Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-22 140. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott az Egészségügyi Koordinációsalbizottság Integráció a betegellátás javítására Asztalon van Baranya egészségügyi intézményeinek integrá­ciós terve — ezt tűzte napirendre a! Megyei Tanács mellett mű­ködő Egészségügyi Koordinációs Albizottság tegnapi ülésén. XXXIII. évfolyam, 140. szám 1976. május 22., szombat Ára: 80 fillér Több mint 180 ezer libát keltetnek ki ebben az évben a Ba'rom- fiipari Vállalat pécsi keltetöüzemében. Fotó: Maletics László Aláírták a munkatervet Magyar—szovjet kulturális együttműködés Ha megöregszünk Az ország lakosságának mintegy 17 százaléka nyugdíjas korú — Budapesten a 20 szá­zalékot is meghaladja ez az arány, amely várhatóan növe­kedni is fog. Az idős emberek jelentős része képes önmagá­ról gondoskodni vagy családja segit az ellátásban. De mi a helyzet azokkal, akik erre — kisebb vagy nagyobb mérték­ben — képtelenek? Az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályán Ja­kab Anna főosztályvezető-he­lyettessel beszélgettünk a té­máról. Mint elmondotta, az utóbbi két évtizedben fokozato­san kialakultak az idős embe­rek gondozásának különböző formái, melyeknek továbbfej­lesztésén — a gondozás színvo­nalának további emelésén — fáradoznak az állami és a tár­sadalmi szervek. Az idős emberek ellátásának legegyszerűbb és mind közked­veltebb formája az öregek nap­közi otthona. Az első ilyen otthon 1958-ban Budapesten létesült. A kezdeményezés or­szágszerte érdeklődést keltett. 1966-ra már 126 öregek nap­közije működött, a múlt év vé­gén pedig 643 napközi otthon­ban töltötte napjait több mint 16 ezer idős gondozott. A fővá­ros közben nagyon elmaradt a vidék mögött, mert amíg pél­dául Komárom megyében tíz­ezer 60 évesnél idősebb lakosra 191 napközi otthoni hely jut, addig Budapesten negyvennél kevesebb. A gondozás másik formája a házi szociális gondozás. Ebben azok az idős emberek részesül­nek, akik koruk és egészségi ál­lapotuk miatt szorulnak gondos­kodásra és nincs olyan család­tagjuk aki ezt vállalhatná. Az idős emberekről való gon­doskodás legismertebb rsódon mégis a szociális otthonokban folyik. A jelenlegi rendszer jó húsz esztendeje alakult ki; ak­kor az általános és a fekvő­betegeket ellátó otthonokban mintegy 15 ezer hely állt ren­delkezésre. Ma ez a szám 22 ezer körül van, de a növeke­dés és az egyéb gondozási for­mák kialakítása ellenére sem csökken lényegesen a várako­zók száma, ma is körülbejül kétezer rászoruló idős ember vár arra, hogy szociális otthon­ba juthasson. Az egészségügyi kormányzat a jelenlegi tervidő­szakban 4000—4500 új férőhely létesítését tervezi, s ezzel pár­huzamosan kerül sor az ottho­nok bizonyos szakmai átcso­portosítására és további korsze­rűsítésekre. A gondoskodás kétségtelenül színvonalasabb formája a nyug­díjasok háza, amelyből sajnos még meglehetősen kevés mű­ködik, Az első nyugdíjas ház, amelyet a lakók igen nagy örömmel fogadtak, 1968-ban Budafokon épült fel. Jelenleg a fővárosban már hat nyugdí­jas ház telt meg lakókkal. Ezek a mintegy 50 garzonla­kásból álló épületek jó ellátást és kényelmet nyújtanak. Vidé­ken egyelőre csak Tatabányán létesült hasonló. Az idősekről való gondosko­dásnak ezek a szervezett formái alakultak ki, a jövő feladata e megoldásokon belül a lehe­tőségek és az ellátás, a gon­dozás színvonalának növelése állami és társadalmi erőből egyaránt. S. M, A terv kész, most a végre­hajtás következik. A vita — mert nagyszerű vita volt, és el is hangzottak kemény sza­vak — jobbára néhány szak­mai részletkérdés és a nagy elvek köré polarizálódott. A terv, melyet a Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya készített és terjesztett a bizottság elé, részletekbe menően tisztázta az intézmények státusát, a terve­zett intézkedéseket megindo­kolva. Ha maradtak is — és ma­radnak még — tisztázatlan kérdések, hamarosan tisztá­zódnak. A bizottság minden tagja ugyanis egységes állás­pontot képvisel az elvek tekin- teiében. Kimondták: az integ­ráció olyan eszköz a betegel­látás javítására, amelyről sem a politikai, sem a szakigazga­tási vezetés nem mondhat le! Június végén a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jesztik ezt a javaslatot, s ha A Szövetkezetek Országos Ta­nácsának kezdeményezésére tegnap értékelték a Baranya megyei fogyasztási szövetkeze­tek gazdasági tevékenységét. A tanácskozáson részt vett .dr. Kovács Sándor, a SZOVOSZ el­nökhelyettese, dr. Földvári Já­nos, a Megyei Tanács elnök- helyettese, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke. A Baranya megyei ÁFÉSZ-ek működési fel­tételeit meghatározza a megye aprófalvas település szerkezete. A szövetkezetek a negyedik öt­éves tervidőszakban mérsékelt ütemű fejlődést értek el, amit a továbbiakban a belső tar­talékok, lehetőségek kihaszná­lásával lehet fokozni — álla­pította meg a bizottság. Elis­meréssel szóltak a napi ellátás érdekében végzett kereskedelmi munkákról. A vendéglátás for­galma a negyedik ötéves terv­időszakban a tervezettnél és más szervek vendéglátó bevé­telénél gyorsabban emelkedett, örvendetes tény, hogy az elő­fizetéses ételek forgalma az országos átlagnál lényegesen nagyobb mértékben nőtt. A sze­rény mértékű árbevétel növe­kedés ellenére is dicséretes a kisgazdaságok tevékenysége. Jelenleq Baranyában 139 me­zőgazdasági szakcsoport műkö­dik, és az ÁFÉSZ-ek 5 palán­tanevelőt létesítettek az utób­bi években, mintegy 220 négy­zetméternyi területen, a fóliá­val fedett szakcsoporti terület pedig több mint 11 hektár. A megye a negyedik ötéves terv­időszakban az országos fejlesz­tési célkitűzésekkel összhang­ban a pécsi Konzum Áruház megvalósításával erőteljesen koncentrált a megyeszékhely fejlesztésére. Emellett egyrészt ott elfogadják, hivatalosan is kötelező érvényű lesz az egész­ségügy minden dolgozója szá­mára. Nem jelenthet akadályt sem­miféle szubjektív pozícióharc, az ilyen jelenségekkel szemben keményen — és így is kell — lépnek fel. Nem lehet már hosszú ideig téma, hogy a vá­ros és a megye összeegyeztet­hető-e funkcionális kapcsolat­ban? Hogy a városi rendelő­intézet miképpen integrálód­hat a Megyei Kórházba? Hogy az egyetem milyen beállító­dást mutat az integrációval kapcsolatban? Hogy ki kinek fog dirigálni, lesz-e ilyen­olyan joga, hatalma? Az egé­szet a betegellátás javítása oldaláról kell megközelíteni, ezt a célt kell szolgálni. Teg­nap — dióhéjba foglalva — mind Pécs város, mind Bara­nya megye, mind pedig a Pécsi Orvostudományi Egye­az ÁFÉSZ-ek szerény anyagi lehetőségei, másrészt a sajá­tos aprófalvas települési viszo­nyok miatt főleg kisebb keres­kedelmi üzleteket létesítettek. De ebben az időszakban adtak át négy ABC áruházat és ó vendéglátó egységet. A taka­rékszövetkezetek munkáját egyenletes fejlődés jellemzi. Az elmúlt öt év alatt a betétállo­mány 343,4 millió forinttal nö­vekedett, és jelenleg 659,7 mil­lió forintos betétállományt ke­zelnek. tem képviselője ez utóbbi dön­tés mellett tette le a voksot, s az asztaltól azzal a szán­dékkal keltek fel, hogy ebben a szellemben fognak cseleked­ni. Elfogadták még a Koordiná­ciós Albizottság idei munkater­vét — még egy ülés lesz, ok­tóber végén, ahol az egész­ségügyi intézmények együttmű­ködésével, a népesedéspoliti­kai intézkedésekkel és az eti­kai program megvalósításával foglalkoznak. Párt és állami vezetők látogatása a BNV-n Pénteken párt- és állami vezetők keresték fel a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt. A BNV-re látogatott Lo- sonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Lázár György, ci Mi­nisztertanács elnöke, Fock Jenő, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhiva­tal elnöke, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Nemes Dezső, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgató­ja fogadta, majd körsétát tettek a vásáron. A vendégek nagy elisme­réssel szóltak a látottakról. Pénteken a kulturális kapcso­latok Intézetében dr. Rosta Endre, a kulturális kapcsolatok Intézetének elnöke és V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete aláírta az orszá­gaink közötti, 1976—80. évre szóló kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. Amint beszédében dr. Rosta Endre hangsúlyozta: a doku­mentum mindenekelőtt együtt­működésünk hatékonyságának további növelését, az egyes szervezetek, intézmények köz­vetlen kapcsolatának további erősödését tűzi ki célul. Kap­csolataink fő területein, külö­nösen pedig a sajtó és a tö­megtájékoztatás vonatkozásá­ban, tovább erősödik majd ide­ológiai együttműködésünk, to­vább szélesednek azok a közös akciók, rendezvények, amelyek­nek célja: a marxista—leninista eszmék, a kommunizmus és a szocialista társadalom építésé­ben elért sikerek népszerűsítése. Válaszában V, J. Pavlov ki­fejezte meggyőződését, hogy a most aláírt terv hozzájárul né­J peink eszmei és kulturális kö­zeledéséhez, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zötti barátság további erősödé­séhez, a tudomány és a kultú­ra szerepének növekedéséhez, a szocialista életforma, a mun­kához való új viszony alakítá­sában, a szocialista erkölcs fej­lesztésében. A munkaterv végrehajtása so­rán külön figyelmet fordítanak az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa ha­tározatainak és anyagainak népszerűsítésére, az ezekből adódó feladatok gyakorlati megvalósítására, a magyar és a szovjet nép nemzeti ünnepei­nek, más jelentős évfordulói­nak és eseményeinek megün­neplésére. A két ország oktatási mi­nisztériumai a társadalom-tu­dományok oktatása terén meg­valósuló együttműködés to­vábbfejlesztése céljából évente találkozókat és konzultációkat rendeznek a tapasztalatcseré­vel, a tudományos kutatások szervezési kérdéseivel, a tár­sadalom-tudományokat oktató tanárok képzésével, a tanuló ifjúság kommunista nevelésé­vel kapcsolatos kérdésekről. Tovább nő az elkövetkező években a szakemberek, kuta­tók, aspiránsok cseréje. Különösen gazdag munka­terv a művészetekkel foglalkozó fejezete: 1980-ban Magyaror­szágon üneplik meg a Szovjet Kultúra napjait, a magyar kul­túra napjait pedig a Szovjet­unióban. Szovjet művészet ven­dégeskednek nálunk, többek ■között a Budapesti Művészeti Heteken, a Bartók szemináriu­mon, a debreceni kórusfeszti­válon, az idei pécsi felnőtt bábfesztiválon, míg a hazai kultúra színeit képviselik mű­vészeink a nemzetközi Csaj­kovszkij versenyen, a nemzet­közi balett-versenyen, és a szovjet amatőr népitánc-együt- tesek fesztiválján. A munkaterv előírása értelmében Magyar- ország látja vendégül a Lett Állami Opera balettegyüttesét, a Moszkvai Állami Filharmónia kamarazenekarát, a Moszkvai Gorkij Színházat, Obraszcov bábszínházát, a Nagyszínház balettegyüttesét, a Moszkvai Drámai Színházat, a Leningrádi Gorkij Színházat és számos más neves társulatot, együt­test. Hazánkból a Szovjetunió­ban vendégeskedik többek kö­zött az MRT Szimfonikus Ze­nekara, a Budapesti Nemzeti Színház, és a Fővárosi Ope­rettszínház, az Állami Hang­versenyzenekar. Eredményesen dolgoznak w v a baranyai AFESZ-ek isti fényekben pompázó pécsi, Szigeti úti lakónegyed, háttérben az épülő magasházzal. — Varga Gyula felvétele —

Next

/
Thumbnails
Contents