Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-07 / 97. szám
e Dunántúlt napló 1976. április 7., szerda Egyedül az országban Biztosításjogi kutató központ Pécsett Nemrég nagyszabású sajtótájékoztatót rendeztek az Állami Biztosító vezérigazgatóságán. Erről a Dunántúli Napló is beszámolt. Kevesen tudják viszont, hogy az Állami Biztosító mellett egy tudományos kutatóbázis is működik, mégpedig Pécsett. * Két évvel ezelőtt, 1973. november 30-án a Pécsi Tudományegyetem Állam, és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszéke mellett kutatóbázis alakult a biztosításjog tudományos kutatására és oktatásának fokozására dr. Rudolf Lóránt nyugalmazott egyetemi tanár vezetésével. Munkáját az Állami Biztosító és az egyetem között, 1973. november 30-án létrejött együttműködési szocialista szerződés alapján szervezték meg. Célja, hogy a biztosításjog elméleti, tudományos és az Állami Biztosító gyakorlati — mindenekelőtt fejlesztési — tevékenységét egyetemi szinten mozdítsa elő. Az eltelt két év alatt a tudományos együttműködésnek különböző formái alakultak ki. Ma már elmondható, hogy Pécs és az egyelem nagymúltú tudományos élete egy jelentős alkotói-kutatói központtal gazdagodott. A bázis keretében tudományos munkaközösség alakult, amely dr. Farkas József egyetemi tanár tanszékvezetői közreműködésével, a tanszék más dolgozóinak és külső munkatársaknak a bevonásával tevékeny, kedik. A munkaközösség az együttműködési megállapodás munkatervében előirányzott tanulmányok elkészítésével, időszerű kutatási témák kidolgozásával segíti az Állami Biztosító konkrét biztosításjogi munkáját. Továbbá elemzi a biztosítási jogviszonyok továbbfejlesztésének lehetőségeit is. Ebben az évben a biztosítósra vonatkozó jogszabálygyűjtemény kiadványának előkészítésén is dolgozik. Ezzel a gyakorlati jogászok és biztosítási szakemberek részére kíván fontos segédeszközt nyújtani. A Polgári Jogi Tanszék egyik helyiségében biztosítási archívumot alakítottak ki, ahol - a kutatóbázis mogvaként — a biztosításra vonatkozó jogszabályokat, utasításokat, szabályzatokat, kötvényeket, a külföldi és hazai jogirodalmat gyűjtik és rendszerezik. Az együttműködés egyik sarkpontja a biztosításjog egyetemi oktatásának a korszerűsítése. E célból az Állami Biztosító gyakorlati jogászainak a bevonásával különböző oktatási és egyéb, a témakör iránt a hallgatók érdeklődését és aktivitását fokozó formákat alkalmazzák. Ezzel a bázis kutatói az ÁHami Biztosító megfelelő, magas szinten képzett szakember- utánpótlását is elő kívánják segíteni. A kutatócsoport igen jelentős lépéseket tett nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Mintegy hatvan külföldi biztosítóintézettel, egyetemmel, illetőleg kutatási központtal kezdeményezett levélváltást és szakirodalom cserét. Az így megindult kiadványcsere nemcsak az archívum anyagát gazdagítja, de a tudományos kutatást és az Állami Biztosító nemzetközi gyakorlatát is közvetlenül elősegíti. A tudományos-technikai forradalom fokozódó gépi károkozásainak és, a közlekedés nagy szerencsétlenségeinek a korszakában, a biztosítás egyre inkább az egész társadalom ügye. E fontos jogintézmény magyarországi tudományos kutatása pedig Pécsett, a Pécsi Tudományegyetemen kezdődött és fejlődik egyre jobban. Dr. Lábady Tamás Növényvédelem, környezet védetem Az élelmiszer- termelés erőteljes növelése A védőszerek szerepe, alkalmazása és hatása Az utolsó másfél évtizedben a környezetvédelmet szinte valamennyi ‘ ország a legmagasabb szinten kénytelen kezelni. Mezőgazdaságban jelenleg alkalmazott kémiai anyagoknak a szigorú előírások miatt környezet szennyező hatása az ipari ártalmaktól még elmarad. Az utolsó évtizedben azonban a világ lakosság növekedése élelmezési problémákat okoz. A nagyobb arányú élelmiszertermelés, mely egyrészt a nagyobb termés, termék meny- nyiségét célozza, — másrészt minden más szervezetet, mely az ember elől a végterméket elvenni igyekszik, a legkisebb szinten kell hogy szorítsa. Akik jelenleg a mezőgazdaság bármely területén- dolgoznak az elkövetkező 25—30 évben hasonló népesség növekedés esetén, meg kell hogy kétszerezzék az élelmezésre felhasználható végterméket A különféle műtrágyák, melyek a jelenleg alkalmazott adagnál nem okoznak problémát, a további növekedésnél fokozott figyelmet érdemelnek. Növényvédőszer fel- használás területén- évenként hozzávetőleg 10 százalékos növekedés várható. Baranya megyében az elmúlt 10—15 évben a- növekedés átlagosan 20 százallék körül mozgott. Nagymértékben tudnánk csökkenteni a felhasznált szerek mennyiségét, és ugyanakkor a hatásfokot emelnénk, ha a programszerű védekezéseket, melyek) rendszerint a biztonság miatt feleslegesen többszöri védekezésből állnak, felcserélnénk előrejelzésen ailapuló okszerű védekezésre. Ma azonban- még keveset tudunk ahhoz, hogy biztonságos előrejelzést adjunk. „Ilyenkor a feladat egyértelmű: az elismertek- bővítése, megfelelően biztonságos előrejelzési módszerek kidolgozása, ami a munka ésszerűsítésének feltételeit megteremti." (Benedek Pál 1974.) A növényvédőszer mennyiséggel és választékkal arányosan nem szabad növekedni a társadalmi veszélynek. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb problémát okozott a ki- juttatási technológia. A helytelen technológiával kijuttatott vegyszerek — főleg a gyomirtás területén használatosak — szembetűnő változásokat idéznek elő rövid időn belül a növényzeten. A helytelen technológiával kijuttatott szerek néha több kilométer távolságra is elsodródhatnak a légáramlat segítségével. A növényvédő szakemberek jelentőségének a technikai szinthez tudásban, és szám- szerint növekedni kell. „A rendelkezésünkre álló növekvő vegyszerválaszték ugyanis éppen úgy, mint az egyre fejlődő kijuttatási technika, hozzáértő ember kezében elviselhető veszélyeket jelent a fogyasztóra és a környezetre egyaránt." (Nagy 3. 1976.) Az idézetben az „elviselhető" szó a megengedett szermaradványra utal. A növény- védelemben használt kémiai anyagok helytelen alkalmazás esetén a közvetlen mérgezés mellett olyan elváltozásokat is előidézhetnek a szervezetben melyek csak egy későbbi időpontban károsak. A laboratóriumok ma már roppant kicsi (10—g) szer jelenlétét is kimutatják. A megengedett szer maradványok a jelenlegi tudásunk alapján ilyen kis mennyiségben teljesen ártalmatlanok. A növényvédőszereket mielőtt alkalmazásra kerülnek munkaegészségügyi, élelmezésegészségügyi és környezetvédelmi szempontból vizsgálják. Feltétlenül meg kell említeni, hogy hazánkban a világon elsőként a fenti okok miatt 47 Védekezés nélkül a károsítok a levélzetet és a gyümölcsöt elpusztítják különböző a környezetben és szervezetben felhalmozódó szert vontak ki 1966—1970 között. Anyagok közül a legismertebbek az Aldrin, Dieldrin DDT, HCH. 1975-ben a klórozott szén- hidrogének közül az L2 és L7 porozószer engedély okiratát visszavonták. A kinti készletek azonban az eddigi előírások szerint még felhasználhatók. Visszavonták továbbá a To- nitox és Burgonya G gyomirtószereket mert ezeknél lényegesen hatásosabbak állnak rendelkezésre. Kísérleti szerek közül a Nikecid OC. 10; ZC. 10; OK.10; ZK. 10; és a Zedirox gombaölőszerek, Malnit P. 5, Malnit E., és a Daninon 50 WP rovarölőszereki kerültek visszavonásra. Nagyon lényeges intézkedés amit kormányzatunk tett az, hogy 1970-től szakmai képesítéshez kötötte a növényvédelmi munkák irányítását és végzését. Az elmúlt 5 évben felhasznált növényvédőszer és megmentett érték’ a következőképpen alakult Év Felhasznált vegyszer Megmentett Ft-ban Ft-ban 1971 78 376 000 780 028 000 1972 85 300 000 782 059 000 1973 101 355 000 850 290 000 1974 119 316 000 875 527 000 1975 137 835 000 932 752 000 A növényvédelmet irányitó, valamint a szak- és betanított munkasok száma az elmúlt 5 évben a következőképpen alakult. Év Irányító szakemberek Szak- és betanított száma munkás 1971 91 fő 531 fő 1972 89 fő 738 fő 1973 88 fő 945 fő 1974 82 fő 1155 fő 1975 85 fő 1402 fő Baranya megyében az elmúlt 5 évben a méregraktárokkal kapcsolatos intézkedések nagy jelentőségűek. Országosan első helyen áll a megye az agrokémiai társulások szervezése terén. A megyét 12—14 centrumba lehet sorolni, ahol a technikai és személyi feltételek a kémiai növény- védelem, illetve az ehhez kapcsolódó műtrágya felhasználás magasabb szinten végezhető, az ellenőrzések, szerfelhasználás és a vegyszermaradék vizsgálat megyei viszonylatban könnyebben szervezhető. A felügyeleti és hatósági szerveknek is jóval könnyebb így egy megyét ellenőrizni, átfogni a kemizálás terén. Nyilván felvetődik a kérdés, A legmodernebb védekezés: Helikopter vegyszerrel való feltöltése mennyi mérgezés fordult elő a megyében. 1968-ban 22 személy mérgeződött, ebből pécsi 16 fő. 1970-ben a Wofatox kivonása után, a mérgezések száma évről-évre csökkent, és 1975- ben jelentős mérgezés, mely orvosi beavatkozást igényelt volna nem fordult elő. A mérgezési veszély az esetek többségében a háztáji, ház körüli növényvédő munkáknál fordulhat elő. Környezetvédelmi szempontból Pécs m. j. városi Tanács V. B. 1970. július 10-i határozati javaslata 4. pont kivételével végrehajtásra került. A totális gyomirtószereket, melyek használata után a fák elpusztulhatnak, talajlemosódás, illetve a szer más területre való jutása előfordulhat, a Mecsek egész területén a kisüzemekben a felhasználást korlátozni kell. A Mecseken történő nagyobb mérvű gyomirtás hatására erős talajlemosódás következhet be. Ilyen nagy mérvű növényvédelmi tevékenység mellett természetesen sok szabálysértés is előfordult. A szabálysértések súlyossága nem minden esetben volt kellőképpen mérlegelve. A lazaságokat a közeljövőben megjelenő kormány- határozat rendezni fogja. A modern szerek kijuttatásához természetesen a gépek is évről-évre modernizálódnak, melyek közül az emberi munkát ailig igénylő csávázógép, helikopter ma már mindennapi jelenség a mezőgazdasági nagyüzemekben. Dr. Frank József Műemlékekben gazdag Baranya A zalátai templomfestések Zaláta az Ormánság egyik legszebb községe: hajdani szélmalma, híres halászata s ma is álló gabonás kamrái (egyiket a sellyei múzeum udvarára telepítettük át) régen magukra vonták a néprajzkutatók figyelmét. Ki gondolta volna azonban, hogy az 1834-ben épült templomban is érdekességekre bukkanunk...? Tudjuk, hogy 1770 körül elpusztult egy fatemplom a Dráva áradása miatt. A zalátai reformátusok 1776. áprilisának 28. napján Mária Teréziához folyamodtak engedélyért, hogy maguk építhessenek: ........ és m icsoda is tiltana minket a templomnak építésétől, holott mi faragó emberek lévén, fából minden költség nélkül felépítjük ..." — ezt a templomot is a Dráva áradása pusztította el 1827-ben, így került sor a mai templom állítására, amely kőből és téglából épült. 1975 nyarán a szombathelyi Münnich Ferenc Megyei Művelődési Központ szervezésében előadást tartottam Velemben Vas és Zala díszítőművészeti szakkörvezetőinek, néhány, az ormánsági festett templomokról készített színes diámat látta Pap Gábor, a Művészet c. folyóirat egyik szerkesztője, aki szintén előadást tartani érkezett. Mikor hallotta, hogy más, eddig ismeretlen festett templomokat is találtam Baranyában, megkérdezte: Hát Zalátá- ról tudsz-e? Nem tudtam! A magyarbólyi református lelkész Zalátára látogatott, s felfedezte, hogy az évekkel ezelőtt (!!!) lehullott mennyezeti vakolat alól festett kazetták tűntek elő. Elmesélte az új- petrei papnak, hiszen tudta, hogy annak körzetében is van festett templom, Peterden. Tőle tudta meg 1975-ben Pap Gábor, tőle én, valahol Kő- szegdoroszló határában, a szombathelyiek autójában ... Kissé hosszú és hosszadalmas lánc! Amikor Pécsre visszatérve kimentem Zalátára, az alábbi kép fogadott: Feltehetőleg másodlagosan kerültek beépítésre ezek a festett deszkák, amelyek az 1776 után épített fatemplom meny- nyezetét díszíthették — felsze- gelték a padlásgerendákra, kevesebb deszkát kellett vásárolni, készíteni a stukatur alá ... Persze, most már alaposan körülnéztünk újabb „festett" templomunkban: Kémes, Garé és Tótszentgyörgy példái nyomán figyelmet fordítottunk a padok mellvédjeire is, melyek első pillantásra jellegtelenek — fehérrel és feketével erezett, szürke márványt utánzó olajfesték borítja őket... Igen ám, de a festék alól (ha megfelelő szögben nézzük, surlófény- ben) kidomborodtak egy korábbi festés motívumai... Mivel a Garéban és Tót- szentgyörgyön alkalmazott inf- rafotózás hosszadalmas és drága, itt pedig egy kis szike segítségével szinte magától pereg a felső festékréteg, (Komlóit Ernő pécsi református esperes engedélyével) mechanikus és vegyi kezeléssel tártunk fel egy motívumot, Takáts Árpádnak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya restaurátorának segítségével. Kár, hogy képünk csak jelezni, de érzékeltetni nem tudja a csodálatos tűzű színeket, amelyek elénk tárultak! Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy ez a festés 1834- ben, vagy közvetlenül a kőtemplom építése után került a padokra és a papszékre, s feltárásunkkal egy új (ismeretlen) mester remekeivel lettünk gazdagabbak: sehol az országban nem ismerünk ilyen stílusú festéseket! A kőtemplom hajóját teljesen kitöltő, láthatóan oda szerkesztett bútorzatról van itt szó, nem úgy, mint Garéban, ahol — feljegyzések tanúskodnak erről — a korábbi oratórium padjait állították be az 1830-as években épült új templomba. Reméljük, hogy feltárásunk nyomán hamarosan hozzálátnak az illetékesek a zalátai templom teljes felújításához, hogy újra eredeti pompájában szolgálja ez a műemlékünk is közművelődésünket, s Ormánság idegenforgalmát! Mándoki László múzeumi osztályvezető.
