Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-10 / 100. szám
1976. április 10., szombat Dunantmt napló 3 Vasas egyik utcája régi lakóházakkal A gazdaságosságot népgazdasági szinten kell értelmezni Anyagra várva A közművesítés az alapja Vasas fejlesztésének 1974 márciusában — éppen két esztendeje - vasasi tervismertető tanácskozásról tudósítottunk. Akkoriban készült el a PTV-nél a városrész rendezési terve, s készítője, Szentes Lászlóné, valamint a város főépítésze, Sántha János ezt ismertették a tanácstagokkal, a társadalmi szervek vezetőiivei, a lakosság képviselőivel. Ezt megelőzően 1972 decemberében fogadta el a Városi Tanács végrehajtó bizottsága a Vasas rendezési tervéhez szolgáló irányelveket. A két éve ismertetett tervet a minap fogadta el a végrehajtó bizottság. — A rendezési terv a fejlesztés keretét adja meg a feladatok időbeli ütemezése nélkül — mondta Gömöry János, a tanács építési osztályánck város- rendezési csoportvezetője. S tegyük hozzá: pénzügyi háttér nélkül is. Áttanulmányoztuk ugyanis Pécs nemrég elfogadott ötödik ötéves tervét, s abban néven nevezve Vasas fejlesztéséről ennyit találtunk: „Vasas I—II. ivóvíz feltárás — 2,5 millió forint”. Ami bizony nem sok. Az elfogadott rendezési terv új megvilágításba helyezi a dolgokat. Eddig az érvényes lendezési terv hiánya még ok lehetett bizonyos elismert igények teljesítésének halogatására. Ami érthető is, hiszen sehol nem tanácsos idő előtt olyan apró lépéseket tenni, amelyek aztán sehogysem illeszthetők be a nagy lépések sorába. Dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes a rendezési terv vitájában azt mondta: „Most már van olyan rendezési terv, ami lehetőséget ad Vasas fokozatos és erőteljes fejlesztésére. El kell érnünk, hogy a település — városrésszé emelkedjék”. És hozzáfűzött egy mondatot: „Mindenekelőtt a terület közművesítését kell megoldani, ez mindennek az alapja”- Visszacsenq ebben a mondatban az, amit két esztendeje a terv ismertetésekor annak készítője is leszögezett: bármi van is a rendezési tervben, megvalósítása a közművesítésen áll, vagy bukik. Hat pontba foglalja a rendezési terv a fejlesztési célkitűzéseket, s a hatodik a lényeg: a közműellátás. Ennek alapelve: minden lakos kifogástalan ivóvízzel való ellátása, a képződő szennyvizek ártalmatlanná tétele, a csapadékvizek gondos elvezetése. Az ivóvízellátást illetően megjegyzendő, hogy a lakosság nagy része változatlanul nem részesül közműves ivóvízellátásban, az általában használt kutak viszont káli-fertőzöttek. A legutóbbi vizsgálatok — két szerv is azonos végeredményre jutott — a városrész víznyerő területeként a Vasas- Romonya völgyben a Kulcsos csárda környékét jelöli meg. Az idén kezdődő feltárás e területre irányul. No persze csak a víz „megtalálására". S ettől hol van még az, hogy a víz el is jusson a vasasi otthonokba! És ha már eljutott? A keletkező szennyvizet el is kell ve- vezetni. (Eddig is el kellett volna, ehelyett azonban a szikkasztókba, illetve a „szelídebb- je" a nyílt árkokba kerül.) A közművek legköltségesebbikét tehát meg kell építeni, hiszen nagyon sok minden ettől függ. Egyébként a Hirdre tervezett szennyvíztisztító telepet a vasasi szennyvíz fogadósára is méretezik. A lakosság pedig évek óta kész a közműhálózat kiépítésében társadalmi munkával részt venni. Csokorba szedi a rendezési terv a fejlesztés kívánalmait: milyen változtatásokra van szükség a jelenlegi település- szerkezetben, hogyan lehet a terület ésszerű felhasználásával 936 új lakást elhelyezni 1-2 szintes családi házakban, sorházakban, szabadon álló társasházakban; miként kell az igazgatási és társadalmi, szociális és egészségügyi, gyermekgondozási, oktatási és egyéb intézményeket úgy elhelyezni, hogy a nagykiterjedésű városrész valamennyi lakosának megfeleljenek. Mindezek felett azonban ott van a közművek nagy kérdőjele. A rendezési tervben foglaltak megvalósítása — hosszú- távú program. A megvalósítás elkezdésével viszont mind keni. Vasas a hazai szénvagyon vésbé lehet késedelmesked- egyik jelentős bázisa, amelynek termelése az évtized végére megkétszereződik, s utána is egyre többet ad abból a kiváló minőségű feketeszénből, ami nélkülözhetetlen a kokszgyártásban, A fontos bánya munkásgárdája fiatalításra vár, s új bányászok letelepítésére. A terület másik jelentős ipari üzeme, a Kenderfonó, korszerű gépparkjával még több munkáskezet foglalkoztathatna. íme, egy városrész fejlesztésének népgazdasági ösz- szefüggései. A vasasi kérdés tehát - elodázhatatlan. A város tervének összeállítása óta vált ez különösen nyilvánvalóvá. Eszközeinek átcsoportosításával — egyéb, szintén fontos feladatok rovására - növelni akarja a város az említett 2,5 milliót, hogy az égetően sürgős közmű és útépítéseket el lehessen kezdeni. De ennél többre nem futja. Más forrásokra lenne szükség Vasas fejlesztésének indításához. Hársfai István A gázszerelők főnöke hozzánk lép: — Akármit is mondott a gázosokról, az nem igaz. A Pécsváradi Termelőszövetkezeti Építőipari Vállalkozás munkása eddig egyetlen szót sem beszélt a gázszerelőkről.(?) Pécsett, a Kalinyin út 45-ös számú 12 lakásos társasház átadás előtt ál. Decemberre kel: lett volna elkészülnie — április 2-án kerül sor a műszaki átadásra. Festők, porkettázók, üvegezők rohammunkában dolgoznak. A gázszerelők vezetője a technológiai sorrend be nem tartásáról mond néhány szót, aztán siet munkája után. Kézenfekvő lenne ismét a határidő csúszásról, szervezet- fenségről beszélni; ennél a kis vállalatnál is előfordult például szerdán, hogy az új tűzoltólaktanya építéséhez megérkeztek a régvórt betonidomok, de nem volt daru, nem volt munkás aki levegye... A mintegy öt esztendeje épülő Kalinyin úti házban, amikor végre megkapták a mozaikot, s munkához lehetett látni, harminc más szakmabeli munkásnak is éppen akkor akadt dolga, letaposták a padlózatot. A lakók talán majd a festés miatt is — joggal, megfizették — az építőket szidják. Azt azonban nem magyarázhatják ők el minden lakástulajdonosnak, hogy egy esztendeje nem lehet okkersárqa festéket kapni, budaiföfdről, bécsi fehérről nem is beszélve, amelyek hasonlóan hiánycikkek. Az elmúlt nyáron a kisméretű tégla hiánya miatt játszadozni voltak kénytelenek a munkások, máskor vasbetonelemek, vagy éppen a 6-os anyacsavar kényszerítette őket kényszerű lógásra . . . A Pécsváradi Termelőszövetkezeti Építőipari Vállalkozás kis szervezet, többnyire olyan munkákat vállalnak, amelyek a „nagyok" számára nem gazdaságosak. A Hidasi Vegyiművekben, a Pécsi Bőrgyárban, Pécsett a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Felszabadulás úti telepén, Komlón a Béke Szállóban, a Steinmetz kollégiumban, Pécsett a gyermekkórházban foglalkoztatják A szelektív iparfejlesztés, a folyamatos gyártmánykorszerű- sítés a qépipar egyik legfontosabb feladata az V. ötéves tervidőszakban. 1976-80 között a gépipari üzemek megszüntetik a több milliárd forint értékű gazdaságtalan, korszerűtlen termékek jelentős hányadának előállítását, s ezeket új gyártmányokkal váltják fel. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a Kohó- és Gépipargazdasági Szervezési és Számitástechnitöbbek között 230 munkásukat. Ez évben hozzávetőlegesen 30 millió forint értékű munkát végeznek, amelynek anyagszükséglete mintegy 10 millió forint. A terveknek megfelelően egy esztendőre előre leszerződték a szükséges anyagot, két anyag- beszerzőjük egész héten az országot járja, többször mégis tehetetlenek. Pusztai József főkönyvelő a példák hosszú sorát említi: — Nem lehet átadni épületet, mert a kéményt nem tudjuk horganylemezzel vértezni, kész a ház, de néhány villamos szerelvény hiánya miatt a munkát képtelenek vagyunk befejezni. Az anyagellátó cégek először a „nagyokat” látják el„ s ha marad akkor sorra kerülhetünk mi is ... A főkönyvelő téved: a nagyok sem mindig képesek beszerezni a szükséges anyagokat. A Mecseki Ércbányászati Vállalat például, a Szénbányákat csakúgy említhetem, a napi termeléshez nélkülözhetetlenül szükséges anyagokat is alig képes megszerezni. Mostanában sokat beszélünk a gazdaságtalan termékek gyártásának leállításáról: elhiszem, hogy egy vállalatnak nem gazdaságos mondjuk a gáliát mosogatók készítése, ugyanakkor azonban 5 ilyen szerelvény hiánya miatt a komlói Steinmetz kollégiumot nem lehet átadni. A gazdaságosságot népgazdasági szinten kell értelmezni, attól nem leszünk kisegítve, hogy tucatnyi vállalat, várhatóan a közeljövőben kimutatja, hogy ennyi meg ennyi „gazdaságtalan” termék gyártását megszüntették és ebből (?) ... millió forint megtakarítást értek el. Másutt pedig a gyárakban akadozik a termelés, lakások átadása késik, kollégiumok állnak üresen, munkások százai játszadoznak az anyagra várva, máskor (amikor végre megérkezik) egymást akadályozzák a munkában. Még meg kellene kérdeznem a gázszerelőt: mi nem igaz munkájukkal kapcsolatban? Gondolom ugyanide lyukadnánk ... kai Intézetet bízta meg, hogy állítsa össze a termékek korszerűsítésének rangsorát. Első lépésként mintegy 60 olyan feltétel-csoportot állítottak össze, amelyek alapján eldönthető egy gyártmány jövőbeni sorsa. A feltételek nagy részét négy fő csoportba sorolták, és így létrejött a vizsgálathoz szükséges négy alapvető motívum: a korszerűség, a gyártás-fejlettség, a gazdaságosság és az értékesítés. Egyre több új lakóház épül Vasason Lombosi Jenő T ermékrangsorolás : jBWI iMji iSffj jiMt Ilf III I ányok-asszonyok gyára a mohácsi selyemgyár. Hosszú évtizedekig a „selymes” családokból, dinasztiákból kerültek ki a szövőnők. Nem volt munkaerőgond. Nehéz biztosítani ma az utánpótlást. „Jó lenne, ha az általános iskolai végzettséget követelményként állíthatnánk" - mondja az egyik művezető. Mi történik a gyárban a nők munkájának könnyítése érdekében? — Szövőgépeink bizony elöregedtek — mondja Bense János igazgató. — Előreláthatólag az ötéves terv végén kerül sor a gépek cseréjére, a gépi rekonstrukcióra (amikor majd automata gépeket is beállítanak), s akkorra kialakul állandó profilunk: az üvegselyem- gyártás. (Most évente 10-15 féle cikket készítünk). A beruházás — az épületekkel együtt — 50 millióba kerül, ebből 12— 14 milliót fordítunk a szociális ellátás javítására. Többek között öltözőt és fekete-fehér fürdőt építünk 500 dolgozó részére. Benyitunk a szövőcsarnokba, szinte elnyel az éles, fémes csattogás, fülsiketítő zaj. 84 decibel a megengedett zajszint, itt 86-on felül van. Négy éve bevezették a svéd bilesol zajcsökkentő fülvatta használatát. Kezdetben idegenkedtek tőle, ma már kötelező, hiszen a vállalat felelős a zajártalom okozta károsodásért. A szövőnők szociális-egészségügyi ellátásának javítására évi egymillió forintot biztosítanak. Minden üzemrészben hűtőszekrényt, szódavíz automatát helyeztek el, két éve az egész termelőrészlegre kiterjesztették a tízperces munkaközi szünetet. Az üvegszövő üzemcsarnok a KETI megállapítása szerint az ártalmas munkahelyek közé tartozik,, itt fennáll a szilikózis veszély, ezért ötnapos munkahetet vezettek be. — A szövőnő munkája nehéz, egy műszak alatt 12—16 km-t gyalogol - mondja Bense János. — S bár a városban mi biztosítjuk a nőknek a legjobb kereseti lehetőséget (2300 az átlagfizetés), mégse könnyű a munkaerőpótlás. Előfordul, hogy egy-egy betanított szövőnő odébbáll- Ez érzékenyen érint bennünket, mert a selyemszövés nagy szakmai gyakorlatot igényel, 5 év is kell ahhoz, hogy valakiből jó szövő váljék. Évente 3-5 csoport tanulót foglalkoztatunk, s akik leteszik a szakmunkásvizsgát, 5 százalékos bérfejlesztést kapnak. Valahol azt olvastam, hogy a szövőnők beleszövik álmaikat, vágyaikat is a kelmébe, azért szép a munkájuk. Biztosan így van. Egyikük elmondta, hogy neki az öreg gépek csattogása, csörömpölése a legszebb zene: a munka ritmusa lüktet benne... így érzi Pelcz Adámné is. 15 éves korától (immár 25 éve) itt dolgozik, malőrfűző csoportvezető. „Én már hozzánőttem a gyárhoz, sehova nem mennék, nekem ez a legszebb munka” — vallja. Karászi Bálintné (a Rózsa Ferenc szocialista brigád vezetője) technikumban érettségizett, s 1963 óta kétszer is elment a gyárból, de valami mindig visszahúzta. Lehet, hogy a jobb kereset, lehet, hogy más? ... Gyürke Zoltán Munka közben a szövőüzemben Szövőnők
