Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-04-01 120. szám
PunQntmt naplö 1976. május 1„ »rombat Május 1-i köszöntő Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében a rádióban és a televízióban köszöntötte az ország valamennyi dolgozóját, egész lakosságát, majd áttekintve május elseje történelmi hagyományait, többek között megállapította : — Idei ünnepünknek különös jelentőséget ad mind nemzeti, mind pedig nemzetközi vonatkozásban a közelmúlt néhány kiemelkedő fontosságú eseménye. A magyar munkás- osztály, a magyar nép vezető ereje, egységének kovócsolója, a Magyar Szociplista Munkáspárt tavaly tartott XI. kongresszusa nemcsak utat mutatott, nemcsak mérleget készített, hanem azt is megállapíthatta, hogy munkásosztályunk, népünk — történelmi hivatásának teljesítése közben — olyan sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, amelyek megbízható alapot adnak hosszútávú terveink va- láraváltásához, a fejlett szocializmus felépítéséhez. — Hazánkban a munkáshatalom kitel iesedésének körülményei között minden osztály és réteg, de az egyes ember is, az ajkotó munka jegyében, a munka értelmének tudatában bontakoztatja ki képességeit. Élhet olvan lehetőségekkel, amelyek történelme során korábban még soha nem álltak rendelkezésére, és ezen az úton, a dolgozó osztályok szövetségének erejéből táplálkozva, formálódik egységessé szocialista társadalmunk. Olyanná, amelyet a közös célok ismerete és a megvalósítás szándékának közössége avat igazán megbonthatatlanná. — Valamennyien tudjuk, hogy a jobb, az eredményesebb munkával, ötéves tervünk, nemzeti programunk teljesítésével a mind teljesebb, gazdagabb életet, a közös és a személyes célok egymást kiegészítő megvalósítását szolgáljuk. Személyes vágyaink megvalósulása egyben azt is jelenti, hogy hazánkban szebben, jobban, kulturáltabban élünk és munkánk arra irányul, hogy ezt a szebb életét holnapra még teljesebbé, még gazdagabbá tegyük. — Mindnyájan tudjuk, hogy céljainkat csak békében, olyan körülmények között érhetjük el, amelyek biztosítják a nyugodt munka feltételeit. Az elmúlt években kedvező változások tanúi lehettünk a nemzetközi életben, A békés egymás mellett élés lenini elvei mindinkább tért hódítanak a nemzetközi kapcsolatokban és az enyhülés folyamata egyre inkább visszafordíthatatlanná válik, Azt a békeprogramot, amelyet a szovjet kommunisták XX[V, kongresszusán hirdettek meg, a közelmúltban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa megerősítette és tovább fejlesztette. • — A békeszerető emberek milliói megelégedéssel vehették tudomásul, hogy a világ első szocialista állama, a Szovjetunió külpolitikája legfontosabb feladatának mindig is, most is a béke megőrzését, a nemzeközi kapcsolatokban az enyhülés és az együttműködés elmélyítését tekinti. Ennek a tevékenységnek pedig megfelelő alapot ad a kommunista építés programja. Világszerte ez a háttér adott erőt, távlatot a haladás híveinek küzdelmükhöz. Az a tény, hogy az enyhülésnek vannak ellenzői, ellenségei is, a nemzetközi munkás szolidaritás felelősségére és felbecsülhetetlen értékű erejére, jelentőségére irányítja figyelmünket, különösen most, május elsején. _ A világ haladó erői, a fel szabadulásukért küzdő népek az imperializmus, az újgyarmatosítás és a faji üldözés, valamint a fasizmus minden formája ellen elszánt küzdelmet folytató milliók számíthatnak a magyor és a nemzetközi munkásosztály cselekvő szoÜdarrtésára. Ünnepi hangulat Luouban Sajtótájékoztató Baranyáról a kiállítás alkalmából Dr. Nagy József válaszolt az újságíróknak, Horváth Lajos megnyitotta Martyn Ferenc kiállítását Munkatársunk telefon jelentése: Pénteken délelőtt a Ivovi sajtókombinátbon több mint száz újságíró, rádió- és televízióriporter jött el dr. Nagy József sajtótájékoztatójára. Jo- zemcsu Dimitrij, a Lvovi területi Pártbizottság ideológiai titkára megnyitója után a lvovi orosz és ukránnyelvű napilapok, üzemi újságok, a cser- novográdi városi lap munkatársai Baranya iparáról, mező- gazdaságáról, kulturális életéről, Lvov-Kertvárosról, a magyar szakmunkásképzésről, a tömegtájékoztatásról, a megyében folyó ideológiai nevelömunká- ról, a két megye testvérkapcsolatáról, a XI. pártkongresz- szus határozatainak megyei megvalósításáról kértek tájékoztatót. Dr. Nagy József több mint egy órán keresztül válaszolt a kérdésekre. Elmondotta, hogy a XI. kongresszus azért is volt különösen nagy jelentőségű, mert nemcsak az elmúft őt év gondjairól, eredményeiről,adott számot, hanem elfogadta pártunk programnyilatkozatát is. Utoljára 1948-ban készült ilyen. Ez a programnyilatkozat a fejlett szocialista társadalom építését irányozza elő hazánkban az ezredfordulóig. Baranya megyében a kongresszus határozatait nem adaptáljuk egyszerűen a helyi feladatokra, hanem a megye gazdasáqi, politikai viszonyainak megfelelően kapcsoljuk össze. Ezt követően Lvov-Kertvárosról beszélt dr. Nagy József, majd Baranya iparszerkezetéről szólva elmondotta, hogy ipari munkásaink 40 százaléka bányász. A mezőgazdaság eredményeinek ismertetése során kiemelte: kukoricából hektáronként 45 mázsás átlagtermést értünk el és a gépesítettség foka közel 90 százalékos. A két megye testvérkapcsolatáról szólva dr. Nagy József elmondotta, hogy ez kedvezően széles körű, és mindinkább munka- kapcsolatokat jelent. V. F. Dobrik elvtárs legutóbbi baranyai látogatása alkalmával például baranyai közvetítéssel a lvovi baromfikombinát számára előnyös szerződést kötött a Bábolnai Mezőqazdasági Kombináttal. Csütörtökön megállapodás jött létre, hogy a magyar konzervek ízét, recept^ jét tanulmányozni,' a közeljövőben lvovi küldöttség érkezik Szigetvárra. Ezt követően Váci László, a Magyar Népköztársaság kijevi főkonzulja köszönte meg azt a tájékoztatást, amelyet a lvovi területi sajtó munkatársai Baranya eredményeiről kaptak. A küldöttség délelőtt megkoszorúzta a Lenin-szobrot, majd a szovjet hősök temetőjében helyezték el a kegyelet virágait. Itt a hős hírszerző, Kuznyecov sírjánál rövid beszélgetésben elevenítették fel a II. világháború lvovi horcait. Ezúton a lvovi katonai főiskolán tettek látogatást, majd délután dr. Nagy József interjút adott a lvovi televízió stúdiójában. Ezzel egyidőben került sor Mar- tyn Ferenc kiállításának megnyitására a városi Golériábon. Wéacheslan, a Lvov városi Tanács titkára köszöntötte a magyar vezetőket, majd Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke mondott megnyitó beszédet. — Nem lenne teljes a kép, amelyet megyénkről, Baranyáról bemutatunk, ha nem szólnánk róla a művészet nyelvén is. A kiállítás, amelynek ünnepélyes megnyitására gyűltünk most egybe, e tekintetben kettős feladatnak felel meg, Egyrészt bemutatja Baranya tájait, Pécs városrészleteit, olyan szemmel, ahogy azt a mai valóságban, rrúndervnopos forgatagában az alkotóművész látja. Másrészt megismerteti önöket és Lvov város művészetkedvelőit Pécs és egyben az ország egyik legjelesebb alkotóművészével, Martyn Ferenccel. Magáról a művészről rajzok is vallanak. , Beszédének befejező részében Horváth Lajos elmondotta, hogy az elmúlt két évben foglalkozott a város Pécs és a megye jellegzetes részleteinek megrajzolásával. Pécs városról a felszabadulásunk 30. évfordulójára is miniatűr könyvecskét jelentettünk meg, Pécs a költészetben címmel. A kis könyvecskébe Martyn Ferenc készített rajzokat. Kiállításunk ezeket is bemutatja. A két sorozat harmonikusan illeszkedik egységbe, először itt mutatjuk be mindkettőt a testvéri Lvov közönségének. Az esti órákban a baranyai kiállításról telefonálok, a bejáratnál hosszú sorokban álinak az emberek, hogy bejussanak. L J. Rádióriporterként kezdte „A humánus magatartást próbálom feltárni“ Beszélgetés László Lajos SZOT-díjas íróval Szekszárdról jött, csendes keménységgel. Mikrofonjával huszonhárom halk esztendő alatt hozzánőtt a dél-dunántúli tájhoz és figyeli — az embert. László Lajos, a pécsi rádió stúdió vezetőhelyettese, öt könyv, egy tv-film, egy dráma szerzője, — SZOT-díjas író. — Igen, Szekszárdon születtem és ha a tój formálja az embert, akkor engem a vidék formált. Magammal hoztam onnét az őszinteséget, a szolid szákimondást Ez azonban A megye egyik legkorszerűbb Iskolája Tízéves \ a komlói Steinmetz szakközép- iskola Emberszeretet, precizitás, emberekkel való bánnitudás. Ezeket a tulajdonságokat igyekszik az iskola — a jó egészségügyi dolgozó legfontosabb tulajdonságaként - kifejleszteni tanulóinkban — mondja Varga László, a komlói Steinmetz Miklós Egészségügyi és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója. S hogy a kö- zépiszintű egészségügyi dolgozók képzése, felkészítése nem akármilyen feltételeket igényel, arról szinte már az iskolába beléptiünkkor is meggyőződhetünk. Körülpiflantva a modern épületben, igaznak bizonyul a Boranya megyei Tanács iskolai csoportjánál kapott rövid tájékoztatás, amely szerint a komlói „Steinmetz" a megye egyik legkorszerűbb iskolája. Hatalmas, tágas, csupa-üveg folyosók, kabinetrendszer, jól felszerelt gyakorló kórterem, csecsemőgondozó és bölcsődei gyakorlószoba, tízezer kötetes könyvtár — mindez csak az első benyomások rögzítéseként kerül az újságíró noteszébe. A KISZ-ktub hangulatos, tágas helyiségében éppen honvédelmi foglalkozást tortának a negyedikeseknek, dr. Cotthár Ferencné tanárnő vezetésével. Körülpillantva feltűnik, hogy a térképek fölé hajolok — lányok. Néhányon átjönnek a kórterembe és bemutatják az ottani SZOT-díjasok Mójus 1-e olkalmából SZOT- díjat kapott Asperján György író, Bolázs József író, Bódy Irén textiltervező iparművész, Csongrády Kornél karnagy, Felecíy Gyula grafikusművész, dr. Grétsy László nyelvész, Hermann István kritikus, esztéta, irodalomtörténész, Jákó Pál színművész és rendező, Kamarás István, a Könyvtudo- mónyi és Módszertani központ osztályvezetője, Kishegyi Árpád operaénekes, László Lajos, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának helyettes vezetője, Magyar József filmrendező és operatőr, Magyar Józsefné, az újpesti Munkástovábbképző Intézet igazgatója, Molnár And- rásné, a dunaúivárosi Munkásművelődési Központ igazgatója, Sebő Ferenc és Halmos Béla zenészek (megosztva), Sipos Tamás, a Magyar Televízió vezető dramaturgja, Sütő Irén színművésznő és Zsombolyai János operatőr. Az iskola kiubj'a. felszereléseiket. Az ügyviteli, számviteli gépek szintén önálló előadóteremben kaptak helyet. A modern villanyírógépek láttán arra gondolok, vojon az idősebb gépírónők közül hányon dolgoztak, fognak dolgozni ilyen gépeken? Az iskoládon azon a napom, amikor ott jártunk, éppen nevelési értekezletet tartottak A tanulók önművelődése, nevelése - és a könyvtár szerepe címmel. Megtudtuk, hogy a tízezer kötetes könyvtárat félig függetlenített könyvtáros kezeli. Tágas olvasóterem, a magyar- és a világirodalom remekei mellett gazdag szakirodalom áll a gyerekek rendelkezésére. Most elsősorban a szclcmai anyagot igyekeznek gyaraoíta- ni. Az iskola tanulóinak aligha van szükségük arra, hogy más könyvtárba is beiratkozzanak. 1978 őszétől már tizenhat osztályos lesz a szakközép- iskola, gimnóriumi osztályuk nincs. A nevelési célok így a szakmára való felkészítés feladata köré csoportosulnak. Az itt végzők zöme ugyanis közvetlenül az iskola elvégzése után elhelyezkedik, munkát vállal. Akodnak továbbtanulók is. A közgazdasági tagozaton például 80-90 negyedikes végez évente. Húszon jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, s közülük a többéves tapasztalatok szerifit tízet vesznek fel. Az iqazgatót előre megbeszélt időben kerestük fel, mégiscsak villámtájékoztatásra volt ideje. Röviden elmondta, hogy az egészségügyi tagozat legsúlyosabb gondja az, hogy tanulóik számára kevés a gyakorlóhely. A tanulók ugyanis egészség- ügyi intézményekbe kihelyezve dolgoznak, ápolónők, asszisztensek mellett. A szakmai felkészülést így szakmai szakkörökkel iqyekeznek segíteni. Emellett több olyan irodalmi, művészeti szakkör működik az iskolában, amelyek a tanulók művelődését szolgálják. Énekkaruk például — négy évvel ezelőtt - helikoni aranyérmes együttes volt. A 420 tanulót számláló intézményben 200 fős KlSZ-szer- vezet működik — a közelmúltban „vertikális" szerkezetűvé szerveztek át az alapszervezeteket. • A tízéves, modem oktatási intézmény az igazgató szerkesztésében jubileumi évkönyvet jelentetett meg. Az arany- plakettes meghívó a május 3- án délelőtt 9 órakor megrendezendő ünnepségre invitál. Az évkönyv tájékoztat arról, hogy mi minden történt itt az elmúlt tíz év alatt, hány neves tudóssal, íróval-költőve! létesített kapcsolatot az iskola. Váci Mihály, Várnai Zseni, Sellye János leveleiből, naplóbejegyzéseiből idézhetett a Névadók tollából című cikk írója. Az I. B, levelet kapott Szent-Györgyi Alberttól, akit névadójaként választott. ,.legfőbb reményemet a fiatalságba vetem, amely friss, rugalmas, clkalmazkodó- kéoes és a társadalom legfőbb része, mert ez a jövő" — írta az akkori tizenötéveseknek Szent-Györgyi professzor. Fekete György Dedig feldolgozta az iskola történetét Iskolánk 10 éve című írásának végkövetkeztetéseit így összegzi: „A tíz éve alatt iskolánk kialakította egyéni arculatát, gyökeret vert a város és a megye életében. Volt tanítványaink dolgoznak már az egészségügy és a gazdasáqi élet sok területén. Munkáiuk, helvtállásuk lesz nevelésünk, oktatásunk bizonyítványa." S mivel ez így igaz, a tízéves jubileumon aligha kívánhatunk szebbet, minthogy ez a bizonyítvány kitűnő legyen. Bebesi K. egyáltalán nem jelenti a pu- hányságot. — A riporter kíváncsiságát átvitte az irodalomba, Szándéka szerint mit kutat ilyen kiváncsion? /— A mai embert, a mai kort. A humánus magatartást próbálom feltárni. Ez az alapvető tényező az életben: embernek lenni. A busók földjében is ezt kutattam, az anyagi jólét és a tudati elmaradottság ellentmondásában. Az Uránbányászokban is — úgy érzem — néhány sebzett lelkű, de tisztességre hajló ember belső világát sikerült kissé feltárnom. Ezzel a magyar munkásosztály utóbbi két évtizedének is egyfajta belső keresztmetszetét akartam kibontani. Ugyanez a humónumkeresés ösztönzött az Esték a klubban című kötetre. Hiszen a szabadidőben nem élő, csak elkallódó ember a munkájával is csak kallódik. — Végül is a különböző keresztmetszetek kibontása után hogyan hisz az emberben? — Feltétlenül hiszek az emberi jószóban. Nem találkoztam még senkivel, akit nyílt, tisztaszándékú, emberséges szóval nerr» lehetett feltárni, megnyitni. — Sokáig volt mezőgazdasági riporter, s nyilván tud hasonlítani. Melyik embernek fontosabb a jó j, falun, vagy városban? — Inkább városban. Hiszen ott dolgoznak általában egyszerre nagy tömegben, s ez az elidegenedésre is jobban hajlamosít, meg a súrlódásra is. De van itt egy tévedés is: nemcsak az a baj, hogyha érzéketlenül elmegyünk egymás mellett, hanem az is, hogyha túl sokat beszélünk értelmetlenül, lélektelenül. Ez még talán veszélyesebb a közömbösségnél. Valóban jó iskola volt a rádióriporterség, az élethez is, az irodalomhoz is. — I(ét új kötete van a nyomdában, az Infarctus cordis című riporterkötet és egy regény: a Ju.dit. Utóbbi miről szól? — Egy munkáslányról, akinek pályáját köti, hogy szüleiről gondoskodnia kell. De ezt az önzetlenségét nem hiszik el neki, gyanakszanak ró. Sorsából kiviláglik a huszadik századi kortünet: mindig a ki nem mondott dolgok a fontosabbak. Szerencsére ez ellen is van orvosság. Földessy Dénes Honismereti adatgyűjtés Sásdon A sásdi nagyközség honismereti szakkörének 15 tagja vesz részt a közséq krónika- odatoinak gyűitésében, a község eseményeinek följegyzésé- ben, és a községi krónika írásában. A króniko-irás eredményessége érdekében széles körű adatgyűjtést végeznek: a művelődési rendezvények értékelése, meghívók qyűjtése, időjárás mérése és feljegyzése mind szélesebb aktíva-hálózat közreműködését kívánja. A községi krónikát o nagyközség tanácsa jóváhagyta. A piros borítású, szép külalakú, és gazdag tartalmú községkrónikát a Honismereti szakkör a határidő előtt megküldte a Megyei Levéltárnak. Panoráma-busz ajándékba Május elseje tiszteletére nyitott, városnéző panoráma-buszt gyártott társadalmi munkában a Volán 12. Vállalat pécsi alkatrészfelújító üzemének 11 szocialista brigádja. A 35 személy befogadására alkalmas buszt Murai Lajos üzemvezető tegnap délután adta át Fűzi Árpád igazgatónak, aki az autóbuszt a szállítási és utazási irodának ajándékozta. A Pécsre látogató turistákat a jövőben már ezzel viszik városnéző utakra. i