Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-20 138. szám
e Dunántúli napló 1976. május 20., csütörtök Hány órát kell aludnia a csecsemőnek? Az újszülött csaknem egész nap alszik. Csak szopáshoz ébred fel, s ha jóllakott, már alszik is tovább. Amint fejlődni kezd, mindinkább érdeklődik a külvilág iránt és egyre többet van ébren. Két—háromhónapos ■korától átalussza az éjszakát, nappal pedig másfélórás alvási idők váltakoznak másfélórás ébrenléti időkkel. Egyéves kora körül már kétszer annyi időt tölt ébren, mint alvással. Általában csak másféléves koron túl, kétéves kor körül elég erős a gyerek idegrendszere ahihoz, hogy megszakítás nélkül, hat órát legyen ébren. Ekkor már elegendő, ha napközben csak egyszer alszik é§ ez a beosztás maradhat mindaddig, míg az alvásszükséglet a napi 12 órát meghaladja. Nappali alvásra némelyik gyermeknek csak három és fél—négy éves koráig van szüksége, de a legtöbbnek 5 éves korig. Amikor a gyerek már csak egyszer alszik napközben, helyes, ha ezt úgy osztjuk be, hogy éppen a nappal közepére essék, pl. 12—2 óráig. Ha délután 3 órától alszik 5 óráig, akkor nehezen alszik el este 7—8 órakor. A csecsemő is csak akkor tud annyit aludni, amennyire szüksége van, ha biztosítjuk feltételeit: a nyugalmat, a csendet, a meleget, lehetőleg a friss szabad levegőt és estétől reggelig a sötétséget is. Sokan nincsenek erre tekintettel. Jár- nak-kelnek az alvó csecsemő körül, hangosan beszélgetnek, rádióznak. Sőt, sokan azt gondolják, hogy ezt meg kell szoknia a csecsemőnek, ilyen körülmények között is tudnia kell aludni. Nem kell megszoknia! A túl fáradt gyerek elalszik ugyan égő villany mellett és lármában is, álma azonban nem nyugodt és nem pihentető. Ez pedig egész fejlődését veszélyezteti. Aki kialudta magát — akár felnőtt, a'kár gyerek —, magától ébred és csaknem azonnal frissnek, tevékenynek érzi magát. Akit költeni kell, az nem aludt eleget — saját szükségletéhez képest. Ne ébresszük a csecsemőt még étkezéshez, se! Jobb étvággyal fog enni, ha előbb kialussza magát. Az sem baj, ha egyszer-egyszer kimarad egy étkezés, mert átalusz- sza. Ha ez gyakran fordul elő, akkor sem felkeltéssel, hanem esetleg napirendjének vagy étkezési rendjének átalakításán kell változtatni. Ne fektessük vissza a minduntalan felülő vagy felálló csecsemőt. Ezzel csak még jobban elnyújtjuk az elalvás előtti időt. Ha csend, nyugalom van a gyerek körül, hamarosan el- álmosodik, elalszik. Ha azonban rendszeresen nehezen alszik el, vizsgáljuk meg napirendjét. Előfordulhat az is, hogy túlbecsüljük alvási szükségletét és túl sokat alszik nappal, de lehet az is, hogy ébrenlétekor nincs alkalma elég aktivitásra és ezért nem eléggé álmos. Az is lehet, hogy túl keveset van friss levegőn. Általános érvényű szabály nincs, de nem szabad belenyugodnunk, hogy minden elalvást hosszan tartó sírás előzzön meg. A bölcsődés gyereknek reggel meghatározott időben kell felkelnie, hiszen anyja időre megy munkába. Ilyenkor is arra kell törekedni, hogy magától ébredjen reggel, ne kelljen ébreszteni. A megoldás az, hogy korán fektetjük le, így ki- aludhatja magát. Sajnos, ez gyakran azzal a következménynyel jár, hogy a bölcsődés gyermek igen kevés időt tölt ébren családjával. Ezt a kis időt szánjuk egészen rá: fürdessük, vacsoráztossuk meg, játsszunk vele egy kicsit, scsalc azután fektessük le. Egészségügy (problémák, érdekességek Az ember arra született, hogy száz évig éljen Tudósok és utánpótlásuk Valamennyi biológus egyetért abban, hogy az embernek száz évig kellene élnie. Hogy ez nem sikerül, annak az az oka, hogy nem fogyasztunk megfelelően gazdag táplálékokat. A legnagyobb tápérték a szarvasmarha-embrióból nyerhető. Legalábbis ezt állítja a perpignani Jacques-Louis Pech. Ifjúkorában Pierre és Marie Curie mellett dolgozott. Életéből fél évszázadot a laboratóriumok titokzatos birodalmában töltött. 1921-ben kinevezték a montpellier-i egyetem orvosfizikai tanszékere egyetemi tanárnak. 1924-ben a profesz- szor megalapította a város rákkutató központját, amelynek irányítását is vállalta. És az utolsó győzelme: a szürke por. Az életet adó csíra. „Radiológiai kutatásaim során olyan súlyos sugárfertőzést koptam, hogy az orvosok lemondtak rólam. Calmette professzorral a Koch-bacilustenyé- szettel foglalkoztunk. Véletlen folytán következett be a gyógyulásom. Ugyanis a baktérium is éltető csíra. Elegendő naponta egy centigrammot fogyasztani belőle, hogy az ember frissnek és üdének érezze magát, kiegyensúlyozott legyen és biztosítsa magának a hosz- szú életet. Embertársaim érdekében elhatároztam, hogy perpignani kis üzememben előállítom és forgalomba hozom a szürke port, mint emberi és állati táplálékot.” Az üzem egyik helyiségében felhalmozott és hűtött embriókból a XVIII. században kidől A múlt század meteorológusai az éghajlatot állandó jellegű természeti adottságnak tekintették, amely legfeljebb csak igen lassan (évezredek folyamán) változik meg. Ma tudjuk, hogy az éghajlatváltozások ennél sokkal gyorsabb ütemben játszódnak le, éspediq kétféle irányban. Először is létezik egy természetes éghajlatingadozás, amely kb. 40 évenként felváltva lehűlést és melegedést idéz elő. Másodszor pedig folyik az éghajlatnak az ember okozta átalakulása, amelyet az emberiség ipari tevékenysége okoz. A természetes éghajlatingadozás már a század közepe óta a lehűlés irányában halad. Az emberi tevékenység ellenben széndioxidot és aeroszolokat juttat a légkörbe és ezáltal a Föld éghajlatának felmelegedését idézi elő. Tehát két ellentétes irányú folyamat megy végbe egyidejűleg, és így éghajlatunk jövője azon múlik, hogy a két hagozott eljárással, elektroforé- zissel készítenek port. Ennek az eljárásnak a segítségével az embriók szervezetének valamennyi alkotóeleme — változtatás nélkül — elválasztható. A művelet során leválasztanak minden anyagcsere-terméket, amit desztillált vízbe vezetnek. Mint a professzor elmondotta: „Ezek a toxikus anyagok nagyon virulensek. Ha valaki vigyázatlanul belenyúl a vízbe, csakhamar felhólyagosodik kezén a bőr.” Ezután a szárítás, az őrlés és a porítás van hátra. A tiszta, éltető csírát 1 százalékos arányban összekeverik a szacharózzal és porrá tört tengeri zuzmóval. Eszményi adagolása: naponta egy kávéskanállal. A nagyközönséq körében még inem ismeretes ez a szer, habár szerepel a gyógyszertárak diétás készítményei között. Sokan állítják, hogy Pech professzor határozott sikereket ért el például a cukorbetegeknél, akiknek koleszterol- és ureaszintje jelentős mértékben csökkent. De hatásosnak bizonyult az éltető csíra vesekő, szemölcs és visszér esetén is. A professzor nagy terveket forgat a fejében. Arról álmodozik, hogy szürke porával táplálhatja az állatokat, és így az állatok húsát fogyasztó ember teljesen regenerálódhat. Létesített is egy kísérleti szárnya sn eveidét. tás 'közül melyik lesz erősebb. A meteorológusok számításai szerint a legközelebbi évtizedekben az emberi tevékenységből származó melegítő hatás erősen túlsúlyba kerül a természetes eredetű éghajlati ingadozásokkal szemben. A természetes eredetű lehűlés tehát csak mérsékli a mesterséges eredetű melegedés ütemét. Századunk utolsó évtizedeiben a természetes ingadozás ellenkező irányba fordul és így az évszázad végén mind a két hatás az éghajlat melegedését fogja támogatni. Az így előálló melegebb időszak azonban nem lehet hosz- szú életű, mert akkorra máraz emberiség elhasználja a fosz- szilis tüzelőanyagokat. Az emberi gazdálkodás alapja az atomenergia lesz, ez pedig nem termel sem széndioxidot, sem aeroszolokat, ezért az éghajlatot többé nem melegítheti. Hogyan lesz vagy lehet valaki tudós? Sokan régebben úgy képzelték el a tudós alakját, hogy a világtól elzárva ül a könyvtárában vagy a laboratóriumában, és éppen „felfedez", mások pedig a tudóst tartják a szórakozottság szimbólumának. Egyik kép sem igaz: igazi hús-vér emberek a tudósok is, közöttünk járnak, figyelik az élet mindennapi problémáit, és nem szórakozot- tabbak az átlagos embernél. De rengeteget dolgoznak, egy- egy izgalmas kísérlet idején egybefolyik a nappaluk az éjjelükkel. És ahhoz, hogy tudósokká legyenek, rengeteget kell tanulniuk, vizsgázniuk, dolgozniuk. önálló munkájukat tartalmazó értekezésüket pedig a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága (röviden: TMB) előtt kell megvédeniük. Tudományos fokozatból hazánkban csupán kettő van: a tudományok kandidátusa és doktora fokozat. Ezek elérésének módjáról és a magyar tudósképzés helyzetéről Tóth Béla főosztályvezető, a Tudományos Minősítő Bizottság titkárságának vezetője adott tájékoztatást: — Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tudományos fokozat elérésének alapfeltétele az egyetemi végzettség. Az egyetem elvégzése után egyetemi tanszéken vagy tudományos intézetekben gyakornokként vagy tudományos segédmunkatársként dolgozó fiatalok számára a legkönnyebb a tudományos fokozatot megszerezni, munkájuk ugyanis a tudományos kutatással állandó kapcsolatban van. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a gyakorlati életben, a termelésben dolgozó értelmiségiek is megpályázhassák a tudományos fokozatokat. Egyébként az egyetemi „kisdoktori” cím nélkül is lehet valaki tudós, ha munkája olyan természetű, kutatási eredményei kiemelkedőek. A tudományos fokozat megszerzésének két útja van. Az egyik — az aspirantúra. Az aspiráns, a tudósjelölt még nem fokozat, csak állapot. Az aspiráns ösztöndíjasként, módszeresen készül tudományos fokozata elnyerésére, az aspiránsvezető tudós segítségével. Szakmai, legalább két idegen nyelvi és filozófiai vizsgákat követelünk meg, mielőtt valakit értekezése megvédésére bocsátunk. Azonban nemcsak aspiránsként pályázhatja meg valaki a tudományos fokozatokat: a gyakorlatból, a kérdéses témában folytatott előrehaladott kutatómunka eredményeként nemcsak ' értekezést, hanem könyvet, jelentős műszaki alkotást vagy teljes életművet is elfogadunk a fokozat eléréséhez szükséges nyilvános védés tárgyául. A speciális kandidátusi vizsgák (szakmai, nyelvi és filozófiai) letétele után a védés tárgyát képező értekezést vagy egyéb művet két bíráló — úgynevezett opponens — kapja meg, akik az adott szakág elismert tudósai. Ha ők javasolják a kandidátusi cím megadását, akkor az értekezés az Akadémia könyvtárába kerül, ahol megtekinthető, bárki hozzáférhet. Ez azért szükséges, mert a Népszabadságban ismertetett időpontban és helyszínen lezajló védésen a héttagú bíráló- bizottságon kívül bárkinek joga van megjelenni, és véleményt, bírálatot mondani a jelölt művéről, vitába is szállhat azzal. Ha a jelölt a védés során megvédi álláspontját, akkor fogadja el a bíráló bizottság, és minősíti a Tudományos Minősítő Bizottság kandidátussá. Általában a védések 4—5 százaléka sikertelen, leszavazzák, az opponens nem fogadja el vagy a jelölt visszalép. Ilyenkor egy év után újra próbálkozhat ugyanabból a témából — és ha akkor sem jár sikerrel, többé nincs lehetősége tudományos fokozat elnyerésére. Ennek oka: ha egy életmű vagy hosszú kutatómunka kétszer is alkalmatlannak bizonyul a tudományos fokozathoz — nem valószínű, hogy harmadszor alkalmas lenne .. . Néhány számadat a magyar tudósképzés helyzetéről: 1975 végén 4578 kandidátust és 775 tudományok doktorát tartottunk nyilván. Ezek a címek megszerzésük után „életfogytig” érvényesek, újra védeni nem kell. A számok is bizonyítják, hogy a kandidátusi fokozat elérése után csak minden hetedik tudós „lép tovább” és védi meg doktori értekezését is. Az utóbbi időben átlagosan évi 350 jelölt szerez tudományos fokozatot. Ebből aspirantú- rát csak 150-en végeznek, tehát sokan egyenesen a kutató- intézetből, üzemi laboratóriumból nyújtják be értekezésüket. Itt jegyzem meg: találmánnyal nem lehet pályázni! Ez „csak" ötlet, a fokozat viszont hosszú tudományos kutatómunka eredménye. Aspirantúrára különben 35 éves korig lehet jelentkezni, és nemcsak itthon, de külföldön is készülhet az aspiráns. A KGST-országokban sok magyar tudósjelölt tanul, dolgozik, csak a Szovjetunióban nyolcvanon. Ugyanakkor nálunk is sok a külföldi tudósjelölt, 1975 végén, az aspirantúra négy évfolyamán 290 külföldi hallgatónk volt. Közülük is magas a vietnamiak számaránya. A doktori fokozatot a kandidátusi fokozat megszerzése után három évvel lehet megpályázni. Ennek ellenére előfordult már, hogy negyven éves korban elérték, többen is. A Magyar Tudományos Akadémia azután a tudományok doktorai közül választja levelező tagjait, és a levelező tagok válhatnak később rendes taggá. Azonban az akadémiku- si cím sem tudományos fokozat, jóllehet, annál magasabb megbecsülést élvez. Befejezésül egy gondunkról: nem elég fiatalok a jelentkezők. Igaz, elvileg már 25 éves kortól lehetne pályázni, mégis sokan igen későn nyújtják csak be értekezésüket, pedig a nemzetközi tapasztalat bizonyítja: a legproduktívabb életkor tudósoknál a 35—45 év közötti. Reméljük, hogy a jövőben „fiatalodik” a magyar tudósok gárdája is — fejezte be a tájékoztatást a TMB titkárságvezetője. Új emlékezetmolekula Nagyon leegyszerűsítve különböző emlékezet-fajtákat figyelhetünk meg a természetben: a faj-emlékezet például azt biztosítja,, hogy a nyúlból mindig nyúl lesz; az individuális emlékezet az egyedi tapasztalatokat tárolja: az im- munológiás emlékezet a sajátot különbözteti meg az idegentől, stb. A fajemlékezet már jól ismert, a sejtmag fehérjéihez, az ún. DNS-hez kötött. Az immunológiás emlékezet is kémiai anyagokhoz kapcsolódik. Kézenfekvő, hogy az individuális emlékezet, azaz a tapasztalatok elraktározása és előhívása is kémiai folyamatokhoz kötődött. Az individuális emlékezet azonban nem azonos a faj-emlékezettel, és nem a DNS-hez, hanem a sejt egy másik anyagához, az ún. RNS-hez kötődik, ami közvetlenül a sejtek fehérje építésének az irányítója. Az utóbbi időben egyre több feltevés azt erősíti, hogy a külső információk sajátos anyagi hordozója az RNS, amely tartós emlékezésként a fehérjeszintézisbe építi azt. Az utóbbi években számos kísérlet eredménye szól emellett. Az amerikai kutatók vizs- . gálatai különösen érdekesek e szempontból. (Patkányokat arra treníroztak, hogy a fényt előnyben részesítsék a sötétséggel szemben. Az ilyen patkányokból olyan anyagot vontak ki, amelyet normál patkányba fecskendezve, ezeknél is fény-kedvelő viselkedést idéz elő. Az általuk kivont és később mesterségesen is előállított anyag az ún. skotopho- bin, amit az első emlékezetmolekulának neveztek, de a kutatók erre vonatkozó véleménye mégis megoszlik. Újabban a vizsgálatokat olyan aranyhalakkal is elvégezték, amelyeket arra idomítottak, hogy a zöld fényt részesítsék előnybe és a kék fénnyel megvilágított akváriumrészt kerüljék el. 10 000 ilyen idomított halból 15 mik- rogrammnyi anyagot izoláltak, ami a kék szín kerülését a kezeletlen halakba fecskendezve kiváltotta. E hatóanyag is fehérjeszerű, de kémiai szerkezetének pontosabb kiderítése és szintetizálása még hátra van. A vegyület-rokonság alapján feltételezik, hogy a színel- kerülés-emlékezet első „szava” egy meghatározott ami- nosav-sorrend, (ahogy a genetikai kódé a bázis-sorrend.) Az a rész, amely ezen fehérjeszerű anyagok mindegyikénél azonos, az elkerülési reakciót irányítja, míg a többi a színt, világosságot, zörejt tartalmazza, ami az állatot megtanította az elkerülésére. További tüzetes vizsgálódással — a kutatók szerint — az emlékezés-kód megfejthető lesz. Szatmári Jenő István AZ EIVRT PÉCSI ELEKTRONIKAI GYÁRA felvételre keres: 0 felsőfokú képzettségű gyártástechnológust, 0 szerszámkészitéshez lakatos és forgácsoló szakmunkásokat. iBérezés kollektív szerződés szerint. Továbbá 8 általános iskolát végzett női dolgozókat szerelői munkára 14—30 éves korig, budapesti és pécsi betanulással. # a háromhónapos betanulási időre 8,50 forintos órabért, 0 a betanulás után a teljesítménytől függően 11,50 forintos kategóriabért fizetünk, 0 kétmüszakos foglalkoztatás, 0 a délutános műszakban elért alapkeresetre külön 15 százalékos műszakpótlék is elszámolásra kerül, 0 fehérköpenyes, könnyű ülőmunka JELENTKEZÉS : PÉCS, FELSŐMALOM UTCA 13. SZÁM. Munkaügy. (Volt Pécsi Fémipari Vállalat). (Paris Match) Változik-e ég
