Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-25 143. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szakszervezetek a termelőszövetkezetekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkársá­gának 1975. június 9-i határo­zata alapján a mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik alkalmazotti dolgozói megala­kíthatják szakszervezeti alap­szerveiket. „Az alapszervezetek a párt eszmei, politikai irányí­tásával szervezzék és neveljék a szövetkezetek és társulásaik alkalmazotti dolgozóit szocia­lista társadalmunk politikai és gazdasági erejének növelésére, a munkás-paraszt szövetség és a munkáshatalom erősítésére.” Baranyában az alkalmazotti létszám 3500—4000 főre tehető. Ez azt jelenti, hogy 25—30 alapszervezetet kell létrehozni. Többségét május végére sze­retnénk megszervezni. A hatá­rozatot a tsz-vezetők többsége jól fogadta és ahol a mozgal­mi és gazdasági vezetés a ha­tározat végrehajtásában egysé­ges, ott a feladat végrehajtása jól halad. Ilyen például az új- petrei, a hímesházi, a remény­pusztai, a baksai, a görcsönyi, a kétújfalui termelőszövetkeze­ti vezetőség egységes, ered­ményes munkája. A tsz szakszervezetek felada­ta a termelés segítése. A párt eszmei, politikai irányításával, a szövetkezeti szervekkel tör­ténő szoros munkakapcsolat kialakításával, a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeivel támogatják a szövetkezetek rendeltetésszerű működését, a társadalom gazdasági, politikai célkitűzéseinek megvalósítását, a szövetkezetek szocialista vo­násainak erősítését. Közremű­ködnek a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági erősítésé­ben, a közgyűlés, valamint a vezetőség törvényadta jogai­nak, határozatainak érvényesü­lésében. Szervezik az alkalma­zotti dolgozók körében a poli­tikai, kulturális nevelő és fel- világosító munkát. Elősegítik az alkalmazottak szocialista tuda­tának, általános és szakmai műveltségének fejlesztését, köz­életi tevékenységüket és érdek- védelmüket. Az alkalmazotti dolgozók alapszervezete hatékony segít­séget nyújthat a mezőgazda­ságban mindinkább kibonta­kozó ipari rendszerű termelés­hez. Többségük az iparból és a mezőgazdaság állami szekto­rából került a termelőszövetke­zetekhez. Magukkal vitték a nagyobb politikai és szakmai ismereteket, a folyamatos na­gyobb ismeretszerzésre való tö­rekvést, a fejlettebb politikai öntudatot, az alaposabb tájé­kozottságot, a szervezettséget, a fegyelmet és a kulturálódás- ra irányuló társadalmi igényt is. Tehát társadalmi, politikai helyzetüknél fogva jelenleg is a munkásosztályhoz tartoznak. Az ő jelenlétük, munkájuk nagyon sokat jelentett és jelent a korszerű termelési rendsze­rek, az agrokémia, az agro­technikai eszközök fokozott al­kalmazása és terjesztése a ter­melőszövetkezetek további fej­lesztésében és hatékonyabb alkalmazásában. Minden termelőszövetkezet­ben, ahol 25 alkalmazotti dol­gozó van, létre lehet hozni az alapszervezetet, ahol ennél ke­vesebb alkalmazott van, ott szakszervezeti csoportot kell szervezni. Mi számolunk azzal is, hogy erőteljesebb politikai munkára van szükség. Szemléletbeli problémák is vannak. Mondják több helyen, „megint egy szer­vezettel több lesz". Bizonyos óvatosság, időhúzás stb. is ta­pasztalható. Valóban igaz, hogy egy szer­vezettel több lesz, de ez olyan szervezet, amely a gazdasági, politikai, kulturális, szociális élet színvonalát hivatott emel­ni és a termelőszövetkezeti de­mokrácia sérthetetlenségének, a szövetkezeti önkormányzati szervei működésének tisztelet­ben tartása alapján kell a mozgalmi munkát végezniük. Olyan szervezett erőről van szó, amely a tsz gazdasági, po­litikai helyzetének fejlődését, a dolgozók életkörülményeinek emelését szolgálja. Az alkalma­zotti szakszervezetek működési szabályzata hatás- és jogköre megfelel a termelőszövetkezet működési rendszerének. Eltér a magyar szakszervezetek általá­nos alapszabályzatától. Ponto­san azért, mert más a szövet­kezeti vezetési forma felépítése, tulajdonviszonya stb. Éppen ezért a szakszervezeti alapszer­vezet választott vezető testüle­tének és tisztségviselőinek nem a szövetkezet vezetősége az azonos szintű társadalmi és jogi partnere, hanem egysze- mélyben a szövetkezet elnöke. Ezért nagyon fontosnak tartjuk és kérjük a tsz gazdasági és mozgalmi vezetését a létrejött alkalmazotti alapszervezet tiszt­ségviselőit, hogy a kiadott al­kalmazotti szakszervezeti műkö­dési szabályzatot tanulmányoz­zák és aszerint végezzék mun­kájukat. M egyebizottságunk úgy értékeli, hogy az alkalmazott dol­gozók és a termelőszövetkezeti vezetők többsége helyesli, se­gíti és érdeklődéssel várja a szakszervezeti alapszervezetek létrehozását, a tisztségviselők megválasztását és a mozgalmi munka megindulását. Lukics József MEDOSZ mb. titkár Kényszerintézkedés Izraelben Az izraeli kormány vasárna­pi ülése után Jeruzsálemben bejelentették, hogy az ország 1948-as határain belül élő mintegy ötszázezer főnyi arab lakosságnak az izraeli társada­lomba való beilleszkedése elő­mozdítására közös zsidó—arab tanácsot állítanak fel. Az izraeli hatóságok és a mintegy félmilliónyi izraeli arab lakosság viszonya az utóbb' hónapokban, főként a március 30-án Nyugat-Galileában le­zajlott véres tüntetések óta je­lentősen romlott. Ez késztette a kormányt arra, hogy napirend­re tűzze a problémát. A közös arab—zsidó tanács felállításáról hozott döntést az izraeli hatóságokkal jó kapcso­latokat ápoló „mérsékelt" arab vezetők körében pozitív lépés­nek minősítették, Emil Habibi, az Izraeli Kommunista l’árt Po­litikai Bizottságának tagja azonban rámutatott, hogy a kormánynak, ha jó szándékát akarja bizonyítani, mindenek­előtt az arab területek kisajá­tításáról kellene lemondania. állami támogatás halastavak építésére Az ötödik ötéves terv idő­szakában, összefüggésben a lakosság élelmiszerellátásának javításával, növekszik a halhús­termelés; az 1975. évi 24 ezer­ről 35 ezer tonnára. A pályá­zat alapján elnyerhető 40 százalékos állami támogatás­sal öt év alatt 5—6 ezer hek­tárnyi tófelületet korszerűsíte- mek — modern tenyésztési és technológiai módszereket ve­zetnek be — és mintegy 2000 hektáron új tavakat építenek. A terv valóraváltására pon­tosan meghatározták, hogy a gazdaságok milyen célokra ve­hetnek igénybe állami támo­gatást. A pályázati feltételek, amelyek a fejlesztés fontosabb általános feltételeit tartalmaz­zák, abból indulnak ki, hogy a legfőbb cél a hozamok nö­velése, miután az elmúlt évek­ben a gazdaságok csak he­lyenként értek el kiemelkedő eredményeket és a termésát­lagok között eléggé nagyok voitak a különbségek. A fej­lesztési támogatásból juttatnak oz ipari háttér, a feldolgozó üzemek bővítésére és építésére Is. A tógazdasági „modell”, amelynek alapján a pályáza­tokat elbírálják, bizonyos terü­letnagysághoz — kereken öt­ven hektárhoz — köti az új tavak létesítését, ennél kisebb vízfelületen ugyanis már ke­vésbé gazdaságos a beruhá­zás. A meglévő halastavak bő­vítésénél az a szempont, hogy 20 hektárnál kisebb terület- kiterjesztés sem hozza meg a várt eredményt, ezért ennél ki­sebb terület-bővítésre nem ad­nak állami támogatást, és elő­írták azt is, hogy a bővített halastó 50 hektárnál nem le­het kisebb. A termelési normákat szin­tén meghatározták, amennyi­ben 10 aranykorona feletti ér­tékű földterületen hektáronként 13 mázsás nettó ponty-hoza­mot, 10 aranykorona alatt pe­dig 8 mázsás „termést" tűz­nek ki célul a termelők elé. A feldolgozó üzemek egy részét rekonstrukcióval fejlesz­tik: az állami támogatással évente 800—1000 tonnányi fel­dolgozott halat előállító üze­meket kell kiépíteni. A halastavak létesítésénél és korszerűsítésénél a tenyész- anyag és az áruhal-kószlet leg­alább 30 százalékára biztosí­tani kell a tárolóteret. Budapestre érkezett a Francia Szocialista Fért küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Francia Szocialista Párt küldöttsége, amelyet Fran­cois Mitterrand, a párt el­ső titkára vezet. A dele­gáció tagjai: Robert Pon- tíllon, a párt végrehajtó bizottságának tagja, kü­lügyi titkár,. Suresnes pol­gármestere, Gaston Def­terre, a végrehajtó bizott­ság tagja, parlamenti kép­viselő, Marseille polgár- mestere, René Chazelles, Haute-Loire megye szená­tora, Georges Sarre, a végrehajtó bizottság tag­ja, Philippe Machefer, az igazgató bizottság tagja, Charles Emileloo, a vég­rehajtó bizottság tagja és Michel Bataille író. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Berecz Já­nos, a KB külügyi osztá­lyának vezetője és Horn Gyula osztály vezető-he­lyettes fogadta. Harminc millió forint értékű arató-cséplőgépet hoz forgalomba az AGROKER az SZK—5, SZK—6 típusú szovjet gyártmányokból a mezőgazdasági nagyüzemek számára. Képünkön: a vasúton ér­kezett betakarítógépeket a Megyeri úti telepen összeszerelik át­adás előtt. — Szokolai felv. — Tiltakozás Libanonban Elutasítják a francia beavatkozási szándékot Csak a falangista vezér helyesel Néhány napos viszonylagos nyugalom után vasárnap este ismét fellángoltak a harcok Bejrút kereskedelmi negyedé­ben. Hétfőn a kora reggeli órákban összecsapásokról ér­kezett hír Zahléból és a hegy­vidékekről. A politikai színtéren az első­rendű téma Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök ja­vaslata francia csapatok Liba­nonba küldéséről. Korami mi­niszterelnök kategorikusan el­utasította az indítványt. Hason­lóképpen foglalt állást a bal­oldali pártok szövetsége is, amely Dzsumblatt vezetésével vasárnap este tanácskozott e kérdésről. A találkozóról ki­adott nyilatkozat szerint a bal­oldali pártokat a francia javas­lattal kapcsolatban külön ag­gasztja az a tény, hogy az az Egyesült Államokban hangzott el. Az indítvány egyfajta invá­zióval fenyeget — hangoztatja a nyilatkozat. A francia javas­lat realizálása a baloldali po­litikusok véleménye szerint csu­Kiváló munkásőrök és munkásőr parancsnokok tanácskozását tartották vasárnap. (Tudósítás a 2. oldalon.) pán bonyolítaná a helyzetet és a biztonság további romlá­sához vezetne. A balodali pár­tok 48 órán belül küldöttséget menesztenek Franciaország bej­rúti nagykövetségére, hogy elő­terjesszék álláspontjukat. A francia javaslat kapcsán a baloldali pártok ismételten leszögezték, hogy mindenfajta arab vagy külföldi beavatkozást elleneznek és nem tartják he­lyesnek idegen csapatok jelen­létét libanoni földön. A bizton­ság kérdése kizárólag libanoni probléma. Hasonlóképpen foglaltak ál­lást a Palesztinái Felszabadítá- si Mozgalom képviselői is. A francia indítvány egyedül a jobboldali falangista párt ve­zetőjénél talált kedvező fogad­tatásra. Bár Pierre Gemayel, a párt vezetője sietett leszö­gezni, hogy „senki sem fogad­ja szívesen idegen csapatok jelenlétét hazája földjén", de hozzáfűzte: ostoba dolog len­ne elutasítani a nem libanoni erőket egy olyan helyzetben» ami­kor az országot a rombolás és a megosztottság sújtja. Ge­mayel 'nyilatkozatában azt bi­zonygatta, hogy a mai Fran­ciaország De Gaulle tábornok Franciaországa, amelyet törté­nelmi barátság fűz Libanon­hoz, támogatja az arabokat és a nyugati országok közül a legmesszebb megy a paleszti­nok ügyének pártfogolásában. A francia csapatok Libanon­ba küldése ellen foglalt állást a kuvaiti kormány is. Mint az UPI amerikai hírügy­nökség jelenti, egy magasran­gú amerikai kormánytisztvise­lő, aki Kissinger külügyminisz­ter különgépén utazik (inkog- nitójának megőrzése céljából, magát a külügyminisztert szok­ták így jelölni) kijelentette: az Egyesült államok Izraellel és több más közel-keleti állammal tanácskozik a franoia javaslat­ról. A nyilatkozó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megbe­széléseket kizárólag közel-kele­ti országokkal folytatják. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 143. szám 1976. május 25., kedd Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents