Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-04 / 94. szám
1976. április 4., vasárnap Dunántúli napló 5 Hogy kevesebb legyen a fehérbotos ember A vakság megelőzésében mindenkinek jut feladat Beszélgetés dr. Takáts István egyetemi tanárral fs azokban az esetekben, amikor az orvos tehetetlen...? Kétségtelen, hogy vannak szemészeti fejlődési rendellenességek, örökletes szembajok, az öregedéssel együttjáró, sokszor vaksághoz vezető szembetegségek, melyekkel szemben a szemorvos is keveset vagy semmit sem tud tenni. Nagyobb számúak azonban azon szemészeti megbetegedések, sérülések stb., melyek részben megelőzhetőek, részben kellő időben kezdett kezeléssel meg- gyógyíthatóak. Az Egészségügyi Világnap alkalmával kérjük mi, szemorvosok a társadalom és egyes tagjainak segítségéi közös célunkhoz, hogy kevesebb legyen a fehérbot, mely tétován kopog a világtalan előtt a számára örök sötétségben. — Mikor kell kezdeni a megelőzést, és mit értünk ezen? Az anya vigyázó szeme kell, hogy észrevegye, gyermeke látása nem kielégítő vagy kan- csalit. Kettő-hároméves kortól már meg tudja a szülő állapítani, hogy gyermeke két szemének látása egyforma-e, ha az egyik szemét eltakarja. Ezt a módszert mint szemorvos egész életre mindenkinek tanácsolom. Hasonlítgassuk össze gyakran két szemünk látását úgy, hogy felváltva csukjuk be vagy takarjuk el. Ha ezt megtennénk, nagyon korán kiderülne egy-egy betegség, és kellő időben eredménnyel gyógyítani tudnánk. Óvodai szűrések, iskolai szűrések elsősorban orvosi, szemorvosi feladatok. Erről most csak annyit, hogy szakemberhiány miatt alig van, vagy csak akadozva történik. — A megelőzés kérdésében ismét a szülőkhöz apellálok. Nem lehetünk eléggé óvatosak: például a kisgyerek lerántja az asztalterítőt és szemébe dől a forró folyadék, mosószer loccsan a szemébe, üvegpohárral elesik és szilánkja átvágja a szemét, meszesgödörbe esik építkezésnél és még sorolhatnám a tragikus kimenetelű eseteket. Nagyobb gyerekek kővel dobálóznak, hegyes botokkal vívnak, csúzliba tett U-szöggel kilövik társaik szemét. Sajnos, még mindig van légpuska, amely gyerek kezébe kerül. Természetesen nem akarjuk azt mondani, hogy a gyereket kalitkába tartsuk. Ezt úgysem tűrné, és hátrányos lenne szellemi és testi fejlődésére. De igenis, saját egészség- ügyi kultúránk fokozásával és józan ítélőképességünkkel ki kell oktatni a gyermeket játékszereinek, akár éles eszközeinek megfelelő használatára. — De nemcsak gyermekeket érhet baleset... Felnőttek gyakran nem használják az előírt védőszemüveget egyes munkakörökben. Nagyon gyakori, hogy az otthoni barkácsolás közben sérül a szem, ahol nincs védőszemüveg. A nagyarányú és örvendetes építkezés egyik szomorú velejárója a szem mészsé- rülése. Ez, mint lúgos anyag, a leggyakoribb és legsúlyosabb vegyi ártalom, mely kellő elővigyázatosság esetén sokszor elkerülhető lett volna. A gépkocsik szaporodásával egyre gyakrabban fordul elő közlekedési balesetnél a szélvédőüveg, szemüveg, okozta súlyos szemsérülés. Reméljük, a biztonsági öv kötelező használata javítani fog ezen. A távolról sem teljes felsorolásban utoljára hagytam az ittas állapotban elszenvedett szemsérüléseket. Nem igaz az a mondás, hogy „a részeg ember a Szűz Mária kötényébe esik", de beleesik a faágba, amely kiszúrja a szemét vagy éppen szesztestvére késeli meg, avagy úgy vágja szembe, hogy az egészen vérrel telődik meg és véglegesen megvakul. Mindezek megelőzése csak az egyén rendezett életvitele, az előírások betartása és a társadalom ösz- szefogása útján történhet meg. — Társadalmi összefogás? Kinek milyen szerep jut ebben? — A gyógykezelés és a gondozás elsősorban szemorvosi feladat Ennek első feltétele a kellő számú szemorvos. Sajnos, A munkahelyeken is vigyázzunk szemünk épségére I A védőeszközök használatának mellőzése súlyos sérülések okozója lehet porodtak az érmegbetegedések, gyakoribb lett a cukorbaj és az ezekhez társuló, nemegyszer vaksággal járó komplikációk. Ugyancsak az életkor hosszabbodása miatt több a zöldhályogos betegünk, bár ezek állapota a beteg és a szemorvos szoros együttműködése mellett stabilizálható. Nem így sajnos az érelmeszesedéshez társuló ídeghártya elfajulások. sodik csomagolt égőt megfordítani, így nem az öblös felük szorul össze a futószalagon a szállításnál, lényegesen kevesebb a törés, öt hónapig az ötletek tucatjaiból fejlesztették ki ezt az egyszerű, szellemes megoldásit A csomagoló gép mindent tud, a szerkesztők azonban, mint mondják még kénytelenek tanulni a csomagolástechnikát Előfordult, hogy a gép nem volt hajlandó csomagolni. Úgy viselkedett, mintha lelke lenne. A dobozi más késekkel vágták, a gép megérezte, s átállítást követelt... Kéttucatnyi rajzasztal egymás hegyén-hátán, a szerkesztési osztály hirtelen nőtt kamasz a Sopianában. Szerettem volna a rajzasztalokon megnézni; s aztán megírni néhány itt született ötletes megoldást, mégis jobban örülök a sztori nélküli riportnak: csak nagy értéket őriznek hétpecsét alatt. S ez Magyarországon születik a tervezők fejében .,. Lombosi Jenő Mindent tudó gépek Az Egyesült Nemzetek Szövetsége keretében működő Egészségügyi Világszervezet minden évben április 7-én tartja az Egészségügyi Világnapot, melynek idei jelmondata: „Előrelátással a vakság megelőzéséért". A vakság, az élő ember örök éjszakája, tragikus egyéni katasztrófa és súlyos társadalmi probléma. Becslések szerint ma a világon 10—15 millió vak ember él. Sajnos, a vakokról már csak gondoskodni lehet, mert az esetek legnagyobb részében állapotuk végleges. A szocialista Magyar- ország számos intézkedést tett a vakok egyéni életének megkönnyítése érdekében, és 1971 óta havi személyi járadék formájában anyagi támogatóst is nyújt nekik. Ez a jelmondat igen sok feladatot jelent. Vajon, hogyan csoportosíthatók ezek, s konkrétan milyen feladatokról is van szó? Dr. Takáts István szemész professzor válaszol kérdéseinkre. msm — Ránk elsősorban a jel mondat kifejezte feladat vár megelőzni a vakságot, sót, tovább megyek, megelőzni mindkét, vagy akár csak az egyik szem csökkentlátását. Ezt várja tőlünk a fejlett társadalom, a társadalmi és egyéni progresszió. Egyre több az olyan munkakör, amelynek betöltéséhez mindkét szem látása szükséges, de ne gondoljuk, hogy a feladat csak a szemorvosé. Szerepet kell vállalnia ebben a genetikai tanácsadástól kezdve a szülőnek, óvónőnek, nevelőnek, társadalmi szerveknek, balesetvédelmi intézményeknek, egészségügyi felvilágosításnak, üzemorvosnak és minden embernek magának embertársáért és önmagáért. Közös feladatainkat a következőképpen csoportosíthatjuk: szűrés, megelőzés, gyógykezelés és gondozás. Mind a négy feladatkörben a szemorvosnak jelentős szerepe van, de főleg a szűrés és megelőzés területén várja a legnagyobb segítséget a társadalomtól, illetve annak egyes tagjaitól. A Nagyvárad téren épül a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 szintes, 89 méter magas tömbje. A csupa üveg homlokzatú építmény burkolása befejezéséhez közeledik, a térre néző homlokzat óarany színű, fényvisszaverő belga üveg és magyar gyártmányú kopilit üveg kombinációjából készül. a szemészet az úgynevezett hiányszakmák közé tartozik. Különösen rossz a helyzet szemorvosi ellátottság szempontjából Pécsett és Baranyában. Számos állás betöltetlen, így az alapellátás nyújtásában is nehézségek vannak, nemhogy a kívánatos különböző szűrővizsgálatokat elvégezhetnénk. Annái inkább kérjük, hogy a betegek minél előbb jelentkezzenek panaszaikkal szemorvosnál, akik így eredményesebben tudják a betegséget gyógyítani. Vannak szembetegségek, melyek állandó gondozást igényelnek. A látás, ha még bizonyos mértékben csökkent is, annál hosszabb ideig tartható meg, minél inkább betartja a beteg a szemorvos előírásait, tanácsait, és rendszeresen megjelenik az ellenőrző vizsgálatokon. A vakság elleni küzdelemben vannak objektív nehézségek. Az életkörülmények megváltozása következtében szaNehezebb dolgom csak kevésszer volt: amiről legjobban szeretnék írni, ami a riport magva lehetne hétpecsétes titok. Elégedettebb, egyszer talán leírhatom, büszkébb is ritkán voltam. Az Egyesült Izzó RT-ben folyó tervező munkáról nem lehet a nagyvilágba fecsegni: a világcégek sok mindent szeretnének amúgyis megtudni hazánk egyik legnagyobb vállalatának tervezőasztalain levő gyártmányfejlesztésről. Nem is lehet vitás: az EIVRT az elmúlt napokban fejlesztésre Magyarország éves nemzeti jövedelmének egy századát kapta, a vállalat kész gyárakat képes exportálni, termékei a világ minden táján ismertek ... A tervező- és szerkesztő osztály elrontott rajzai nem kerülnek papírkosárba: zúzdában semmisítik meg őket. A szerszámgépek kilónkénti világpiaci ára átlagosan három dollár körül van, a numerikus vezérlésű szerszámgépeké ennek a duplája, a vákuumtechnikai gépek kilójáért pedig a 11 dollárt is megadják. Az EIVRT pécsi gyárának tervező osztálya most formálódik: ma már negyvenhetén dolgoznak itt, többségükben fiatal emberek, diplomájukon még alig száradt meg a tinta. Férfiak, -nők — mérnökök, üzemmérnökök, műszaki rajzolók. Az osztály két esztendő alatt háromszorosára nőtt, a távolabbi tervek szerint 200 fős tervező intézetté fejlesztik. Váradi Imre, az osztály vezetője, tizenhat esztendeje dolgozik a Sopianában, most minden eddiginél nehezebb feladatot kapott: élelmiszer- ipari gépek helyett vákuumtechnikai gépeket terveznek irányítás alatt, ugyanakkor fiatal munkatársaiból alkotó közösséget kell formálni, ahol mindenki olyan munkát végezhet, amely megmozgatja fantáziáját, amihez kedve van. Az anyagi lehetőségek nem túl nagyok — az osztályvezető mégis azzal búcsúzott a -napokban távozó tehetséges beosztottjától1: három év sem kell és visszajössz ,., Hat esztendeje kapott az osztály hasonlóan nehéz feladatot: konzervipari és üdítőitalt gyártó gépeket gyártottak akkoriban: kész terveket kaptak. Legfeljebb az volt a feladat, hogy 1,5 tonna/óra- teljesítményű gépek termelését 2 tonnára növeljék. Ezután azonban 4,5 tonnára kellett a bor- sókonzerv készítő gép teljesítményét növelni, ekkor már csak új konstrukció jöhetett számításba. A félkilós konzerva tervezőasztalon • Európában egyedülálló • Tervezőintézet a Sopianában • A nokedliszaggatónak nem kell zenélnie dobozból 18 ezer darab futott keresztül óránként a- gépen. Az egyik legkomolyabb fejlesztés volt ez a Sopianában. Az NDK-ban, Csehszlovákiában számos gép kifogástalanul működik. Váradi Imre 1957-ben végezte el a műegyetemet, aztán három év múlva mégegy- szer beiratkozott, s elvégezte a gazdasági mérnöki szakot is. Ekkor alakult ki szemlélete, amely ma a szerkesztési osztály ars poeticája: a fejlesztés akkor fejeződik be, amikor azt mondhatjuk, hogy: bár lehetne még tovább finomítani, de az ebből származó előny nem éri meg azt a költséget, amibe kerül. Nem könnyű ezt az ötletgazdag fiatalokkal beláttatni, korszakalkotó ötletét senki sem szívesen dobja el, csak azért mert sokba került. Azt mondja az osztályvezető: a no- kedlit gyártó szakajtónak nem kell feltétlenül zenélnie, a felhasználó csak azt fizeti meg amiből haszna van. Nos amikor Pécs elnyelte az IZZÓ-l, ahogy itt a lokálpatrióták állítják, Nagykanizsán megnézték a vállalat legnagyobb gyárát. A gépekről szemvillanásnyi idő alatt kerültek le az égőburák. Percenként 1100 darab. Váradi Imre kijavította akkor a gyárvezetőt: úgy gondolja, hogy óránként .. . ? Nem,, Percenként S éppen azért mutatták meg a pécsieknek, hogy szerkesszenek ehhez csomagolót, mert hiába a nagyteljesítményű gép, ha nem győzik a kézi csomagolást. Európában eddig nem sikerült megfelelő teljesítményű csomagológépet konstruálni. A tervezők legnagyobb réme, ha csak alkalmazkodó tervező feladatot kapnak, vagyis kullogni kénytelenek az eseményekkel. A csomagológép kezdeményező fejlesztés kell hogy legyen: kisebb átalakítással akár szappant, fogkrémet is képes csomagolni. Kizárólag izzó csomagolására nem lett volna érdemes megtervezni, legyártani. Az osztályvezető a legújabb konstruktió modelljét mutatja, a szerkesztők sokszor a rajzról nem tudják eldönteni jól működik-e, ilyenkor kénytelenek megcsinálni a gép kísérleti példányát, hónapokig gyakorolnak rajta. Két lóhereszerű bakelit tárcsa ellentétes forgása például képes minden má
