Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-06 / 96. szám

■ Amatörök fóruma S zenvedélyes viták, bizta­tó kísérletek s a közön­ség egyre növekvő ér­deklődése jellemzi amatőr mű­vészeti mozgalmunk jelenét. Néha ugyan a statisztika jelzi némely szakág apályát, sze­rencsére túljutott e mozgalom azon, hogy valóságos értékét az együttesek pillanatnyi szá­ma határozza meg. S ez na­gyon is fontos. Mert nem arról kell beszélnünk ma már, hogy az amatőr együttes léte az ér­dem. Éppen a mozqalom hű­séges együttesei állították a mércét azzal, hogy presztízst szereztek, teret vívtak ki ma­gáknak a művészeti élet egé­szében. A szemlélőre szebb és nehezebb dolog vár tehát - a minőséq meghatározása. A minőség egyik fontos mu­tatója e mozgalom közösségi jellege. Akár a versmondók, szólótáncosok, énekes szólis­ták köréből vesszük is a pél­dát, többnyire azt tapasztaljuk, hogy egy irodalmi színpad, eqy néotánccsoport vagy egy kórus ..bocsátotta" útra a szó­listát. Éppen ezért sikere, vagy sikertelensége sem magánügy csupán, izgulnak, szurkolnak érte .,. S ebben a közösségi ,,mikroklímában" lehet honos igazán a kritikus szellem, az őszinte társiasság. Az együttes belső „zsűrizéseinek" szigo­rúsága, következetessége a legjobb fedezete annak, hogy a csoportok képesek legyenek a (közös produkció önértékelé- séie is. S talán ezért is van az, hogy a produkció teremtő közösség és a közönség egyre jobban közelít. Amit e gazdag mozgalom sokszínű formanyelvén tolmá­csolni akar az nem „műked­velő széplelkek” ügye, hanem társadalmi, politikai indíttatá­sú mondanivaló. S csak az ilyen produkciók képesek arra, hogy megteremtsék a folyto­nosságot, hogy szerves részévé váljanak azon útnak, amelynek mérföldkövei például a reform­kor haladó nemzeti gondola­tait hordozó dalegyletek, avagy a két világháború közötti pro- letárköltészetet és politikai is­meretterjesztést egyaránt föl­vállaló munkásszínjátszók nagy alkotásai voltaik. A jelen természetesen nem ad okot a felhőtlen derűlátás­ra, miként ez a győri Műhely ’76 vitáin is kiderült. A viták ellen természetesen kár lenne hadakozni, a felvetett kérdések viszont csak a színpadon és a pódiumon kapnak végső fele­letet. A tapasztalatcserék rend­kívül sok gondot állíthatnak reflektorfénybe, és sok értékes eredményt összegezhetnek. Bí­zunk abban, hogy a televízió Közművelődés — közelről soro­zata ezekből iónéhányat az or­szágos közvélemény elé tár majd. A legfontosabb mégis az, hogy az amatőrökről szóló vitákban mind többször pro­dukciók formájában fejthessék ki véleményüket az együtte­sek. Magyarán: még több, még hasznosabb szereplési al­kalom kellene. Még több fó­rum! Szétrobbanhatnak for­mák, kezdődhetnek merész út­keresések, fittyet hányhatnak konvencióknak, a szereplés igénye, a tops öröme sohasem mellőzhető. Természetesen sok­féle szervezett, akciószerű ren­dezvényt, pályázatot, fesztivált és találkozót említhetnénk, amelyik mind azt bizonyítja, hogy néni vagyunk híjával a megméretés alkalmainak. Félő azonban, hogy mindig az él­mezőny jut a rangos pódium­hoz, s nem minden szakágban biztosított a továbblépés lehe­tősége, a feljutás módja, az előrelépés „zöld útja". Az amatőr művészeti mozgalom­ban különösen veszélyes az, ha valamelyik együttes úgy véli, hogy bérelt helye van az élvo­nalban. Ügy vélem, nemrégiben a Dunántúli Napló nagyon is tu­datosan hozta fel a somogyi művészeti szemlék példáját. Az úgynevezett „felmenő" rend­szerű - körzeti, járási, megyei s esetlegesen országos — sze­replési alkalmakra épülő (szemle nem minden megyében vált be. S nem is állítható, hogy az egyedüli mód. De Somogybán — jó két évtizede — bevált már. Az együttesek számítanak rá, készülnek rá. S néhány év apálya után egyre inkább (ké­szül rá a közönség is. Igaz, nem egyszer szó esett már ar­ról, hogy talán eljárt fölötte az idő, változtatni kellene raj­ta. Egy bizonyos, ha némely vonásában módosításra szorul is, alapjában véve nehéz lenne jobbat kitalálni. Évről évre új tartalékok tá­rulnak fel. Új együttesek je­lentkeznek, „alvónak” vélt kis községekben támad fel a sze­replési kedv. Az elmúlt évi mű­vészeti szemle mintegy négy­ezer amatőrt mozgatott meg a megyében, s az idén ez a szám növekedni látszik. Csak néhány példa a kaposvári és a siófoki járásból. A Kapos menti községek közül talán Eaté volt az egyedüli amelyik hosszú évek óta nem nevezett a szemlére. Az idén irodalmi színpaddal, s néptánc együt­tessel jöttek, Nagyberényben páva-kör alakult, Kőröshegyen irodalmi színpad. S a nagy­községek, ahol legszembetű­nőbb volt az amatőr mozga­lom visszaesése, éledni látsza­nak: Igái és Tab például. A szemle önmagában véve mégsem ad okot a teljes elé­gedettségre. Anélkül tehát, hogy értékeit megszüntetnénk érdemes gondolkodni, főleg a szakági vezetőknek a jobb hasznosításán. Úgy vélem, egy- egy szemle-periódus tapaszta­latainak feldolgozása, a moz­galmi, művészeti értékek fel­mérése még korántsem olyan eredményes és következetes mint amilyenre egy ilyen nagy­szabású akció lehetőséget kí­nál, Még szorosabban, még szervesebben (kellene ráépül­niük minderre a továbbképzé­seknek is. Természetesen min­den szemlét bíráló bizottság néz végig, s tartanak utána értékelést is. Azon is érdemes gondolkod­ni, hogy az évenként ismétlődő szemlék még jobban kapjanak aktuális tartalmat a sztereotip egyformaság helyett. Hiszen a tavasz a politikai társadalmi ünnepek időszaka. Jó ha össze­találkozik a kettő. Mert nem azért kell létrehozni — teszem ezt — egy irodalmi színpadot, lioqy a községi ünnepélyeken műsort adjon, hanem úgy kell működtetni, hogy az ünnep köszöntésére is méltó legyen. S ez már minőségi különbség! A viták alapkérdése úgy hi­szem eldőlt. Az amatőr művészeti mozgalom nem o hivatásos ellenére, s mégcsak nem is pótlására létezik. Igaz ugyan, hogy nincs merev határ, s nem egy irodalmi színpad „nevelt" hivatásos művészt. Ez erénye mindenképpen, de nem a lényege. Közösségi jellege, értékgyarapító és értékadó sodrása alkalmassá tette orra, hogy közművelődési rendsze­rünk szerves része legyen. S az a tény, hogy mégis van vitat- koznivalónk róla, mindenképpen súlyát, fontosságát jelzi. Tröszt Tibor Készülődés a KISZ- kongresszusra Lezajlottak a városi, járási, nagyközségi küldöttgyűlések Szerte az országban 800 ezer ifjúkommunista munkájának mérlegét vonták meg az elmúlt hónapokban megtartott mintegy 23 ezer alapszervezeti taggyű­lésen, KISZ-vezetőséget válasz­tó küldöttgyűlésen, az üzemi, intézményi, tanintézeti KISZ-bi- zottságot választó küldöttgyű­lésen. A KISZ IX. kongresszusát előkészítő tanácskozások sorá­ban április 4-ig lezajlottak a városi, járási, kerületi, vala­mint nagyközségi küldöttgyűlé­sek is, amelyeken nagy felelős­ségtudattal, élénk,, alkotó viták után fogadták el a KlSZ-mun- káról szóló beszámolókat és összegezték a KISZ KB vitára bocsátott Jjongresszusi doku­mentumaival kapcsolatos észre­vételeket, javaslatokat. Az elő­készítő munka eddigi tapaszta­latairól Erdős Endre, a KISZ KB megbízott osztályvezetője nyilat­kozott. — A KISZ májusban sorra kerülő IX. kongresszusára való felkészülés tartalmát az MSZMP XI. kongresszusának határoza­tai adták. Célja,, hogy szerve­zeteink megvizsgálják: meny­nyiben vált a KISZ hatékonyabb és aktívabb kommunista, poli­tikai tömegszervezetté, sikerült-e az ifjúsági rétegek sajátossá­gai szerint árnyalni munkánkat, s hogyan vettünk részt a fiata­lok nevelésében kialakuló tár­sadalmi munkamegosztásban. Az eddigi előkészítő munkát si­keresnek minősíthetjük. — A KISZ-bizottságok és ve­zetőségek újjáválasztása is jó alkalom arra, hogy tovább ja­vítsuk a testületi vezetés szín­vonalát. Ebben a kádermunka feladatairól szóló KISZ KB-ha- tározat az irányadó, amely nagy súlyt helyezett a tervszerű, tudatos, folyamatos kádermun­kára. Tapasztalataink szerint a KISZ-vezetőséget választó kül­döttgyűléseken, de a most le­zajlott városi, járási, kerületi küldöttgyűléseken is olyan ifjú­sági vezetőket választottak meg, akik aktívan dolgoznak a mozgalomban, készek és képe­sek kommunista szellemben ne­velni a fiatalokat, jól ismerik és jól képviselik a párt politikáját, példamutatóak annak megvaló­sításában, legjobb képességeik szerint képviselik az ifjúság ér­Virágokkal borítják be a szovjet hősök sírjait Erb János felvétele Szentlőrincre ötszáz fiatal jött el a pécsi járás harminc falujából zászlókkal, virágcsok­rokkal. Kilenc órakor megkez­dődött a felvonulás a Fő ut­cán. Délszláv és magyar ru­hákba öltözött lányok, piros selyemzászlós úttörők menetel­tek. A Hősök terén ünnepi be­szédet Gyenis Pál, az MSZMP Pécs járási Bizottságának első titkára mondott. Koszorúzás után felavatták Szergej Nyiko- lajevics Mihajlov repülőkapi­tány márvány síremlékét. A ka­pitány 1944 decemberében halt meg Cserdiben. Sírja gondo­zását az úttörők vállalták, ün­nepélyes keretek között több mint ötven új KISZ-tag tett fo­gadalmat. Az ifjúsági kultúr­műsorral zárult délután a prog­ram. A legjobb KISZ-tagoknak, alapszervezeteknek egy Kiváló ifjúsági vezető, két aranyko- szorús KISZ-jelvényt, hét KISZ KB dicsérőlevelet, 25 elismerő oklevelet adtak át. Vasárnap — április 4-én több százan gyülekeztek a fel- szabadulási emlékmű körül. A zenekar indulókat játszott. Tíz órakor díszsortűz jelezte a ko­szorúzás kezdetét. Elsőként a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága képviseletében dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára és Lukács János, a Pécsi városi Pártbizottság el­ső titkára helyezett el koszo­rút az emlékműnél. A Baranya megyei és a Pécs városi Tanács koszorúját Horváth Lajos me­gyei és Wieder Béla Pécs vá­rosi tanácselnök helyezte el. A Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa képviseletében Neubauer József vezető titkár és Szili József titkár koszorú­zott. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, vala­mint a Magyar Úttörők Szö­vetsége Baranya megyei Taná­csa koszorúját Sarkadi Nagy Barna megyei első titkár, Komlódi Józsefné városi első titkár és Vér László, a szövet­ség elnöke kísérte az emlék­műhöz. A Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága koszorúját Krasznai Antal megyei és Gergely László városi titkár helyezte el. Ka- szorúztak a fegyveres testüle­tek képviselői, majd a vállala­tok, intézmények vittek virágot az emlékműhöz. Az ünnepség az Internacionáléval ért véget. * Tizenegy órakor a központi temetőben, a szovjet hősök emlékművénél helyeztek el ko­szorúkat. A katonai tisztelet- adás után az MSZMP Baranya és Pécs városi Bizottsága, a Baranya megyei és Pécs városi Tanács, a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsa, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága és a Magyar Úttö­rők Szövetsége Baranya me­gyei Tanácsa, a Hazafias Nép­front, a fegyveres testületek, a Baranyában tartózkodó szovjet komszomolisták képviselői ko­szorúztak, majd elhelyezték a síroknál a kegyelet, a hála vi­rágait az üzemek, gyárak, in­tézmények, iskolák, hivatalok dolgozóinak küldöttei. * • Koszorúzások április 4. alkalmából • KISZ-fogadalomtétel Szentlőrincen dekeit, egész magatartásukkal kivívták a KISZ-tagok bizalmát. Előzetes becsléseink szerint a területi KISZ-bizottságokban is javult a munkás-, a szövetkezeti és a tanuló fiatalok aránya. A vezető testületekben ugyancsak javult a leányok és a fiatalasz- szonyok aránya. Az országos előkészítő munka utolsó állomásához érkeztünk: április 18-ig mindenütt lezajla­nak a megyei, illetve budapesti küldöttgyűlések, amelyeken elemzik az eddig végzett mun­kát, megvitatják a kongresszusi dokumentumokat, megválasztják a KISZ-bizottságot és a pénz­ügyi ellenőrző bizottságot, vala­mint a kongresszusi küldötteket — mondotta végezetül Erdős Endre. Dr. Nagy József és Lukács János megkoszorúzzák a felszabadu­lási emlékművet Felszabadulási ünnepségek Callaghan lett Nagy-Britannia áj miniszterelnöke Leonard James Calla­ghan lett az Angol Mun­káspárt új vezére és hétfő délután hat órától Nagy- Britannia miniszterelnöke is. A Munkáspárt vezérvá­lasztásának harmadik, egy­ben döntő fordulójában — amelynek eredményét hétfő délután négy órakor hir­dették ki a parlamenti frak­ció tagjai előtt - a szava­zásra jogosult képviselők közül 176-an szavaztak a hatvannégy éves eddigi kül­ügyminiszterre, míg vetély- társa, a 62 éves baloldali Michael Foot fogdalkozta- tósügyi miniszter 137 voksot kapott. Harold Wilson, Anglia miniszterelnöke, hétfőn né­hány perccel tizenhét óra után visszaadta miniszter- elnöki megbízatását II. Er­zsébet királynőnek. Az ural­kodó magához rendelte Callaghant. Callaghan este negyed hétkor átvette a miniszter- elnöki megbízatást II. Er­zsébet királynőtől. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 96, szám 1976. április 6., kedd Ara: 80 fillér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents