Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-08 / 98. szám
6 Dunántúli napló 1976. április 8., csütörtök ÚJ szakterület: a számítógéppel segített tervezés Sikeresen üzemel aPTV számítóközpontja Többet tudó programrendszerek Egérmagzatok szíve a modell A szívinfarktus biokémiája Hogyan menthetők meg a károsodott sejtek? 1974 májusában helyezték üzembe a Központi Fizikai Kutató Intézetben gyártott TPA-i számítógép alapkonfigurációját. A 8 K szó operatív memó- riájú, nagysebességű (1,5 sec ciklusidejű) számítógép már más területeken bebizonyította, hogy kitűnően alkalmas műszaki és gazdasági számításokra. Ami a beruházása mellett döntött, a relatív alacsony ár, valamint a sikeres üzemeltetési tapasztalat, amelyet a Győri Tervező Vállalat kollektívája szerzett. Jelentős fejlesztések Az üzembehelyezés pillanatától kezdve hatékonyan segített a tervezésben, mivel jelentős mennyiségű, a tervezést segítő programokat is vásároltak a számítógéphez. Az elmúlt időben jelentős fejlesztések történtek, Az operatív memória duplájára bővült, így jelenleg 16 K szó. Egy 366 ka- rakter/sec sebességű sornyomtató illesztése is megtörtént. Ezenkívül gyorslyukszalag olvasó és lyukasztó, valamint két Teletype típusú konzol írógép egészíti ki a rendszert A közeljövőben kerül illesztésre mágneslemez háttérmemória. E szerény kiépítésű rendszer miként segíti a tervezést? A ki'sszámítógép kategóriájába tartozó rendszerhez nagy mennyiségű és korszerű működtető programrendszerek (software) is tartoznak. Ilyenek a FOKAL magas szintű interpreter, ASA-FORTAN II.’, MINIBŐL compiler (háttértár esetén FORTAN IV. mely kompatibilis az ESZR rendszerrel), valamint a különböző szintű assemblerek és kiszolgáló programok (karbantartó, teszt, másoló, szövegszerkesztő). Ezek alkotják a software egy részét, A gép üzembehelyezése óta egy új szakterület alakul ki a vállalatnál fiatal tervezőkből. Ez a számítógéppel segített tervezés. Lényege olyan tervezési módszerek kialakítása, amelyek számítógéppel végezhetők, (Pl. épületek statikai számításai, fűtésméretezés, lakótelepek optimális lakásösszetétel kiválasztása.) A tervezés egyre inkább a matematikai megfogalmazás irányába tart. Ezt kell valamilyen programnyelven közölni a géppel, majd a már elkészült programot ismételten akárhányszor felhasználva, a szükséges paraméterek (inputadatok) megadásával, rövid idő alatt (jóval rövidebb idő alatt, mint a kézi tervezésnél) a számítógép szolgáltatja az eredményeket. Gyarapodik a könyvtár Ma már jelentős programkönyvtárral rendelkezünk, amely hónapról hónapra gyarapodik, De nemcsak a saját készítésű programokkal, hanem a Győri Tervező programjaival és ebben az évben kapcsolódik ebbe a tevékenységbe egy teljes hardware és software kampatibilis rendszerrel a Miskolci és Debreceni Regionális Tervező Vállalat, valamint az Építéstudományi Intézet. A jövő útja feltétlenül a számítógép munkaidejének növelése és egyre „többet tudó” programrendszerek készítése, melyek a tervezés minőségét és hatékonyságát nagymértékben javítják. A szívinfarktus drámai eseményei a következőképpen mennek végbe a szervezetben. A szívbe vért vivő egy vagy több artéria, verőér elzáródik, az oxigént és cukrot szállító vér nem jut át a szíven — kialakul az ischémia, a helyi vértelenség állapota. Ha ez hosszabb ideig tart, a szívizom maradandóan károsodik — létrejön a szívizominfarktus, a szívizom el nem látott területének elpusztulása. Ha az infarktus nagyobb területet érint, vagy a korábbi infarktusok után újabb szívizomrész hal el, a szív működése megszűnik — a beteg meghal. Annak felderítése, hogy a szív szövetei milyen biokémiai választ adnak az oxigén- és cukorhiányra, óriási klinikai jelentőségű. Ha a szívizom pusztulásához vezető biokémiai események sorát sikerül pontosan felderíteni, lehetővé válhat a károsodott sejek megmentése, vagy helyreállítódósuk elősegítése, ösztönzése. A kutatóknak azonban mindeddig nem sikerült mélyrehatóan földeríteniük ezeket a biokémiai eseményeket érintetlen, ép kísérleti állatokat vagy szívizomcsíkokat használva a vizsgálatokhoz. A kaliforniai egyetem orvoscsoportja most a hírek szerint megtalálta az eszményi modellt az oxigén- és cukorhiány hatásainak tanulmányozására, és ez az egérmagzatok szíve. A kutatók kijelentése szerint ezen a modellen kitűnően tanulmányozható a helyreállítási folyamatok, illetve a sérült, károsodott sejtek megmentése érdekében hozott intézkedések eredményessége. Joanne S. Ingwall és kutató- csoportja azért tartja eszményi kutatóeszköznek az egérmagzatok szívét, mert kísérleti körülmények között több héten át működésben- tartható, és ugyanúgy reagál a gyógyszerekre és hormonokra, mint a felnőtt szív. Ilyen egérmagzat szíveken tanulmányozták az oxigén- és cukorhiánynak a sejtfolyamatokra kifejtett hatásait. Három-négy órányi glukóz (szőlőcukor) hiány oxigén jelenlétében nem befolyásolta az ATP mennyiségét a szívben — ez derült ki a kísérletekből. Az oxigénhiány viszont egyébként elegendő glukóz jelenlétében drámai hatású volt: négy óra múltán megszűnt a szívdobogás és jelentősen csökkent az ATP-szint. A cukor- és oxigénhiány, valamint a csak oxigénhiány következtében a tárolt cukor mennyisége is csökkent. Ezekből és más kísérletekből az derült ki. hogy a magzati egérszívek szövettenyészetében csuoán az oxigénhiányra is, továbbá az oxigén- és glukózhiányra is reagálnak, és jó modellként használhatók fel annak tanulmányozására, hogy miként lehet a szívet megmenteni az ilyen hiány okozta károktól. Kiderült például, hogy ha az oxigénhiányos szívbe cukrot és inzulint juttattak, vagy más esetekben csupán cukrot, valamennyi kísérleti szívben helyreállt a normális ATP-szint. így a cukor sokkal fontosabb a szív számára az iscémia leküzdéséhez, mint az inzulin, jóllehet a szőlőcukor nem annyira fontos ebből a szempontból, mint az oxigén. A további kísérletek most arra irányulnak, hogy felderítsék: milyen mértékű helyreállítás lehetséges különböző gyógyszerekkel vagy hormonokkal — ezt tanulmányozták most a magzati egérszív-modellen. Balogh Zoltán A Budapesti Rádió- technikai Gyár technikai érdekességgel lepte meg a számítástechnika szakembereit, kezdte a kazettás adatrögzítő rendszer berendezéseit gyártani. Az új módszer a lyukkártyás vagy lyukszalagos adatrögzítés elektronikus változata, de annál olcsóbb, mert a kereskedelmi forgalomban is kapható kazettás magnószalagra rögzíti az adatokat. A gyakorlatban hasznosítják A tudományos kutatás újabb eredményei Dr. Bognár Géza akadémikus nyilatkozata Szokássá vált ünnepi al- ^ kalmak, évfordulók idején egy-egy szakterületen visz- szatekinteni az addig megtett útra, eredményekre. Ha a magyar tudomány egészét vizsgálva végezzük ezt el, sajátos módszert kell alkalmaznunk: mivel a tudomány szakadatlanul fejlődő valami, ha vissza nézünk, előre is kell tekintenünk, lezárt eredmények soha nincsenek, minden elért siker, felfedezés, újabb kísérletek, hosszú kutatómunka kiindulópontja is egyben. lEzért, amikor felkértük Bognár Géza akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia al- elnökét, a Távközlési Kutató- intézet tudományos igazgatóját, legyen segítségünkre ebben a visszapillantásban, értelemszerűen a jövő terveiről is kérdeztük.- Az MSZMP XI. kongresszusán többször is elhangzott a tudomány és a gyakorlat szorosabb, gyorsabban realizálódó kapcsolatának szükségessége. Az élet milyen területein találkozhatunk e lolyamat példáival? — Az MTA kutatói az országos távlati tudományos kutatási tervhez kapcsolódva végzik ilyen irányú munkájukat — mondta Bognár professzor — a 11 országos kutatási célprogramhoz és a tárcaszintű miniszteri programokhoz kapcsolódó kutatási főirányok azok, amelyeken át a gyakorlattal való szorosabb kapcsolat megvalósul. A szilárdtest-kutatásokban (ez kutatási főirány) az anyagszerkezet mélyebb megismerése lehetővé teszi az anyag tulajdonságainak befolyásolását. A kutatások során kialakuló mérési és ellenőrzési módszerek a termelésben, a bonyolultabb technológiát kívánó anyag- féleségeknél mint gyakorlati vizsgálati módszerek, alkalmazhatók. Ezzel a jelenleg alkalmazott technológiai folyamatokat gyorsíthatják, tökéletesíthetik. Az anyagszerkezeti kutatások segítségével sikerült olyan félvezető alapanyagokat kidolgozni, amelyekre a köztudatban ismert ,,9-es nagyságrendű" tisztaságok (azaz az 5 kilences tisztaság esetén az anyag például csak egy százezred százaléknyi szennyezést tartalmazhat) egyszerűen durva fogalmak, a kérdéses új anyagok tisztasága ezt nagyságrendekkel haladja meg. Hasonlításul: atomok millióiból legfeljebb egy (!) lehet a szennyező az új félvezetőanyagoknál ... Az úgynevezett élő természettudományok körében az életfolyamatok szabályozásának mechanizmusa is kutatási főirány. Az élő szervezetek, ideértve a növényeket is, bioregulációjának mechanikai, kémiai és fizikai befolyásolásával a mezőgazdaságban és a gyógyászatban lehet közvetlen eredményeket elérni, például új növény-hibridek, új gyógyszerek kikísérletezésével. Ugyancsak kutatási főirány a biológiailag aktív vegyületek kutatása. A gyakorlatban ez elsősorban olyan új növényvédőszerek kikísérletezésénél alkalmazható, amelyek a növényvédőszerek környezeti ártalmait próbálják meg kiküszöbölni. Az Akadémia kutatói az Országos Földtani Hivatallal működnek együtt „Az ország természeti erőforrásainak kutatása és feltárása" című programban. A laboratóriumban követett magas nyomású és hőmérsékletű folyamatok elemzésével a Föld történetében is végbement folyamatokhoz hasonló körülményeket állítanak elő. így bizonyos elméleti következtetések vonhatók le, ezeknek a földtörténeti kutatásokkal való ösz- szevetése ad alkalmat bizonyos nyersanyagok, köztük a mind értékesebb ritka földfémek sűrűsödésének, koncentráltabb előfordulásának valószínű helyeire, illetve migrációs (vándorlási) folyamatainak mélyebb vizsgálatára. A fontosabb programok közé tartozik a tárcaszintű számítástechnikai program is. A világ élvonalában járó szovjet tudománytól, illetve annak művelőitől is sok fontos területen kapunk jelentős segítséget, illetve a közös munkában a magunk rész-eredményeivel is segítünk igen nagy horderejű eredményekhez való köze- lebbjutáshoz. Az ilyen kutatások közé tartozik az is, amelyet az MTA, a Távközlési Kutatóintézet és a szovjet Információátviteli Problémák Intézete végez közösen. A számítógéptechnikán és az információelméleten alapuló tömeges kardiológiai lelet-elemzés korunk egyik legpusztítóbb tömegbetegsége, a szív és vérkeringés megbetegedéseinek leküzdésében jelenthet majd nagy lépést. A program során végeredményképpen eljuthatunk a lelet-elemzésen alapuló „öntanuló" programhoz, sőt, a gépi diagnózis megközelítéséhez is. A kutatások elméleti alapjain és előkészítésén dolgozunk jelenleg. Azt mór most tudjuk, hogy az emberi magasabbrendű idegközpontok működéséhez hasonló gépi folyamat eléréséhez legalább 15—20 év szükséges. Azt is tudjuk, hogy milyen nagyságrendű és szintű komputerre lenne szükség - és azt is tudjuk, hogy ilyen komputer a világon még nincs. De belátható időn belül valószínű ilyen teljesítményű számítógépek létrehozatala, és így a program megoldása is. (A számítógép belsejében végbemenő folyamatnak tudniillik csak a sebessége haladja meg sokszorosan az emberi idegtevékenység korlátáit, viszont annak tényleges nagyságrendjét még nem érte el, ezért is nem lehet még beszélni valóban gondolkodó, azaz önmagát és programját módosító komputerről.) Persze, mindezek csak kiragadott példák - fejezte be a tájékoztatást Bognár Géza akadémikus - a magyar tudomány szerteágazó munkájából. De talán ezek is bizonyítják: nem maradunk el a világ „tudományos forradalmától", és ahol lehet, azonnali kapcsolatot teremtünk az elvont elméleti kutatás és annak gyakorlati alkalmazása között. Szatmári Jenő István
