Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-18 136. szám

2 Dunántúli riaplö 1976. május 18., kedd Köszöntő Egy hétig a Pécsi Nem­zeti Színház és Kamaraszín­háza színpadán vendégsze­repei a magyar színházi vi­lág egyik legrangosabb együttese: a Madách Szín­ház. Köszöntjük Pécsett mindenekelőtt a filmről, színpadról jól ismert arco­kat, a művészeti vezetőket és technikai dolgozókat, akiknek jelenléte most, má­jus 17—22. között új szí­neket, friss vérkeringést hozott e magy múltú város nagy múltú színházi életé­be. Ennek az előadáscsere- sorozatnak a megvalósulá­sával egy bizonyos frontát­törés tanúi lehetünk immár másodjára a fővárosi és a vidéki színházi műhelyek kö­zött fennálló „hát bizony” ma sem jelentéktelen sza­kadék áthidalására. Ezekben a napokban a Madách Színház Pécsett Thornton Wildert házasság­szerző; Hubay—Vas—Ránki Egy szerelem három éjsza­kája és Sütő András Csil­lag a máglyán című darab­jait játssza; egy időben a Madách sn'npadán n Pécsi Nemzeti Színház Páskándi Szeretők a hullámhosszon, Míves Gyula Orfeusz a fel­világban, Tamási Áron Ős- vigasztalás és Hernádi Gyu­la A tolmács című darab­jaival vendégszerepei. Biza­kodva abban, hogy a ko­rábbi évek előzményei, a Pécsi Balett rendszeres Ma­dách Színház-beli vendégjá­tékai után ez a csereakció immár hagyományteremtő kezdeményezésnek bizo­nyul, köszöntjük a kultúr­politikai és művészetpoliti­kai kezdeményezést. Túl a műsorválaszték bővítésén, túl azon, hogy mindkét szín­házban új arcokat, új mű­veket, új produkciókat lát­hatott a közönség eddig is — és bizakodunk, láthat a továbbiakban is — színház- politikánk nagyszerű fegy­vertényének bizonyult ennek a kölcsönös kéznyújtásnak a valósága. Évek óta fel-fellángoló vi­ta folyik a magyar színházi életben. Részben arról is, vajon „hol csinálnak igazi színházat": csak a főváros­ban-e vagy „csak" bizo­nyos vidéki színházi műhe­lyekben. (A vitát egyébként fővárosi kollégáink indítot­ták el.) Jó, hogy van ez a vita. Legyen. De közbül az sem árt, ha csinálunk is va­lamit. Sok ilyen valami le­hetne —, például az is, ha a huszadik évadját ünneplő Kaposvári Csiky Gergely Színház végre ideszerény- kedhetne egyik vagy másik országos figyelmet érdemlő produkciójával — közülök a Madách Színházzal való csereegyezmény fontossá­gát, jelentőségét mindenek­előtt ebbén az idei sorozat­ban látjuk, amelyik most ezen a héten — bizako­dunk — feltörhetetlen pe­csétet illeszt művészi, em­beri és közönségkapcsolatá­nak az írott: szán is túlmu­tató, hallgatólagos Íratlan baráti kézszorítására. Pél­dázatul, hogy vitáink köze­pette is mennyi örömet tu­dunk adni egymásnak, rá­csodálkozva kölcsönösen művészi élmények pillana­taira és óráira a színházi évadvég hétköznapjaiban. Akik bejutottak, a szeren­csés-boldog jegytulajdono­soknak igaz, meghitt élmé­nyeket, a Madách Színház együttesének termő sikere­ket kívánunk ittlétük és a további kapcsolataink elmé­lyítése alkalmából. (w. e.) ntiSívoiiitcirovTi tsj memw^v Szükség va a kis­iparosok munkájára Első helyen a szolgáltatás Jobb együttműködés a tanácsokkal Fontos szakmák kihalóban Lőrincz Károly megyei titkár beszámolójában különösen ki­hangsúlyozta, hogy a kisiparo­sok munkájára változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatások terén. A cél a saját munkán és a család­tagok tevékenységén alapuló kisárutermelés fejlesztése. En­nek érdekében alakultak a szolgáltatásfejlesztési bizott­ságok is, amelyek többé-kevésbé eredményes munkát végeztek. A szervező munka ellenére is csökkent a kisiparos létszám és ez együtt járt a szerkezeti vál­tozással, A főfoglalkozásúak aránya 156 fővel, a munkavi­szony melletti ipargyakorlók száma 38 fővel csökkent. Vi­szont emelkedett az újra dol­gozó nyugdíjasok száma. A javító, szolgáltató tevékenység fejlesztésének egyik járható út­ja éppen ez; vagyis minél több nyugdíjast kell bevonni a ter­melőmunkába. Kétségtelen, hogy a kisiparo­sok tevékenységének súlya las­san mérséklődik, azonban a javítási munkák zöme ma is rájuk vár. Különösen így van ez az apró falvakban. Viszont itt felvetődött egy újabb ne­hézség. A falusi kisiparosnak „polihisztornak” kell lennie, értenie kell az esernyőjavítás­tól kezdve a cipőtalpalásig. ________________________ ____i___________ T öbb műhelyt kellene felépíteni, javítani kellene az együttmű­ködést a helyi tanácsokkal, válla látókkal, szövetkezetekkel. Növelni kell a nem főfoglal­kozásban dolgozó iparosok létszámát, elő kell segíteni, hogy kapjanak munkaadói hozzájárulást. A szolgáltatásfejlesztési bi­zottság munkájának eredmé­nye, hogy fél év alatt 23-an tettek mestervizsgát, többen bővítették iparukat más szol­gáltató tevékenységre is, sokan kértek kölcsönt műhely építés­re, valamint anyag-szerszám és kisgép beszerzésre. A kis­iparosok egy része úgy is se­gíti a szolgáltatások jobbá té­telét, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon rendszeres ügyeleti szolgálatot tartanak például a gépjárműjavítók, rádió- és tv-szerelők. Gondot jelentenek a „kon­tárok”, vagyis akik iparenge­dély nélkül dolgoznak, de en­nél is nagyobb gond a nyers­anyaghiány. Újabban szerző­déseket kötnek különböző ke­reskedelmi vállalatokkal, a MESZOV-vel, de ilyen megálla­podás jött létté a Szliven áru­házzal is. Szó esett az utánpótlásról, a szakember képzés nehézsé­geiről. Szintén országos gond, hogy kihalóban vannak egyes szakmák (pl. ács), bár nagy szükség volna munkájukra. Az értekezlet résztvevői el­fogadták a határozatot az ál­lami, szövetkezeti vállalatok­kal való együttműködésről, a szakmai továbbképzésről, tanul­mányi ösztöndíjakról, és az irányáraknak a reális költség- vetési tényezőkhöz való igazí­tásáról. B. A. Kapcsolat a munkahellyel Továbbtanuló kismamák Jutalom a legjobbaknak Ezrek élvezik a gyermekgon­dozási segélyt és szentelhetik idejüket gondtalanul gyerme­küknek. Ami számukra öröm, a másik oldalon gond, hiszen hiá­nyoznak munkahelyükről. A gyermekgondozási seqélyen lé­vők hiánya különösen a keres­kedelemben okozott gondot, a kereskedelem amúgy is munka­erőhiánnyal küszködött, s jól­lehet, a megnövekedett szabad­időnek természetesen örültek, csak tovább bonyolította a pult túlsó oldalán lévők helyzetét, amikor náluk is bevezették a csökkentett munkahetet. Pedagógusok pártnapja Dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője hétfőn délután pártnap kereté­ben tájékoztató előadást tartott Pécsett az Ifjúsági Ház nagy­termében. Mintegy 300 pedagógus hall­gatta meg dr. Csendes Lajos előadását, amely a nemzetközi helyzet és a haladó mozgalmak fontosabb aktuális kérdéseit foglalta össze. A pártnapot az MSZMP Kö­zépfokú Oktatási Intézmények Bizottsága rendezte. Ifjú munkasörök Sikeres vizsgát tettek vasár­nap a megye első úttörő mun. kásőrszakasz tagjai a Mecse­kén. Az Építők úti áltolános is­kola tizennyolc hatodik, hete­dik osztályos tanulója elméle­ti és gyakorlati ismereteiről adott számot. Éleslövészet kis­puskával, rádió szerelés és rohampálya leküzdése szerepelt a feladataik között. A januárban alakult úttörő munkásőrszakaszt a Mecseki Ércbányászati Vállalat II. Bá­nyaüzemének munkásőrei: Bü­ki Sándor, Megyer József és Kántás József készítették fel vizsgára, oktatták, segítették a diákokat, hogy majd a felnőtt munkásőrö'k között is megáll­ják helyüket. A vasárnap lezajlott vizsgán Musztás Jenő, Brúder Csaba és Schi I linger Norbert bizo­nyult a legjobbnak. A győzte­sek a II. Bányaüzem által fel­ajánlott díjakat: gumicsóna­kot, focilabdát és tollaslabda- felszerelést nyerték el. A sza­kasz valamennyi tagja okleve­let és könyvjutalmat kapott. A tizennyolc úttörő ünnepé­lyes munkásőrré avatása má­jus 29-én, délelőtt fél 9 óraikor lesz az Építők úti általános is­kolában. Magyar irodalomból folyik az Írásbeli érettségi a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola IV. B. osztályában Megkezdődtek az írásbeli érettségik Magyarország összes közép­iskolájában tegnap reggel nyolc óra előtt pár perccel előkerültek a páncélszekré­nyekben őrzött magyar érettsé­gi tételek. Gimnáziumokban az első tétel: „Én még soha ed­dig hazugságot le nem ír­tam ...” A 20-as, 30-as évek valósága Móricz Zsigmond egy regénye vagy novellája alap­ján. A második Celléri Andor Endre Egy fillér című novellá­jának elemzése, a harmadik tétel Babits Mihály Ősz és ta­vasz között és József Attila íme hát megleltem hazámat című versének összehasonlító elemzése. A szakközépiskolai tételek tematikájukban és mű­fajukban nem tértek el jelentő­sen a gimnáziumok tételeitől. Tatájhiechanikai szakvélemény készül Fúrótorony a Széchenyi téren Szokatlan jelenség: fúró­torony a Széchenyi téren. Múlt héten „mászott be” a kőfallal övezett térre a Vízügyi Építő Vállalat G—100 típusú fúró­berendezése, hogy a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat irányí­tásával talajmechanikai fúráso­kat végezzen a téren. Régi, le­véltárban található iratok tanú­sága szerint a Széchenyi tér alatt is vannak pincék, üregek, ezek pontos holléte azonban ismeretlen, s még azt sem tud­ni, honnan közelíthetők meg, s hogy betömték-e valaha azokat, vagy sem. A Széchenyi téren az elmúlt években már több­ször is okoztak meglepetést a pincék — legutóbb éppen a Szentháromság-szobor kismér­tékű megdőlése figyelmeztetett a lappangó veszélyre —, s részben a meglepetéseket meg­előzendő, szükségesek a fúrá­sok. A tér talajviszonyainak ismeretére azért is szükség van, mert enélkül nem lehet meg­tenni az előkészületeket a tér tervezett rekonstrukciójára. A téren 10—15, átlagosan 10 méter mélységű fúrást tervez­nek, s ezek közül az első ket­tőt már lemélyítették — ered­ménytelenül. Azaz pincére, üregre nem leltek. Másik cél­ját természetesen elérte a fú­rás —. ezekből csakúgy, mint a következőkből is fognak, 80 centiméterenként és rétegváltá­sonként mintát vettek a fura- dékból. E minták alapján ké­szítik el a tér talajmechanikai szakvéleményét. A fúrások több­ségét a tér belső területén mé­lyítik, néhányat pedig az Asz­talos János Kollégium elé és a tér előtti autóparkolóra telepíte­nek. Az első Vörösmarty lírai költé­szete a reformkorban, a máso­dik Egy „tréfa" két pólusa, Bródy Sándor Kaál Samu cí­mű novellájának elemzése, a harmadik tétel pedig Táj és környezet a Nyugat lírájában, Juhász Gyula: Magyar táj ma­gyar ecsettel és Tóth Árpád: Körúti hajnal című versének összehasonlító elemzése volt. Szaktanárok véleménye szerint a legjobban az első és a má­sodik tételeket választották a diákok, mert ezeknél a lexikális tudás volt a döntő. A magyar írásbeliket 240 perc alatt kell megírniuk, könnyítés az írásbe­lik elkészítésénél, hogy rövid jegyzet és vázlat: elkészítése után nem kell kétszer leírniuk, mert másolás nélkül írhatják dolgozataikat. Az egyben felvételi vizsgát is jelentő összevont írásbeli érett­ségik fizikából, matematikából és idén először biológiából is május 24-én és 25-én lesznek. Kötelező tantárgy mindenki számára a magyar és a mate­matika, ezekhez még két tár­gyat kell választaniuk, nyelve­ket, természettudományos tár­gyat vagy történelmet. Az 1975/76-os tanévben Ba­ranya megyében 1975 negyedi­kes érettségizik, ebből 973 gim­nazista, 1002 szakközépiskolás. Pécsett 18 gimnáziumi osztály­ban 611 tanuló, 27 szakközép- iskolában 826 szakközépiskolás, összesen 1437 fő érettségizik. A megyében 13 gimnáziumi osztályban 362 diák, 7 szakkö­zépiskolában 176 tanuló, ösz- szesen 538-an tesznek érettsé­gi vizsgát. A Baranya megyei Tanács művelődési osztályán kapott értesülés szerint idén még nincs jelentős eltérés a tanulók létszámában, ez majd jövőre jelentkezik először, hm Otthon lenni jó, különösen ha ezért még segélyt is folyósí­tanak. Azt viszont a legelfogul­tabb munkáltató sem állítaná, hogy különösebben irigylésre méltó lenne a gyes-en lévő kismamák helyzete. A gyermek- gondozás mégiscsak állandó munkát és figyelmet, nagy oda­adást követel. S minden szép­sége ellenére egy idő után egy­hangú. Kellene egy kis kikap­csolódás, egy kis változatosság. Az otthon töltött napoknak is vannak kényszerű szünetei, olyan órái, amikor a gyermek alszik, s a kismamának éppen nincs különösebb dolga, vagy mert éppen a férj, a nagyszülők, a nagy gyerekek vették át sze­repét és karosszékből figyelheti családja gondoskodását a leg­kisebbről. Sokakban támad ilyenkor vágy a munkahely és a munkatársak iránt. El lehetne tölteni ezeket a nem annyira lekötött órákat valami mással, értelmessel és hasznossal? Igen, el. Ha — tegyük hozzá, sajnos — nem is általános, de vannak kismamák, akik ilyenkor külön munkát vállalnak, esetleg a gyárban dolgoznak részmunka- időben, csúcsforgalomban egy­két órára a pult mögé állnak, vagy éppen tankönyveket búj­nak, továbbképzésre járnak. Ma délután a BARANYAKER klubjába tizenegy kismamát hív­tak össze. Valamennyien gyer­mekgondozási idejüket töltik otthon, de valamennyien tanul­nak, méghozzá jól tanulnak. A vállalat most szeretné kifeje­zésre juttatni, hogy figyel rá­juk, elismeri és köszöni igyeke­zetüket. A köszönet mellett ma délután ötszáz-ötszáz forint jutalom is kijár a jó tanulásért, azért, hogy csak így tovább. A BARANYAKER kollektívá­jából csaknem száz kismama van gyes-en, közülük huszonket- ten tanulnak vagy képezik ma­gukat tovább eladói, boltveze­tői tanfolyamon, középiskolá­ban. Mindez jó és hasznos a vállalatnak, mert náluk nem is a munkaerő abszolút hiánya okoz gondot, hanem inkább az, hogy kevés a szakképzett el­adó. Mire a kismamák vissza­jönnek, elsajátították a szakma elméletét. Most, amikor a BARANYA­KER értékeli és jutalmazza gyes-en lévő dolgozói igyekeze­tét és jó tanulmányi eredmé­nyeit, egyúttal mi is nagyra értékeljük a vállalat gesztusát és ajánljuk a kereskedelem egészének. Szorgalmazzák a kismamák továbbképzését, ami egyúttal egyfajta köldökzsinór is a munkahellyel. Az anya szá­mára tartalmasabb és változa­tosabb így a gyermekgondozási segély folyósításának három éve, a vállalat szakképzett munkaerőhöz jut. Akinek pedig nagyobb a szakértelme, köny- nyebb a munkája — többet mosolyog a vásárlókra. Miklósvári Zoltán Koordináló testület a munkás- művelődés fejlesztésére Vállalati művelődési bizott­ságok megalakítását javasolta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A SZOT-kezdeményezés- sel az Országos Közművelődési Tanács elnöksége is egyetértett. Legutóbbi ülésén megállapítot­ta: a munkásművelődés követ­kezetes fejlesztése gazdasági érdek is, sürgős feladat. Ennek teljesítését mozdítják elő a vál­lalati művelődési bizottságok, amelyeket a minisztériumi és tanácsi irányítású ipaivállala- toknál, építőipari, közlekedési, hírközlési, kereskedelmi és élel­miszeripari vállalatoknál, mező- gazdasági üzemeknél, valamint intézményeknél hoznak létre. Feladatuk továbbá: meghonosí­tani az ismeretterjesztés, az ol­vasásra nevelés, a pihenés, szórakozás korszerű formáit.

Next

/
Thumbnails
Contents