Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-08 126. szám

1976. május 8., szombat Dunantmt napló 3 Mennyivel lesz kevesebb a nyereség? Körkép a vállalatok elképzeléseiről Körzeti ügyelet a kórházban Jó az orvosnak is, a betegnek is Hasznos kezdeményezés Szigetvárott A vállalati berkekben I ismeretes, a közgazda- 5 sági szabályozó rendszer január elsején életbe lép­tetett módosításai többek között azt jelentik, hogy az idén az 1975-ös évhez viszonyítva. 30—40 szá­zalékkal lesznek kisebbek a vállalati nyereségek. Ugyanakkor azt is kiszá­mították, hogy a vállalatok eredménye 2—3 éven be­lül eléri a korábbi szintet. Ezért természetesen kemé­nyen meg kell dolgozni. Vajon hogyan vélekednek minderről, milyen intézke­déseket kivánnak tenni a vállalatok? Erről igyekszik képet festeni cikkírónk, a PM Bevételi Főigazgató­ság Pécsi Területi Igazga­tóságának ipari osztályve­tője. Nagy érdeme a szabályozás módosításaihoz fűződő propa­gandának, hogy a gazdálkodó egységek vezetői megértették a változtatás szükségességét. Más kérdés, hogy a módosításokat, azoknak egyes elemeit speciá­lis körülményeikre hivatkozva esetleg kifogásolják. Mit jelez­nek a vállalati elképzelések? Megyénk különböző szektorai­ban és ágazataiban történt fel­méréseink részben pozitív, rész­ben negatív vállalati elképze­lésekről tanúskodnak. Ezek a következőkben összegezhetők. Az iparvállalatok többsége 1975-re 30—45 százalékos ered­ményromlást tervez. Megítélé­sem szerint a számítások nagy részben irreálisak, mivel álta­lában csak a nyereségcsök­kentő tényezőkkel számolnak, s nem veszik figyelembe, illet­ve csak részben terveznek a nyereségnövelés irányába ható intézkedéseket. A vállalatok ki­mutatnak ugyan a saját pozí­ciójuk javítását szolgáló külön­böző intézkedéseket is, de ezek nagyobb része nem hozható közvetlenül összefüggésbe a szabályozó módosítások ható­jával, hanem a vállalatok ko­rábbi elképzeléseit, gyakorlatát tükrözik. Ez egyben arra is fi­gyelmeztet, hogy a vállalatve­zetők esetenként még nem is­merték fel az előzőekben em­lített célokkal összefüggő ten­nivalókat. Nem mondható gya­korinak például az élőmunká­val való takarékosságra vagy a költségek csökkentésére irá­nyuló határozott intézkedés. Nem helyeselhetők azok a vállalati elképzelések, amelyek ez átmeneti nyereségcsökkenést csak a részesedési alap meg­csapolásával kívánják ellensú­lyozni. Ha ezt tennék, mindez veszélyeztetné a reáljövedelem tervezett növekedését. Ehelyett az a kívánatos, hogy a fejlesz­tési pénzeszközöket terhelő in­dokolatlan beruházások, illetve a készletnövekedések megaka­dályozására irányuljon a válla­latok figyelme. így az átmeneti eredménycsökkenés terheit a központi célkitűzésekkel össz­hangban elsősorban a fejlesz­tési alap viseli. A vállalatok elkészítették 1975. évi mérlegük átértékelé­sét. Ennek során kiszámították, hogy milyen eredmény realizá­lódott volna akkor, ha az új szabályzórendszer már érvénye­sül. A számítások azt tükrözik, hogy a nyereségcsökkenés ará­nya nem éri el azt a szintet, amelyet a módosítások várha­tó következményeképpen köz­pontilag terveztek. Itt szeretném még felhívni a figyelmet arra is, hogy egyes vállalatok a kí­vánatos struktúraváltoztatást a keresettebb, olcsóbb közszük­ségleti cikkek gyártásának csökkentésével tervezik megol­dani. Az ilyen elképzelések va­lóban a nyereség növelésének irányába hatnak, viszont sem­miképpen nem azonosíthatók a társadalmi igényekkel. (Például az olcsóbb bútorok gyártásá­nak leállítása.) Eddig főként a negatív jelen­ségekről volt szó. Hangsúlyoz­ni szeretném azonban — és er­re sok példával lehetne szol­gálni —, hogy a szabályzó­módosítások hatásával kap­csolatos általános benyomás a mind kedvezőbb vállalati ma­gatartásokra utal. A gazdaságpolitikai célkitű­zések eredményesebb megva­lósítása természetesen további erőfeszítéseket követel. Ilyen területek például a követke­zők, amelyek ugyan nem meg­határozó jellegűek, de a meg­oldásuk kívánatos. Annak, hogy az elvárt hatékonyságnö­vekedés a vállalatoknál bekö­vetkezzék, elengedhetetlen fel­tétele, hogy a vállalatvezetés a gazdálkodás égyes területei­ről részletes, pontos informá­ciókkal rendelkezzék. Megíté­lésem szerint ennek lehetősé­gei nem mindig állnak fenn. Itt van az elmúlt években már sokszor felemlített számvi­teli gond. Számviteli gyakorla­tunk sokszor nem képes bizto­sítani a vállalatvezetés aktuá­lis és pontos informáltságát. Azzal, hogy nem tudjuk kimu­tatni az egyes termelő egysé­gek, gyáregységek tényleges eredményét, nemcsak a veze­tés intézkedéseindk szabunk gátat, de mindez a valóságos érdekeltség felismerését is aka­dályozza, ez pedig kerékkötője a hatékonyságnövelésnek is. Hasonló a probléma a vál­lalati szervezési munka terüle­tén is. Megítélésem szerint a vállalati hatékonyságnövelés egyik legnagyobb tartaléka a korszerű szervezésben rejlik. Erre a legjobbak azon válla­lati példák, ahol hozzáértő kül- vagy belföldi szervező intéze­tek igénybevétele eredménye­ként a termelékenység az ipar­ági átlagot jóval meghaladja. A vállalati utókalkulóció gyakran nem ad megfelelő ké­pet az egyes termékek tényle­ges önköltségéről, amely ter­mészetesen ugyancsak akadá­lya a konkrét önköltségcsök­kentést eredményező intézke­dések megtételének. Beszélgetés a választókkal a közösség ügyeiről Most tartják a tanácstagi beszámolókat. Három pécsi tanácstagtól kérdeztük meg, miről szóltak a beszámolóban, s hogyan reagáltak számveté­sükre a választók. • Farkas Imre 15 éve tanács­tag a 62. számú körzetben: „A II. kerületben a negyedik ötéves tervben jelentős beru­házásokat fejeztek be. Meg­nyílt az Ifjúsági Ház, a SZOT- székház, szanálták a Szabad­ság út nyugati oldalát. A fe­lüljáró is ebben az időszakban épült. A Szalai András utcai új üzletsor tovább javította eb­ben a körzetben az ellátást. A Laskó és a Kopács utca szi­lárd, tartós útburkolatot kapott. Az ötödik ötösben felépítik a körzetemmel határos új város- központot, amire mi is büsz­kék vagyunk. A Bolgár Nép­hadsereg útját a temetőig ki­szélesítik, a nyitott árkokat megszüntetik. Új vasutas szál­loda épül, bővül a bőrgyár, az Egyesült Izzó a Megyeri útig terjeszkedik, a vásártér (elkép- zelések szerint) a Postavölgybe költözik, átadják a körzet leg- reprezentánsabb épületét: a megyei tanács új székházát. Újabb lakóházak épülnek. Épül a zalaegerszegi hűtőház A zalai építők megkezd­ték a 790 millió forintos költséggel, kiemelt nagyberu­házásként épülő zalaegersze­gi hűtőház alapozási mun­káit. A magyar hűtőipar zala­egerszegi gyára nagy meny- nyiségű bogyósgyümölcsöt és zöldséget dolgoz fel. Egy év alatt 11 600 tonna gyors- fagyasztott árut állít elő, s 11 500 tonna mezőgazdasági eredetű terméket tárol mire­litüzemének kamráiban. A délnyugat-dunántúli és a Ba­laton parti fogyasztók ellátá­sán kívül jelentős exportfel­adatokat is betöltő zalaeger­szegi hűtőházban már 1977 végén üzemi próbákat tar­tanak, s 1978-tól fogadja mintegy 3300 hektár mező- gazdasági terület termékeit feldolgozásra. Mindez érdekli a választókör­zet lakóit.” — A beszámolóhoz hozzá­szólók elmondták a még meg­lévő gondjaikat is. Azt, hogy a íbőrgyár melletti árok gyűjti a szemetet, a szennyvizet, a pat­kányok tanyája. Szilárd part­falakkal kellene ellátni, hogy tisztán lehessen tartani. Az Ipar utca és a Vasút utca sar­kánál gyalogátkelőt kérnek a választók (támogatom a kéré­süket). Egy porcelángyári mun­kásasszony elpanaszolta, hogy hatan laknak egyszobás, egész­ségtelen lakásban (hamarosan meglátogatom). Hozzám már beszélgetni is eljönnek a vá­lasztóim, s ilyenkor azt is el­mondják, amit a gyűléseken el­hallgatnak. Én kötelességem­nek tartom az „apró" ügyeknek is utána járni.. . Keresztury György bányász Vasason tanácstag: „A két be­számoló között nem történtek nagy dolgok Vasason (a jár­daépítés a korábbi évekre esett). Köztudott, hogy Vasas rendezése egyre sürgetőbb gondja a városi tanácsnak. Sajnos, a következő öt évben nem sok pénz jut e városrész­nek. Gondunk volt az elmúlt években a hentesáruk kiszál­lítása, ez utánajárásra megol­dódott, de mint a beszámoló gyűlésen egyik lakos megje­gyezte, a választék lehetne bő­ségesebb is. .. Rossz, régi a közvilágítás a Búzakalász utcá­ban, javítani kellene az Orosz Gyula utcait is. Mi nem érez­zük, hogy pécsiek vagyunk, bármely Vasas nagyságú (sőt kisebb) község dinamikusab­ban fejlődik a megyében. Va­sason ásott kutakból (ezek fertőzöttek) isznak az embe­rek, törpevízmű kellene mielőbb (foglalkozik ezzel oz új ötéves terv), a vízellátás a rendezés feltétele is. A rendezési terv szerint lesz a körzetünkben szakrendelő (a gyermekrendelő mellett), strand, s több száz munkáslakós az elkövetkező években. Kibővítik a Vasas I. körzeti iskolát (a templom mel­letti kéttantermest bezárják, mert teljesen korszerűtlen!)” A televízióban láttam egyszer egy műsort, ebben az orvosok ügyelet utáni szabadnapjáról beszéltek. Minden igaz volt amit ott elmondtak, mégis hal­lottam több ezer orvos sóha­ját, akik mindennap készenlét­ben vannak. Mert muszáj. A körzeti orvosokét. Február végefelé telefonált a szigetvári kórház igazgatója.- Elsejétől központi körzeti orvosi ügyelet lesz Szigetvárott — mondta, — a körzeti orvos a — Egy csomó gond foglalkoz. tat bennünket, s ezekről beszél­gettünk a gyűlésen is. Nagy károkat okoz a lakosságnak a hegyekről lezúduló víz. Kilin- cselgetésem eredménye, hogy szélesítik a Vasasra vezető kes­keny bekötőutat. Megkérdezték tőlem a választók, miért nincs szennyvízgyűjtőnk, orvoslaká­sunk, miért hiányos a szolgál­tatás, kifogásolható a kereske­delmi ellátás, miért nincs köz- étkeztetés, állami lakásépítés, vízhálózat, stb., stb . . . Mind­ezek megoldása pénz, sok pénz kérdése. Bizalommal várjuk az átfogó rendezést, amikor már nemcsak formálisan, hanem igazán városiak, pécsiek le­szünk. Nemeskéri Sándor több éve képviseli a 105. sz. választó- kerületet. „Az én választókörze­tem peremkerület, sok-sok gonddal. Az elmúlt években ré­gi problémáink közül néhány megoldódott: burkolatot kapott a Fülemüle utca, négy kúttáI bővült a törpevízmű, a lakosság kérelmére a 24-es busz vona­lán néggyel több járat közleke­dik, javítottuk az utcák közvi­lágítását, Felsőszentkúton hen­gerelt makadámutat építettek, (sajnos a portalanítás elma­radt), autóbuszvárókat állítot­tunk fel Szentkút, Daindol vég­állomásokon és Lajkó megálló­helyen, a Kertészeti és Park­építő Vállalat segítségével a ta­nács lakást biztosított egy rá­szoruló cigánycsaládnak, mil­liós beruházás volt a Kócsag utca rendezése. A szomszédos Égervölgy kirándulóközponttá való kiépítése a mi érdekünk is.” — Szeretnénk, ha legalább 1978-ban megkezdődne az ürö- gi völqy rendezése, ha a bá- nyászlakás-akció ebben a kör­zetben valósulna meg (a lako­sok ezirányú igényét már jelez­tem a városi tanácsnak). Visz- szatérő gondunk az üzletháló­zat bővítése, az ellátás javítá­sa. Ezek megoldásán fárado- zolc a következő ciklusban. Györke Zoltán kórház ambulanciáján ügyel majd. Május harrrfadika, este fél tíz. A kórház portása kihajol a kisablakon, kérdi, hová me­gyek. Keresem a körzeti or­vost, éppen betegnél van va­lahol. Mondom, rosszul vegyok.- Hát menjen fel a belosz- tályra — mondja a világ leg­természetesebb hangján. Fel is megyek, hamar össze is jön a találkozó: dr. Virág Sándor igazgató, dr. Kovács János ügyvezető körzeti orvos és dr. Hal Tamás ügyeletes belgyógyász főorvos.- Ilyenkor, ha valaki rosszul van, vagy nem tud várni, fel­jön az osztályra és itt ellátjuk.- Hogyan vált be a közpon­ti ügyelet? — kérdezem a kör­zeti orvosok „főnökét".- Mindenkinek jó. Négy kör­zeti orvos van, eddig mind­egyiknek mindennap ügyelnie kellett. Most, hogy a kórház épületében tartunk ügyeletet, vállalhattak más orvosok is eb­ből az éjszakai munkából, je­lenleg nyolcán váltják egy­mást az ügyeleti szolgálatban A betegeknek jó, mert tudják, hogy ide kell jönni a kórház­ba. Ha nincs itt az orvos, mint most is, a beteget megnézi az osztályos orvos. Ha a körzeti orvos konzíliumot kér, kéznél von a sebész, nőgyógyász, bel­gyógyász .. . Ha szükség van rá, tíz percen belül beteg­ágyon, vagy műtőasztalon fek­szik a beteg. Dr. Theisz Éva, az ügyeletes aznap este az idő alatt, míg ott voltam, nem ért vissza. Dr. Kovács János elmondta, hogy ez az új rendszer miért jó a betegnek. Azt szinte el akarta hallgatni, hogy miért jó mind­ez az orvosnak. Hogy nem kell megkérni a kollégát, ha egy moziba be akar ugrani Pécsre, természetesen külön kórház- igazgatói engedéllyel ... És, hogy nem nyomja bélyegét a másnapi munkára az a feszült­ség, amely az örökös készenlé­tet jelenti, kialvatlanságot, fá­radtságot, a mindennap-ügye- lést... Jó példa ez, s követen­dő példa. Ahol lehet, és még nincs, be kellene vezetni.- kp ­Pótolják az öreg fákat „Fa-bank” Szegeden Szegeden a sugárutak és a körutak korszerűsítésével egy­idejűleg az öreg fákat ki kel­lett vágni. Pótlásukról azonban a környezetvédelmi előírások messzemenő figyelembe vételé­vel gondoskodnak. Igyekeznek mindenütt visszaállítani a régi zöldállományt. A fő útvonala­kon nem gyenge csemetéket, hanem hat-hét éves erős fá­kat ültetnek. A városgazdálkodási vállalat „fa-bankot" létesített, ahol az ország különböző részeiből be­szerzett értékes fafajokat elő­nevelik, hogy elegendő készlet­tel, választékkal rendelkezze­nek és a legkedvezőbb idő­pontban ültethessék ki a fá­kat. Elkészült a rekonstrukció­hoz igazodó zöldkataszteri terv, amelyben meghatározták a te­lepítendő fafajokat. Azonos út­vonalakon egységes állományú fasorokat alakítanak ki. Ez év tavaszán legalább ötezer fával gazdagodott Szeged. Fortvingler László építész tanulmányterve Pécs városközpontjának kialakításáról. Az építész elképzelései három lényeges pontban összegezhetők: 1. A Rákóczi út déli oldalán nagy, nyi­tott zöldterület kialakítása. 2. A tömbszerűen összefogott épületkomplexumok gyűrűjében intéz­ményegyüttesek beépítése. 3. Kétszintes terek kialakítása (alul gépkocsiparkolás, felül gyalo­gos forgalom). Sasvári Béla fi beszámolóban elmondtam... Farkas Imre Keresztury György Nemeskéri Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents