Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-12 / 102. szám

lé példák: tt Domus és a Lottó A „jólét­betegség” rejtelmei Pécsi kutató amerikai tanulmányútja Dr. Fischer Emil, a POTE gyógyszertani intézetének ku­tatója egyéves amerikai tanul­mányúton járt. Kentucky állam lessington városában a pécsi­hez hasonló orvostudományi egyetem gyógyszeitani intéze­tében dolgozott. A két intéz­mény már korábban egyez­ményt kötött egymással, ennek keretében hívta meg dr. Fischer Emilt Csáky professzor, az ot­tani intézet magyar származá­sú vezetője. Kutatásaik fő témája a szer­vezet diabeteses elváltozásai­nak vizsgálata. Napjainkban ugyanis szerte a világon egyre jobban terjed a cukorbeteg­ség. Terjedéséhez többek kö­zött hozzájárulnak a helytelen környezeti és táplálkozási té­nyezők, hiszen nem véletlen, hogy a diabetest ,,jólét-beteg­ségnek" is nevezik. — ön mivel foglalkozott kinn- tartózkodása alatt? — Elsősorban a béltiraktus- ból való cukor felszívódásával, különös tekintettel a bélnyálka­hártya sejtek és azok memb­ránjainak működésével. Azt vizsgáltam, hogy a hypergli- kémia (magas vércukor meny- nyiség) mennyire befolyásolja a cukrok felszívódását, és hol keletkezik ennek következté­ben elváltozás. Mesterségesen dia'betesessé tett állatokon kí­sérleteztem. Megállapítottuk, hogy ilyen esetben megnő a cukor fölszívódása és az elvál­tozás a bazális membránon lép fel. A cukorbetegséget egy eddig ismeretlen anyaggal ál­lítottuk elő. Ennek az új phar- maconnak a jelentősége, hogy szelektív sejtölő hatása van és ezen tulajdonsága alapján va­lószínűleg fel lehet használni a daganatok elleni küzdelem­ben. — Milyen oz oktatók—hall­gatók közötti viszony? — Ami a leglényegesebb, hogy egy oktatóra kevesebb hallgató jut, tehát intenzíveb­bek a foglalkozások. Nagyon tetszett, hogy bevezettek spe­ciális kurzusokat, ahol az in­tézeti professzorok „beszélget­ve” tanítják a hallgatókat. Ezenkívül minden intézetben hetenként tartanak szeminá­riumokat, melyeknek program­ját egy félévre előre megha­tározzák. Ezek a foglalkozások nem maradnak meg csupán intézeti keretek között, jelentős tovább­képzési források is. Az órákon mindent megvitatnak, igen élő a kapcsolat, azonnal van visz- szajelentés a hallgatók' részé­ről is, nincsen kötött, formá­lis légkör. Náluk többet van­nak gyakorlaton a hallgatók és itt a már említett kedvezőbb arány miatt, többet is tudnak velük foglalkozni. Természete­sen ők is állandóan kísérle­teznek, hogyan módosítsák az elméletek-gyakorlatok óraszá­mát. Barlahidai A. Megerősített alépítmények, korszerű pályabiztosítás Á gép mondja, hogy rendelj Ma már — nyugtázta Fekete- Győr László — megjött az ét­vágy, megnőtt a kereskedelem igénye a számítógépes adatfel­dolgozás iránt, a lehetőségeket is meghaladva. Jóllehet, ez a fajta információszerzés nem ol­csó, létszám meg takarítással sem jár, viszont kézi munkával, átíró könyveléssel ma már nem megy, vagy csak döcögve, nél­külözhetetlen a gyorsaság, hogy a kereskedelem esetenként gyorsan tudjon dönteni, mit sze­rezzen be. Az élet rákényszerít az elektronikára, százezernyi cikkel dolgozva, milliárdos for­galmakat csinálva nem lehet rutinból irányítani. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban a kereskedelem — újabb számítógépek beállításával — jelentősen előbbre kíván lépni. Persze, mindenkinek nem lehet saját számítógépe, nem is len­ne gazdaságos, viszont ott van­nak a bérmunkairodák, a keres­kedelmi vállalatoknak a jövőben ott kell sűrűbben kopogtatniuk. A minisztérium arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az ügyviteli rutinmunkákon túl egyre inkább az áruforgalommal kapcsolatos nyilvántartásokat és elszámo­lásokat vigyék számítógépre. Az elektronika bevezetésére a mi­Egy csepp WYNN’S, kopás nincs! A közkedvelt és jól bevált WYNN’S készítmények nagy mennyiségben kaphatók. HEAVY DUTY CONCENTRATE Kopásgátló olaj WYNN’S RACING FORMULA Teljesítményjavitó olaj MOTOR CLEANER Belső motor tisztító olaj SILICONE LUBRICANT SPRAY Védő, tisztító, vízmentesitő és kenőanyag XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ V. AUTÓSBOLTJÁBAN Pécs, Munkácsy M. u. 35. sz. JÓ TAKARÉK A WYNN’S ADALÉK! KAPHATÓ ttól persze még messze vagyunk, hogy a háztartásokat drót kösse össze valamelyik nagyáruházzal és annak „emlékező’’ és a háziasz- szony helyett készletező komputerével, amikor is ki­gyullad a jelzőlámpa, s a kis készülék papírszalagra kopogtatja: asszonyom, ren­deljen sót, mert a sótartó­ja hamarosan kiürül, jön a nyár, igyekezzék megvásá­rolni nyári szandálját. Et­től még messze vagyunk, de azért — ha lassan is — a hazai kereskedelembe is bevonult az elektronika. Lekérdeznek a raktárba A budapesti Lottó Áruház for­galmas férfi és női fehérnemű osztályán már számítógép se­gíti a mindig megfelelő válasz­ték kialakítását. Minden fehér­neműre tikettet erősítettek, ezt vásárláskor a pénztáros letépi, a tikettekről nyert adatokat szá­mítógép összesíti és tárolja, tíz naponként jelentést készít. A gép jelzi, ha a készlet egy-egy áruból bizonyos szint alá csök­ken, s ez felhívás — rendelj! A budapesti Domus Áruház­ban is számítógép segítségével értékesítenek. Minden bútort kódszámmal láttak el — tizen- négyjegyű szám, eleinte támadt is egy kis zavar emiatt, később azonban az eladók megszokták a meglehetősen hosszú számso­rokat —, a vevő kiválasztja a neki megfelelőt, ekkor a számí­tógép segítségével „lekérdez­nek" a raktárba, van-e a kér­déses típusból, Ha van, akkor az eladott bútort a számítógép zárolja, s kiállítja a számlát. Ez az úgynevezett minta utáni értékesítés, a raktár tulajdon­képpen bármilyen messze lehet az áruháztól. Ilyen értékesítési forma egyébként a szocialista országok közül csak nálunk lé­tezik, jönnek is sokan tanulmá nyozni, hogyan is csinálják a Domusban. Egyelőre csak öt gép Mindemellett a kereskedelem az elektronika felhasználása te­rén elmaradt a többi népgaz­dasági ághoz képest — amint azt a műszaki és közgazdasági propaganda hónap keretében a múlt héten rendezett előadáson hallottuk dr. Fekete-Cyőr Lászlótól, a Belkereskedelmi Mi­Százhússzal a Balaton körül nisztérium mintarendszereket dolgoztat ki és ezeket fokoza­tosan elterjeszti vállalatai kö­zött — elsőként az idén az élel­miszer szakmában, majd a tex­til és az iparcikk szakmákban is. Ennek segítségével árucsopor­tonként országos összesítésekre nyílik mód. Lépéseket tesznek afelé is, hogy egységes árukód­rendszert dolgozzanak ki és al­kalmazzanak, ami megkönnyíti a gépi adatfeldolgozást. Ha­mar kiderül, hol vannak feles­leges készletek, hol támad hiány, tehát időben be tudnak avatkozni. Miklósvári Zoltán — A Balaton vizét már rég látjuk, de a célba mikor „re­pít" a vonatunk? — sokszor füstölgünk így az ablaküvegre idegesen tapadó tékintettel. Igaz, gyorsan eljuthatunk a somogyi part két nagy vas­úti csomópontjához: Fonyód­hoz és Siófokhoz. A nyári sze­zonban Pécsről, Kaposvárról, Dombóvárról, Budapestről, Nagykanizsáról ideérkező — napi átlagban 30 ezer pihen- nivágyó — ezt nem kifogásol­ja. Inkább neheztel azért, hogy a gyors Diesel-vontatta szerel­vények mintha kifulladnának a Balaton-parton: Lepsénytől Balatonszentgyörgyig. Alig 50— 60—70 kilométeres sebességű „vicinálisokká" szelídülnek. Egy vállalkozó kedvű ismerősöm hamarább ért le vitorlásával Siófokról Fonyódra, mint a parti vonat. Persze a szél ak­kor épp erős volt. Ezen a nyá­ron biztos nem kel versenyre a Diesellel. Kérek egy hideg colát és egy gyors sarkalást... if*íO EX ■ TALPPRÉSELŐGÉP Gyorsjavító cipőszalonok H a elszakad a ci­pőnk, csak beté­rünk egy szalonba, kapunk egy papucsot, leülünk a kényelmes fotelba, rende­lünk egy hideg italt, s mi­re elfogyasztjuk, már kész is a lábbeli. Esetleg köz­ben folyóiratokat lapozgat­hatunk, vagy ha éppen arra vagyunk kiváncsiak, hogyan készül a cipőnk, csak bepillantunk az üveg­falon, amely mögött ügyes kis gépek sorakoznak ... Szóval, valahogy így képzel­nék el az ideális szolgáltatást, amely — hogy is mondjam — valóban értünk van. Mielőtt azonban az olvasó legyintene — mit fantáziái az újságíró, hol vagyunk még ettől — sietve hozzátesszük: nem is olyan messze. Budapesten ugyanis még ebben az évben megnyílik néhány gyorsjavító cipőszalon, amelyek gyökeres változást hoz­nak a „suszterszakmóban". Erről szereztünk tudomást a Könnyűipari Minisztérium Köz­ponti Szolgáltatásfejlesztő Ku­tató Intézetében, ahol Deli Ta- másné tudományos munkatárs elmondta, hogy már régen fog­lalkoznak a gyorsjavító cipősza­lonok létesítésének gondolatá­val. Néhány országban — Nyu- gat-Európában, Jugoszláviában — igen kedvező tapasztalatok­kal működnek ilyen szalonok. Közismert tény, hogy a cipész szakma is a kihalófélben lévő szakmák közé tartozik, „susz­ternak" már nem igen mennek a fiatalok, ha pedig mennek, szívesebben készítenek új ci­pőket, mintsem kopott lábbeli­ket foltozgatnának. Sokan úgy tartották, ez nem is olyan nagy gond, hiszen ki javíttat ma már cipőt. A műanyagcipő hamar szétmegy — ezt tessék tudo­másul venni — nem érdemes javítani, nem beszélve arról, hogy úgyis hamarosan divatja­múlt fesz. Csakhogy ez nem igaz, mert a műanyag cipők sem olcsók, nem beszélve ar­ról, hogy ismét hódít a jóval drágább bőrcipő, amit viszont senki nem dobna el szívesen egy szakadás, feslés miatt. A bőrcipőt pedig sokan keresik, s egyre többet gyártanak be­lőle. Igény tehát lenne a cipő­javításra, viszont kevés a helyi­ség, az ember és korszerűtle­nek a módszerek. A kis sámlin görnyedő öreg suszter ma is kalapáccsal, tűvel, cérnával dolqozik az apró helyiségben... Ezen változtatnának a gyors­javító szalonok, amelyek két­ségkívül gyorsan és kulturált körülmények között működnek majd. A gyorsaságot az teszi lehetővé, hogy ma már a cipő­javítást is lehet gépesíteni, s a •jó szakemberek — talán még a fiatalok is — szívesen ülnek a gép mellé. A szalonokban otthonosan berendezett környezet várja a vendéget, sőt Budapesten cipő­javító bárt is terveznek, ahol a javítás ideje alatt italt, kávét lehet fogyasztani. Az első ilyen szalonok eb­ben az esztendőben jelennek meg a fővárosban, s úgy ter­vezik, hogy az ötödik ötéves terv végére 45—50 ilyen szalont létesítenek az országban. Elő­ször minden megyeszékhelyen, később minden nagyobb város­ban. A típustervek a Központ! Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézetben készülnek. Pécsett a tervidőszak végére kettőt tervez a tanács: egyet a Bajcsy-Zsilinszky utcában fel­épülő üzletsorban, egyet pedig a siklósi városrészben. A Ci­pész Szövetkezet és a KISZÖV támogatja a tanácsot, így min­den remény megvan arra, hogy 1978—80-ban nálunk is meg­nyílnak a szalonok. (Pánics) 120-as sebességgel Alig néhány hete ugyanis a sebesség felemelkedett az óránként 100—120 kilométerre a parti üdülők között haladó vonatoknál. Befejeződött a Lepsény—Balatonszentgyörgy közötti 86 kilométeres vasúti pálya 1968-ban indult rekonst­rukciója. A Dombóvári Építési Főnökség munkásai és a ka­tonák megerősítették, víztelení­tették, kicserélték a töltéseket. Csaknem 200 ezer köbméter tapolcai kő került az új ágya­zatba. Ezen kívül a nemzetközi szabvány szerint, 23 tonna ten­gelynyomást is elbíró új sín­párt fektettek le. Egy méter súlya 52 kilogramm. A nem­zetközi tranzitforgalom szerel­vényei is a 100—120 kilomé­teres sebességre válthattak a hazai legnagyobb teljesítmé­nyű Dieselekkel együtt. Bala­tonszentgyörgy és Balatonmária között teljesen új nyomvonalat alakítottak ki, így zavartalanul mehettek a vonatok az építés alatt is a Dél-Balaton legfor­galmasabb vasútszakaszán. Siófok és Aliga között új csa­tornarendszer vezeti el a ta­lajvizet, de itt további pálya­erősítésre kerül sor az elsáro- sodás, a talajlazulás miatt. Új­donság a modern biztosító- rendszer is: a MÁV Pécsi Igazgatóság területén csak itt működik. Egyik előnye, ha a vezető nem veszi észre a tilos jelzést, vagy rossz a fényso­rompó, akkor a mozdony auto­matikusan megáll. A rendszert annyira tökéletesítik, hogy a déli part közlekedését a VI. ötéves tervben egy diszpécser- központ irányítja Fonyódról. Magas peronok A forgalom “gyors, biztonsá­gos, de a vonatra várakozók az állomásokon elégedettek-e? A korábbi években átadták a balatonfenyvesi, szántód-kőrös- hegyi, lelle-felsői, zamárdi-fel- sői új állomásépületet. Kor­szerűsítették a kiscséripusztai, balatonvilágosi, földvári, a'li- gai, széplak-alsói, leilei, alsó- bélatelepi állomást, ugyanitt bővültek az utasterek, a pogy- gyásztartók, a szociális létesít­mények. Balatonszemes, Lelle- felső, Boglár, Fenyves aluljárót kapott. A kényelmes felszállást biztosító magasperon készült Aligán, Zamárdiban, Bogláron, Fenyvesen, Szárszón, Zamárdi- felsőn, Szóntód-Kőrőshegyen és Máriafürdőn. Ugyanitt moder­nizálták a térvilágítást és han­gosbemondókat szereltek fel. Az 1968-ban kezdett rekonst­rukciós programot tízévesre ter­vezték csaknem háromnegyed milliárd forint értékben. Most már az állomásokon a hang­súly 1978-ig. Főgondok: a vá­rótermek szűkösségén szeretné­nek enyhíteni. Az újak területe már 100—150—200 négyzet- méter, bár csak a téli forga­lomnak felel meg. — Csuti J. — Hétfői □ Több számítógép a kereskedelemben nisztérium főosztályvezetőjétől. Magyarország ez idő szerint 380 számítógéppel rendelkezik, de ebből csak mindössze 5 dolgo­zik a belkereskedelemben. Na­gyon kevés. A kereskedelmi vál­lalatok ugyan bérmunkában is dolgoztatnak a SZUV számító­gépein, de többnyire csak ügy­viteli rutinmunkákat — ahány vállalat, annyi féle-fajta mun­kát, ezek tehát összesíthetetle- nek —, s kevésbé az áruforga­lommal kapcsolatos nyilvántar­tásokat és elszámolásokat. így aztán nem tudjuk napra­készen, hogy miből mennyi áru van kinn a kereskedelemben. Ha például a belkereskedelmi miniszter beszámol mondjuk a Minisztertanácsnak az áruellá- tásról, akkor ez úgy történik, hogy előtte sorra megkérdezik a vállalatokat, nálatok minden rendben van? Mire ők többnyire azt- válaszolják, rendben. Köz­ben esetleg éppen hiánycikk a gyermekcipő vagy a televízió. Számítógépes adatfeldolgozás és nyilvántartás esetén hamar kiderülne, van-e tévénk, vagy csak víziónk. Vagy: az egyik járásban árengedményes sajt kiárusítást tartanak, közben két járással odébb hiánycikk a sajt,, egyáltalán, nincs elég sajtja az országnak. Rákapcsol a kereskedelem is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents