Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-06 / 96. szám
1976. április 6., kedd Dünantmt napló 3 ÜJ r&mteM m k&zúff rend kininkítdsdrál Két év alatt teljesen újjászervezik Pécs város forgalmi rendjét. Nemrégen jelent meg ugyanis a közlekedés és postaügyi miniszter új rendelete a közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről. A rendelet — az új KRESZ-hez kapcsolódva- az utat fenntartó szervek, tehát a tanácsok és a KPM 'kezébe adja a forgalmi rend kialakításának jogát. Azelőtt a rendőrhatósággal közösen döntöttek az utat fenntartó szervek a forgalmi rend kialakításáról és a táblák elhelyezéséről, most viszont az ideiglenes forgalomkorlátozásokat- például autóverseny — kivéve a fenntartó szerv dönt. Egységes elvek A forgalmi rend kialakítását eddig is szabályozták rendelkezések, de ezek nem voltak egységesek, nem mindig a műszaki feltételek és körülmények alapján történt a döntés, hanem sokszor szubjektív megítélés, ízlés alapján. Az új rendelkezés szerint az egész országban egységes elvek és szabályok alapján alakítják ki a forgalmi rendet. A konkrét esetekben pedig a KPM közúti igazgatóságai és a tanácsok döntenek. Továbbra is kérik viszont a rendőrhatóságok tapasztalatait, s tájékoztatják is a rendőrséget a változásokról. A.forgalmi rend kialakítása egyébként államigazgatási eljárássá vált, ami azt jelenti, hogy tanácsi határozatokkal erősítik meg az újonnan kialakított forgalmi rendet. A pécsi Városi Tanács építési és közlekedési osztálya azt tervezi, hogy két év alatt felmérik az egész várost, terület- egységenként, folyamatosan alakítják ki az új forgalmi rendet. Fontos új vonás az is, hogy nemcsak a forgalmi körülményeket, de a környezet- védelmi szempontokat is figyelembe kell venni a tervezésnél. Pécsett, Üjmecsekalján kezdődnek a változások, ahol az első félév végére tervezi a tanács az új táblák kihelyezését a városban. 1977 végére lényegesen megváltozik a város forgalmának arculata. Fontos szempontnak tartják, hogy olyan útbaigazító táblákat is elhelyezzenek, amelyek segítségével az idegen is köny- nyen megtalálja az egyes városrészeket. A rendelet alapelvei között is szerepel, hogy az útkereszteződések forgalmi rendjét Két év alatt újjászervezik Pécs forgalmi rendjét A Rákóczi út forgalma Pécsett Erb János felvétele úgy kell kialakítani, hogy az úticélok eléréséhez követendő irányokról tájékoztassák a járművezetőket. „Rakéta táblák” kihelyezése Milyen további változások várhatók? 1980-ig valamennyi kijelölt gyalogátkelőhelyet — lakott területen is — teljes szélességében külön is meg kell világítani. Másik lényeges változás — s erre már az új- mecsekaljai rendezésnél példákat is találunk — hogy azokon az útvonalakon, amelyek nem főútvonalak, de valamilyen oknál fogva biztosítani kell rajtuk az elsőbbséget, minden útkereszteződésben elhelyezik az úgynevezett „rakétatáblát", az útkereszteződés alárendelt úttal - táblát. Ahol ilyen nincs — s ez különösen hangsúlyozandó — ott a jobbkézszabály van érvényben. A jobbkézszabályra tehát ezentúl sokkal jobban oda kell figyelni, mert a forgalomszervezők ezt erősítik. Az útvonal rangjának felismerését szolgálja, hogy az útkereszteződés alárendelt úttal táblát csak az elsőbbségadás kötelező táblával együtt helyezik majd ki. Gyakori panasz volt a régi KRESZ-re, hogy túl sok tilalmat tartalmazott. A forgalomszervezési rendelet engedékenyebb, tilalmat ott rendel el, ahol valóban szükséges, kellően indokolt. Például sebesség- korlátozást csak ott szabad elrendelni, ahol kedvező időjárási viszonyok mellett sem volna biztonságos a közlekedés. A 60 kilométer/óránál nagyobb sebesség engedélyezése lakott területen belül olyan magas műszaki követelményeket támaszt az úttal szemben, hogy erre belátható időn belül Pécsett nem lesz példa. Könnyebb a várakozás A rendelet a várakozást is könnyíteni igyekszik. Kimondja, hogy ahol a mozgó forgalmi sáv mellett csak olyan széles sáv marad, amelyiken párhuzamosan haladni nem biztonságos, de állni igen, meg kell engedni a várakozást. Ilyenre kerül majd sor például a 39- es dandár úton. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy ha az útszakaszt — például a Rákóczi út a Kórház tértől a 48-as térig - összehangolt, úgynevezett szinkron lámpákkal irányítják, a gyalogátkelőhelyeket is forgalom- irányító készülékkel kell ellátni. Már meg is rendelték a berendezést a Rákóczi út Jókai utca sarkára. Ebből természetesen következik, hogy nem lesz túl sok gyalogátkelőhely az ilyen útvonalon, különben bedugulna a forgalom. Újdonság lesz, — Jugoszláviában már régen alkalmazzák - hogy ahol nem lehetséges a sávonkénti forgalomirányítás, számítani kell arra, hogy zöldre a szemből jövő balra nagy ívben bekanyarodhat. Ilyenkor viszont a fényjelző készülék lencséjébe nem tesznek nyilat. Sárga jel az úttesten Ahol az utat egyirányú utca keresztezi — például a Janus Pannonius utcát a vízlépcsőnél - a behajtási tilos oldalon a kereszteződés előtt ki kell helyezni a kötelező haladási irányt jelző táblát. Változás az is, hogy azoknál az autóbuszmegállóknál, amelyekbe egyszerre két busz is befér, fel kell festeni a sárga cikcakk jelet. Az új jogszabály kimondja, hogy az utat fenntartó hatóság csak olyan közúti jelző táblát helyezhet el, amelyik szerepel a KRESZ- ben. Másfajta táblák a járművezetőre nem vonatkoznak. Végül egy sokakat érdeklő kérdés: ha a tanács úgy szervezi a parkolást, hogy tél kerékkel a járdán kell állni, köteles a járdaszegélyt úgy kialakítani, hogy arra biztonságosan fel lehessen hajtani. A forgalmi változásokról nyilvántartást vezetnek majd, rendszeresen felülvizsgálják azokat, s ahol szükséges, változtatnak. Nem szabad tehát rutinból közlekedni, figyelni kell az újdonságokat, mert a következő két évben lesz belőlük bőven. Pánics György Emlékezés dr. Berze Nagy Jánosra A baranyai népkincsek kutatója Halálának 30. évfordulója alkalmából dr. Berze Nagy Jánosra, a nagy mese-, néphagyomány gyűjtőre és folkloristára emlékeztek április 2-ón a Janus Pannonius utcai emléktáblájánál, ahol a Megyei Tanács művelődésügyi osztálya nevében Lipenszky István, a HNF belvárosi bizottsága nevében dr. Sulyok András, a Pedagógus Szakszervezet Megyebizottsága nevében Benkö Gyula koszorút helyezett el. A Leöwey Klára Gimnázium énekkara Jandó Jenő vezényletével népdalokat mutatott be. * Az összehasonlító néprajz- tudományokkal foglalkozók északi vonatkozásban a „baranyai Kalevala” gyűjtőjének nevezik. Délszláv vonatkozásban pedig a „magyarok Vük Stefanovic Karadzic-a" jelzővel illetik. A Magyar Irodalmi Lexikon szerint dr. Berze Nagy János: „Az újabbkori magyar néprajz-tudomány egyik legnagyobb alakja." Mindez arról a dr. Berze Nagy Jánosról jelent meg, aki harminc évvel ezelőtt, 1946. április 6-án Pécsett meghalt. De halálának három évtizede után, szelleme még ma is él mindazokban, akik jelenleg is a magyar néprajztudománnyal foglalkoznak. A magyar néprajz szerelmese volt. 1905-ben doktorrá avatásának évében jelent meg: „A hevesmegyei nyelvjárás" cimű tanulmánya, amely Heves megye támogatásával jelent meg. 1907-ben a Kisfaludy Társaság adta ki: „Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szol- nok megyéből" című 584 oldalas, értékes mesegyűjteményét. 1940 tavaszán Pécsett, Baranya vármegye kiadásában látott napvilágot a: „Baranyai magyar néphagyományok" című 3 kötetes néprcjzi műve, több mint 1800 oldalon. Eme gyűjtése 64 baranyai községre terjedt ki. 700-ná| több dallam, 850 dalszöveg, 55 alakos- kodó játék és misztérium, 151 ballada, 500 prózai szöveg, 1400 néphit és népszokásra vonatkozó adat, ugyanennyi tájszó, szólás, közmondás, valamint 270 mese, amit dr. Berze Nagy János összegyűjtött. Dr. Berze Nagy János legértékesebb néprajzi művei csak halála után, Pécsett ma is élő fia: ilj. dr. Berze Nagy János szorgalmazásának eredményeként jelent meg. Ezek közé tartozik a: „Magyar nép- mesetipusok” című kétkötetes, 1407 oldalra terjedő műve. Tulajdonképpen ez volt élete főműve, amelyen 36 évig dolgozott. Ezt a munkáját halála után 11 évvel, a Baranya megyei Tanács V. B. 1957-ben saját költségén adta ki. Művét „Katona Lajos a legnagyobb magyar folklorista emlékének" ajánlotta. Munkájában 1822—1933-ig — tehát 111 év (!) — fellelhető magyar népmesekincs vizsgálatánál 1620 népmesénél ezek indítékait (motívumait), szerkezetét rendszerbe foglalta, részleteiben elemezte és ezzel minden más tudóst megelőzött. Külföldi összehasonlító módszerével a meseanyagot mindenegyes típusnál összehasonlította más népek meséivel és egyéb hagyományaival, 1960-ban jelent meg: „Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából" című műve. Ebben erdélyi székely népmesék, erdélyi és délvidéki csángó népmesék, erdélyi, székely adomák, valamint népmondák szerepelnek. 1962-ben pedig Budapesten jelent meg: „Szőlőszemkirályli" c. magyar népmese-gyűjteménye a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában. Mesehagyatéka 32 mesét tartalmaz, amelyet a nagy gyűjtő fia: ilj. dr. Berze Nagy János, Pákolitz István pécsi költő és Szöllőssy Kálmán pécsi író tett át irodalmi nyelvre. 1969-ben Budapesten jelent meg: „Sárkányölő Sebestyén" c. mesegyűjteménye. Ez 54 magyar népmesét tartalmaz. De dr. Berze Nagy János egyik legértékesebb műve: az „Égig érő fa” c. mitológiai műve, amely Pécsett 1958-ban jelent meg a TIT kiadásában. 1971- ben Pécsett látott napvilágot: a „Magyar népdalok dr. Berze Nagy János hagyatékából" c. gyűjteménye, dr. Hegyi József szerkesztésében. Munkássága elismeréséül a Pécsi Pedagógus Szakszervezet Nevelők Háza a Janus Pannonius utcában márvány emléktáblát állított neki. Szülőfalujában és Baranya megyében általános iskolák inévadója lett. Szülőfalujában, Besenyőteleken a róla elnevezett iskola előtt szobrot állítottak emlékére. Azokban a gimnáziumokban ahol tanult, emléktábla hirdeti nevét. Utcát neveztek el róla Pécsett, Egerben, Gyöngyösön, Szekszárdon. Gyöngyösöm 1971- ben az állami általános gimnázium vette fel nevét. Pusztai József A „nyughatatlan” ember "TPÍz évvel ezelőtt szak* munkástanulóként Pécsett az Építőgépgyártó Vállalatnál sajátította el a szakma gyakorlati tudnivalóit Bogadics János lakatos. Vizsgázott és azóta is itt dolgozik. — Tanulóéveim alatt megkedveltem ezt a gyárat és amikor szakmunkás lettem úgy határoztam: itt maradok - mondja. — Jó munkóskollektívát találtam, fiatalokat is, KISZ-szervezetet, miért mentem volna máshova? Amikor a katonaságtól leszerelt — a határőrségnél teljesített szolgálatot - ismét ebbe a gyárba jött vissza. — Úgy érzem, hogy jól választottam újra. Megbecsülnek, én pedig igyekszem a tőlem telhető legjobb munkát végezni. Az üzemben olyan embernek ismerik, aki nemcsak a saját munkájával törődik, hanem igyekszik megismerni a gyár egészének életét. — A termelési eredményeink mindig megfelelők voltak, de gond is akadt — mondja. — Egyrészt eléggé sokat kellett túlóráznunk, hogy időben tudjunk szállítani. Aztán számos esetben a munkafegyelem sem volt az a „jajde szilárd". Például néhány fiatal ha jött a tavasz, a nyár, a jó idő, bizony késve érkezett műszakra.. . Azon kezdtem gondolkozni, hogy miként lehetne a szervezettséget növelni az üzemrészben. Jónéhány szocialista brigád dolgozott már, de még számosán voltak, akik nem tartoztak brigádokhoz . . . Újabb szocialista brigádot kellene szervezni, gondoltam. Beszélgettünk erről, aztán 1974- ben megalakult a Kilián György brigád. . Öt választották brigádveze- tőül. — Javult a munka? — Igen. Brigádunk — többségében fiatalokból áll - az elmúlt éves tervét és felajánlást is túlteljesítette és jóminőségű munkát végzett, Kiérdemeltük a szocialista brigád címet. Tettünk társadalmi munkafelajánlást is. Több mint százmillió forintos beruházással a Nagyárpádi úton épül az új gyártelepünk — mi már ott dolgozunk — egy spodpá- lya építéséhez járulunk hozzá. Kértük a többi szocialista brigádot is, segítsenek. A salakot már elegyengettük, folytatjuk a munkát. Arról beszél, hogy jobb, szervezettebb lett a munka. Korábban gond volt az anyagellátással, most már javult, így aztán jelentősen lecsökkent a túlórák száma is. Helytállni a termelő munkában, összefogni a brigádtevékenységet, 1972 óta a KIS7- vezetőségnek is tagja . . . — Szívesen dolgozom a KISZ- ben, a szervezési munkát bízták rám. Folyik a politikai oktatás, rendezünk szellemi vetélkedőket, balesetvédelmi vetélkedőket .. . Számos rendezvényt a szakszervezettel közösen. Most éppen egy kirándulás szervezésén munkálkodunk . . . Kedvvel végzem a társadalmi munkámat is, ha nem így lenne, nem csinálnám. Nyughatatlan a természetem, meg aztán úgy érzem, hogy a kötelességnél többet kell tenni, különösen annak, aki párttag. Az elmúlt évben lettem párttag, egyik ajánlóm a KISZ volt . . . Munkája mellett elvégezte az ívhegesztői tanfolyomot, most a lánghegesztői tanfolyamra készül. — Tervem a technikum esti tagozatára beiratkozni is, de ez még egy kissé arrébb van. Nős vagyok, egy kislányunk van, most várjuk a második gyermeket. Albérletben lakunk, — remélem, előbb-utóbb kapunk lakást, mert a továbbtanuláshoz megfelelőbb lakás- körülmények is kellenek. Már régen vége a műszaknak, siet haza, mert „otthon is segíteni kell a házimunkában". Befejezve a beszélgetést, találkoztam a gyár igazgatójával is. íróasztalánál ült, írást tanulmányozott. — Az élüzempályázaton dolgozom — mondta. — Az elmúlt év jól sikerült, például befejezett termelési tervünk 59 millió forint volt, — a tény pedig több mint 64 millió és mindezt 95%-os munkóslétszámmal. Eredményes munkát végzett a gyár kollektívája, különösen jól dolgoztak a szocialista brigádok. Mondom, hogy az egyik szocialista brigádvezetővel éppen most beszélgettem. — Az ő munkájuk is hozzájárult a terv túlteljesítéséhez. Megpályázzuk az „Élüzem" címet . . . Garay Ferenc
