Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-10 / 100. szám
Erkölcsi szankciók M inél fejlettebb lesz társadalmunk, an- nál tűrhetetlenebbé válnak az eltérések a szocialista erkölcsi normáktól .. . Az ilyesfajta jelenségekkel vívott harcban messzemenően támaszkodni kell a dolgozó kollektíva véleményére, fel kell használni a sajtó bíráló szavát, a meggyőzés módszereit és a törvény erejét — minden rendelkezésünkre álló eszközt" — olvashatjuk az SZKP XXV. kongresszusának beszámolójában. Az erkölcsi szankció az egyik olyan eszköz, melynek segítségével az erkölcsi normáktól való ilyen eltéréseket idejében vissza lehet terelni a szocialista társadalom számára kívánatos és szükségszerű etikai keretek közé. E téren az eszmei és gyakorlati megalkuvásnak nincs helye a szocialista társadalomban, mert mint Kádár János elvtárs hangsúlyozta az MSZMP XI. kongresz- szusán, „ha csak ezrekre vagy néhány tízezerre tehető is azoknak a száma, akik a munka könnyebb végét fogják meg, akik a közösség rovására próbálnak élni, ebbe sem lehet belenyugodni, mert az ilyenek magatartása súlyos erkölcsi kárt okoz a társadalomnak.” Ezért is van nagy jelentősége napjainkban az erkölcsi szankcióknak, melyek nélkül a szocialista társadalom építése hosszabb távon gazdasági és politikai téren is elképzelhetetlen. De mit is jelent tulajdonképpen a szankció fogalma? A „szankció” fogalmán általánosságban meghatározott törvények jogerőre emelését, valamilyen intézkedés jóváhagyását, helyeslését értjük. Ez azt jelenti, hogy aki a törvényt tiszteli és e szerint él, tevékenykedik, azt államunk elismeréssel, dicsérettel illeti, a törvény megsértőit pedig elmarasztalja, súlyosabb esetben börtönbe zárja. Az erkölcsi szankciók a szocializmusban az erkölcsi szabályok és normák megerősítését, szentesítését, ,, jogerőre" emelését jelentik. A jogi szankciókhoz hasonlóan az erkölcsöt tisztelő embert is szeretjük, tiszteljük és jutalmazzuk. Az erkölcs semmibe vevőit, lábbal tipróit és az erkölcsi lazaságokat elnéző és dédelgető embereket pedig megvetjük és elítéljük. Társadalmunk tehát — mint minden társadalom —, annak biztosítására, hogy az emberek óriási többségét a szükségszerűen előírt követeimé-" nyék betartására ösztönözze, különböző fajtájú szankciókat alkalmaz. így pl. jogi (bűnvádi felelősség) gazdasági (bírságok, jutalmak), erkölcsi (elismerés, megvetés) és más szankciókat. Tehát a társadalmi, politikai, erkölcsi és adminisztratív ráhatás legkülönbözőbb formáit érvényesíti, hogy az emberek és embercsoportok betartsák a társadalmi normákat. A követelményeket meghaladó teljesítményeket, természetesen még fokozottabb mértékben jutalmazza és állítja példaképül a társadalom, az ember s a közösség elé. Mindezek a szankciók az igazságtevés, a helyeslés és elmarasztalás különféle formái, amelyek valamilyen módon érintik az ember vagy egy embercsoport helyzetét és sokféle érdekeit. Az erkölcsi szankció az emberek gyakorlati magatartásának értékelése révén érvényesül. Mint ismeretes, az erkölcsi tudat értékítéletei egyben követelményelemeket is tartalmaznak — pozitív és negatív értelemben egyaránt — különböző előírások, tilalmak formájában. Az értékítéletben kifejeződő erkölcsi szankció tehát az emberi magatartás szabályozásának kiegészítő eszköze, megerősiti az erkölcsi normákban és erkölcsi alapelvekben kifejeződő követelményeket. Az erkölcsi szankció tekintélye az értékelő egyén vagy közösség tudatosságán és erkölcsösségén alapszik; az határozza meg, hogy az értékelő maga mennyire sajátította el és változtatja gyakorlattá az erkölcsi követelményeket, és miképpen tartja számon azokat, milyen cselekvési mintákat állít a társadalom elé példaképül. Mivel az erkölcs a társadalmi pszichológia egyik formája, az erkölcsi szankció nemcsak egyes emberek, ember- csoportok tetteire, hanem társadalmi intézményekkel, társadalmi jelenségekkel, sőt egész társadalmakkal szemben is alkalmazható. Gondoljunk csak a II. világháborúnak a fasizmus által okozott borzalmas tetteire, az USA imperializmus vietnámi agressziójára, a chilei és a későbbi fasiszta pucs- csokra, a mai gyarmatosítókra stb., stb., melyeket a világ közvéleménye és erkölcsi értékítélete bírált és marasztalt el, azaz részesített megvetésben. Az erkölcsi szabályoknak és ■normáknak tehát az élet minden területén óriási jelentőségük van és szerepük a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában különösen megnövekszik. Ezért fontos, hogy azokat az emberek, a tömegek, az intézmények minden szinten sajátítsák el és szankcionálják, azaz tegyék mindennapi gyakorlatukká, aktiv „értékelő" tudattá és magatartássá. Ennek logikus következménye lenne a bűnözések megelőzése, mert ahol az erkölcsi szankciók jól működnek, ott kevesebb a bűnözés és a jogi szankciókra egyre ritkábban van szükség. Ha a nagyon is távoli múltban az erkölcs betöltötte ezt a szerepet, akkor a jövőben még inkább képes lesz erre. A szocialista erkölcs a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok talaján fejlődik, az erkölcsi nevelés pedig társadalmunk egész valóság-anyagán folyik. Ezért önmagában semmiféle etikai tankönyv és etikai felvilágosítás nem tanít meg „erkölcsösen élni” és ítélni, ha nem hitelesítjük mindezt a személyes erkölcsi tapasztalatokkal. Csak a nagy és kisebb társadalmi közösség és a közösségekben mutatott példa, illetve végzett munka lehet a szisztematikus, valóban szocialista tartalmú erkölcsi tapasztalatszerzés és értékítéletek szintere. Eddig elért eredményeink e munkához kedvező alapot teremtettek és bizton remélhetjük, hogy — miképpen az MSZMP XI. kongresszusa aláhúzta — „előbbre jutunk e téren is és a jövendő úgy alakul e földön, ahogyan azt a szocializmus élenjáró eszméivel felfegyverzett magyar nép tudatosan alakítja." Dr. Kiss István Ülést tartott a SZOT Javult a szervezettség és a munkafegyelem Kiszélesítik a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot A VII. Országos Kamarakórus Fesztivál résztvevőinek ünnepélyes köszöntése a Széchenyi téren. — Szokolai felv. — Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Fock Jenő és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bi. zottságának tagjai is, A tanácsülés a magyar szak- szervezetek XXIII, kongresszusa óta végzett munka értékelését és a további feladatok meghatározását tűzte napirendjére. A SZOT Elnökségének írásos beszámolójához Gál László, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Gál László rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa óta eltelt időszakban a szakszervezetek átfogó politikai munkával segítették a népgazdasági célok megvalósí. tásáí. Mint mondotta, a feladatok végrehajtására kedvező a ■légkör, az emberek szemléleti és cselekvési egysége erősödött. A vállalati tervek is azt tükrözik, hogy hatékonyabb munkára, a termelés szerkezetének korszerűsítésére, az export fokozására törekszik a vállalatok többsége. Az állami nagyberuházásokon, különösen a gyorsításra kijelölt tíz beruházáson a munka szervezettsége, a munkafegyelem javulóban van. Több szakszervezet - köztük a vasas, a vegyipari, az építő — most különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy ezek a. beruházások valóban a céloknak megfelelően készüljenek el. Az első negyedév tapasztalatait összegezve elmondotta, hogy a termelési eredmények biztatóak. A rendelésekből, a szerződéskötésekből arra lehet következtetni, hogy a következő hónapokban a termelés üteme gyorsul. A hatékonyabb munka fontos tényezőjeként említette a szocialista munkaversenyt. Feltétlenül szükséges, hogy a gazdasági és műszaki területen dolgozók méq jobban segítsék a verseny irányítását, s méginkább a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésiát Mint mondotta, a szakszervezeteknek most egyik: fontos feladatuk, hogy segítsék a vállalati ötéves tervek kidolgozását, s gondoskodjanak arról, hogy e munkában a dolgozók is érdemben részt vegyenek. Emlékeztetett arra, hogy a vállalatoknak az első félév végére el kell készíteniük az 1976—80-as évekre szóló kollektív szerződéseket. Ezzel kapcsolatban is hangsúlyozta az üzemi demokrácia érvényesítésének, a dolgozók széleskörű bevonásának nagy jelentőségét A vállalati kollektív szerződések tervezetét szakszervezeti csoportértekezleteken, majd a szakszervezeti bizalmik gyáregységenként és a főbizalmiak vállalati tahátskozásán, a kijelölt 25 vállalatnál pedig a munkásküldöttekkel vitassák meg. Ezután a SZOT Elnökségének a kormánnyal egyetértésben hozott irányelvéről szólt, amellyel a szakszervezeti jogsegély-szolgálatot kiszélesítették. Az új irányelv megjelöli azoknak a vállalatoknak, ipari, szövetkezeteknek körét, ahol ez év december 31-ig kötelező a szakszervezeti jogsegély-szolgálat megszervezése, s intézkedik a fakultatív alapon megszervezhető jogsegély-szolgálat engedélyezésének módjáról is. A szakszervezeti demokrácia fejlesztésével kapcsolatban hangoztatta, hogy növelni kell a bizalmiak jogkörét és ki kell alakítani a bizalmiak tanácskozásának rendszerét. A szakszervezetek valameny. nyi szervének tudatos nevelő, segítőkész munkája kell ahhoz, hogy a bizalmiak a szükséges ismereteket elsajátítsák és feladataikat a megnövekedett követelményeknek megfelelően lássák el — mondotta befejezésül Gá| László, a SZOT titkára. Szintetikus fonalak A TEMAFORG mohácsi gyárának fonalkiszerelő üzemében válnak végtermékké — új, korszerű gépekkel — a színekben gazdag szintetikus fonalak, amelyek innen a kereskedelembe vagy a közárut gyártó iparba kerülnek. Seres Éva felvétele Viva, viva la musical Megnyílt a VII. Országos Kamarakórus Fesztivál Tegnap este hat órakor a pécsi Széchenyi téren megszólaltak a fanfárok, Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője három nyelven köszöntötte a városba érkezett több mint félezer dalost, s a „Viva, viva la musica” hangjai mellett felvonták a VII. Országos Kamarakórus Fesztivál lobogóját. Este fél nyolckor pedig a Liszt Ferenc hangversenyteremben hivatalosan is megnyitották a fesztivált. Bocz József elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. — A közművelődés, a műveltség nyitott volta, az életen át tartó nevelés és művelődés, a kulturális kincsek állandó áramlása alkotók és befogadók között - régóta társadalmi szükséglet. Nem régóta divat is. Jó divat. Tanulmányokat írunk és vitatkozunk róla. Keressük a kapcsolatot a kultúra, a művészet nagy területeivel. A zenével is — mondotta többek között, majd így folytatta: — Ebbe a folyamatba kapcsolódik im^ár 1964 óta megszakítás nélkül tavaszi zenei ünnepünk, a kamarakórusok országos fesztiválja ... Nehéz volna megmondani, hogy mi és mennyi a pécsi fesztiválok érdeme, hiszen a kórusmozgalom fellendítésén, szervezeti és tartalmi gazdagításán nagyon sok erő munkálkodott országszerte. Annyi azonban bizonyos, hogy a repertoár felfrissítésében, a művészi színvonal emelkedésében, új, fiatalokból álló együttesek létrejöttében a pécsi fesztiváloknak komoly szerepe volt. — Kórusverseny vagy találkozó a pécsi rendezvény? — Több is, kevesebb is, vagy egyszerűen; más. ünnepi hangversenysorozat, nagyszerű szereplési alkalom, ahol minden együttes önmagát adhatja: avval állhat egy értő és érzékenyen reagáló közönség elé, ami éppen foglalkoztatja, amivel művészileg leginkább azonosulni képes. Fesztiválunk az előadó és a hallgató egymás- ratalálásának optimális lehetőségét kínálja. Ezért nem tekintjük csupán ünnepi alkalomnak, létünk puszta díszítőjének a ma megnyíló találkozót. Fiiszen ható, eleven szellemi erő ez, amelyben benne van hétköznapjaink gondolata, tartalma, ha úgy tetszik filozófiája. Ami jóval több a szép mulatságnál vagy hobbynál. Az ifjúság mindig is hajlamos volt arra, hogy megunjon bizonyos dolgokat. Ám ha valaminek a gondolati Izgalmára, szellemi aktualitására, távlati alkalmazhatóságára rájön, arról igen csak nehéz volna lebeszélni. Ha nem csak a szép, hanem az „okos” kórusművészetet is megismeri - mert ez a kettő végül is elválaszthatatlan — akkor eszményeiben a művelt nép mellé, az okos nép, a jó fzlésű nép fogalma is odakerül. Mert ezek végül is: együtt kell hogy járjanak. Végül Bocz elvtárs utalt a rendezvény növekvő nemzetközi rangjára s megnyitotta a VII. Országos Kamarakórus Fesztivált. Ezután a Pécsi Nevelők Háza kamarokórusa és a Pécsi Filharmonikus Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes, Dobos László, illetve Tillai Aurél vezényletével hangversenyt adott. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 100. szám 1976. április 10., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
