Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-20 138. szám

e Dunántúli napló 1976. május 20., csütörtök Hány órát kell aludnia a csecsemőnek? Az újszülött csaknem egész nap alszik. Csak szopáshoz éb­red fel, s ha jóllakott, már al­szik is tovább. Amint fejlődni kezd, mindinkább érdeklődik a külvilág iránt és egyre többet van ébren. Két—háromhónapos ■korától átalussza az éjszakát, nappal pedig másfélórás al­vási idők váltakoznak másfél­órás ébrenléti időkkel. Egyéves kora körül már kétszer annyi időt tölt ébren, mint alvással. Általában csak másféléves ko­ron túl, kétéves kor körül elég erős a gyerek idegrendszere ahihoz, hogy megszakítás nél­kül, hat órát legyen ébren. Ek­kor már elegendő, ha napköz­ben csak egyszer alszik é§ ez a beosztás maradhat mindad­dig, míg az alvásszükséglet a napi 12 órát meghaladja. Nap­pali alvásra némelyik gyermek­nek csak három és fél—négy éves koráig van szüksége, de a legtöbbnek 5 éves korig. Ami­kor a gyerek már csak egyszer alszik napközben, helyes, ha ezt úgy osztjuk be, hogy ép­pen a nappal közepére essék, pl. 12—2 óráig. Ha délután 3 órától alszik 5 óráig, akkor ne­hezen alszik el este 7—8 óra­kor. A csecsemő is csak akkor tud annyit aludni, amennyire szük­sége van, ha biztosítjuk felté­teleit: a nyugalmat, a csendet, a meleget, lehetőleg a friss szabad levegőt és estétől reg­gelig a sötétséget is. Sokan nincsenek erre tekintettel. Jár- nak-kelnek az alvó csecsemő körül, hangosan beszélgetnek, rádióznak. Sőt, sokan azt gon­dolják, hogy ezt meg kell szok­nia a csecsemőnek, ilyen kö­rülmények között is tudnia kell aludni. Nem kell megszoknia! A túl fáradt gyerek elalszik ugyan égő villany mellett és lármában is, álma azonban nem nyugodt és nem pihente­tő. Ez pedig egész fejlődését veszélyezteti. Aki kialudta magát — akár felnőtt, a'kár gyerek —, magá­tól ébred és csaknem azonnal frissnek, tevékenynek érzi ma­gát. Akit költeni kell, az nem aludt eleget — saját szükség­letéhez képest. Ne ébresszük a csecsemőt még étkezéshez, se! Jobb étvággyal fog enni, ha előbb kialussza magát. Az sem baj, ha egyszer-egyszer kima­rad egy étkezés, mert átalusz- sza. Ha ez gyakran fordul elő, akkor sem felkeltéssel, hanem esetleg napirendjének vagy ét­kezési rendjének átalakításán kell változtatni. Ne fektessük vissza a mindun­talan felülő vagy felálló cse­csemőt. Ezzel csak még jobban elnyújtjuk az elalvás előtti időt. Ha csend, nyugalom van a gyerek körül, hamarosan el- álmosodik, elalszik. Ha azon­ban rendszeresen nehezen al­szik el, vizsgáljuk meg napi­rendjét. Előfordulhat az is, hogy túlbecsüljük alvási szükségle­tét és túl sokat alszik nappal, de lehet az is, hogy ébrenlé­tekor nincs alkalma elég akti­vitásra és ezért nem eléggé álmos. Az is lehet, hogy túl ke­veset van friss levegőn. Általá­nos érvényű szabály nincs, de nem szabad belenyugodnunk, hogy minden elalvást hosszan tartó sírás előzzön meg. A bölcsődés gyereknek reg­gel meghatározott időben kell felkelnie, hiszen anyja időre megy munkába. Ilyenkor is ar­ra kell törekedni, hogy magá­tól ébredjen reggel, ne kelljen ébreszteni. A megoldás az, hogy korán fektetjük le, így ki- aludhatja magát. Sajnos, ez gyakran azzal a következmény­nyel jár, hogy a bölcsődés gyermek igen kevés időt tölt ébren családjával. Ezt a kis időt szánjuk egészen rá: für­dessük, vacsoráztossuk meg, játsszunk vele egy kicsit, scsalc azután fektessük le. Egészségügy (problémák, érdekességek Az ember arra született, hogy száz évig éljen Tudósok és utánpótlásuk Valamennyi biológus egyet­ért abban, hogy az embernek száz évig kellene élnie. Hogy ez nem sikerül, annak az az oka, hogy nem fogyasztunk megfelelően gazdag tápláléko­kat. A legnagyobb tápérték a szarvasmarha-embrióból nyer­hető. Legalábbis ezt állítja a perpignani Jacques-Louis Pech. Ifjúkorában Pierre és Marie Curie mellett dolgozott. Életé­ből fél évszázadot a laborató­riumok titokzatos birodalmá­ban töltött. 1921-ben kinevez­ték a montpellier-i egyetem or­vosfizikai tanszékere egyetemi tanárnak. 1924-ben a profesz- szor megalapította a város rák­kutató központját, amelynek irányítását is vállalta. És az utolsó győzelme: a szürke por. Az életet adó csí­ra. „Radiológiai kutatásaim so­rán olyan súlyos sugárfertőzést koptam, hogy az orvosok le­mondtak rólam. Calmette pro­fesszorral a Koch-bacilustenyé- szettel foglalkoztunk. Véletlen folytán következett be a gyó­gyulásom. Ugyanis a baktérium is éltető csíra. Elegendő na­ponta egy centigrammot fo­gyasztani belőle, hogy az em­ber frissnek és üdének érezze magát, kiegyensúlyozott legyen és biztosítsa magának a hosz- szú életet. Embertársaim érde­kében elhatároztam, hogy per­pignani kis üzememben elő­állítom és forgalomba hozom a szürke port, mint emberi és állati táplálékot.” Az üzem egyik helyiségében felhalmozott és hűtött embriók­ból a XVIII. században kidől ­A múlt század meteorológu­sai az éghajlatot állandó jelle­gű természeti adottságnak te­kintették, amely legfeljebb csak igen lassan (évezredek folya­mán) változik meg. Ma tudjuk, hogy az éghajlatváltozások en­nél sokkal gyorsabb ütemben játszódnak le, éspediq kétféle irányban. Először is létezik egy természetes éghajlatingadozás, amely kb. 40 évenként felváltva lehűlést és melegedést idéz elő. Másodszor pedig folyik az éghajlatnak az ember okozta átalakulása, amelyet az embe­riség ipari tevékenysége okoz. A természetes éghajlatinga­dozás már a század közepe óta a lehűlés irányában halad. Az emberi tevékenység ellen­ben széndioxidot és aeroszolo­kat juttat a légkörbe és ezáltal a Föld éghajlatának felmele­gedését idézi elő. Tehát két ellentétes irányú folyamat megy végbe egyide­jűleg, és így éghajlatunk jövő­je azon múlik, hogy a két ha­gozott eljárással, elektroforé- zissel készítenek port. Ennek az eljárásnak a segítségével az embriók szervezetének vala­mennyi alkotóeleme — változ­tatás nélkül — elválasztható. A művelet során leválasztanak minden anyagcsere-terméket, amit desztillált vízbe vezetnek. Mint a professzor elmondot­ta: „Ezek a toxikus anyagok nagyon virulensek. Ha valaki vigyázatlanul belenyúl a vízbe, csakhamar felhólyagosodik ke­zén a bőr.” Ezután a szárítás, az őrlés és a porítás van hátra. A tisz­ta, éltető csírát 1 százalékos arányban összekeverik a sza­charózzal és porrá tört tengeri zuzmóval. Eszményi adagolása: naponta egy kávéskanállal. A nagyközönséq körében még inem ismeretes ez a szer, habár szerepel a gyógyszertárak dié­tás készítményei között. Sokan állítják, hogy Pech professzor határozott sikereket ért el például a cukorbetegek­nél, akiknek koleszterol- és ureaszintje jelentős mértékben csökkent. De hatásosnak bizo­nyult az éltető csíra vesekő, szemölcs és visszér esetén is. A professzor nagy terveket forgat a fejében. Arról álmo­dozik, hogy szürke porával táplálhatja az állatokat, és így az állatok húsát fogyasztó em­ber teljesen regenerálódhat. Létesített is egy kísérleti szárnya sn eveidét. tás 'közül melyik lesz erősebb. A meteorológusok számításai szerint a legközelebbi évtize­dekben az emberi tevékenység­ből származó melegítő hatás erősen túlsúlyba kerül a termé­szetes eredetű éghajlati inga­dozásokkal szemben. A termé­szetes eredetű lehűlés tehát csak mérsékli a mesterséges eredetű melegedés ütemét. Századunk utolsó évtizedeiben a természetes ingadozás ellen­kező irányba fordul és így az évszázad végén mind a két ha­tás az éghajlat melegedését fogja támogatni. Az így előálló melegebb idő­szak azonban nem lehet hosz- szú életű, mert akkorra máraz emberiség elhasználja a fosz- szilis tüzelőanyagokat. Az em­beri gazdálkodás alapja az atomenergia lesz, ez pedig nem termel sem széndioxidot, sem aeroszolokat, ezért az ég­hajlatot többé nem melegít­heti. Hogyan lesz vagy lehet va­laki tudós? Sokan régebben úgy képzelték el a tudós alak­ját, hogy a világtól elzárva ül a könyvtárában vagy a labora­tóriumában, és éppen „felfe­dez", mások pedig a tudóst tartják a szórakozottság szim­bólumának. Egyik kép sem igaz: igazi hús-vér emberek a tudósok is, közöttünk járnak, figyelik az élet mindennapi problémáit, és nem szórakozot- tabbak az átlagos embernél. De rengeteget dolgoznak, egy- egy izgalmas kísérlet idején egybefolyik a nappaluk az éjje­lükkel. És ahhoz, hogy tudósok­ká legyenek, rengeteget kell tanulniuk, vizsgázniuk, dolgoz­niuk. önálló munkájukat tartal­mazó értekezésüket pedig a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsá­ga (röviden: TMB) előtt kell megvédeniük. Tudományos fokozatból ha­zánkban csupán kettő van: a tudományok kandidátusa és doktora fokozat. Ezek elérésé­nek módjáról és a magyar tudósképzés helyzetéről Tóth Béla főosztályvezető, a Tudo­mányos Minősítő Bizottság tit­kárságának vezetője adott tá­jékoztatást: — Általánosságban elmond­hatjuk, hogy a tudományos fo­kozat elérésének alapfeltétele az egyetemi végzettség. Az egyetem elvégzése után egyete­mi tanszéken vagy tudományos intézetekben gyakornokként vagy tudományos segédmunka­társként dolgozó fiatalok szá­mára a legkönnyebb a tudo­mányos fokozatot megszerezni, munkájuk ugyanis a tudomá­nyos kutatással állandó kapcso­latban van. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a gyakorlati életben, a termelésben dolgozó értelmiségiek is megpályázhas­sák a tudományos fokozatokat. Egyébként az egyetemi „kisdok­tori” cím nélkül is lehet valaki tudós, ha munkája olyan ter­mészetű, kutatási eredményei kiemelkedőek. A tudományos fokozat meg­szerzésének két útja van. Az egyik — az aspirantúra. Az aspiráns, a tudósjelölt még nem fokozat, csak állapot. Az aspi­ráns ösztöndíjasként, módsze­resen készül tudományos foko­zata elnyerésére, az aspiráns­vezető tudós segítségével. Szak­mai, legalább két idegen nyel­vi és filozófiai vizsgákat köve­telünk meg, mielőtt valakit ér­tekezése megvédésére bocsá­tunk. Azonban nemcsak aspiráns­ként pályázhatja meg valaki a tudományos fokozatokat: a gyakorlatból, a kérdéses témá­ban folytatott előrehaladott kutatómunka eredményeként nemcsak ' értekezést, hanem könyvet, jelentős műszaki al­kotást vagy teljes életművet is elfogadunk a fokozat elérésé­hez szükséges nyilvános védés tárgyául. A speciális kandidátusi vizs­gák (szakmai, nyelvi és filozó­fiai) letétele után a védés tár­gyát képező értekezést vagy egyéb művet két bíráló — úgy­nevezett opponens — kapja meg, akik az adott szakág el­ismert tudósai. Ha ők javasol­ják a kandidátusi cím megadá­sát, akkor az értekezés az Aka­démia könyvtárába kerül, ahol megtekinthető, bárki hozzáfér­het. Ez azért szükséges, mert a Népszabadságban ismertetett időpontban és helyszínen lezaj­ló védésen a héttagú bíráló- bizottságon kívül bárkinek joga van megjelenni, és véleményt, bírálatot mondani a jelölt mű­véről, vitába is szállhat azzal. Ha a jelölt a védés során megvédi álláspontját, akkor fogadja el a bíráló bizottság, és minősíti a Tudományos Mi­nősítő Bizottság kandidátussá. Általában a védések 4—5 szá­zaléka sikertelen, leszavazzák, az opponens nem fogadja el vagy a jelölt visszalép. Ilyenkor egy év után újra próbálkozhat ugyanabból a témából — és ha akkor sem jár sikerrel, töb­bé nincs lehetősége tudomá­nyos fokozat elnyerésére. Ennek oka: ha egy életmű vagy hosszú kutatómunka két­szer is alkalmatlannak bizonyul a tudományos fokozathoz — nem valószínű, hogy harmad­szor alkalmas lenne .. . Néhány számadat a magyar tudósképzés helyzetéről: 1975 végén 4578 kandidátust és 775 tudományok doktorát tartottunk nyilván. Ezek a címek meg­szerzésük után „életfogytig” ér­vényesek, újra védeni nem kell. A számok is bizonyítják, hogy a kandidátusi fokozat elérése után csak minden hetedik tu­dós „lép tovább” és védi meg doktori értekezését is. Az utóbbi időben átlagosan évi 350 jelölt szerez tudomá­nyos fokozatot. Ebből aspirantú- rát csak 150-en végeznek, te­hát sokan egyenesen a kutató- intézetből, üzemi laboratórium­ból nyújtják be értekezésüket. Itt jegyzem meg: találmánnyal nem lehet pályázni! Ez „csak" ötlet, a fokozat viszont hosszú tudományos kutatómunka ered­ménye. Aspirantúrára különben 35 éves korig lehet jelentkez­ni, és nemcsak itthon, de kül­földön is készülhet az aspiráns. A KGST-országokban sok ma­gyar tudósjelölt tanul, dolgozik, csak a Szovjetunióban nyolc­vanon. Ugyanakkor nálunk is sok a külföldi tudósjelölt, 1975 végén, az aspirantúra négy év­folyamán 290 külföldi hallga­tónk volt. Közülük is magas a vietnamiak számaránya. A doktori fokozatot a kandi­dátusi fokozat megszerzése után három évvel lehet megpá­lyázni. Ennek ellenére előfor­dult már, hogy negyven éves korban elérték, többen is. A Magyar Tudományos Aka­démia azután a tudományok doktorai közül választja levele­ző tagjait, és a levelező ta­gok válhatnak később rendes taggá. Azonban az akadémiku- si cím sem tudományos fokozat, jóllehet, annál magasabb meg­becsülést élvez. Befejezésül egy gondunkról: nem elég fiatalok a jelentkezők. Igaz, elvileg már 25 éves kor­tól lehetne pályázni, mégis so­kan igen későn nyújtják csak be értekezésüket, pedig a nem­zetközi tapasztalat bizonyítja: a legproduktívabb életkor tu­dósoknál a 35—45 év közötti. Reméljük, hogy a jövőben „fia­talodik” a magyar tudósok gár­dája is — fejezte be a tájékoz­tatást a TMB titkárságvezetője. Új emlékezet­molekula Nagyon leegyszerűsítve kü­lönböző emlékezet-fajtákat fi­gyelhetünk meg a természet­ben: a faj-emlékezet például azt biztosítja,, hogy a nyúlból mindig nyúl lesz; az indivi­duális emlékezet az egyedi tapasztalatokat tárolja: az im- munológiás emlékezet a sajá­tot különbözteti meg az ide­gentől, stb. A fajemlékezet már jól ismert, a sejtmag fe­hérjéihez, az ún. DNS-hez kö­tött. Az immunológiás emléke­zet is kémiai anyagokhoz kap­csolódik. Kézenfekvő, hogy az individuális emlékezet, azaz a tapasztalatok elraktározása és előhívása is kémiai folyama­tokhoz kötődött. Az individuá­lis emlékezet azonban nem azonos a faj-emlékezettel, és nem a DNS-hez, hanem a sejt egy másik anyagához, az ún. RNS-hez kötődik, ami köz­vetlenül a sejtek fehérje épí­tésének az irányítója. Az utób­bi időben egyre több feltevés azt erősíti, hogy a külső in­formációk sajátos anyagi hor­dozója az RNS, amely tartós emlékezésként a fehérjeszinté­zisbe építi azt. Az utóbbi években számos kísérlet eredménye szól emel­lett. Az amerikai kutatók vizs- . gálatai különösen érdekesek e szempontból. (Patkányokat arra treníroztak, hogy a fényt előnyben részesítsék a sötét­séggel szemben. Az ilyen pat­kányokból olyan anyagot von­tak ki, amelyet normál pat­kányba fecskendezve, ezeknél is fény-kedvelő viselkedést idéz elő. Az általuk kivont és ké­sőbb mesterségesen is előál­lított anyag az ún. skotopho- bin, amit az első emlékezet­molekulának neveztek, de a kutatók erre vonatkozó véle­ménye mégis megoszlik. Újabban a vizsgálatokat olyan aranyhalakkal is elvé­gezték, amelyeket arra idomí­tottak, hogy a zöld fényt ré­szesítsék előnybe és a kék fénnyel megvilágított akvá­riumrészt kerüljék el. 10 000 ilyen idomított halból 15 mik- rogrammnyi anyagot izoláltak, ami a kék szín kerülését a kezeletlen halakba fecsken­dezve kiváltotta. E hatóanyag is fehérjeszerű, de kémiai szer­kezetének pontosabb kiderítése és szintetizálása még hátra van. A vegyület-rokonság alap­ján feltételezik, hogy a színel- kerülés-emlékezet első „sza­va” egy meghatározott ami- nosav-sorrend, (ahogy a ge­netikai kódé a bázis-sorrend.) Az a rész, amely ezen fehér­jeszerű anyagok mindegyiké­nél azonos, az elkerülési reak­ciót irányítja, míg a többi a színt, világosságot, zörejt tar­talmazza, ami az állatot meg­tanította az elkerülésére. To­vábbi tüzetes vizsgálódással — a kutatók szerint — az emlé­kezés-kód megfejthető lesz. Szatmári Jenő István AZ EIVRT PÉCSI ELEKTRONIKAI GYÁRA felvételre keres: 0 felsőfokú képzettségű gyártástechnológust, 0 szerszámkészitéshez lakatos és forgácsoló szakmunkásokat. iBérezés kollektív szerződés szerint. Továbbá 8 általános iskolát végzett női dolgozókat szerelői munkára 14—30 éves korig, budapesti és pécsi betanulással. # a háromhónapos betanulási időre 8,50 forintos órabért, 0 a betanulás után a teljesítménytől füg­gően 11,50 forintos kategóriabért fizetünk, 0 kétmüszakos foglalkoztatás, 0 a délutános műszakban elért alapkere­setre külön 15 százalékos műszakpótlék is elszámolásra kerül, 0 fehérköpenyes, könnyű ülőmunka JELENTKEZÉS : PÉCS, FELSŐMALOM UTCA 13. SZÁM. Munkaügy. (Volt Pécsi Fémipari Vállalat). (Paris Match) Változik-e ég

Next

/
Thumbnails
Contents