Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-28 146. szám

1976. május 28., péntek Dunántúlt napló 3 A harmincadik évforduló jegyében Az úttörőmozgalom kulturális nevelő tevékenységéről Interjú Vér Lászlóval, a megyei úttörőelnökség elnökével Az idén harmincéves úttörő- mozgalomban kezdettől fogva hangsúlyos szerepet kapott az úttörők, kisdobosok kulturális nevelése. Erről kértem interjút Vér Lászlótól, a Baranya me­gyei úttörőelnökség elnökétől. — Mik ennek a tevékenység­nek iőbb területei? — A kulturális nevelőmunka döntő része a szemlerendszer­ben valósul meg. Az úttörőmoz­galommal egyidős kulturális szemlében valamennyi úttörő érdekelt, részt vesznek benne az őrsök, rajok, csapatok, járási, városi, megyei és országos szin­ten mérik össze tudásukat, fel­készültségűket a legkülönfé­lébb kulturális-művészeti ága­zatokban, Mint azt a szövetség ez évi programja megfogalmaz­za, a szemle alapvető célja, hogy a közös tánc, éneklés, o művészettel való közös találko­zás örömének élményéből ala­kítson tartós közösségi és a művészettel élni tudó és élni akaró személyiségeket. Ezzel összefüggően ez évi feladataink meghatározásakor azt is hang­súlyoztuk, hogy a kulturális te­vékenység úgy kapcsolódjék szövetségünk születésnapjához, hogy a pajtások kutassák fel, ismerjék meg, és elevenítsék fel a 30 év leqszebb, legjobb út­törődalait, úttörőjátékait, az út­törők, a qyermekek számórq írott műveket. — A szemlerendszerben a tudományos-technikai ismeretek gyarapítását szolgáló törekvé­sek is helyet kaptak. A művelt­ség e lontos alkotóelemeinek kibontakozását miként segítik elő? — Ennek érdekében oz Úttö­rőszövetség országos elnöksége az Oktatási Minisztériummal, az Országos Pedagógiai Inté­zettel, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társasággal, a nemzetisé­gi szövetségekkel, az iskolará­dióval és az iskolatelevízióval karöltve hirdette meg a Tudo­mányos-technikai úttörőszemlét. Itt ugyancsak nagy teret kap­tak a szövetség 30 év alatt ki­alakult legjobb hagyományai, módszerei. — Visszatérve a kulturális szemléhez, a végeredményekből az embernek olyan érzése ala­kulhat ki, mintha az egyik csa­pat erre, a másik amarra a te­rületre ,,specializálná" magát, a jobb eredmény elérése ér­dekében. Nem vezet ez bizo­nyosfokú egyoldalúsághoz? — Nem volna helyes a „vég­eredményből" következtetni a csapatok egész évi munkájá­ra. Ezzel kapcsolatban ugyanis alapvető cél az, hogy a csapa­tok kulturális életét a változa­tosság és a művészi igényesség jellemezze. Előfordulhat persze, hogy a helyi adottságok követ­keztében ez és ez a csapat rendszeresen egy bizonyos te­rületen képes a legtöbbet nyúj­tani. A szemle egészét illetően azonban döntő tényező az élet­kori sajátosságokhoz messzeme­nően alkalmazkodó játékosság túlsúlya. Ez pedig már eleve föltételezi a változatosságot. Maguk a hagyományos ágaza­tok is nagyfokú változatosságot jelentenek. Az ének, a hang­szeres zene, az irodalom, a né­pi játék, néptánc, a bábozás, a tábortűzi műsoröszeállítások, a képző- és iparművészeti pá­lyázat, és a népművészeti, né­pi iparművészeti pályázat csak a témakörök megjelölései. Ezek és a további ágazatok gazdag lehetőséget nyújtanak vala­mennyi csapatnak, rajnak, őrsnek, valamennyi úttörő­nek a közösségi, kultu­rális tevékenységre, képes­ségeik és tudásuk színvonalas kibontakoztatására, felmutatá­sára. És itt mi a kulturális ne­velőmunka közösségi mozzana­tait, alapvetően közösségi jelle­gét, az együtt tanulás, a közös játék, a kollektív művelődés fontosságát hangsúlyozzuk. — Az idei év a visszatekin­tés éve is, ezért a csapatmun­kában fontos szerepet kapott az előző nemzedékek életének, eredményeinek számbavétele, kapcsolatfelvétel az úttörőcsa­pat volt tagjaival, dokumentu­mok, emlékanyagok gyűjtése, számbavétele. Ezek a kutatá­sok nemcsak a tényanyag ösze- szegyűjtését tekintve fontosak, a kutatás módszereivel is meg­ismertetik az úttörőket, s ez a későbbi, esetleges helytörténeti kutatómunkában is nagy segít­séget jelent. — A kulturális nevelőmunka fontos feltételét képezik a köz- művelődési intézmények és az iskolák, úttörőcsapatok kapcso­latai is. Ezeket a kapcsolatokat folyamatosan bővíteni, gazda­gítani kell. Fontos feladatunk a honvédelmi neveléssel szoro­san összefüggő világnézeti és az erkölcsi nevelés, amelyben központi szerepet kap a szocia­lista hazafiság és az internacio­nalizmus. — A kisdobos—úttörő művé­szeti szemle sikeres lebonyolí­tása után mi képezi most a legaktuálisabb feladatot? — Június 10. és 14. között, országos gyermekszínjátszó fesztivál lesz Pécsett. A Nép­művelési Intézet, a Városi Ta­nács, a Doktor Sándor Művelő­dési Ház, az Ifjúsági Ház és a Baranya megyei Úttörőel­nökség rendezésében sorrake- rülő fesztivál a gyermekszínját­szó körök vezetői számára szer­vezett konferenciával egészül ki. Most ennek előkészítésével foglalkozunk. B. K. Dr. Siptár Ernőné vezetésével próbál az Űttöröház tánccsoportja. Höramszosharmínc új betegágy Kik dolgoznak majd az új szigetvári elmekórházban? A tervezett átadás alig több, mint két esztendő múlva lesz — 1978 szeptember elsején né­pesítik be betegekkel a sziget­vári új kórházat. De, ha köz­be is jön valami, 1979. január elsején mindenképpen átadják. Ez háromszázharminc beteg­ágyat jelent, amelyből harminc ágyat ideggyógyászat, három­százat pedig elmegyógyászat vesz igénybe. Betegekkel benépesítik, ez igaz. Viszont máris érdekes az, hogy kik fognak dolgozni az új, korszerűnek mondott Sziget­vári Elmekórházban? Ki lehetne indulni a normák által meg­adott tényszámokból. Egy ek­kora kórház egésze kétszázhu­szonhárom dolgozót igényel. Ebből tizenhét orvos, százegy szakdolgozó, százöt kisegítő szak- és segédmunkás kell hogy legyen. A Megyei Tanács egészség- ügyi osztályán kapott tájékoz­tatás szerint még ebben az esztendőben két központi gya­kornokot küldenek a POTE Ideg- és Elmeklinikájára, hogy kezdjék meg a pszichátria szakmájának elsejátítását. Egy orvost pedig Mohácsra, a me­gyei elmeosztályra küldenek, hasonló céllal. Jövőre újabb három fiatal orvos kezdheti meg ugyanígy a tanulmányait. Ez már — a három kinevezett szakorvossal együtt, akik a szakmai vezetést képviselik majd - már kilenc olyan or­vos, akik közül három eleve szakorvos, hat pedig egy-két év alatt szerzi meg a szakvizs­gát. A többi nyolc orvos már íehet frissen végzett, kezdő is, A szakdolgozókkal - úgy tű­nik — több nehézség lesz. Száz- egyet kiképezni két év alatt, szinte megoldhatatlan feladat­nak tűnik, ám a megyei egész­ségügyi vezetés három csator­nán át szeretné biztosítani a szakdolgozókat. Támaszkodni szeretnének egyrészt az egész­ségügyi szakközépiskolák vég­zős tanulóira, s itt olyképpen is segítenének, hogy a most beiskolázottak között szép szám­mal küldenének a szigetvári területről gyerekeket. Bíznak benne, hogy az egészségügyi szakiskolán végzett ápolónők közül is jónéhányan jelentkez­nek Szigetvárra, végül pedig már végzett ápolók jelentkezé­sét is várják. Mindhárom eset­ben helyben, egy munkavég­zés melletti tanfolyamon nyer­hetik el a speciális szakképesí­tést, amely az ottani munkára és adottságokra tekintettel szükséges. Végezetül két dolgot kell megemlíteni: mindkettő fontos. Az egyik az, hogy a Szigetvár­ra irányított orvosok, szakdol­gozók egy részének lakást, il­letve nővérszállást kell biztosí­tani — ez egyelőre még nyitott kérdés. A másik pedig, - tekintve, hogy az új kórház kiszolgáló létesítményei: moso­da, kazánház, a tervezett egész kórházra, tehát ötszázötven ágyra készülnek már most el- gazdaságosnak, szükségesnek, szakmailag is feltétlenül indo­koltnak tűnik a kórház folya­matos továbbépítése. Az elme­kórház sem működhet elszige­telten, általános kórházi háttér nélkül. Kampis A HUNGÁRIA SZÁLLODA ÉS ÉTTEREM VÁLLALAT, a Petőfi téren (volt Kórház tér) nyíló új Pan- nia Szállodájába, valamint a Nádor Szállodába dolgozókat felvesz az alábbi munkakörökbe: • CUKRÁSZ, • SZAKÁCS, • SZOBALÁNY, • LONDINER, • CSAPOS, • RAKTÁROS, • RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁS, • FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁS (lehet nyugdíjas is). Jelentkezés: NÁDOR SZÁLLODA, MUNKAÜGY (szombat kivételével). Pécs, Kossuth L. u. 5. Telefon: 15-444/6 mellék. Fényképező­géppel a BNV-n Ez a kép már a jövő vásárba mutat, miközben zajlik a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, épül a kiállítók kényelmét szolgá­ló kereskedelmi-szolgáltató központ. A „T” alakú, 12 szintes to­ronyház minden szintjén 400 négyzetméternyi hasznos alapterület áll majd rendelkezésre. Orvosdiagnosztikai szűrőállo­más, avagy SZTK a bőröndben. Nem a beteg megy a rendelő­be, hanem az orvos viszi bő­röndjében a beteg vizsgálatá­hoz szükséges műszereket. A Medicor ezért a termékéért nagydijat kapott. A konténerek is épp úgy jel­lemzik századunkat, mint pél­dául a rakéták. A magyar alu­míniumipar pavilonjában láttuk ezt az autógarázshoz hasonlító konténerházat. Tetejét négy fül­lel látták el, hogy a daru meg tudja fogni. Az Egyesült Izzó lámpáinak kaleidoszkópja. Mint tudjuk, a Tung­sram fényei ránk másként is világítanak. Hajók a lengyel kiállításról. S ezzel úgymond el is úszott a hajó: tegnap bezárta kapuit a BNV. Szokolai István és Miklósvári Zoltán riportja.

Next

/
Thumbnails
Contents