Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-29 147. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tankötelezettségről szóló törvényt be kell tartani Kommunista pedagógusok aktívaértekezletei Baranyában XXXIII. évfolyam, 147. szám 1976. május 29., szombat Ára: 80 fillér 1978-ra elkészül az új szakmajegyzék Alsó tagozaton és óvodákban 11 napos foglalkozás Kommunista pedagógusok aktíva értekezleteit rendezték teg­nap megyénkben. Pécs város pedagógusainak ülésén dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Szigetvár város és járás aktivaülésén Orbán Sándor, az MSZMP KB munkatársa, Komlón, dr. Hanga Mária, oktatási miniszterhelyettes mondott beszámolót. A sásdi járás pedagógusai számára Mágocson Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a pé­csi járásiaknak Szentlörincen Rajnai József, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetője, a mohácsi járás és Mohács város kommunista pedagógusainak Mohácson Genczwein Ferenc, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese, a siklósi járá­siaknak pedig Siklóson Balázs Mihály, az Oktatásügyi Miniszté­rium pártitkára tartott beszámolót. Több helyen korreferátumok is elhangzottak, ismertetve a járások, városok helyzetét. Végül az előadók kérdésére válaszoltak. Pécs Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára nyi­totta meg a pécsi aktivaülést az Ifjúsági Házban. Dr. Csen­des Lajos elvtárs tájékoztató­jában három feladatról beszélt. A közoktatáspolitikai határozat utáni helyzet fő tennivalói; a nevelési kérdések; az új tan­évre vonatkozó központi elkép­zelések.- A közoktatásban felgyor­sult a fejlődés — mondotta, alapvetően az előrehaladás jellemző. Kibontakozott a tár­sadalom segítsége, s már nem csak az anyagiakban. Igaz, az anyagi támogatás még min­dig nélkülözhetetlen.- Az óvodák előtérbe kerül­tek, Az elmúlt ötéves tervben 42 ezerről 95 ezerre nőtt a helyék száma. - A növekedést főleg társadalmi erőforrások tették lehetővé. Az új ötéves tervben a korábbinak 181 szá­zalékára növekszik a támoga-' tás, központi erőből. De ez és a társadalmi segítség is csak arra elegendő, hogy megfelelő szinten tartsák az óvódák hely­zetét. A zsúfoltság mellett még az óvónőhiány is gondot okoz. Országosan a 18 410 óvónőből tavaly 3886 szakképzetlen volt. Ideiglenesen visszaállították a középfokú óvónőképzést is. — Az általános iskoláknál alapvető feladat a tanterem­építés. Az elmúlt ötéves terv­ben az országban 4380 tan­terem épült, ugyanakkor 3200 régi termet meg kellett szün­tetni. Emiatt az új ötéves terv­ben a tanteremépítést 237 szá­zalékra kell növelni. Csökkent a bukási arány, 17-ről 7 száza­lékra. Fontos azonban, hogy az elégtelen helyett kapott elég­séges osztályzatok mögött elégséges tudás is álljon. — Fontos a tankötelezettség­ről szóló törvény végrehajtása. Tavaly a 14 éves korú lakosság­nak csak 79,8, a 16 éves ko- rúaknak pedig 89,3 százaléka fejezte be általános iskolai ta­nulmányait. Szólt arról is, hogy a tagoza­tos osztályokból divat lett. Egyes iskolák rangosnak tartják ilyen típusú osztályok, indítását. Ugyanekkor a tagozatos osztá­lyok ellene hatnak az általános iskola alapvető céljának. A ta­gozatos osztályok túlzott ked­velése arra vezet, hogy az egyetemekre és főiskolákra ál­talános iskolás koruktól kezd­ve „feltúráztatott" gyerekek ke­rülnek. Ezek jelentős része a felsőfokú intézményből kima­rad, mert kiderül, hogy a tago­zatos osztályok elvégzése nem mindig jelenti a kimagasló ké­pességet. A nem tagozatos osz­tólyokba járókra pedig keve­sebb figyelmet fordítanak. A szakmunkásképzés gond­jait elemezve egyebek között rámutatott: szükség van az új szakmajegyzékre. A mostaniban található közel kétszáz szak­ma részben már elhalóban van. A kijavított szakmai jegyzéket az illetékes szervek 1978-ra ígérték. A szakközépiskolákról szólva elmondta, hogy csak hat olyan típus található közöttük, amely valóban érettségit és szakmát is ad. Az ebben az iskola formában oktatott szak­mák alapfeltétele az elmélet­igényesség és erről nem szabad megfeledkezni. Elmondta, hogy tovább kell csökkenteni a gimnáziumoknak a középiskolán belül meglevő arányát. Egyetemre, főiskolára 15 600 fiatalt vehetnek fel éven­te. Ezt a létszámot legfeljebb százzal lehet növelni. Az érett­ségizők száma pedig évenként 40—45 000. Sokan közülük író­asztalra vágynak, íróasztal pe­dig kevés van. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gimnáziumban érettségizők életre történő felkészítésére. Ezek után a tanterv korsze­rűsítéséről szólt. Az új tanterve­ket a következő időpontokban kezdik bevezetni: általános is­kolákban 1978-tól a 4. osztá­lyoktól kezdve, gimnáziumokban 1979-től, szakmunkásképző cé­lú szakközépiskolákban pedig 1978-ban. Ezek után vázolta a nevelés fontosabb feladatait, egyebek között javasolta a kommunista szülők aktívája mozgalom fel­újítását. Újdonság: az általá­nos iskolák alsó tagozatában és az óvodákban megkezdik a 11 napos tanítási ciklusok be­vezetését. Szigetvár Szigetváron az előadást kö­vető vita során Grafits Lajos, a városi tanács művelődésügyi, Mecséeri Lajos, a járási hiva­tal művelődésügyi osztályának vezetője, Pinczés Károlyné nagydobszai pedagógus, Vass István, a szigetvári gimnázium igazgatója és Harmati József, a szigetvári általános iskola igazgatója szólalt fel. Mohács A mohácsi aktívaülésen a já­rás figyelemreméltó eredmé­nyeiről számolhatott be korre­ferátumában Seres Vilmos, á mohácsi járási hivatal műve­lődésügyi osztályvezetője. A já­rás 23 óvodájában 1235 gye­rekkel foglalkoznak. Ebben az esztendőben 3 új óvoda épül. Lippón, ahol a meglevő életve­szélyessé vált, Borjádon és Ge- resdlakon. Belépésükkel min­den óvodai igényt kielégítenek. Hasonló előrelépés tapasztal­ható a tornatermeknél. Június 1-én Hímesházán adnak át tor­natermet. Ezenkívül 1976-ban négyet, a következő évben pe dig kettőt építenek a járásban. 1977 szeptemberétől mind a 33 intézményben lesz megfelelő tornaterem, illetve tornaszoba. Mohács város eredményei mellett, komoly gondokkal küzd. Erről szólt Eördögh Endre, váro­si szakfelügyelő. A város dina­mikus fejlődése növelte az óvo­dai helyigényt. Az elmúlt terv­időszak alatt 119-cel növelték a helyek számát. A jelenlegi bő­vítésekkel, a majdan épülő óvodával is csők 1982-ben tud­ják kielégíteni az igényeket. Ugrásszerűen megnőtt az alsó­tagozatos tanulók száma. El­kelne egy új iskola és javítani szükséges a napközis ellátást. Komló Komlón dr. Hanga Mária, az oktatási miniszter helyettese az iskolai nevelés feladatairól szól­va kiemelte: javítani kell a vi­lágnézeti nevelőmunka tartal­mát és formáját. Az iskola egész tevékenységében nevel­jen. A jövő tanévre vonatko­zóan hangsúlyozta, hogy a kö­zös cél továbbra is a minőségi­tartalmi munka középpontba állítása. Rácz Sándor, a Komló városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője korreferá­tumában azokról a törekvések­ről szólt, amelyekkel a Közpon­ti Bizottságnak a közoktatás fejlesztésére vonatkozó határo­zatát kívánják különböző terü­leteken eredményesen megvaló­sítani. „Zene nélkül nincs teljes ember" Nyitóünnepség Komlón. Nemzetközi gyermekkórus- találkozó Komlón Felavatták Kodály Zoltán mellszobrát Hangversenyek Pécsett és a bányászvárosban A nap is kisütött, amikor tegnap reggel fél 9 után a pécsi gyárvárosi úttörő zene­kar muzsikájával az élén meg­indult a gyermekkórusok me­nete a komlói Lenin térre. A bolgár gyermekkórus narancs­színű dzsekiben és barna szok­nyában, a prágai gyerekek pettyes blúzban és sötétkék szoknyában, a finnek világos­kék farmerban, a stockholmiak sötétkék-világosszürke öltöny­ben érkeztek a térre, s mellé­jük sorakozott a három részt­vevő magyar kórus: a buda­pesti alsó-erdősori, a miskolci és végül a vendéglátó komlói gyermekkórus. A tér fölött re­pülőgép jelent meg és marga­rétaesőt hullatott a gyermek- kórusokra. Ez volt a III. komlói Kodály Zoltán gyermekkórus találkozó előjátéka. Az ünnepségen az MSZMP Központi Bizottsága részéről Nagy Dezső, a KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság képviseletében Rameisl Fe- recné, a végrehajtó bizottság tagja vett részt. Jelen volt Ta­kács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese, Gallusz József, a Komló városi Pártbizottság első titkára és a megye több vezetője. Fél 10-kor felharsant a fan­fárokon Kodály Nagyszalontai köszöntőjének kórusszignálja, a „Serkenj föl kegyes nép...” dallama, s ezzel kezdetét vet­te a III. Kodály Zoltán nemzet­közi gyermekkórus találkozó. A kórusok elénekelték nem­zeti himnuszukat, amiket a résztvevő országok dalaiból — bolgár, csehszlovák, finn, svéd és magyar népdalokból — megkomponált kétszólamú kó­rusművek (Várnai Ferenc kom­pozíciói) előztek meg a komlói Kodály Zoltán Általános Iskola előadásában, Gálfi Istvánná vezényletével. A himnuszokat rövid, nemzeti nyelven elhang­zó köszöntő szöveg kísérte. Morber János, a Komló városi Tanács elnöke köszöntötte a közel félezer kisdiák kórus énekest. Együttérzését fejezte ki az észak-olasz nép, s a ter­mészeti katasztrófa miatt tá­volmaradt torinói gyermekkó­rus tagjai iránt, akik nem le­hetnek részesei mindannyiunk felemelő élményének. Köszön­tötte a csehszlovákiai Olmo- utzból és az DNK-beli Wei- marból, valamint a Szovjetunió és hazánk különböző tájairól érkezett szakembereket, zene- pedagógusokat, érdeklődőket. A hajdani bányászfalu szo­cialista várossá fejlődött. A komlói bányászok nemcsak a széncsatókat nyerték meg. Születő gyermekeik nagyobb részét zenei általános iskolá­ba íratták és a város — ha­gyományosan, tisztelettel és sokirányú tevékenységgel fo­gadta be a művészi értékeket, köztük elsősorban a népek nyelvén beszélő muzsikát. En­nek nyomán alakult ki az or­szágra szóló „Zenélő tavasz" rendezvények után 1972-ben az I. nemzetközi Kodály Zol­tánról elnevezett találkozó. E hagyomány folytatói a mostam találkozó megrendezői, akik ezúttal három napra ünnepé­lyesen átadták a várost öt or­szág mintegy ezer kisdiákjá­nak. ünnepi beszédében dr. Hanga Mária, oktatási minisz­ter-helyettes, a Kulturális és az Oktatási Minisztérium ne­vében köszöntötte a találkozó résztvevőit. — A kedves gyer­mekhangok muzsikájáért sokan idesereglettek hazánkból és Európa különböző országaiból a 25. jubileumát ünneplő vá­rosba. Köszöntötte a megyék­ből, az országból érkezett ének-zenei szakfelügyelőket, jó munkát, az együtteseknek sok sikert kívánt. Ezután a Kodály Zoltán ál­talános iskola udvarán ünne­pélyesen leleplezték a névadó bronz mellszobrát. Fritz János szobrászművész alkotását. Lan­tos Józsel, a megyei tanács művelődésügyi osztályának he­lyettes vezetője ünnepi beszé­dében méltatta Kodály Zoltán Komlóhoz, a róla még életé­ben elnevezett általános isko­lához fűződő kapcsolatait és hagyatékából kiemelte Kodály Zoltán egyik tanítását: „Zene nélkül nincsen teljes ember...” Este a pécsi Liszt teremben, illetve a komlói pártbizottság nagytermében hangversenyt adtak a találkozón résztvevő külföldi és hazai kórusok. W. E. Dr. Csendes Lajos, a KB osztályvezető helyettese Pécsett tájékoztatta a pedagógusokat

Next

/
Thumbnails
Contents