtési homlok. Ebben az évben 23 ezer tonnával több szenet termeltek, mint feladatuk volt. A következő évben ugyan kevesebb pluszt adtak— 12 500 tonnát — viszont az új követelményeknek megfelelően közel 400 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. Páter Péter vájár csak csodálkozik: éppen most nem számítottunk az elismerésre, nap mint nap fogcsikorgatva kell megküzdeni minden gramm szénért. A legmagasabb kitüntetést az elmúlt 17 esztendei munkájukért kapták: kétszer a szocialista brigádmozgalom ezüst, ötször az aranykoszorús kitüntetést kapták, a legutóbbi két évben a vállalat kiváló brigádja címet érték el . . . A brigád nem akar, nem is emlékszik pontosan, a számtalan kitüntetésről beszélni. Csak arról, hogy például az elmúlt öt esztendőben technológiai fegyelemsértésük nem volt, vagy arról, hogy minden brigádtag résztvesz politikai, vagy szakmai képzésben. A munkások kétharmada könyvtári tag, rendszeres könyvtárlátogató. A mai felvonuláson talán már elhiszik, hogy eljutottak a csúcsig, p Népköztársaság Kiváló brigádja kitüntetést most lesz idejük mindannyiuknak jól megnézni, s a délutáni sörözés közben majd arról is szó eshet, hogyan tovább? A Zobák-bányai József Attila szocialista brigád nem ezért a kitüntetésért dolgozott közel két évtizedig. Magasabb a cél: még igazibb emberi közösséggé formálódni. Lombosi Jenő
