Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-26 144. szám
írás nélkül is Szemünk láttára változik az ország képe. Új jelek rajzolódnak a térképre, terjeszkednek a városok, a falvak. Ha megkérdeznénk egy átutazó idegent, mit látott országútjainkról, bizonyára azt válaszolná: mindenütt építkeznek. Valóban soha nem építkeztünk annyit, mint most. Építünk nagyban és kicsiben, városon és falun. Szükségből, saját emberi létük kereteinek megteremtéséért szánják rá magukat az építkezésre a társasházi, lakásszövetkezeti közösségek tagjai, a családi házak építői. Otthont akarnak teremteni, ahol nyugalmasak az esték és békések a reggelek, ahol a saját szabályaik érvényesülhetnek, nem a föbérlöé, társbérlőé, a szívességből fedelet adó rokonságé. Csak az tudja igazán, milyen kínszenvedés az építkezés, aki próbálta. Terv, építőanyag, kapacitás, szakemberek, szerelők; ezek a szavak ugyanannyiszor ismétlődnek napról napra a kiemelt nagy- beruházásokon, mint az új lakótelepeken, vagv a társasházaknál. A gondok azonosak, legfeljebb a méretek és a kockázatok különbözőek. De mig az új lakásnak fél évvel az eredeti határidő után is örül a tulajdonosa, az országos beruházásnál ennyi „csúszás” soksok millióval könnyíti meg a zsebünket. Mégis úgy tűnik, ezen kevésbé izgatjuk magunkat A beköltözésre várók felháborodásával mélységesen egyetértünk, az ország beruházásainak késedelmeivel szemben sokkal engedékenyebbek vagyunk. Pedig a lazaságokra sem a méretek, sem a valóban nehézkes körülmények nem adhatnak felmentést. Az országos beruházások kivitelezőit, az állami építőipari vállalatokat, a társasházak vállalkozóit ráadásul szigorúan körülhatárolt jogi formulák kötik szerződésük teljesítésére. Régen leszoktunk róla, hogy az adott szó becsületére hivatkozzunk, hiszen a szóbeli megállapodás a zárt közösségek jellemzője volt. A fejlődés természetes velejárója, hogy manapság papiion kötünk jogi megállapodásokat. ' Az pediq olykor talán nincs is olyan távol, mint hiszik. Elég, ha a családi házakra gondolunk. Ezeknél a tavasszal fölhúzott falakra ősszel rákerül a tető, pedig nincs generálkivitelező, fő- lés alvállalkozó. Minden „egyedi kivitelezésben" történik. Látszólag külső segítség nélkül - mégis megannyi külső segítségből. A telekhez, anyaghoz állami hitel segíti az épittetőket; eddig közös a helyzetük a szövetkezeti és társasházakkal. Ezután válik szét az útjuk. Mig a nagyobb vállalkozásoknál hi- vatalos útra terelődik a dolog, a családi házakat a családtagok, a barátok, munkatársak, szomszédok „közös vállalkozása” hozza tető alá. Amig az alapból, a csupasz falakból otthon lesz, ki-ki beleépíti saját erejét, szakértelmét; a ház a rokonok, a barátok, a munkatársak közös ügye. írásos szerződés nélkül teszik. Nem ártana tanulni tőlük a nagyobb építkezéseken is. Nem szakértelmet, hanem a segítés minden akadályt le- küzdő erejét. Viczián Erzsébet Öt év alatt 2150 új lalcás A tanács és a síén- bányák együttműködése Napi 25 ezer kilowatt/óra áramot fogyasztanak a Mecseki Szén* bányák üzemei. A kiterjedt hálózat zavartalan villamosenergia és sűrített levegő ellátását egyetlen személy által kezelt, modern diszpécserközpontból irányítják, mely az újhegyi villamosüzemben működik. A képen: Fekete József diszpécser munka közben. Fotó: Maletics Értékelték a KISZ kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyt Az MSZMP XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny szerves folytatásaként a KISZ IX. kongresszusa tiszteletére a Bólyi ÄG, a MÉV II. Bányaüzem 67. ifjúsági szocialista brigádja, valamint a BCM KISZ csúcsvezetősége versenyre hívta a megye valamennyi ifjúsági kollektíváját. A KISZ Baranya megyei Bizottsága a három ifjúsági kollektíva felhívása alapján meghirdette a megyei kongresszusi munkaversenyt. A munkaverseny célja volt, hogy a megye dolgozó ifjúsága kimagasló munkasikerekkel köszöntse a KISZ IX. kongresszusát és segítse elő az ötödik ötéves terv sikeres indítását. Az 1976. január 1-től április 30-ig tartó munkaversenybe Baranyában 179 ifjúsági brigád nevezett be. A versenyt három csoportban hirdették meg: a normában, illetve szakmánybán dolgozók részére (106 nevezés), a mezőgazdaságban dolgozók részére (13 nevezés) és az egyéb kategóriában (60 nevezés). A munkaverseny tapasztalatait tegnapi ülésén értékelte a KISZ Baranya megyei Bizottsága. A testület megállapította, hogy a benevezett 179 kollektíva napi munkájában, a termelésben magasabb követelményeket állított. A fiatalok megértették, milyen fontos az 1976-os év, valamint az ötödik ötéves terv jó indítása, hisz 5— 10 százalékos tervtúlteljesítést jelöltek meg feladatként. A nem normában dolgozók elsősorban a minőségi munkát, a határidő előtti feladatteljesítést jelölték meg vállalásként. Szép számmal szerepelt a vállalások között újítás előkészítése, kikísérletezése, bevezetése, az Ifjúsági Radar akció bevezetése, valamint részvétel az Alkotó Ifjúság pályázaton. Ami a nevezések számát illeti: lehetett volna több is. Olyan nagyüzemekből nem érkezett nevezés, mint a mohácsi Farostlemezgyár, a szigetvári Konzervgyár, a pécsi Bőrgyár, a MÉV lll-as üzem. Kevés kollektíva tett vállalást a mezőgazdaságban. A KISZ kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny sikeresnek bizonyult. Az ifjúsági kollektívák nagy többsége nemcsak teljesítette, hanem túlteljesítette az általuk emelt magas szintű vállalást. A normában, illetve szakmánybán dolgozó brigádok között a MÉV ll-es üzem 67-es ifjúsági szocialista brigádja érte el a legjobb eredményt. 130 százalékot vállaltak, végül is 142,6 százalékra teljesítették a tervet, mégpedig úgy, hogy 61 százalékra csökkentették az önköltséget. A brigád kongresz- szusi zászlót kap, a tagok, pediq Szovjetunióba szóló juta- lomutat. A mezőgazdaságban dolgozó kollektívák között a beremendi Dózsa Tsz Egyetértés szocialista brigádja bizonyult a legjobbnak, a brigádot kongresszusi zászlóval és 15 000 forinttal jutalmazzák. Az egyéb kategóriában a Pécsi Hőerőmű Kun Béla ifjúsági szocialista brigádja ért el kimagasló eredményt, a brigádnak ezért a kongresszusi zászlót és 15 000 forintot adományoznak. A KISZ Baranya megyei Bizottsága tegnapi ülésén megvitatta a KISZ IX. kongresszusa dokumentumainak feldolgozásával kapcsolatos feladatokat, majd javaslatot fogadott el az 1976—77. évi megyei akció- program kiegészítésére és a KISZ bizottság üléstervére. a bányászokért Ülést tartott Komló város Tanácsa A szénbányászat Komló város életeben meghatározó szerepet tölt be. Mint azt Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára a városi tanácsülésen felszólalásában mondotta: alapvetően a bánya határozza meq a város arculatát. Megérezték a helybeliek ezt az ötvenes években, meqérezték akkor is, mikor a szén felett meqhúzták a vészharangokat, s íqy lesz ez a jövőben is. S ez azt jelenti, hoqy a város fejlődni fog, hiszen pártunk és kormányunk határozata értelmében ismét arccal a bányák felé fordultunk. Több szenet termelnek A teqnap délelőtti tanácsülés nem véletlenül vitatta meg a napirendi pontok között elsőként a szénbányászat fejlesztéséből adódó helyi tanácsi és vállalati feladatait az ötödik ötéves tervre nézve. Hiszen a népgazdaság érdekének megfelelően a meqnövelt széntermelés realizálása, az ehhez szükséges létszám- és műszaki feltételek biztosítása mindkét fél — a bánya és a város — részére jelentős kötelezettségeket ró. Morber János, Komló város Tanácsának elnöke a vita során hangsúlyozta: közismertek a tervek, miszerint 1980- ban a komlói szénbányáktól — Kossuth, Zobák és Béta aknáktól — 1,6 millió tonna szén termelését várjuk. Ez 1980-ban a Mecseki Szénbányák termelésének több mint fele, egészen pontosan 52 százaléka lesz. Éppen ezért szükséges, hogy Komlón az eddigieknél is fokozottabban elégítsék ki a bányászok igényeit. Ehhez önmagában a város ereje nem elegendő, s a pluszt a Mecseki Szénbányáktól várják. A bányászok lakásgondjainak megoldását az 5 év alatt felépítendő 1150 lakáj segíti, e lakások mellé azonban sok úgynevezett „járulékos beruházásra” van szükség. Ilyenek az óvodák, iskolák, bölcsődék, ehhez sorolhatjuk a kereskedelmi, egészségügyi és vendéglátóipari hálózat fejlesztését is. A város és a szénbanya közötti kapcsolat eddig is jó volt, de ezt követően a közös tennivalókból, az egymásrautaltságból adódóan mindkét félnek többet kell nyújtania. (Hozzátenném: az előterjesztést, melyről szó van, a tanács és a szénbánya közösen készítette, s mint azt a vita során többen felszólalásukban megjegyezték: eddig ritkán láttak hasonlót tanácsülés előtt. S ez nemcsak az előterjesztés tartalmára vonatkozott.) Gondoskodnak az utánpótlásról Az anyagban tallózva különösen jól esett olvasni: a tervidőszakra vonatkozóan kössön együttműködési megállapodást a vállalat és a tanács végrehajtó bizottsága. E megállapodásban lennének ugyanis meghatározva mindkét fél részére azok a konkrét feladatok, amelyek — szó szerint fogalmazva — egymás előnyére megvalósíthatók. E konkrét feladatok azonban még nincsenek papírra vetve, így aztán a tanácsülés kénytelen volt beérni Bogár Józsefnek, a Mecseki Szénbányák igazgatóhelyettesének ígéretével: rövidesen asztalhoz ülnek a vezetők, és elkészítik ezt a megállapodás-tervezetet. Hasonlóképpen nyilatkozott Morber János tanácselnök is. Aki zárszavában pontosan megfogalmazta: Ahhoz, hogy a bányászat régi rangját visszanyerje, ahhoz, hogy a szénfalak mellett legyen utánpótlás, igen sokat kell tenni. Gallusz József példájával élve: Meglehet, hogy a gyermektelen, adott esetben nőtlen bányászfiatal előbb jut majd lakáshoz, mint az, aki két gyerekkel vár a kiutalásra. De előnyt, kedvezményt kell biztosítani számára, s a lakás csak egy a bányászokat megillető kedvezmények közül. S mit lehet annak mondani, aki ezt sérelmezi? Menjen el bányásznak. Kozma Ferenc Új bölcsödét építenek a pécsi, Szigeti úti lakónegyedben. A közelmúltban elkészült óvoda szomszédságában épülő bölcsőde tetőszerkezetén dolgoznak jelenleg az építők. Befejeződtek a szovjet —angolai tárgyalások Kedden a Kremlben befejeződtek a szovjet—angolai tárgyalások. A megbeszéléseken szov jet részről részt vett Alek szej Koszigin, a Miniszter tanács elnöke, Andrej Gro miko külügyminiszter, Dmit rij Usztyinov honvédelmi miniszter, más hivatalos személyiségek, angolai részről pedig Lopo do Nasci- mento, az MPLA Politikai Bizottságának tagja, az Angolai Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsának tagja, miniszterelnök és az általa vezetett küldöttség tagjai. Befejezték a különböző területeken megvalósuló szovjet—angolai együttműködés helyzetével és fő irányaival kapcsolatos kérdések megvitatását. Nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi béke és a népek biztonsága erősítésére, az enyhülési folyamat további fejlesztésére, az afrikai földrész népeinek a gyarmatosítás és a fajüldözés maradványai elleni küzdelmére, a felszabadult államok társadalmi haladásának meggyorsítására. A tárgyalásokat baráti, a teljes kölcsönös megértést tükröző légkör jellemezte. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Rgplo XXXIII. évfolyam, 144. szám 1976. május 26., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Báranya megyei Bizottságának lapja
